Hello,

> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re[2]: Magyar udvozles ( 9 sor )
> Idopont: Wed Jan 16 04:13:23 CET 2002 NYELV #7
> >Aha, meg akkor a szia sem jo (See you) a Szervuszrol nem is
> >beszelve (qrva latin)
> Szia minden bizonnyal nem < see you, hanem < szevasz.
> De vö. http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9004879

Velemenyem tovabbra is fenntartom, ugyanis szerintem a 
hivatkozas amit megadtal tobb olyan dologra is utal, ami 
megkerdojelezheto. Pl. a szia hosszan ejtett valtozata pl.  NyMo 
azon reszen, ahol laktam, divott.

Udv,

awender

Kedves Mindenki!

Úgy gondolom...
-hogy Somogyország azért vált ismertté ezen a néven (is), mert Somogyban
nagyon egyéni módon gondolkodó, beszélő, másoktól erősen eltérő és
különbözőségükre igen büszke, rátarti emberek élnek,- éltek. A területnek
ezt a,- saját elhatározásából való,- különállását illette a nyelv az
"ország" jelzővel.
Vagy tévedek?

üdvözlettel

Oldboy
mailto: 

> La'ng Attila D. :
> "Japán: icsigacu, nigacu, szan-, si-, go-, roku-, sicsi-, hacsi-, ku-,
> dzsú-, dzsúicsi-, dzsúnigacu."
> Hehe.. Egyszeru szamlalas... 'Elso honap, masodik honap, harmadik honap...'


De ezek csak a ma hasznalatos honapnevek... regen nekik is voltak sajat 
honapneveik:

mutsuki - harmonia honapja
kisaragi - extra ruhak honapja
yayoi  - novekedes honapja
uzuki - A Deutzia (u no hana) virag honapja
satsuki - rizsdugvanyozas honapja
minazuki - "nincs viz" honap
fumizuki - iras honapja
hazuki - levelek honapja
nagatsuki - "hosszu" honap
kannazuki - a honap, amikor nincsenek istenek
shimotsuki - a fagy honapja
shiwasu - a szalado papok honapja

Az en kedvencem a "nincsenek istenek" honap... a hagyomany szerint 
ilyenkor az osszes sinto isten elmegy Japan egy meghatarozott helyere... 
ahol mellesleg ennek a honapnak a neve nem is el volt, hanem az "a 
honap, amikor vannak istenek" ... :-)))

Tisztelettel,

- sabolc -

Hahó !

 irta:

Angolr+APM-l magyarra ford+AO0-totta valaki:
+ACI-Redox potential+ACI- +AD0- +ACI-V+APY-r+APY-s
+APY-k+APY-r nemz+AVE-k+AOk-pess+AOk-ge+ACI- 
(...helyett kellett volna: redox potenci+AOE-l, vagyis a vegy+
APw-letek reduk+AOE-l+APM--oxid+AOE-l+APM- reakci+
APM-kban val+APM- r+AOk-szv+A Ok-tel+AOk-nek k+

Na, ez ékezet nélkül azért olvashatóbb lett volna... :-)



:> Erről már volt szó a TIPPen vagy két éve már, 
:> Bécs kapcsán, én kevertem ide Pécset is. 

Jómagam egyszer már említettem 6 éve Zalakaroson is.
Senki nem emlékszik rá ??? Hol voltatok akkor ???

Valahogy ezt érzem ki a többszöri TIPP utalásból.
Ez most egy  _új_  lista, ne csak linkgyűjteménynek
használjuk már... (Pl: Lásd. TIPP #1266, 48 sor)

Nem lehet annyira megerőltető újra felidézni a dolgokat.


Szép napokat: Antal Attila
http://www.externet.hu/aas

Nehany pelda, ami azt mutatja, hogy mindkettore szukseg van:
1. A tartalybol sav folyt, a goze meg most is fojt.
2. Olyan kicsi a klubjuk, hogy az nem is klub, csak klublyuk
3. (erre hirtelen nem tudok mondatot:) faljuk-fallyuk (azaz lyuk 
a falon)

Iskolas koromban volt egy versike, ami a ly betus szavakat volt 
hivatott begyakoroltatni. Sajnos mar csak toredekekre emlekszem 
belole:
Solyom, sulyom, gombolyag, gombolyodik a holyag
vagy 
Kolyok, esztergalyos selypit: a keselyut ne felejtsd itt!
Nem ismeri valaki veletlenul a vers maradekat?

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

A lengyel szerint 
egeszseges, mint a hal
izzad, mint az ege'r
olyan e'hes, hogy pata'sto'l megenne' a lovat

Sziasztok!

La'ng Attila D.:
>> ha valakitol azt halljuk: "odaadnád nekem azt a poharat" -
>  De NE javítsunk! Ez nem hiba. Timár György is mondta: ha lefekszem egy
>nővel, az nem _ideadja_ magát, hanem _oda._ A probléma azonos a
>jövök--megyek kérdésével: "rögtön jövök", mondja a pincér, holott ő
>nem jön, hanem megy.
Szerintem meg tevedsz, az "ideadnad" helyes, mert en a magam szemszogebol
beszelek, es ha valaki nekem ad valamit, akkor azt nekem ideadja. En viszont
odaadok neki valamit.
Az egy teljesen mas dolog, hogy a no odaado-e, vagy sem... :-)))
A pincer "rögtön jövök"-je is helyes, mert bar o elmegy, de varhatoan rovid
idon belul visszajon. Ha azt mondana, hogy "Rogton megyek", akkor az
teljesen mast jelentene... Legalabbis nem jelentene, hogy rovid idon belul
visszaerkezik azzal, amit kertem tole.

:
>Néha viszont átjön tokkal, vonással, meglepetésemre.
Tokkal-vonóval... (Mint a hegedu...)

Hunter:
>1. Egész pontosan hogy kell használni a három pontot? Mikor kell szóköz a
> ... és a szövegrész közé?
Ugy hasznald, mint a sima pontot! Tehat a mondat utolso szava utan rogton,
szokozt hagyva utana.

2. Smiley
Csak akkor ird a szoval egybe, ha csak a szora vonatkozik. Ha mondatreszre,
vagy mondatra, akkor annak vegere, szokozzel elvalasztva. Veszot
mindenkeppen moge kell tenni, hiszen ha tagmondatra vonatkozik, akkor ahhoz
is kell kapcsolodnia logikailag. En szoktam utana szokozt tenni, mert
egybeolvad vele, es erthetetlen lesz a jelentese.

Lord Epping:
>(Allitolag a XIX.szazadban
>a szifilisz orvosi  neve Nemetorszagban "Morbus Gallicus", Franciaorszagban
>"Morbus Germanicus" volt)
Hehe, ez olyan, mint a parizer... Parizsban londonernek hivjak... :-)))

Sücy

Itt beszel mellettem a kollegam, 'nem-e lett csinalva egy mentes, mert
csodakszom'...
Uristen. Szerintem a gyerekeit is erre fogja tanitani. Naponta kell atelnem
ezeket a nyelvi terrorcselekmenyeket. :-(((

Udv.:

Biró Zsolt:
>Hurrá!
>00100010100010010111101000011111101?
>01110111011111011010101! 011101???
>01110111110111101... 011110110111001111110110!
>011101111011010101110111 :-)
>011010011010100111111010010111111!!!

Nem latom a smiley-t, pedig az en szovegem utan volt. Vagy veletlenul
komolyan vetted? Radasul binarisban? Legalabb legyen af,b2,cd,72! De
megjobb lenne 256 jelet bevezetni, es akkor egy szoalak 3 jel lenne. Arrol
meg meg almodozni sem merek, hogy bevezetunk 65536 jelet, es akkor 1
szoalak 1 byte es 1 jel lenne. Az meg egyenesen a csimborasszo, a non plus
ultra es a mennyorszag kevereke, hogy bevezetunk 16777216 jelet, es akkor 1
szoalak 1 jel lenne, es megerkeztunk a nyelvi Nirvanaba!

:-)))))))))
^^^^^
Ezt is nezd, mert informacio tartalma van! :-)

Ezt a kodolasos jatekot gorbe tukornek szantam, a nyelvet egyszerusiteni,
nyirbalni szandekozok ele tartva. Ha kiteszek egy smiley-t, annak oka van.

Udv.:

Attila:
>   lán-dzsa -- ez fonetikailag igaz, de a magyar helyesírás nem fonetikus,
>   hanem fonematikus, és:).

Mivel ekezettel irsz arra kovetkeztetek, hogy a fone'mabol fonematikus lesz
e-vel. Jol latom?

Udv.:

Lord Epping:
>formaban megismetlik. Nemreg hallottam a TV-ben: "experimentalis
>kiserleteket kell vegezni a potencialis lehetosegek feltarasara". Ilyet

Az elso fele stimmel, de a potencia mintha nem lehetoseg lenne.

Udv.:

dApatoczky Akos:
>A hivatalos allaspont szerint az ikes igeknek nincs alanyi ragozasu alakjuk.

Lehet, de azert folsorolnek par peldat, ahol nekem nagyon nem tetszik a
targyas alak:

nyulik - kinyulom ettol a vicctol
fenylik - fenylem az olajtol
hazudik - legfoljebb hazudom egyet
hajlik - ha jon az utes, elhajlom
torik - ha merges vagyok torom es zuzok
folyik - olyan meleg van hogy szetfolyom

Nekem ezek nem magyarosak.

Udv.:

Elnézést kérek a listától a tegnapi második levelemért. Nem poénnak szántam.
A kódolásokkal babráltam és valami hihetetlen szörnyűség kerekedett ki
belőle.
Megismétlem, remélem ez már olvasható lesz.

Tehát: Felresikerult nyelvi atultetesek

Így hirtelen csak a következők jutnak eszembe:

Angolról magyarra fordította valaki:
"Redox potential" = "Vörös ökör nemzőképessége" (...helyett kellett volna:
redox potenciál, vagyis a vegyületek redukáló-oxidáló reakciókban való
részvételének képessége)
***
Magyarról németre fordította valaki:
"Metilinkék" = "Kleine metilene" (no comment)
***
Erdélyi kis falu neve: Kénos (minden bizonnyal arra utalva, hogy
kénnal/kínnal építették) - megdöbbentően eredeti román fordítása: "Sulf"
(vö. "Sulphur" - a kén román ill. latin megfelelője)
***
Egy nagyon veszedelmes melléfordításról is hallottam, amikor egy országos,
hitelesített fordításokat kiadni jogosult fordítóiroda egyik nagybecsű tagja
(cég nevét nem írom le, még beperelnének) egy ipari felhasználásra készült
fordításban csak a mértékegységet tette át magyarra (hüvelyk helyett
centimétert írt), ám az értékeket elfelejtette konvertálni. Ha a fáma igaz,
a fél gyárat szétdobta az egyik, ilyen módon alulméretezett kazán.

Üdvözlettel

Biró Zsolt
Tel: +36-94-500-545
 <mailto:>

LORD EPPING

> S ha mar itt tartunk: nem ertek egyet azzal, hogy a magyar ABC-ben a
> dz es foleg a dzs kulon betukent szerepel. Igaz, ezek valoban kulon
> hangok; de vannak mas hangok is a magyar nyelvben, melyeket maskepp
> ejtunk, mint ahogyan irjuk, pl. az NG szokapcsolat, mondjuk a HARANG
> szoban.

  Bocs, ez nem így van. A NG betűkapcsolat (nem szókapcsolat, ez nyilván
rövidzárlat volt) n és g hangot jelöl. A harang szóban n és g hangot
ejtünk. Az, hogy ebben a szóban (valamint a hang, senki, munka,
mondat, szandál stb. szavakban) nem a német, norvég, nóta, nárcisz
stb. szavak dentális n-jét ejtjük, hanem az utána következő
mássalhangzó miatt velárisat, nem lényeges, mert a magyarban ez nem
jelentésmegkülönböztető, mi csak egyféle n-et tartunk számon.
(Ellentétben például az angollal, ahol a kettőt megkülönböztetik.)
  A dz és a dzs külön hanggá válása hosszú nyelvtörténeti folyamat, az
1985-ös helyesírási szabályzat léptette elő ezeket önálló betűkké,
korábban d-z, d-zs betűkapcsolatnak számítottak és így el is lehetett
őket választani. Ma már nem lehet. Más nyelvek is vannak, amelyek egy
betűvel jelölik őket; a dzs-t elég sok nyelv, a dz-t tudtommal csak
kettő, az olasz (z-vel, de csak n előtt fordul elő) és az albán
(x-szel).

> Mert a mai szabalyzat szerint ez a helyes: madz-ag!

  Csudákat. Ma-dzag! Mint ma-csek, ku-tya, he-lyes. De ne aggódj, anyám
se tudja, pedig korrektor.

> Es hogyan kell helyesen irni azt az olasz etelt, mely mara mar
> polgarjogot nyert a magyarban is. Ha kovetkezetesek vagyunk, akkor
> igy kellene irni: piddza.

  De nem vagyunk következetesek, mert idegen szavakat (nemcsak
tulajdonneveket) sokszor változtatás nélkül veszünk át. A pizza esete
tipikusan azonos a sportéval. Ezt a szót külföldiül úgy írják, hogy
sport, és a németet kivéve mindenhol szportnak ejtik. Mi sportnak. A
pizzát olaszul piddzának vagy inkább piccának ejtik, magyarul viszont
éppen az írásmód miatt pizzának.

> Miert kell igy elvalasztani: maharadzs-a es nem maharad-zsa?

  Ezt a szabályzat 11. kiadása csak kimondja, de nem indokolja. Azért
kell, mert a dz és a dzs önálló betű 1985 óta, s mint mindig, a
helyesírás csak szentesítette a fennálló helyzetet. Ezek a hangok a
nyelv logikája szerint önálló, külön hangok. Más affrikátákat is
jelölünk egyetlen betűvel vagy elválaszthatatlan kétjegyűvel: c, cs.
Ezeket teljesen egy hangnak tekintjük, fel sem merül bennünk, hogy
valójában két hangból állanak.

ÁGOSTON

> Azok a szavak, melyekhez ma mély hangrendu toldalékok járulnak (pl.
> íj-tól, nyíl-ról) régen mély hangrenduek voltak, mert ún. veláris
> i?? volt bennük.

  Nem hiszem, hogy a veláris i korrekt megjelölés volna. Tavaly
fonológiát tanulgattam, s a veláris elnevezést mindig csak
mássalhangzókkal kapcsolatban láttam előfordulni. A régi magyarban
előforduló mély hangrendű i (amely valószínűleg azonos volt az orosz
jerivel) gyanúm szerint a _zárt középső kerekítetlen_ magánhangzó,
amelyet az IPA vízszintesen áthúzott i-vel jelöl, miközben a mai
magyar i a _zárt elülső kerekítetlen,_ az IPA-ban közönséges i jelöli.

> Kalitka Miklos vagy Ille'sfi Valdema'r neven elgondolkodnank egy
> csoppet.

  Igen, elgondolkodtam egy csöppet... :)

WAWEL

> Tolna megye, Vas megye, Szatmár megye, Békés megye. Csak Somogy
> esetében lehet mondani: Somogyország. Ki tudja, miért?

  Alkalmasint azért, mert az ottaniak használták ezt a nevet, s az
átment a köznyelvbe is. A vasiak nem használtak ilyen nevet, viszont
ők nevezték el Orrú Bábát.

ATTILA

> Mostanában állítólag szabadon felvehetik a férfiak is a feleségük
> nevét (pl. Kovács Géza elveszi Bíró Sárát, akkor lehet pl. Bíró
> Géza). Na de arra a mintára, ahogyan régen Bíró Sárából Kovács
> Gézáné lett, mi lesz Kovács Gézából? Bíró micsoda? Azaz létezik-e
> "férjnévképző", mint a -né asszonynévképző?

  Nem létezik, de lehetne csinálni: Bíróférj Géza. Csak azért muris,
mert nem szoktuk meg.

TÍMEA

> Akkor a musor miert az odavalot kereste? Vagy esetleg helyes a
> kakukktojasnak ez a formaja is? Honnan ered ez a kifejezes?

  A kakukktojás a kakukktól ered. E madárnak az a szokása, hogy nem épít
fészket, hanem kifigyeli, mikor megy el otthonról a fészkén ülő más
fajú madárpár mindkét tagja, akkor odasettenkedik és elhelyezi a
fészekben a tojást. Madár és Madárné ezt nem veszi észre, mert a
kakukkok specializálták magukat különböző fajokra, mondjuk a
galambkakukk mindig olyan tojást tojik, mint a galamb, a csókakukk
mindig olyat, mint a csóka.
  A kakukktojás mint játék úgy működik, hogy azt keressük, ami nem felel
meg egy adott kritériumnak. Általában magát a kritériumot sem mondják
meg, hanem rá kell jönni. Melyik a kakukktojás: München, Bécs, London?
Erre jó válasz lenne, hogy München, mert az nem főváros, aztán a
játékvezető ráfeleli, hogy nem, London, mert ott nem németül
beszélnek. Tehát vigyázni kell az egyértelműségre. Az, hogy a
kritérium pozitív vagy negatív, nem különösebben lényeges. Mindkét
esetben kakukktojás a játék neve.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KEZESLABAS = Megszeliditett konyhai edeny.

Kedves Móni! 

Kérded: 
> Most már kíváncsi vagyok: milyen lista is tulajdonképpen 
> ez a TIPP? 

A HiX rövid ismertetője szerint: "Altalanos politikamentes 
informacios ujsag, otletborze, ahol tobbek kozott 
megkeresheted ismeroseidet, felteheted kerdeseidet, es 
elmondhatod legujabb es legjobb otleteidet masoknak." 
Nahát, nem mondd, hogy újat mondtam! ;) Mondhatni minden 
Hix alfája, a többi csak alfaja... 

> Ezek szerint ez is nyelvekről szól (ugyanis más is 
> említette már itt) vagy amolyan vegyessaláta, amibe a 
> nyelvi témák is beleférnek?

Utóbbi. Rendkívül széles látókörű és világlátott az 
olvasóközönsége. ;) Ejnye, egy picit már megint 
szerénytelen voltam... ;)

> Ha utóbbiról van szó, akkor szerintem rossz helyen voltak 
> eddig ezek a kérdések, mert ahogy e lista forgalma 
> mutatja, kellett egy külön fórum.

Ha a TIPPet nem olvastad - mint úgy tűnik, a jelenlévők 
közül többen nem -, akkor igazad van, érdemes volt. Csak 
azt sajnálom, hogy nem lesz időm napi >50 kB-nyi listát 
olvasni, hát még írni, brühühűűű. (Jut eszembe: ha az 
ékezeteket ennyire tisztán látjátok, mi az oka - ha nem az 
ékezet maga -, hogy míg a szerveren, az inboxban van a 
NYELV, ~50 kB, mikor felemelem a saját "szintemre" - a 
hatodikon van a My Computerem :P - a triplája lesz?) 

Asszem' ez a nyelvi kérdés is többször előfordult a TIPPen: 
> egybeírás helyett a különírás, ahogy Bodonyi Sándor is 
> írta), engem meg nagyon idegesítenek. Szerintem ez 
> egyébként szintén angol hatás, ahol ugye nem nagyon 
> vannak összetett főnevek, hanem rendszerint külön írandók 
> az egyes részek. Angolul nálam jobban tudók biztos 
> tudnak példákat is mondani...

Huhh, ez engem is folyton dilemma elé állít, viszont nálam 
pont az ellenkezőjét eredményezi: ugyanis a Lektor, meg a 
hozzá hasonlók (bevallom, elfogadom a társaságukat), a 
külön-külön értelmes magyar szavakat elfogadják különírva 
is, ezért, ha bizonytalan vagyok, jobb híján 
mindentegybeírok, aztán majd őkelme darabol. (Kész krimi.) 

> vallalkozo kedvu (helyesen: vállalkozókedvű)

Így, határozóként szerintem két szó, de majd a főnök 
mindjárt eldönti. ;) Neked volt igazad! 

> francia betegseg (h.: franciabetegség), vagy a spanyol 
> natha (h.: spanyolnátha)

Tudja a franc miért - már bocsánat, csak a stílszerűség 
kedvéért... -, de ahogy a francnyavalyát írod, érzésem 
szerint két szó, ráuszítottam Hektort. Talán nem olyan 
elterjedt (manapság), hogy egybeolvadjon, de akkor 
spanyolnáthánkkal mi a helyzet? 

A többiben kétségkívül igazad van. Bizony, ez az 
egybe/külön kényes kérdés, bevallom, nekem okoz gondot, 
kérlek, ne haragudj érte!

Szervusz Gyapo! 

> Engem a TIPP-rol egy trefas megjegyzes miatt 
> kimoderaltak. Nem tudom a NYELV-en van-e moderator, de ha 
> van, jo lenne ha nem kovetne TIPP-es kollegaja modszereit.

Előfordul az ilyen, kérdezd csak Attilát! ;) 
ladATrentahost.net - mert tegnap is elfelejtettem, hogy ha 
magánba [is] küldtem is, az egyszerű Attila megszólításból 
nem mindenki tudja, most melyikükről is van szó. 

Gyanítom, hogy a NYELVen egyelőre nincs moderátor, de azért 
nem mondom, mindent bele. ;)

Szia Attila! 

> Valaki szólhatott volna, hogy 199 sor a limit...

Nem tudtad, hogy csak a TIPP ilyen szűkmarkú? ;) 
(Ott csak 99. Lehet, hogy van még ilyen lista, de a nagyobb 
forgalmú "napilapok" közül csak a TIPP. Ez is az értékét 
bizonyítja: szűken mérik, mert kevés van belőle...) 

> > Miert ne lenne jo Parizs, Brusszel vagy eppen Bukarest?
> Jónak jó, csak más dolog mondani valamit és más dolog a 
> térképre írni. 

Brüsszelt ugye eleve kétféleképpen írják a helybéliek is, 
franciául és vallonul (nem vagyok meggyőződve róla, hogy 
azonos a Hollandiában beszélttel), ahogy Fehér Klára is 
írta: "... de hová álljanak a belgák...?" 

> A másik fele pedig, hogy van térképem, ami nem 
> Magyarországon készült, noha itthon vettem, a magyar 
> kiadó csak a borítót készítette hozzá, a többi német. A 
> jelmagyarázat tizenhat nyelvű, magyarul is megvan, elég 
> sok hibával. A térképfeliratok mindig olyan nyelvűek, 
> amilyen ország területén fekszenek: 

Nekem is van egy echte német Central-Europa atlaszom - 
kétféle is, az egyik szűken, a másik egész Szicíliáig és 
Bretagne-ig ;) -, de bármely német nevű település német 
nevét írja előre, az összes felvidéki bányavárosét 
ugyanúgy, mint Genováét, vagy az elzászi falvakét, 
városokét. (Ez külön megérne egy misét, ha már szerintetek 
PáriZS nem is. ;)) Elég nagy léptékű térkép - tényleg, most 
nagy, vagy kicsi? 1:300000-hez -, még hely is volna ;), de 
azért nem cifrázták annyira, a történelmi Mo. helységnevei 
nincsenek rajta magyarul. Van viszont egy hazai összEurópa-
térképem (na tessék, itt is bizonytalan vagyok, mekkora 
[betű] is az az Európa...), nagynevű cég adta ki, látszik, 
hogy külföldi "alapanyag" (majdnem azt írtam: salakanyag), 
mert Magyarországot is következetesen "Magyarorazág"-nak 
nevezik. Ez azért durva hiba egy hazai kiadványban, ha 
nyilván elírás is, vagy talán a számtech. ördöge megint. 
De van még jópár sajtóhuba ezen kívül, még nem mélyedtem 
el bennük. 

> Milyen nyelven jelentené a p-é-cs hangsor az ötöt? 

Szláv nyelvekben hasonló hangalak, nemde bár. Ebben biztos 
vagyok, Pécs az öt toronytól vált Péccsé, mert anno a 
TIPPen belekevertem a bécsi szeletbe. (Bécs neve a török, 
majd szláv, sőt román pec'=pince[börtön] szóból ered.)

Szervusz Hunter! 

Hát (-tal nem kezdünk mondatot, ugye?), mégis ide vetett a 
sors, a NYELVre vétettem, mondom ezt Neked, mint a lista 
alapítójának. Kezdeti ellenséges véleményem árnyalódik, 
nyomon követhető. ;) 

> 1. Egész pontosan hogy kell használni a három pontot? 
> Mikor kell szóköz a ... és a szövegrész közé?

Nem tudom, van-e rá szabály, én mondat előtt (részidézet 
jeleként) teszek utánuk szóközt (morzézem: ti-ti-ti-csönd-
ti/tá), míg sor végén, akárcsak az írásjelet, szorosan 
illesztem, utána az írásjel, szünet nélkül. (Sorrend jó? 
Vagy ízlés kérdése?) 

> 2. Ez pedig a smiley-k használatára vonatkozik. Kicsit 
> talán veszélyes a téma, de vállalom. Nyilván kötetlen 
> témájú email-re, irc-re vagy papíralapú, baráti 
> levelezésre gondolok, szépirodalmi műben, 
> diplomadolgozatban azt hiszem, nincs helyük.

Tegnap megjártam, hogy olyat adtam Grétsy tanárúr szájába, 
amit nem mondott (ti. nyilván a nyelv, nem a nyelvtan veti 
ki magából a következetlenségeket - mint arra Attila [a 
másik ;)] felhívta a figyelmemet. De megint Grétsyre 
hivatkoznék: a minap láttam valamelyik nagy nézettségű 
helyi adón (Bp. tv-n?), ahol a fiatalokat védelmébe vette, 
mondván, hogy pl. azok a fiatalos, szellemes fordulatok, 
mint a "nehogy má'", vagy a hasonlatok (pontosan idézem: 
"kevés vagy, mint sündisznóban a dauer"), igenis 
termékenyítőleg hatottak, hatnak a köznyelvre, bár nyilván 
csak a javuk marad meg hosszabb távon. De - amiért idéztem 
-, tudni kell, hol használjuk. 

Azt hiszem Attila (az egyik... ;)) találta fején a szöget, 
mióta nem zárkózik el mereven az efféle írásjelektől 
(emotikonoktól), akkor teszi ki, mikor maga is mosolyog. Én 
is, csak eddig/addig nem fogalmaztam meg. ;) (Ja, ez is 
TIPP, pardon!) 

> Én gyakran azon kapom magam, hogy mondatvégi írásjel 
> helyett egy simey-t teszek -- hogy miért, nem is tudom ;]

Ne helyette tegyél, hanem utána. ;) 

> Az tény, hogy tisztázatlan a dolog, mert pl. mondat 
> belsejében levő smiley mellé hova tegyem a vesszőt? Elé 
> vagy mögé? 

Alá. ;) Én utána szoktam, vagy ahová való. ;) (Ejnye, 
kéretik nem félreérteni! Lásd a szövegben.) 

> "Kar a karé, láb a lábé, láb a karé, kar a lábé."

Miután ennyi zöldséget összehordtunk - ;) beszéljek csak a 
magam nevében: -tam -, kérdeznék én is egyet: A többszörös 
zárójelezésről -pláne kötőjelekkel megspékelve - mi a 
véleményetek? Előbbit igyekeztem eddig kerülni, de látva az 
avatottak merszét, felbátorodtam. ;) Nagyon értelemzavaró? 
Hovatovább átmegyünk matematikába. ;) (Nem is tudom ki 
írta, a vegyes tört nagyon tetszett! :D)

A NYELV 0007-ban írta La'ng Attila D. >:
>kétezer évvel ezelőtt ez a latin "servus humilibus", alázatos szolgája
servus humillimus

>átvételével alakult ki? Az akkor volt. Ma a szervusz egy egyenrangúak
>közötti üdvözlés, és miért ne zöngésülhetne benne egy betű? Az emberek
Mert csak egy hang tud zöngésülni. Az is csak akkor, ha eredetileg zöngétlen
volt. S azon lehet vitatkozni, hogy a v zörejhang-e vagy zengőhang, az nem
kérdés, hogy zöngés. A v > b képzésmód szerinti változás: zárhangúsodás; ami
amúgy elég ritka.

>  Szentigaz. Tó nélkül is használják: a Fertő mentén, úsztam a Fertőben,
>ellenben azt nem mondjuk, hogy lementem a Fehér mellé, pedig olyan tó
>is van. De van neki olyan neve _is,_ hogy Fertő-tó. Ezt is használjuk.
>Mivel pedig ez szabály szerint kötőjeles, nem változtathatjuk meg arra
>való hivatkozással, hogy ez csak az egyik neve.
Nem így van. A szabály szerint akkor kell a kötőjel, ha a névnek kötelező
eleme a földrajzi névi utótag. Ha csak lehetséges, akkor különírjuk. Pl.
Budai-hegység, Börzsöny hegység.

>  Milyen nyelven jelentené a p-é-cs hangsor az ötöt? Mert az ind
>pancs-pandzs igencsak távol áll tőle, hiába honosodott meg Európában
>többek között a puncs szóban (amely italnak öt összetevője van).
A délszláv pet mint a magyar Pécs forrása miért okozna gondot?

>  De akkor most tedd hozzá, hogy cseveg: csevely, és törpengj, hogy ez
>hogy lehet.
Úgy, hogy hibásan írtad. Helyesen: csevej.


Üdv:
Attila

HIX NYELV #0007, :
>Engem a TIPP-rol egy trefas megjegyzes miatt kimoderaltak. Nem tudom a
>NYELV-en van-e moderator, de ha van, jo lenne ha nem kovetne TIPP-es
>kollegaja modszereit.

Nincs, es ha jok lesztek ;] akkor nem is lesz.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

ui. Engem meg a CODER-rol moderaltak ki. ;]

HIX NYELV #0007, La'ng Attila D. >:
>  Valaki szólhatott volna, hogy 199 sor a limit...

Sejthetted volna...
De miert nem csinalsz magadnak egy masik cimet, ahonnan akkor irsz, amikor
szofosasod van?

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0007, La'ng Attila D. >:
>> mint a helytelen formaja a "szerbusz".
>  Ezt a helytelen formát magyar írók tökmelegei írták le már, üss föl
>könyveket. Semmi baj ezzel a formával nincsen. Kit érdekel, hogy
>kétezer évvel ezelőtt ez a latin "servus humilibus", alázatos szolgája
>átvételével alakult ki? Az akkor volt. Ma a szervusz egy egyenrangúak
>közötti üdvözlés, és miért ne zöngésülhetne benne egy betű? 

Kivancsi lennek, a spanyolok hogy mondjak...
Ugy tudom, ok az osszes v betut b-nek ejtik.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0007, La'ng Attila D. >:
>> Pl. Kő Sári, Mustár Tamás, és még sorolhatnám. (Aki nem jött volna
>> rá: Sharon Stone és Thomas Muster.)
>  A muster milyen nyelven mustár? Mert angolul, franciául mustard.
>Németül a Muster mintát jelent, hollandul (ejtsd müszter) viszont
>szörnyet!

Az elotte levo sorban [amit nem ideztel] az allt, hogy "...vagy hangzas
alapjan".

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0007, :
>mély hangrendű igék feltételes módú ragja miért lesz minden
>esetben magas (-nék), miért nem illeszkedik? Talán a egyes
>és többes szám megkülönböztetése végett? Nekem ez valahogy
>nem magától értetődő, nagy ritkán bizony korrigálnom kell

Ezért biztos kapok megint a fejemre, de én bizony szívesen használom a -nák
vegződést, ha olyan a kedvem [ritkán olyan].
Viszont mi van az "inni" igével? Magas hangrendű, és mégis mondhatom, hogy
innák. Az enni is magas hangrendű, de nem mondhatom.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

En szeretem az elipszilont, semmi bajom vele, soha sem 
okozott gondot az alkalmazasa. Kikuszobolese nem 
egyszerusitene, csak szegenyitene a magyar helyesirast.

Szerintem mi egy szot sem szolhatunk a helyesirasunkat 
illetoen, mivel az igen fonetikus, jol követi a kiejtesi 
szabalyokat. A hosszu magan- es massalhangzok sem onceluak, 
visszaadjak a szo kiejtesi sajatossagait.

Az angol vagy francia helyesiras szerintem nagysagrenddel 
bonyolultabb a magyarnal, igaz, azok is megtanulhatoak.

Szerintem a helyesiras elsosorban olvasottsag kerdese. Aki 
eleget olvas, annak ohatatlanul is rogzul a szavak helyes 
irasmodja, vizualisan latja maga elott a leirt szokepet, 
anelkul, hogy kulonosebben tanulna.

Kedves Nyelvtarsak,

Azt hiszem, valamennyien tanultunk az iskolaban oroszul. Tudjuk, hogy az
orosz nyelvben a massalhangzo lagysagat ugy jelolik, hogy utana lagyjelet
tesznek (mjagkij znak).  Korabban a massalhangzo kemenyseget is jeloltek, a
kemeny jellel (tverdij znak), de ezt az oktoberi forradalom utan
megszuntettek. Magam is ugy gondoltam: vilagos a dolog: ha van lagyjel,
akkor lagy, ha nincs, akkor kemeny. (Volt aki ebbol is politikai dolgot
csinalt: az egyszeri parttitkar egyszer azt mondta: "ezzel az egy
intezkedessel a szovjet kormany sokezer tonna papirt es sok tonna
nyomdafesteket takaritott meg").

Nem biztos, hogy igazam volt; az egyszerubb ember a regi modon jobban
megertette. Mikor a lagyjel/kemenyjel dolgot elmeseltem Apamnak, o az
egyszeri ormester peldajat hozta elo: mikor a legenyseg osszetevesztette,
melyik a bal laba es melyik a jobb, ugy jart el, hogy a baka bal labara
szenat, bal labara szalmat kotozott es ugy vezenyelt "szenas labad" es
"szalmas labad". Apam szerint az egyszeru ember gondolkodasaban ez
erthetobb, mint a szenas labad/szenatlan labad megkulonboztetes.

Szegedi Gabornak, Menyhert Monikanak es meg sok mindenkinek uzenem: van egy
ember, aki kozmondaskutatassal foglalkozik; nemregen jelent meg egy vastag
konyve, melyben 55 europai es szamos, Europan kivuli nyelvben adja meg a
kozmondasok parhuzamossagat. Elerheto az alabbi emilcimen: 
.

Tovabbi kellemes nyelvelest kivan

Lord Epping

Kedves Sücy!

> Vegh Izabella, pizza tema:
> Ha Olaszorszagban elsz, bizonyara tudod, hogy a hivatalos olasz a Toscanai
> nyelvjaras...
Tudom, a sienai pontosabban

>De talan azt is tudod, hogy az eszaki es a deli tartomanyok
> kozott oriasi kulonbsegek vannak, neha meg sem ertik egymast...
Van modomban tapasztalni naponta. Tudom.

>Es innen
> eredhet, hogy Sziciliaban c-cz-vel hallod a 'pizza' szot... De menj el
> Firenzebe, biztos, hogy dz-vel fogod hallgatni...
> Sücy
Felhivtam a firenzei "valodi" toszkan baratnomet, megkerdeztem, milyen volt
a legutobbi pizza, amit a pizzeriaban evett? Azt mondta, hogy mint mindig
finom, de mi van velem, hogy ilyen hulyesegek miatt hivom telefonon. Semmi
kulonos mondtam csak eszembe jutottal kicsiny kis leanyka..... A tobbit mar
nem tudtam leforditani szep koltoiseggel...

En ugyan cz-t hallottam, de minden bizonnyal a telefon torzitott. Es attol
hogy en mit hallok a bot fuelmmel, nem biztos, hogy az a szentiras. Sot! Az
nem jelent semmit.

Eztan  fulelni fogok jobban:))))))))))) Kesobb beszamolok az eredmenyrol.

Sok szeretettel udv:

Vegh Izabella

Kedves Moni!

Koszonom az eszreveteleket, pontosan ezert iratkoztam fel a NYELV listatagok
koze, hogy ne kulon irjam a regisegpiacot, (meg a listatagokat sem).
Megmondom oszinten, 30 ev tavlatabol nekem a kulon- es egybeirasok gondot
okoznak.
(Es ha azt szeretnem irni, hogy a nyelvlista tagjai koze iratkoztam fel?)

Udvozlettel: Vegh Izabella

>hibak ( 27 sor )
> Idopont: Wed Jan 16 19:43:29 CET 2002 NYELV #

> regiseg piacon (h.: régiségpiac)
> számítógép kezelő (h.: számítógép-kezelő)
> nemetnyelvu (h.: német nyelvű)
>
> És végül: Könyörgöm, legalább a nyelvlista tagjai írják egybe a
> "listatagok" és a "levelezőlista" szavakat!
>
> Üdv,
> Menyhért Móni

> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: ly ( 19 sor )
> Idopont: Mon Jan 14 15:23:37 CET 2002 NYELV #5
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Én amennyire ellenzem az ly megszüntetését, annyire
> pártolnám az í, ú, ű megszüntetését.

Es akkor onnantol kezdve tobbe nem lenne idomertekes a magyar, hanem szep
monoton, ritmustalan. Az egyik legszebb jellegzetessege veszne el.
Udv
Eszter


_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

(Nincs mindig idom a hix.nyelv-et olvasni, igy elnezest 
kerek, ha folosleges bekuldes masok korabbi kozzetetele 
miatt.)

Januar     Nagy Boldogasszony hava Telho
Februar    Bojtelo                 Teluto
Marcius    Bojtmas hava            Tavaszelo
Aprilis    Szent Gyorgy hava       Tavaszho
Majus      Punkosd hava            Tavaszuto
Junius     Szent Ivan Hava         Nyareloho
Julius     Szent Jakab hava        Nyarho
Augusztus  Kisasszony hava         Nyaruto
Szeptember Szent Mihaly hava       Oszelo
Oktober    Mindszent hava          Oszho
November   Szent Andras hava       Oszuto
December   Karacsony hava          Teleloho

Január     Nagy Boldogasszony hava Télhó
Február    Böjtelő                 Télutó
Március    Böjtmás hava            Tavaszelő
Április    Szent György hava       Tavaszhó
Május      Pünkösd hava            Tavaszutó
Június     Szent Iván Hava         Nyárelőhó
Július     Szent Jakab hava        Nyárhó
Augusztus  Kisasszony hava         Nyárutó
Szeptember Szent Mihály hava       Őszelő
Október    Mindszent hava          Őszhó
November   Szent András hava       Őszutó
December   Karácsony hava          Télelőhó

Koncz Sandor

Pap Gábor nyelvész-művészettörténész:
A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
(beszélgetés a Pannon rádióban 2000 decemberében, részlet) 

II
Egy hallgató felteszi a kérdést, hogyan jön ide a Badiny 
Jós féle sumér vonal? 
A Vámbéry kontra Sajnovics kérdés ismertetésekor nyilvánvalóvá
vált, hogy itt lehet ilyet mesterségesen létrehozni. Ezek tények. 
Vélekedni sokféleképpen lehet. A kutatástörténetben a sumer 
kérdés nem mostanában került napirendre. Az első ékiratosok 
megfejtésekor világos volt a megfejtők számára: amikor elérkeztek
a perzsa ékiratosok értelmezésénél az asszírhoz és utána mentek
 vissza az aszkázig, akkor még szemita nyelvekkel dolgoztak, 
tehát amiknek volt élő megfelelőjük, és eléggé jól lehetett őket 
értelmezni a jelenkori szemita nyelvek segítségével. Majd jött egy 
olyan réteg az ékiratos írásokban, amiket nem lehetett megközelí-
teni, ugyanis merőben más a szerkezete az azon megjelenő írásnak,
ill. az azon megjelenő nyelvnek, amit az írás rögzített. Ez a kétféleség
pedig kibékíthetetlen kétféleség. Egy nyelv vagy flexáló rendszerű 
vagy agultimáló rendszerű; tehát vagy hajtogat, mint az indoeurópai 
nyelvek valamennyi képviselője és a szemita nyelvek, vagy pedig 
agultimáló, tehát ragozó rendszerű, amilyen pl. a magyar nyelv.
Az első generáció mindjárt rájött arra, hogy ez a nyelv, amit még
akkor nem is sumernak neveztek, de nevezzük mi most egyszerű-
ség okából sumernek, akkor - bármilyen furcsa, szkíta nyelvnek 
nevezték. Frans Kelly Norman, aki angol volt, turáninak nevezte. 
Ne higgyük, hogy itt magyarkodó, hazájukat vesztett, külföldön 
dicsőséget kereső kutatók vezették be, mint ahogyan ezt nálunk 
sokáig napilapokban lehetett olvasni, meg rádiókban és televíziók-
ban lehetett hallani. Ezeket mind így adták be nekünk. Nem 
mondok neveket, hogy kik adták be, de a mai napig is dolgoznak 
ezek a valakik.
Itt tehát a szkíta és a turáni jelző hangzott el először összefoglaló 
nyelvként. Miért? Mert az akkori elnevezés szerint ezek gyűjtőfogal-
mak voltak a nyelvészetben is. Sokáig azok is maradtak. Amit ma 
úgy nevezünk, hogy ural-altáji, az akkoriban még teljesen elfogadott
módon turáninak neveztetett. Egy francia is ezt írta, meg egy angol is
(pl. Max Himler), tehát ezek nem "haza beszélő" elnevezések voltak, 
de kétségtelen, hogy ezekben a nyelvekben maradt meg a ragozó 
szerkezet, ami ősibb szerkezet. Emiatt nem lehetett kihagyni a 
vizsgálatok közben a magyar nyelvet sem. Ez már a levert szabad-
ságharc közvetlen előzménye, ill. az azt követő időszak elsősorban.
Hiányzott az a kutatógárda, amit Széchenyi megálmodott és akik 
kedvéért a Magyar Tudományos akadémiát megalapította. 
Széchenyi István ezt a magyar nyelvművelésre alapította meg, 
nem pedig az atomfizika és egyéb járulékos tudományok műve-
lésére, amelyek ma természetesen szükségesek. De nem azért, 
hanem kifejezetten a magyar nyelv múltjának, lehetőségeinek 
vizsgálatáért.
A magyar nyelvvel egyetlen nagy baj van - és ezzel vissza is 
utalok a sumer vagy egyéb rokonítások kérdésére -, hogy 
túlságosan gazdag. Ahhoz képest, ami egy török nyelv szó-
állománya, vagy amilyen bármelyik ugor nyelv -, most nem 
csak az obi ugorokra gondolok, akiknek rendkívül beszűkült 
szóállományuk van, történeti okokból. (Erre még visszatérünk.)
De a sumert sem abban az állapotában ismerjük, ahogyan azt
akkor használták; hanem abban az állapotában, ahogyan ezt a
töredékesen hangzósított - a mai napig is csekély hányadát 
hangzósították csak az ékiratosoknak - írások tartalmazzák. 
Sokkal nagyobb az anyag, mint amennyinek az alapján ma 
nyelvészeti, nyelvtörténeti vagy belső szerkezeti sajátosságokat 
megállapítanak a sumer nyelvről. Nem foglalkoznak velük kellő súllyal.
Nekünk kellene foglalkoznunk, de ez nagyon sokáig direkt politikai 
kérdés volt, tehát nem lehetett vele foglalkozni. Akármennyire 
gazdagszik fel majd ez az anyag, valószínűleg még így is szegé-
nyesebb lesz, mégpedig nagyságrendekkel, mint amilyen beszélt 
a magyar nyelv. Most nem az újságíró-nyelvre gondolok, hanem 
a magyarnyelvre. Itt nagyon pontosan kell látni a különbségeket. 
Arany János nyelvére gondolok, Jókai nyelvére. Itt megint 
alapkérdéshez jutottunk, ti. a sumer nyelv - ki kell mondani - 
szegényesebb, mint a magyar nyelv. Méghozzá a nyelvtani 
szerkezetét tekintve is és a kifejezési lehetőségeit tekintve is. 
Ezt mi onnan tudjuk, mert mi eléggé régen és eléggé intenzíven 
foglalkozunk azzal, hogy képírási szintű sumer közléseket 
megpróbáljunk sumerül olvasni, és - most kezd a csizma az 
asztalon mozogni - elkezdünk magyarul olvasni. Bármennyire 
furcsán hangzik, magyarul kerek, nagyon szép és tartalmas 
közlések olvashatók le, sumerül pedig döcögős és bizony néha 
nagyon közelítő értékű. Ezekkel a kérdésekkel meg kell barát-
koznunk, hogy a magyar valami olyan hihetetlenül gazdag 
lehetőségrendszert őrzött meg, hogy ezekhez képest tényleg 
periféria - akármilyen furcsán hangzik - a sumer is. Egy a 
főtörzsről korán leszakadt, délre szorult és ott betokozódott, 
lehetőségei szempontjából pedig elmerevedett nyelvi rendszer. 
Mint ahogy az egész műveltség ilyen.

Ne felejtsük el, itt egy csatornázási rendszert alakítottak ki, 
és nagyrészt ez felelős azért, hogy ez a vidék ma sivatag. 
Nagyon fontos tudni, hogy amit civilizációs előnyként tart a 
szakirodalom nyilván, azzal eljutottak majdnem a betűírás 
küszöbéig. Ha visszakérdezünk: mi ebből a nyereség? Az, 
hogy egyértelműen tudnak közölni fontos dolgokat. Megint 
visszakérdezünk: biztos, hogy az a fontos dolog, amit egyér-
telműen lehet közölni? Az az írásfajta, amelyik nem tud egy-
szerre több fontos dolgot, de egymással összefüggésben 
jelölni, azt az írásrendszert nem volt érdemes föltalálni. Mert 
az csak rövid távú és kifejezetten rosszhiszemű társadalmi 
gyakorlatban működtethető közlések továbbítására alkalmas. 
Ennek már komoly szakirodalma van. Mauzics György ezt 
gyönyörűen megfogalmazta a Rejtélyes írások c. könyvében, 
és nagyon jó példákkal alá is támasztotta. Ezek viszonylagos 
vívmányok és általában templomi gazdaságoknak a gazdasági 
jellegű lejegyzésére és bizonyos, olyan történeti dolgok 
lejegyzésére egyértelműsödtek, amiket már nem az emlékezet 
őrzött meg. Ami azt jelenti, hogy már az emlékezet másként 
őrizte volna meg. 
Hallgató: Lehet, hogy a magyar nyelv régebbi, mint a sumer? 
Mert azt mondta, leszakadt és délebbre szorult. Milyen régi lehet 
a magyar nyelv, ha a sumer Krisztus előtt 4 - 5 ezer éves? 
Vigyázni kell, hogyan teszünk föl kérdéseket. Most kivételesen 
nem politikai szempontból kell vigyázni. Ezt nagyon meg kell 
becsülni. Itt a következőről van szó: Ha úgy fogalmazom meg, 
hogy a magyar nyelv ősibb-e, mint a sumer? - akkor erre nem 
lehet igennel válaszolni. Hogy mennyi őrződött meg a világnak 
nemcsak a tényszerűségeit, de a folyamatszerűségeit is híven 
követő nyelvi gyakorlatból -, nem tudom, hogy kell-e ismételni. 
Lényeges dologról van szó! Nemcsak az állapotszerűségeket, 
hanem a folyamatszerűségeket is nagy pontossággal követni tudó 
nyelvi gyakorlat rendkívül fontos nyelvi adomány. Az indoeurópai 
nyelvek érdemben csak tényszerűségekkel tudnak foglalkozni. A 
világot akkor tudják modellezni, amikor már foghatóan állapotszerűvé
vált. A folyamatról magáról csak áttételesen tudnak vallani, úgy hogy
fölgyorsítják az egymást követő állapotokról adott jelentéseket. 
(Ha pl. valaki televíziót néz, akkor azt hiszi, ténylegesen folyamatot 
lát. De nem azt lát! Hanem gyors egymásutánban szakaszosan 
mutatnak valamit. Ez a mozgó pontnak különböző fokozata, de ez 
mindig pontszerű információ és mindig egymást követően kapjuk, 
csak nagyon gyors egymásutánban. Ez mind a mai napig a számí-
tógéppel mint találmánnyal együtt az indoeurópai szellem legmaga-
sabb szintű teljesítménye.) Nem lesz többre képes soha, a nyelvi 
szerkezeténél fogva.
A magyar nyelv nem ilyen szerkezetű. A magyar nyelv tud 
magáról a teremtődési folyamatról is mit mondani, és 
egyenértékűen tud. Ez azt jelenti, hogy a folyamatszerű 
viselkedéséről az életnek is ugyanolyan pontos és ugyanolyan 
folyamatos információt tud adni, tehát nem szakaszolt. Ez pedig 
roppant nagy előny. Ezt egyetlen olyan nyelv sem tudja ma 
megtenni, amit kapcsolatba hoznak a magyarral, mintha azok 
lennének az ősibbek, mert azok leválóban vannak erről az 
egyetemes nyelvi gyakorlatról, és csak valamelyik részét erősítik 
föl. Ilyen értelemben lehetnek gazdagabbak bizonyos vonatkozá-
saikban. Ez már eléggé elvont ahhoz, hogy nem lesz mindenki 
számára élvezhető.
Amikor egy kérdéscsoportnak ennyire a lényegénél tartunk, 
elmondhatom, hogy naponta hálát adok a jó Istennek, hogy 
magyarnak születtem. Azt az adományt, hogy születésemtől 
kezdve, anyámtól hallhatom azt, amivel a világot ebben a 
teljességében tudom modellezni, felmérhetetlen értéknek tartom.

Kicsit OFF
TOPIC

de megjelent a legújabb könyvem, bővebben a honlapomon :-)))

End OFF

:-)
Wawel
www.szekelyistvan.hu

>Felado :  [Hungary]

>Angolr+APM-l magyarra ford+AO0-totta valaki:
>+ACI-Redox potential+ACI- +AD0- +ACI-V+APY-r+APY-s +APY-k+APY-r nemz+AVE-k+AOk
-
>pess+AOk-ge+ACI- (...helyett kellett volna: redox potenci+AOE-l, vagyis a vegy
+
>APw-letek reduk+AOE-l+APM--oxid+AOE-l+APM- reakci+APM-kban val+APM- r+AOk-szv+
A
>Ok-tel+AOk-nek k+AOk-pess+AOk-ge)
>+ACoAKgAq-

Jaaaaaajjjjj! Kedves "BirAPM" Zsolt, nézd meg, milyen kódolást
használsz, és ne használd! :))

Attila

Kedves József,

Az ikes igéknél alapszabály: egyes szám elso személyben mindig "-m" a rag
végzodése, tehát eszem/iszom valamit, eszem azt, vagy egyszeruen csak eszem.
Tehát az álomodok, alszok...stb. alakok is helytelenek. A "valamit" illetve
"azt" hozzábiggyesztésével kiderül, alanyi vagy tárgyas-e a ragozás.
Amit még sokan eltévesztenek: az "egyen!" "igyon!" felszólító módú alakok
sem helyesek, "egyék!" "igyék!" stb.a helyes forma. Az "egyen!" stb.
alakokat viszont már annyian használják, hogy szinte archaikusan cseng az,
hogy "egyék!".

Üdv

Schaufler Andrea

Ui: Az Outlook Express nevu "förmedvény" csak elküldte a levelemet, mindjárt
meg is nézem, hogy jelentek meg az ékezeteim a listán.
----- Original Message -----
From: "Gyapai Jozsef" >
To: "Andrea Schaufler" >
Sent: Thursday, January 17, 2002 9:16 AM
Subject: Re: eszek


>Bocsi, az enni igének alanyi és tárgyas ragozásban is "eszem" az első
>személyű alakja. Sajnos, nem tudok a listán megszólalni, mert valami baja
>van a szervernek a kódolásommal, ezért csak magánban szólok.

Valami Outlook nevu formedvenyt hasznalsz, biztos azert. :-)
Meg lehet tudni valahonnan, hogy melyik ikes igeknek mi az alanyi es
targyas alakja?

Udv.:

Sziasztok,

a TIPPen vetettem fel, hogy kellene egy weblap, ahol osszegyujtjuk a mediban
elhangzo (olvashato) ostobasagokat, es minden honapban kivalasztjuk a honap
suletlenseget is.
A lapot elkeszitettem, elerheto a www.nexus.hu/magyarnyelv cimen.
Ha hallottatok valami szornyut, kerlek, irjatok le, kuldjetek el nekem.
Ha van egy kis idotok, latogassatok el a weblapra es szavazzatok a honap
dijazottjara.
Ha barki barmit mondani akar, kerem, hogy e-mailt irjon, mert csak a TIPPnek
vagyok tagja. Koszonom.

Udv:
Edina

> =======================================================
> Felado : La'ng Attila D.
> E-mail :  [International]
> Temakor: -on, -en ( 19 sor )
> Idopont: Mon Jan 14 13:13:38 CET 2002 NYELV #5
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
-

  Olyan városoknál, amelyek mindig is külföldiek
voltak, az -on rag
semmiképpen sem használható.

Ez nem egeszen igy van! Az olyan varosok neve,
amelyekben szamottevo magyar kozosseg el, es ezt a
varost otthonanak tartja/erzi, (legyen az Cleveland
vagy New Brunswick) igenis kaphat -on ragot, mert a
kozosseg nyelverzeke ezt igy diktalja. A magyar
nyelvnek ugyanis az a sajatossaga, hogy azt, ami
'sajat', 'otthon', azt 'kint'-nek erzekeli. Most errol
sajnos nem irhatok tobbet, de alkalomadtan kifejtem.
Mindenkinek ajanlom figyelmebe Szilagyi N. Sandor
kolozsvari nyelveszprofesszor Hogyan teremtsunk
vilagot cimu konyvet, ott errol is reszletes
magyarazat talalhato.
Udv,
Barabas Kalman

=====
"Bár fölül a gálya, s alul a víznek árja,
 azért a Cote d'Azure!"
                   (E.P.)

__________________________________________________
Do You Yahoo!?
Send FREE video emails in Yahoo! Mail!
http://promo.yahoo.com/videomail/

Udv!

Ennyit az ekezetekrol: Milyen program / (at-)kodolas csinalja az alabbi szepseg
et, mint ami itt 
lentebb? Ilyet meg sohasem tapasztaltam!
(Szebb a html- ekezetiras, olyan szép!) :))))

KT


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: RE: Felresikerult nyelvi atultetesek ( 38 sor )
> Idopont: Wed Jan 16 20:23:12 CET 2002 NYELV #7
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> +AM0-gy hirtelen csak a k+APY-vetkez+AVE-k jutnak eszembe:
> 
> Angolr+APM-l magyarra ford+AO0-totta valaki:
> +ACI-Redox potential+ACI- +AD0- +ACI-V+APY-r+APY-s +APY-k+APY-r > nemz+AVE-k+
AOk-
> pess+AOk-ge+ACI- (...helyett kellett volna: redox potenci+AOE-l, vagyis a veg
y+
> APw-letek reduk+AOE-l+APM--oxid+AOE-l+APM- reakci+APM-kban val+APM- > r+AOk-s
zv+A
> Ok-tel+AOk-nek k+AOk-pess+AOk-ge)
> +ACoAKgAq-

Érdekesnek találom a "politikai korrektség" hatását nyugaton. Az még rendben
lenne, hogy a függetlenné vált országoknak angolul az új nevét használják
(pl. Gold Coast -> Ghana, Ceylon -> Shri Lanka, stb.) de azt már
nevetségesnek találom, amikor Pekinget újabban Bejingnek kezdik nevezni.

Pár év mulva talán már a vendéglőben is "Bejing duck"-ot (pekingi kacsát)
kell majd rendelni!

Hogy használják különben otthon a "PC"-t? Pécé? Vagy nem lehet rövidíteni?

ZA

> helyett centim+AOk-tert +AO0-rt), +AOE-m az +AOk-rt+AOk-keket elfelejtette
>kon
>vert+AOE-lni. Ha a f+AOE-ma igaz, a f+AOk-l gy+AOE-rat sz+AOk-tdobta az >>>
>egyik, 
>ilyen m+APM-don alulm+AOk-retezett kaz+AOE-n.
>
>+ANw-dv+APY-zlettel
idézetre válaszolva:
>Hurrá!
>00100010100010010111101000011111101?
>01110111011111011010101! 011101???
NEKEM IS BEJOTT!!!