kedves kopja,
Ha nem gaz volt, akkor legyszivesz ird le szerinted milyen eszkozt
hasznaltak?
Nem tudok egyeterteni olyan velemennyel, amelyik jogosnak iteli ha valaki
artatlan polgarokat vesz celba szandekosan (pl. tusszedes). (A csecsenekrol
eleg rossz velemenyem alakult ki: Nem tudom elkepzelni, hogy felelos
politikus belemenne a fuggetlensegukbe az elozmenyek utan - anarchia,
emberrablasok, szomszed orszagokba valo terjeszkedes -  de politikai vitat
nem kivanok folytatni)
Az hogy amerikaiak, vagy nehany europai hogy nyilatkozik az szerintem
tisztan politikai kerdes (es jelentosen valtozott is szep 11 ota)...
A "nem kell okot adni a tusszedesre" mint strategiat nem tudom komolyan
venni (ha van rajta sapka azert, ha nincs akkor meg azert szedek tuszokat!
Lasd Bali. Mellesleg az oroszok, amerikaiak, magyarok stb. nem is
igazhituek, ezert mindent megerdemelnek...).
Az hogy kell-e a terrorizmus ellen kuzdeni (mert ujra termelodik) az a
valasz, mely szerint  a kormunk is no, megis idonkent nyirjuk, hogy ne
okozzon nagyobb gondot...
Szoval mi az a gyors, titkos benito, altato technologia amihez fejhallgato
kell? (Azt ne mond, hogy a bejatszott altatodal ellen kellett valami
elenkito zene..:-))

A regularizaciot pont akkor hasznaljak amikor egy feladat rosszul
meghatarozott (ill-conditioned). Ilyen altalaban egy csomo inverz feladat
(Pl a tied is pont ilyen). Ha nem letezik az inverz, vagy zajra nagyon
erzekeny (kicsi sajatertekek vannak) akkor pseudo inverzet kell keresni
(negyzetesen legkisebb hibat ado magoldast...). Altalaban azonban ez meg nem
eleg, mert az igy kapott megoldasok meg nem biztos hogy kielegitik az egyeb
felteteleket (pl ne legyen negativ sebesseg, siman valtozzon a rekonstrualt
kep) Szoval ez egy jol vizsgalt, targyalt terulet. Ha komolyan ki akarod
szamolni a dolgot, erdemes utananezni akar a weben, akar valamilyen bovebb
image (signal) processing konyvben (ott meg esetleg az algoritmus is le van
irva :-))
Laci

Kedves Olvasok!

Egy kis problemam akadt a levelezo programmal, ezert nem tudom, hogy 
kikerdezte, hogy milyen tavmeresi modszereket alkalmaztak a Bismarck, es a 
Hood nevezetes tengeri csatajaban, es ha jol emlekszem emlitette az illeto 
a "Optical range" nevu eszkoz, vagy eppen ezutan erdeklodott. Ezt a 
szerkentyut valojaban ritkan nevezik igy, hiszen a hajok eleg jellegzetes 
felszerelese ma is a  - ketcsovu tengereszeti sztereoszkop -.

Nos akkor egy kis dolgozat! Fogadjatok szeretettel.

A haditengereszeti tavmeres alapja a ketcsovu haditengereszeti tavcso volt 
sokaig, egeszen a radar megjeleneseig. Ilyen volt peldaul a Szent Istvan 
csatahajon is. Ez ugy nezett ki, mint egy ketcsovu agyu ( lathatjatok is 
eleg sokszor regi filmeken a hid mindket szelen, vagy a tuzvezeto helyeken) 
es a ket optikaban valahol ott kozepen volt egy olyan hely ahova dia 
filmeket lehetett becsusztatni, pont ugy, mint ahogy azt a dia kockakkal 
tettuk, amikor meg az divatban volt. Itt jegyzem meg, hogy ugyanezt a 
szerkentyut hasznalta a legvedelem is a haboruban a legvedelmi agyuk 
(Bofors 88-as) iranyitasara. A Zeiss eszkozoket a magyar legvedelmisek is 
hasznaltak, es maga az eszkoz tobb peldanyban is megtekintheto a 
Hadtorteneti Muzeumban. ( megjegyzem, ha valakinek van ilyen, megvennem!!)

 Ket eset letezett : -

1. Vagy voltak adatai a tuzvezeto tisztnek az ellenfelrol, ami ez azert 
eleg gyakori volt, hiszen a hajok regiszterebe (Lord Tengereszeti 
Hajokatalogus) minden esetbe be kell vezetni maig is a hajok adatait - a 
hadihajoket is - , tehat a tuzvezeto tiszt, ha meg tudta hatarozni az 
ellenfele hajoosztalyat, vagy tipusat, maris tudta az ellenfele hajojanak 
hosszat, es magassagat! Innen mar eleg konnyu volt a dolga, hiszen egy dia 
helyere egy elore elkeszitett foliat, vagy uvegablakot csusztattak be az 
ellenfel hajoosztalyanak mereteivel, es a tavcso prizmas aranyito 
szerkentyuje maris "ontotta"  tavolsagot! Akkor volt a szerkentyu a 
legpontosabb, ha a hirszerzok nemcsak centire pontos adatokat, hanem 
hiteles fotokat is szereztek a harci hajokrol, ami ezert szinten nem volt 
ritka eset. Ekkor az ellenfel osszes letezo hajotipusanak arnyekfotojat 
kiadtak egy albumban a hajoskapitanyoknak, es ez alapjan tortent 
tavbecsles! A bemero matroz vagy tuzvezeto tiszt a sziluett alapjan addig 
csavarta a szerkentyu jobb oldalan levo tarcsas gombot, amig a sziluett es 
a valos kep nem fedte egymast, majd leolvasta a tarcsan - kesobb egy 
vetitett optikan belulrol - a tavolsagi adatokat. 1939-tol mar olyan 
szerkentyuk is voltak - es a Bismarck-on is ilyen volt - amelyik nem csak a 
tavolsagot, hanem a hajoagyuk allasszoget is megadta, sot vezerelte a 
lovegtorony stabilizatorat, ami a hullamzast vedte ki. Meglepoen pontos 
dolog volt ez a szerkentyu, hiszen a Bismarc az altala jol ismert Hood-ot 
az elso szerencses sorozataval ket perc alatt a viz ala kuldte, es a kisero 
cirkalo is, - a Prince of Wales -, csak a Bismarck kapitanyanak 
toketlensege miatt menekulhetett meg. Ezert voltak nagyon fontosak minket 
reszrol a hirszerzok fotoi, es a legi fenykepezesek.
2. Ha nem ismertek valami miatt az ellenfel hajoosztalyanak adatait, ( A 
Bismarcket nem ismertek!) akkor jott az a modszer, amit a fenti kettos 
tavcso ( = sztereoszkopnak neveztek!) elott tett, peldaul Horthy Miklos is 
a Novaraval. Sacc, per ka'be'..... alapon ugynevezett bemero-granatot 
kuldott az ellenfel fele, ami ugyan nagy kart nem tett, de ugy volt 
beallitva a detonacio, hogy hatalmas viztolcsert csapjon fel az eg fele. A 
vizet sokszor a granat toltete meg is festette pirosra, vagy sargara. Ez 
akkor volt celszeru, ha tuzvezeto megfigyelo hidroplanja is volt a harcolo 
feleknek. Mar az elso vilaghaboruban is voltak ilyenek, a Osztrak-Magyar 
Monarchia haditengereszetenek is. Persze ehhez tanacsos volt igen 
tapasztalt tuzvezeto tiszteket alkalmazni, es nem veletlen, hogy ezek 
voltak a legjobban fizetett tisztek, sokszor meg a kapitanynal is nagyobb 
jovedelmuk volt. Horthy tuzvezeto tisztje a Novaran es kesobb a Viribus 
Unitisen egy Markovics nevu szerb tuzer-ezredes volt, akirol feljegyeztek, 
hogy 20-25 km tavolsagbol a masodik sortuzzel talalni szokott, ami oriasi 
nagy szo volt abban az idoben Skoda agyukkal, raadasul mindez szemmertekkel 
fejbol csinalta!  Ezt a modszert neveztek "tapogatos-villalovesnek", hiszen 
ha az egyik lovedek a cel ele, es a masik a cel moge talalt, tehat a 
tapogatozas utan = "villaba fogta" az ellenfelet, akkor bizony kovetkezett 
a nehezgranat - immar az eles panceltoro - oldalsortuz, es ez altalaban 
halalos volt.

Am a Bismarck-Hood eseteben nem ez dontotte el a csata sorsat, hanem a 
radar! Raadasul ugy tortent ez, hogy mindket fel meg volt gyozodve arrol, 
hogy a masik nem rendelkezik radarral, kozben minket fel kezeben ott volt a 
bizonyitek, hogy de igazis rendelkezik, csak egyszeruen nem hittek el. A 
nemet es az angol radar ugyanis alapvetoen kulonbozott egymastol. A 
kulonbseg az volt, hogy az angol radar borzaszto nagy teljesitmennyel 
rendelkezett de nagyon rossz es foleg allo antennakkal. Az angolok ugyanis 
rendelkeztek uregrezonatoros magnetronnal, ami hatalmas teljesitmenyt 
allitott elo, de radarjaik majdnem rovidhullamon dolgoztak (49-55 Mhz) es 
kulon allo ado, kulon vevoantennaval. Ez a nagy antennarendszer, ami 
raadasul stabil volt, es nem forgott, nagyon bekorlatozta a radarjaik 
lehetosegeit, holott a Tizard fele radarral akar 240-300 km-t is belattam 
bizonyos magassag felett! A nemetek viszont sokkal kisseb teljesitmenyu 
radarokkal rendelkeztek, de volt egy erdekes talalmanyuk a polarizalt rele, 
ami hihetetlen gyorsan valtotta az ado es vevoantenna jeleit ugyanazon 
parabola antennan, es igy mindossze egyetlen forgo antenna volt szukseges, 
ami elkepeszto pontossaggal mukodott, de csak maximum 35-60 kilometert 
tavolsagot latott be. Azt utobbit Wurzburgnak neveztek, es ennek alapjan 
fejlesztettek ki azt a haditengereszeti tavmero radart, ami a Bismarck es a 
tobbi nemet hajo agyuit vezerelte, es ezt pedig SEETAKT-nak neveztek. Ennek 
koszonheti a hajszalpontos talalatot a Bismarck. A Bismarck ugyanis 8 db 
Wurzburg keresoradarral, 4 db Freya magassagmero es kozelsegi radarral ( 
ezzel kovettek a hajoagyuk kilott loszereit is!!) valamint minden 
lotoronyban kulon-kulon Seetakt loelemkepzo radarral operalt. A Hood-on 
egyetlen radar sem volt.

A Bismarckot mar az angliai-csatornaban kifutas utan ket angol hajo ( regi 
cirkalo) kezdte kovetni a Norfolk, es a Suffolk. Ezek persze egyaltalan nem 
voltak ellenfelek a Bismarcknak, hiszen elso haborus cirkalok voltak 
radarhajonak atalakitva, de nem is mentek hozza lotavolba. Csak a sajat 
Tizzard fele radarjukkal kovettek, es adtak a hireket az angol flottanak, 
ami a Hood-bol, a Price of Wales-bol, es delebbre a Victorius repulogep 
anyahajobol allt. Egy alkalommal elvesztettek a radarjelet a angol hajok, 
de hatalmas mazlijukra veletlenul ujra beleszaladtak a Bismarck-ba de 
olyannyira kozel a kod miatt, hogy meg egy "udvozlo" sortuzet is kaptak.

Amikor a ket csoport talalkozott a Bismarck a Seetakt-al olyannyira 
pontosan bemerte a Hood-ot, hogy egyetlen oldalsortuz, ami raadasul nem is 
legerosebb osszeallitas volt, gyakorlatilag elsoporte az angol vezerhajot. 
Mindossze harom matroz maradt eletben. A Bismarck tuzvezetese olyannyira jo 
volt, hogy kesobb amikor elsullyesztettek, akkor sem mertek a kozelebe 
menni, hanem csak repulogeprol ledobott torpedokkal tamadtak, es csak akkor 
agyuval, amikor az egesz hajo megbenult es egett, de igy is sikerult neki 
olyanokat visszaloni, hogy a Furius csoport csak tisztes tavolsagbol 
lovoldozott ra. A Bismarck nagy gyozelmehez az is hozzatartozik, hogy a 
Hood gyenge fedelzeti pancelzata eppen ott volt a leggyengebb, ahol a fo 
loszerraktar volt, es a nemetek nagy szerencsejere pontosan itt talalt az 
elso granatok egyike! A Hood gyakorlatilag kettetort!

Az angolok felelotlensege es hirszerzesuk marhasaga egyenesen elkepeszto. 
Nemhogy tudtak a Seetakt-rol, hanem meg rendelkeztek is egy mukodokepes 
komplett eszkozzel. Az Admiral Graaf Spee csatahajot ugyanis egy evvel 
hamarabb elsullyesztettek Montevideo elott, es a hajo nem sullyedt el 
teljesen. A toronyrol az angol MI-6 ugynokei leszereltek a 
Seetakt-berendezest antennastol komplett. Azt bemutattak az angol 
radarmernokoknek, akik megallapitottak, hogy sokkal fejlettebb, mint az 
angol radar, es ezert nem lehet nemet!!!! Egyszeruen bevagtak egy raktarba, 
es elfelejtettek! A haboru utan derult ki, hogy milyen felelotlenek voltak 
az angolok!

Persze a nemetek sem voltak kulonbek. Ok sem hittek el, hogy az angolok 
radarral rendelkeznek, holott a haboru utan kiderult, hogy a nemet legi 
felderitoknek tobb EZER fotojuk volt az angol radartornyokrol, es 
folyamatosan jeleztek a radiofigyelok, hogy hol hallhatoak a radarok 
hangjai! Sot probakeppen egyszer szet is bombaztak egy radarallomast 
(Ventor) es figyeltek, hogy elhallgat-e a radio hang! Elhallgatott. Am ez 
is keves volt a nemeteknek, es ok sem hittek el, hogy mas is tud radart 
csinalni. Pedig 1940-re mar nemhogy a nemeteknek, es az angoloknak, hanem 
az amerikaiknak, az oroszoknak, es Bay Zoltan reven nekunk magyaroknak is 
voltak radareszkozeink, meghozza hasznalhato mukodkepes allapotban.


> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")
Letoltheto E-book: - http://piramis.fullextra.com
Uzleti honlap: - http://businessman.fullextra.com

Udv!

Marcus, meggyoztel.
Magara hagyott valosagos parhuzamos RLC kor
zajspektruma valoban nem feherzaj. Rezonanciafreki kiemelve.

Viszont rajottem, hogy az induktiv csatolas semmit nem segit,
ugyanolyan aramosszeadas, mint ha parhuzamosan kapcsoltunk
volna 2 darab R-t.   Nem ott a hiba, hogy az impedanciakat
trafozva nem nyertunk semmit, hanem a csatolas nem okoz
azonos fazist. :-(((   So"t, me'g az sem segitene.

2 darab sorbakotott sima R-en is bizonyos frekik fazisa olyan,
hogy erositik egymast, viszont legalabb ugyanennyi par gyengiti
egymast.
A 2 zaj osszegeben f1 nagyobb lesz, f2 kisebb, f3 nagyobb, stb,
persze a frekik kozti kulonbseg tart a nullahoz.
Abszolut _idealis_ lyukszurokkel talan ki lehetne valogatni azokat
a frekiket, amik osszeadodtak (nem kivonodtak),
de ilyen idealis LC kor nincs. Egyelore zsakutca.

Ha ugy vesszuk, hogy egy R is felfoghato tobb kisebb R-nek
sorbakotve, akkor a fenti elmelet szerint kellene lennie olyan
frekiknek, amik nagyobb teljesitmenyuek, mint a tobbi.
Talan van is, csak olyan kozel van a hasonlo okbol kisebb
amplitudoju frekikhez, hogy az eredojuk ugyis feherzaj.
Akarcsak egy 0 ideju de eleg magas impulzus...

Ez a zaj nagyon furfangos, a vegen me'g kifog rajtam :-(((
Kedves Marcus es Janos, koszonom szepen az agycsiszolo
leveleket.

BM

Arpi:
>"peldaul Egelynek, ha mukodne az en ergiatermeloje, 
>akkor ez abban nyilvanulna meg, hogy az ELMU-nek  
>elmondana, majd olcso energiavallalaltot alapitana, es 
>pillanatok alatt gazdagabb volna Bill Gatesnal kilora 
>megvenne amerikat. es ez mindenki szamara demonstralna,
>hogy valoban olyat tud, amirol a tudosok nem tudnak."
>Elvileg igy van, azonban a gyakorlatban Egely sohasem 
>tudna ezt megcsinalni, megha letezne is az 
>energiatermeloje. Egyszeruen elvennek/ellopnak tole
>azok, akiknek a kezeben a penz es a hatalom van. Ha 
>pedig nagyon ugralna, egyszeruen megolnek.
1) Ez egy paranoias magyarazat. Egyaltalan nem ugy van, hogy az olajlobby minde
nt lehetetlenne tesz, senkinek semmit nem lehet miatta megcsinalni, es hogy a m
affia mindent ural, es egyaltalan nincs lehetosege senkinek uj dolgokat piacra 
vinni, azzal eletkepes vallalkozast csinalni. Tudjuk, latjuk, tapasztaljuk, hog
y vanak uj cegek, uj technologiak, amit a regi ipar nem ol meg.
2) Ezek akik ellopjak a legnagyobb ellenfelei, tobbseguk ugy tudom nem hisznek 
neki.
3) Ha ellopnak, akkor sem lennenek olyan hulyek, hogy ne akarnak megcsinalni, a
mi vegeredmenyben ugyanugy azt jelentene, hogy a technologia beepul. Egelynek a
kkor az is eleg, hogy igaza lett, illetve ha szabadalmaztatja a dolgot, akkor j
ol is jar.
4) Egelynek nem kellene ugralnia, hanem szep titokban egyszeruen olcsobban adna
 aramot.
5) Ha Egely ennyire fel ettol, es csak ezert nem csinalja meg, akkor mi a halal
nak ugral annyira? Meg a vegen megolik.:) Szoval amit most csinal, az a veszely
eket ugyanugy magaban rejti, de a haszon lehetoseget nem.
Nyilvanvaloan sokkal kezenfekvobb magyarazat az, hogy amit Egely allit, az igaz
abol nem mukodik, nem igaz.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Peter,
>Nem ketlem, hogy az ellentmondasos halmazelmelet 
>segitsegevel levezethetheto, hogy a haromszog belso 
>szogeinek osszege 120fok. Lesz egy rossz eredmenyt ado 
>levezetesunk, amirol rogton latjuk, hogy hibas.
A problema az, hogy ha a levezetes nem magyarazatra szol, hanem predikciora, ak
kor nem latjuk rogton, hogy hibas. Azt latjuk, hogy az elmelet josol valamit, e
s az ellenkezojet is. Ami azt jelenti, hogy a joslata hasznalhatatlan.
Masreszt pedig az sem er semmit, hogy van egy elmelet, amibol egy jelenseg magy
arazata levezetheto, de az ellentete is. Egyreszt ugyebar akkor az elmelet tart
almaz egy cafolast is, tehat ha a cafolast az elmelet elvetesere jogos oknak ta
rtod, mar ezert el kell vetned az ellentmondasos elmeletet.
Masreszt pedig azt nem tekinthetjuk magyarazatnak, hogy egy elmelet egy jelense
get es annak ellenkezojet is meg tudja magyarazni, ugyanis akkor valojaban nem 
magyarazta meg, hogy miert pont az a jelenseg kovetkezett be. Egy ilyen elmelet
 semmivel semmagyaraz tobbet, mint a "ki tudja, barmi lehet" "elmelet". Ebbol i
s levezetheto minden, igaz mindennek az ellentete is.

> Csak  ehhez eleg nagy felesleges tiszteletkoroket kell
>tenni a halmazelmeletben. Imho nincs az az eszement 
>matematikus,  aki ezt megtenne. Igy ertem a 
>lokalizaltsagot.
A tudomanyban nem szempont egy levezetes hossza. A "felesleges tiszteletkor" fo
galma tehat nem megalapozott. Szamodra nyilvanvalonak tunik egyszeru esetekben,
 hogy mi a felesleges tiszteletkor, de nem tudod altalanossagban definialni. EZ
 nem egy egzakt fogalom, nem tudod belefoglalni a metodikaba.

> Masreszt azt, hogy 
>az ellentmondasok megfelelo feloldasanak az eszkoze 
>gyakran eppen az, hogy a beloluk kovetkezo kulonbozo 
>elmeletek/allitasok helyesseget vizsgaljuk.
EGy elelntmondaso elmeletnel,amelybol egy jelenseg levezetheto es annak ellenke
zoje is, nincs azzal elintezve a dolog, hogy empirikusan ugyis tudjuk, hogy mel
yik a helyes, ld fent. Predikcio eseteben ez pont a joslas hasznalhatosagat ves
zti el, magyarazat eseteben pedig a magyarazat erteket.

>Nem mesterseges. Azok a tavoli teruletek, ahol az 
>ellentmondas nem erezteti hatasat, ahol a 
>kovetkeztetesek az ellenorzes alapjan  helyesnek 
>bizonyulnak.
Ez a "tavoli, kozeli" felosztas legfeljebb praktikusan lehet, nem tudod egzaktu
l megfogalmazni, modszeresse tenni.

>>semmi sem tiltja a tudomanyban azt, hogy a dolgokat 
>>osszefuggesbe  hozd, logikailag egymas melle teheted 
>Surgosen minden dolgot, amivel a tudomany foglalkozik 
>minden  variacioban egymas melle kellene tenni, 
>osszefuggesbe hozni, mert  amig ezt nem vegeztuk el, 
>addig nem tudhatjuk, hogy a tudasunk  tobbet er egy tal 
>bogyorenel....
nem mondtam, hogy kell, hanem hogy lehet. senki nem tiltja meg. az ellentmondas
 eseteben ez szornyu bajt jelent. mas esetben pedig nyugodtan megteheted.
>Mondtam is: "az ellentmondas helyes feloldasanak 
>megtalalasaig megfelelo ovatossaggal kell kezelni 
>azokat a teruleteket, amelyek ezzel kozeli 
>osszefuggesben vannak".
Ket eset lehet:
1) A "megfelelo ovatossaggal kell kezelni" terminust vagy egzakt modon tudod me
gfogalmazni, ez esetben ez tuladonkeppen az elmelet egy olyan egzakt boviteset 
adja, ami expliciten feloldja az ellentmondast. EZ esetben azt csinalod, amit e
n mondtam.
2) Vagy nem tudod egzakt modon megfogalmazni, akkor meg semmit nem er.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

ha mar itt anekdotazunk. ennekem egesz eletemben nem volt olyan esemeny, amelyn
ek elobb utobb ne talaltam volna meg a magyarazatat. manapsag, ha valami furcsa
, erthetetlen, akkor nemcsak hogy racionalisan kezdem el vizsgalni, hanem tapas
ztalatilag tudom, hogy lesz ennek valami magyarazata, amire nem gondoltam. tudo
m, hogy valami elkerulte a figyelmemet, valamit elfelejtettem, valamire nem gon
doltam, vagy felreneztem valamit, rosszul emlekszem valamire. es ez nagyon hasz
nos beallitodas,mert mondom, eddig mindig sikeresnek bizonyult. egy konkret ese
tet is elondok:
nyaralonkban csinaltuk a drotkeritest, egy murvaut mellett. a dologhoz termesze
tesen kellett egy fogo, amit csak neha hasznaltam. namost egy ido utan eppen ke
llett, es nem volt sehol. a kerites mellett ket oldalt tobb meterig szabad teru
let. ha arrebb setaltam, leraktam volna egy oszlop tovebe, akkor azt az elso ke
resesben megtalaltam volna. de nem talaltam.
itt gondolhatja az ember, hogy hulye, vagy csoda tortent, de en nem ezt gondolt
am, hanem a "Hulye" egy kevesbe dehonnesztalo valtozatara tudtam kovetkeztetni:
 valoszinuleg valamit nem vettem figyelembe, bizonyara valahol kozben voltam,e 
s letettem a fogot, csak nem emlekszem ra. tehat a racionalis beallitodas egy h
ipotezist adott nekem, csak konkretan meg mindig nem jutott eszembe a dolog, ak
armennyire is gondolkoztam. de tudtam, hogy van valami, amit elfelejtettem. dol
goztam tehat tovabb. kesobb felmentem a nyaraloba, es rajottem, hogy egyszer vo
ltam kozben inni, es akkor raktam le ott a fogot, es ott is volt.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

> Felado :  [Romania]

>Ha egy kozospont korul kering, a csillag es bolygo, akkor is egyenletes
>kellene legyen a keringes. Mi valtozik egy periodus folyaman, mert csak a
>valtozas idez elo, masfajta mozgast.

Valahogy elbonyolitod ezt az elveben egyszeru dolgot. Nem "rangatas" van
hanem palya van, pl. korpalya, termeszetesen egyenletes keringessel. A
"rangatas" csak egy szerencsetlenul valasztott szo annak erzekeltetesere,
hogy a sotet es nem latszo bolygo azzal ad hirt magarol, hogy hatassal van a
csillagara, amit viszonk latunk. Mikor (szep egyenletes keringese kozben) a
palyajan eppen felenk kozeledik a csillag, akkor kisse a kek fele, ha
tavolodik, kisse a voros fele tolodik a szinkepe. Igy a csillag szinkepe
enyhen szinuszosan tolodik fel-le (frekvencia modulaciot kap) amit nagyon
preciz muszerekkel ki lehet merni. Persze pont a nagyon kis merteku doppler
miatt csak az elv egyszeru, kimerni mar nem annyira...   :-)

Tobb bolygo esete: jelenleg orulnek, ha egyetlen nagyon nagy bolygo hatasat
eszreveszik, nem tartanak ott, hogy egy a mi Naprendszerunkhoz hasonlo
rendszer kisbolygoinak hatasat is merni tudnak. Amennyire tudom, a jelenleg
kimert rendszerekben egeszen nagy a bolygo.

Udv, Jozsef

BM,

>Bocsi, en is tul gyorsan olvasok.
>Az oszcillator szo helyett rezgokort lattak almodozo szemeim ..
( 
>A kerdes tovabbra is az,
>hogy vajon mi van a parhuzamos RLC kor ket polusan...
>Janos, szerinted is egyenletes feherzaj?


Nem. Szerintem semmi zaj sincs, ha tekercs idealis, mert zerus ellenallason nin
cs zaj. 
Illetve van a rezgokorben egy tiszta szinuszos rezges, rezonanciafrekvencian, a
zt most nem latom, hogy ennek a fazisa zajszeruen valtozik e, talan a tobbiek j
obban ertenek hozza.
Egyebirant Marcus baratom korrekten elemzi a dolgot, ezert nem szoltam bele. 

Veled az a baj, hogy azt nem akarod megemeszteni, hogy az energiatermelo es fel
hasznalo egy rendszer, es nem valaszthato kulon. Megertem, mi ennek az oka: a g
yakorlatban nem kell azzal foglalkozni, hogy a fogyaszto a terhelesre mit kuld 
vissza, bar a fazisjavito kondi errol is meselhet egyetsmast...
Zaj eseten az energiatranszport ketiranyu, vagy termikus egyensuly van, akkor n
incs energiatranszport, vagy nincs egyensuly, van energianyeres, de akkor elobb
-utobb egyensuly  lesz, amikor a homersekletek kiegyenlitodnek. 

Janos

Hello Kopja!
>>>Nekem van is otletem, mert feltunt a video felveteleken, hogy nagyon
sok kommandoson specialis fulhallgato van.<<<

+Mifele, HALAL-t okozo fizikai hatastol vedhet egy fulhallgato?
Raadasul meg egy globalis osszeeskuves is kell a
hipotezisedhez.
Valamilyen ultrahangos kulonbsegi-freki csodakutyure gondolsz? ahlo
elvileg a ket iranyitott sugar talalkozasanal hanggal tepik le a belso
szerveket? Itt mindenhol volt hatas, na meg egyebkent is...
udv, Sanyi

> Felado :  [Hungary]

>>>"Miert lenne tudat a halal utan? ...elotte hol volt az az orokeletu
tudat?
A lelekvandorlasrol mar csak ki lehet mondani, (legalabb itt) hogy
baromsag."
-----------------
Ugy tudom, ez itt Tudomany forum. Ha allitasaidat bizonyitani tudod a
jelenleg elfogadott tudomanyos modszerekkel, tedd meg. Addig pedig a
fenti
allitasod "flame", vagy legalabbis sejtes/maganvelemeny.
Arpi<<<

+Mi a fenet kellene _nekem_ bizonyitani? Szerinted nem annak kellene
bizonyitani, aki allitja, hogy van?

+Para: nagy konnyebbseg a Randi alapitvany, igy nem kell tobb szaz sort
irni paras temakra valaszkent.
Ha valaki allitja is, hogy para-kepessegeket birtokol, azt mar azert
eleg nehezen fogja hihetoen eloadni, hogy nem kell neki 1 millio dollar.

+Szimulacio: >>>Ha en szimulaciot csinalnek, es a benne elok kiszurnanak
egy hibat, akkor
szimulacio allj, hiba kijavit, es _EGY NAPPAL KORABBROL_ ujraindit.
Tuti, hogy a "bennszülöttek" semmit sem vesznek eszre az egeszbol...<<<

+Nem kell meg szimulacio se. Ha nem objektiv a paraelmeny, honnan tudod,
hogy a ket nappal ezelotti elmenyt nem csak tegnaptol vagy eppen 2
perccel ezelottol veled megtortentnek? Ha nincs nyoma, hogy ket napja
volt, csak igy emlexel ra, akkor akar fel perce is kialakulhatott az
agyadban, azzal az emlekkel egyutt, hogy mar ket nap ota csak erre
gondolsz allandoan, meg dejavud van.

>>>Amennyiben szimulacioban elunk, akkor a szimulacios hibak szamanak
szerintem
idoben csokkeno tendenciat kell mutatniuk. Felteve persze, hogy a
szimulaciot nem hagytak magara keszitoi, es felteve, hogy a szimulacio
tenyet tovabbra is rejtve akarjak tartani. Tehat "toldozzak-foldozzak" a
rendszert.<<<

+Hat eleg idiota egy rendszergazda az amelyik titkolni akarna a
szimulaciot es megis ilyen gondolatokat enged meg nekunk. A klasszikus
fizikat meg nem zarja le, hanem beleir egy kvantummechanika plugint.

Sanyi

Kedves Gobe !

Koszonom kerdeseidet.
Abbol sohasem csinalj magadnak gondot, hogy nem postafordultaval
valaszolsz, hiszen ez nem loverseny :-))), hanem szorakozas, agytorna,
ismeretszerzes, stb., ki minek fogja fel. En magam sem kapcsolom be minden
nap a szamitogepet, mert feleslegesnek tartom, nem akarok sportot csinalni
belole, sem pedig valamifele fuggosegi viszonyba kerulni, amire mar lattam
peldat :-((
Mint irtam a szellozo-berendezesek csovei es csoidomai tulnyomoresz
negyszog-keresztmetszetuek. Ennek oka, hogy konnyen es olcson
elkeszithetoek, maguk a darabok lemezbol, elhajlitogepen, a csatlakozo
peremek szogvasbol, stb.
Magukat a vezetekeket mennyezetre fuggesztik, ha kell, almennyezet moge
bujtatva, vagy a helyisegek oldalfalaira, konzolokra szerelik. Magatol
ertetodik, hogy az ilyen vezetekekben csak gaznemu kozeg szallithato, hisz
a folyadekok sulya alatt az egesz osszeroppanna, viszont a nyomas is csak
alacsony lehet (1 atm-nal kevesebb), mert a nagyobb nyomas a
kereszmetszetet egyszeruen kigombolyitene (felfujna). Ez a nyomas olyan
alacsony, hogy az aramlo kozeget a meretezes soran osszenyomhatatlannak
tekintjuk, ami a meretezest egyszerubbe teszi.
Mindezeket egybevetve lathato, hogy az ilyen csovezetekek targyalasa nem
tartozik az aramlastan legnehezebb feladatai koze, ezert adott esetben
bizonyos elhanyagolasok megengedhetoek, mert az igy elkovetett hiba a
tureshataron belul van. Ennek alapjan elfogadhato az, hogy vis maior
esteben a konfuzor-diffuzor szarmaztatasa ne egyenes allasu gulabol
tortenjek. Ilyen lehet pl. ha az epulet kikepzese miatt a csovezeteket ugy
kell vezetni (pl. oszlopelkerules), hogy  az aramlastanilag jo megoldas
csak tetemes tobbletmunka/koltseggel lenne kivitelezheto. Termeszetesen
mindenkor torekedni kell az aramlastanilag helyes konstrukciora, de vannak
esetek, amikor meg kell alkudni.
Egeszen mas a helyzet folyadekok, nagynyomasu gazok csorendszerenek a
kialakitasanal. Ez esetekben a rossz konstrukciobol adodo vesztesegek mar
szamottevoek, ezert a konfuzor-diffuzor mar csak forgastestalaku lehet, az
iranyvaltas is csak megfelelo csokanyar kozbeiktatasaval lehetseges szemben
az elozoekkel, a lemezcsoveknel az egyszeru derekszogu iranyvaltas is
elfogadhato.
Ezek az idomok mar zommel ontvenybol keszulnek, esetleg precizios ontessel
(karburatortorok), ritkan mas technologiaval.
Hogy itt miert kell ragaszkodni az egyenes allasu csonkakuphoz, szeretnem
megvilagitani. A valosagos folyadek aramlasa soran a veszteseg mindig
nyomaseses formajaban jelentkezik. Nem jelentkezhet sebessegcsokkenes
formajaban, mert az ellentmond a folytonossag tetelenek. Ha konfuzorban,
vagy diffuzorban kivalasztunk egy alkotot, akkor a vele erintkezo
folyadekresz surlodik vele, ami azt eredmenyezi, hogy a kilepesi pontnal a
nyomas alacsonyabb lesz, mint az idealis folyadek eseten lenne, ez a
veszteseg. Ha az idom forgastest alaku, akkor valamennyi alkotoja egyforma
hosszu, tehat a veszteseg is minden alkoto menten azonos.
Vegyunk most egy ferdeallasu csonkakupot. Ennek alkotoi kulonbozo
hosszusaguak, talalhato koztuk egy minimalis, egy maximalis hosszusagu, es
paronkent ezen ketto koze eso, kulonbozo hosszusagu alkoto. Ezek menten a
nyomaseses a kulonbozo hosszak miatt mas es mas lesz, ami azt jelenti, hogy
a kilepesi pontokon kulonbozoek lesznek a nyomasok. A folyadek azonban a
nagyobb nyomasu helyrol az alacsonyabb fele akar aramolni, ezert
keresztiranyu aramlasok indulnak meg (mar magaban a csoidomban is), ami
tovabb noveli a vesztesegeket. Ezert a ferdeallasu kupbol torteno
szarmaztatast MINDENKEPPEN kerulni kell, ha szukseges, akkor mas
intezkedeseket kell tenni ! (Ugyan masodrendu szempont, de ezeket az
idomokat, mint forgastesteket esztergalassal a legkonnyebb, es
leggazdasagosabb megmunkalni).
A konfuzor es a diffuzor nyilasszogere vonatkozo ertekek maximalisnak
tekintendok, aramlastanilag az a jo, ha ezek minel kisebbek, mert mint
nagyon helyesen jegyezted meg a diffuzornal az aramlas levalasa, kofuzornal
pedig visszaramorvenyek kialakulasa fenyeget. Viszont az alacsony
nyilasszogek a szerkezet hosszanak novekedesevel jarnak. Vegso soron azt
lehet mondani, hogy adott esetben a konstruktor feladata, hogy esetleges
egyeb korulmenyeket is figyelembe veve az optimalis megoldast megtalalja.
Valoban a magas epuletek tetejen lathato diffuzorok azt az erzetet keltik,
mintha nyomascsokkento szerepet jatszananak, azonban a valosag pont a
forditottja, a szzellozoaknaban aramlo kozeg sebessegi energiajat
lecsokkentve (bovulo keresztmetszet !) azt nyomassa valtoztatja, pontosan a
kornyezet nyomasara noveli. Ha az aknaban tulnyomas lenne. akkor egyszeruen
nem mukodne az egesz, mert a kozeg visszaaramlana a szelloztetendo helyre !
A szellozoaknakban, kemenyekben a kornyezethez viszonyitva mindig
depresszio van, a kemenyekben pl. a meleg fustgaz es a kornyezo levego
fajsulykulonbsegebol szarmazik a depresszio
A vizorakra vonatkozoan a rendelkezesemre allo irodalombol (egyetemi
tankonyvek) nem sokat tudtam meg. Szetszedve en sem lattam. A vizoranak
velemenyem szerint a kovetkezo kovetelmenyeknek kell eleget tenniok :
-- merni kell a legcsekelyebb vizfogyasztast is pontosan
-- a mero mukodesenek a halozat nyomasatol fuggetlennek kell lennie, mindig
a tenyleges fogyasztast kell mutatnia.
Ezek alapjan valami terfogat-kiszoritasos elven mukodo eszkozre tudok
gondolni csak. Az teny, hogy az aramlo viz a meroben egy jarokereket
forgat, ez pedig a szamlalomuvet, de hogy a resveszteseg mikent van
kikuszobolve, nem tudom.
A vizora csatlakozasanak mindig azonosnak kell lennie a halozat csovenek
meretevel. Ugyanis a nagyobb meretu muszer folosleges tobbletkiadast
jelent. A kisebb meretu pedig maximalis vizfogyasztas eseten tulterhelodik
(tobbet kell mernie, mint amire hitelesitve van), gyorsabban tonkremegy.
Ennek a vizmu nem orul, mert a rossz vizora mindig kevesebbet mutat, mint a
tenyleges fogyasztas.
Termeszetesen a mero utan lehet a vezeteket boviteni, ami a halozat belso
ellenallasat csokkenti, ezaltal tobbletviz kivetelet eredmenyezi egy
bizonyos mertekig, azonban a mero elotti csoszakasz hosszat es meretet a
vizmu eloirasainak megfeleloen kell kialakitani.

Remelem nem voltam tulsagosan szoszatyar. Ettol fuggetlenul, ha vannak
kerdeseid, tovabbra is szivesen allok rendelkezesedre.
Szivelyes udvozlettel

Zoltan

Sziasztok !

>NAGYON gyorsan megteszi ezt a lecsokkent tavot. Nem tudom, hogyan
>gondoljak ezt a "megall az ido" gondolatot, valaki leirhatna bovebben.


A tavolsag fogalma elveszti ertelmet.

A tomegek tereben az ido lasssabban mulik tavolabbi megfigyelo
szerint. A gorbult terben levok szamara a tavolabbi vilag
esemenyei gyorsabbnak mutatkoznak, es a latvanyok torzak.
A lyuk a legszelsosegesebb eset. A lyuknak kintrol tekintve nincs 
megfoghato merete, csak tomegkozeppontja van. Kritikus
tavolsagban tole, belenezve ugy torzitja a valosagot,
hogy vegtelen fekete hideg sik feluletnek tekintheto, mely 
nem ver vissza semmit. Tehat bent mar nincs meghatarozhato centrum, 
se hatar, se tavolsag.
Egy furcsan 'inplantalodott', beekelodott hatartalan masik vilag van 
ott, mely kintrol tekintve hideg, ures, halott. Odabentrol 
kinezve viszont pokoli sugarzas zudul be extrem magas frekvenciaval. 
A kinti vilagegyetem objektumaiig nem jut el semmi, amit bentrol 
kuldenenek uzenetkent. A kinti vilag bentrol teljesen torznak 
latszik, s mert objektumainak tavolsaga reflexios modszerrel elvileg 
sem hatarozhato meg, tehat vegtelen tavoliaknak tekinthetok. 
A kinti vilag extrem gyorsan valtozik, hamar kihul, elpusztul, pokoli 
intenziv sugarzasa kozepette. 


Udv: zoli

Sziasztok!

Miklos irta:
: hogy vajon mi van a parhuzamos RLC kor ket polusan...

Rezgokor vagy oszcillator zaj szempontjabol majdnem mindegy, ezert
irtam a "csata heveben" oszcillatorrol. Parhuzamos RLC kornel a
kimeno jel ugyebar az atviteli fuggvennyel szurt bemeno jel. A rezgokornek
tokmindegy, hogy a bemeno jel egy kulso generatorbol jon, vagy az
ellenallas termikus zajfeszultsege. Ergo a rezgokor atviteli fuggvenyevel
szurt feher zaj van a kimeneten.

Udv,
marky

>Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy agyunk generaciorol generaciora fejlodik,
>tokeletesedik, aminek egyetlen celja van: a korulottunk levo vilag minel
Atlagosan 0.000000000001%/generacio nem tul sok.

>jobb eszlelese, megismerese. Ugyanakkor kozismert teny, hogy az allatvilag
>szamos kepviselohez kepest hatranyban vagyunk a latast, hallast, szaglast
>kiszolgalo erzekszerveink tekinteteben. Ez azt sugallja - de nem bizonyitja
Ezt kompenzaljuk az agy fejlesztesevel.

>-, hogy esetleg lehetseges a kulvilag eszlelesenek alternativ (hagyomanyos
>erzekszervektol fuggetlen) modja, melyet agyunk elobb-utobb kifejleszt.
Errol is olvastam egy eleg jo novellat. Abban az szerepelt, hogy ehhez a
kepesseghez olyan feltetelek kellenek, amelyek nem alkalmasak az
elethez: magas homersekleten, a teljes kiszaradas allapotaban
(kristalyosan) mukodik tokeletesen. Minden elo faj, amelyikben
kifejlodtek ezek a kepessegek, a tokeletesedes soran kihalt, vagy
megallt meg az elejen es nem tul hatekony. A novellaban mestersegesen
sikerult letrehozni ilyen "szervezetet". Otletek es otletes irok mindig
vannak...

>A korpalyas elv alapjan, kell keresni egy magyarazatot, a megfigyelt
>jelensegre. En mindig ugy hallottam, hogy a testek garvitacios tomege a
>kozeppontban nyilvanul meg. Sok esetben pontkent alkalmazzak a
Ez csak kivulrol, messzirol nezve igaz. Belulrol a gravitacio linearisan
csokken a felszintol a kozeppontig: ott pontosan nulla.

>Ha egy kozospont korul kering, a csillag es bolygo, akkor is egyenletes
Az is - idealisan mindketto korpalyan kering.

>kellene legyen a keringes. Mi valtozik egy periodus folyaman, mert csak a
>valtozas idez elo, masfajta mozgast. Ha sok bolygo van, akkor az egesznek az
Idealis esetben csak a gyorsulas _iranya_ - ez a korpalya definicioja.
Ehhez _nem_ kell energia, mert az ero mindig meroleges az utra. Ha
ellipszis, atlagosan akkor is 0 a vegzett munka.

>>Miert lenne tudat a halal utan? Ugyanugy semmive lesz, mint ahogy
>>semmi volt elotte, csak eppen a kialakulasahoz sokkal tobb ido kell 
> E gondolat logikusnak tunik, hajlok ra, hogy higgyek benne (is). De
>ugy gondolom, KELL, hogy valami tortenjen a tudattal (lelekkel) a
>halalunk utan.
Hogyne. Szetesik, tonkremegy - reszben meg a halal elott, reszben
kozben.
Mint minden mas, pl. a fizikai kepessegek. Azokon ugye nem csodalkozol?

> Mi, emberek kulonbozoek vagyunk, maskent latunk, maskent elunk
>meg dolgokat. Pl: egyikunk probalja becsuletben, az erkolcsi ertekeket
>szem elott tartva elni az eletet, mig masik embertarsunk inkabb a meg-
>tevesztesre, a rafinaltsagra alapozza eletet. (Azert akad mindeketto 
>boven) Ugy gondolom, hogy -tobbek kozott- e tulajdonsagok nem
>genetikailag vannak kodolva, hanem az eletunkben ert elmenyek hata-
>sara alakulnak ki, es ezert hiszem, hogy valami lesz a lelekkel, a tudat-
>tal, nem foszlink szerte a semmibe, nem vesz el "nyomtalanul".
Ez egy jo nagy bukfenc volt, gondold meg meg egyszer.

> Keressuk, kutatjunk, mi lehet a halal utan. Ekozben (nem elsosorban
>ezert) egyre kevesebbet foglalkozunk azzal, hogy milyen felfedezetlen
>dolgok akadnak meg a ELETBEN.
Azt kutatjak, amire penz van. Kutass Te is, hatha talalsz valami
erdekeset.

>szakitotta felbe: "Csitt! Ne marjatok egymast! Elobb-utobb mindenki
>megtudja, kinek van igaza."
Ha meg nem, akkor mar nem fog reklamalni... de mindenesetre ott es akkor
a vitanak  vege lett.

> Mindazonaltal a BB megtortent, hiszen itt vagyunk, es ha volt oka,
>akkor annak rajta kivul kellett lennie (mivel o maga meg nem letezett). Azaz
Igaz.

>a BB okat a jelenleg ismert teridoben nem fogjuk megtalalni.
Miert? Az "oknak" barmilyen nyoma lehet, ami szamunkra is eszreveheto.

>Elvileg igy van, azonban a gyakorlatban Egely sohasem tudna ezt megcsinalni,
>megha letezne is az energiatermeloje. Egyszeruen elvennek/ellopnak tole
>azok, akiknek a kezeben a penz es a hatalom van. Ha pedig nagyon ugralna,
>egyszeruen megolnek.
Egely kiveteles helyzetben van, mert szoros kapcsolatot tart fenn
foldonkivuliekkel is. Ez lehetove tenne, hogy igenis megvalosithassa az
elkepzeleseit es sikerrel szembeszallhasson minden merenylovel (sot, a
technika segitsegevel joval elore tudna is, hogy ki es miert jon). Mas
kerdes, hogy ezzel gyakorlatilag torvenyen kivulre kerulne, de szerintem
ez ot kevesse zavarna - ha tenyleg letezne, amit mond.

>>Amig nem bizonyitja, addig csak elmelet - es idaig meg nem volt 
>>olyan _bizonyitott_ tetel amit alapjaban meg kellett volna tagadni.
>Nem ertelek. A vallasokban sem volt olyan _bizonyitott_ tetel, amit
>alapjaiban meg kellett volna tagadni. Ez nem kifogas.
Na igen, mert a vallas semmit sem bizonyit, mindent el kell hinni. En
arrol beszelek, hogy a regebbi _hit_tetelek egy reszet meg kellett
tagadni es ujat mondani helyette.

>Hat nagyon szereny velemenyem szerint, ha "egyik sem valoszinubb a 
>masiknal" mint ahogy irtam, akkor az mar csak 50-50%.
Ez akkor igaz, ha _pontosan_ ismered a valoszinusegeket.

>Ha nem lehet donteni, akkor is 50-50% imho. Kulonben lehetne 
Ez nem imho, hanem valoszinusegszamitas. Ha egyaltalan nem ismered,
akkor barmennyi "jeled" is van, 0-100% - ne nekem hidd el, hanem kerdezz
meg egy matematikust. Nem tudok mast mondani, mint a felgomb lampaburat:
ugye Te is elhiszed, hogy az NEM 50-50%, mint a penzfeldobas, pedig
szinten 2 oldala van?

>donteni valoszinusegi alapon az eltero valszinuseg szerint.
Donteni akkor sem lehetne, csak valoszinusiteni.

>Nincs ilyen masodik tetel. Lemnel sem volt. A masodik tetel,
>pontosabban kovetkezmeny: "lehet, hogy letrehozott vilagban elunk."
Ilyen alapon mas is "lehet", amivel erdemben nem tudunk foglalkozni - es
nem is erdemes, amig nincs informacionk rola.

>>az Utolso Alapitvanynak helye van az interneten. De ez alapjan elni...
>Mi a bajod vele? A BT nem szorakozik velunk. Talan az ember 
Rengeteg hasonlo elmeletet lehet kitalalni, ami mind nem ellenorizheto,
de tobbe-kevesbe hat az eletunkre. OK, talald ki, de ne varj tole tul
sokat.

>>>Konyortelenul kovetkezik belole, hogy tudomanyos, materialista 
>>>alapon lehetseges "teremtett" vilag, Matrix, stb.
>>Igen, de ebbol nem kovetkezik valoszinuseg a mi vilagunkra. ...
>Igen, lehetoseg. De ezzel van valami 0< valoszinusege is.
Az idaig is megvolt es most sem nott a valoszinusege.

>>Valo igaz, az agynak csak az altalunk eszlelheto reszevel
>>foglalkozhatunk. Azonban, ha van egy ezen kivuli resz (a lelek),
>>amelyik iranyitja, akkor ehhez _kozvetlenul_ energiat kell 
>>atadnia _akkor_ es _ott_. Ez viszont merheto lenne.
>Hat! Elo agy energiamerleget merni nem latom lehetsegesnek.
Pedig csinaljak is es ennek alapjan keszulnek terkepek az agyi
teruletekrol, ill. betegsegek vizsgalatahoz is hasznaljak. Tobbfele
modszer is van, mind masra jo - nem hallottal meg roluk?

>Nem tehetjuk kalorimeterbe. Raadasul hogyan kulonitjuk el a mukodes
>es a lelek altali vezerles energiait? A vezerles energiaszukseglete
Nagyon egyszeru. A "mukodes" merheto, belso forrasbol megy, a "vezerles"
kulso, ismeretlen energiaval.

>akár elenyeszo, merhetetlenul kicsi is lehet. Arrol nem beszelve,
Nem, mert egy sejt allapotanak megvaltoztatasahoz merheto energia kell -
hat meg sok sejt folyamatos vezerlesehez.

>hogy a "lelek" mukodeserol gozunk sincs. A leterol sincs.
>Miert jatszana ott feltetlenul az energia?
Ha a mienkhez hasonlo vilag, akkor miert ne? De ez semmit nem szamit,
mert a MI agyunkra kell hatnia es ezt csak altalunk merheto hatasokkal
teheti meg.

>>en pl. miutan _szemelyesen_ megbizonyosodtam a keszitorol, 
>Ahhoz ki kellene lepni a vilagodbol, nem megy.
Nem - eleg, ha o valamilyen modon megjelenik. Ez megvalosithato lenne.

>>kozvetlenul megkerdeznem, hogy mik az elvarasai es megprobalnek 
>>igy elni. 
>Megprobalhatod kitalalni. Kezenfekvo feltetelezes, hogy a hozza 
Mibol talaljam ki, ha nem ismerem ot? Miert kezdjek el talalgatni, ha
azt sem tudom, letezik-e? Igy soha nem tudom ellenorizni az otleteimet.

>mindinkabb hasonlokat kedveli. Ezert a tanulas, tudas, ertelem,
Ez egyaltalan nem biztos. Lehet, hogy azert hoz letre egy vilagot, mert
a sajatjat utalja es nem talalja benne a helyet. Lehet, hogy a sajat
vilagaban elnyomott vagy nyomorek, a "teremtett" vilagban viszont ISTEN!
Ilyen novellakat is olvastam mar, tobbet is...

>logika, kreativitas, alkotas, munka, fejlodes feltetelezhetoen 
Ezek sem egyertelmu szavak - de ettol fuggetlenul biztos, hogy a mi
vilagunkban is hasznosak.

>kedves szamara. Ha feltesszuk, hogy a vilagteremtest altruista 
>inditekbol teszi, akkor a josag, szeretet, gyermekneveles, 
Miert tenne? Masreszt a "teremtes" mitol lenne alturista folyamat?

>onzetlenseg, segites, ajandekozas, adakozas stb. valszeg "bejon".
Ez sokmindentol fugg - akar letezik teremto, akar nem.

>Es, ha netan "tevedes alapjan" teszunk igy, akkor sincs baj.
De, ha tul sok illogikus dolgot kovetsz el, lenyeges hatranyba
kerulhetsz a logikus elmekkel szemben ebben a vilagban.

>De nem hiszem, hogy tul sok kovetoje lenne egy ilyen 
>kovetelmenyeket [tanulas, munka, adakozas] tamaszto "vallasnak".
Pedig mar eleg jol kezd korvonalazodni - idovel meg is izmosodhat :-)
Vannak elozmenyei, lehetnek kovetoi is.

>>szerintem pl. a letrehozott leny nem tartozik halaval a 
>>letrehozasert, 
>Haj, kamaszkoromban hanyszor vagtam ezt apam fejehez? Mondvan hogy
>majd a gyerekeimnek fogom en "visszaadni" mindazt, amit tole kapok.
>Ma mar egeszen maskepp latom, es nagyon banom akkori hulyesegemet.
Hogyne - a letrehozasert nem jar hala, de minden egyebert, amit erted
tettek, igen. De ok nem azert tettek, hogy halas legyel - ellentetben
pl. azokkal az istenekkel, akik ezt _elvarjak_.

math:

>A kiserlet pedig pont erre mutat ra, es igy komoly erv abban, hogy az
evilagi magyarazatot preferaljuk a tulvilagi elleneben.

Persze. Az egesz jelensegkorben a problemat a kovetkezoben latom.
Meglehetosen meggyozo bizonyitekok vannak arra nezve, hogy bizonyos
esetekben komaban levo szemelyek olyasmit eszlelnek, ami valosagos.
Peldaul elmondjak, hogy amig komaban voltak, mi tortent a folyoson, es
valoban az tortent.

Termeszetesen lehet az dolgot tagadni. De ha a tagadas megsem
megoldas, felmerul a kerdes, hogy mi az ilyen eszleles termeszetes
magyarazata. Erre meg senkinek sem sikerult tobbe-kevesbe elfogadhato
valaszt adni.

Ferenc

> Tehat pont az ellenkezoje, mint amit irtal. _SOHA_ nem esik bele. (A
> vilag tobbi resze szamara) 

  Mar megint beleestek az abszolut ido csapdajaba: nincs abszolut ido.
Csak kivulrol nezve fog ugy latszani, hogy nem esik be. Aki eppen
beesoben van, az veges ido alatt (sajatidoben) fogja atlepni az
esemnyhorizontot. Igaz, ezt nem fog ja latni, mert nincs sargaval
felfestve.
  Jo, hipotetikus az egesz, mert ar-apaly erok miatt nem igazan tudod
ennyire megkozeliteni a fekete lyukat.
  Mi a (valamennyire) szemleletes feloldasa a latszolagos paradoxonnak?
Kuldozgessen a beeso urhajo fenyimpulzusokat egyenlo idokozben. Kintrol
nezve egyre nagyobb idokoz lesz az erkezo impulzusok kozott, az utolso
meg sem fog erkezni. Ez ertelmezheted ugy, hogy vegtelenul lelassul az
idoje a beeso testnek kivulrol nezve. Elvegre ezt latod (bar nem ez
tortenik).
  Analog a tagulo vilagegyetem, ami szemleltetheto felfuvodo labdaval.
Itt elofordulhat (illetve elo is fordul), hogy egy masik test tolunk
egyre nagyobb sebesseggel tavolodik. Amikor ez a (nem fizikai, csak
szarmaztatott) sebesseg atlepi a fenysebesseget, akkor eltunik a
test. Ez teljesen analog a fekete lyukkal, csak nem annyira serti
az intuicionkat. Elvegre nehez elkepzelni, hogy egy kivulrol par kilometeres
terreszben ilyen huncutsagok tortennek...

Gyula

On Wed, 2002-11-13 at 12:24, math--freemail.hu wrote:
> elembe vezsek. De meg csak nem is allitom, hogy az evesrol valo dontesem raci
on
> alis, nemis irok rola tudomanyos ertekezest, es eszem agaban sincs itt a tudo
ma
> nyon az etkezesi ido helyes megvalasztasarol velemenyt mondani. Nem allitom, 
ho
> gy tudom, mikor helyes enni, nem kivanok ervelni ilyen velemeny mellett.

De azt allitod hogy tudod mikor helyes csodalkozni. Szerintem tovabbra
is ervenyes az analogiam...

Udv, Sandor

> Felado :  [Hungary]
T. Robert

<<< Mellesleg tenyleg nem tudok tobbet mondani, mint amit leirtam.>>

En nem ketelkedem abban, amit ateltel, egy bizonyos klinikai allapotban.
Esetleg csak nem emlekszel mindenre, vagy nem jol emlekszel. Ez
megtortenhet. Ennek nincs szerintem semmi misztikuma, mert az ember atel
kulonbozo korulmenyek kozott dolgokat, tehat mukodik az idegrendszere, megha
nem is tokeletesen s ez mas elmenyt nyujt.

Nekemj is van egy, mar tobb mint tizenot eves tapasztalatom. Tulajdonkeppen
husz eve zajlik, de csak ot ev utan figyeltem fel ra.

Arrol van szo, hogy alvas kozben nem vagyok kepes, hely- (pozicio)
valtoztatasra, csak miutan felebredek. Sokat almodok, de az alomkepek temaja
csak akkor valtozik, ha poziciot is valtoztatok. Maskep az ujraelavas utan
folytatodik az elozo alomtema. Ebbol azt a kovetkoztetest vontam le, hogy az
almokat is ingerek valtjak ki, de nem tudjuk koordinalni, iranyitani, mint
ebrenlet allapotaban. Ezek az ingerek johetnek kivulrol a kulonbozo
nyomasoktol a fekves alatt, de johetnek zsigeri ingerek is szamitasba.
Kiserleteztek az agy direkt ingerlesevel, de tudomasom szerint, az agy
regioi csak a regiora jellemzo erzeseket valtottaki, de nem tudtak ertelmes
erzest kivaltani. A labra szakosodott agykeregben zsibbogasok, a latokeregre
adott inger fenyvillanasokat valtott ki, a fulre jellemzo, zajokat. Ebbol
arra lehet kovetkoztetni, hogy az agy onmagaban nem funkcionalis egyseg,
hanem csak az erzekszervekkel es vegrahajtoszervekkel egyetemben. Minden
"almot" mozgasok is kisernek.

<<* Szerintem sem foldontuli. Itt valamit csinalt a szervezet, amivel valami
ellen vedekezett, - talan a barium-jodidos erfesto injekcio ellen. Spontan
rendezodott vissza szivveres, tehat a szervezet tudta, hogy mit csinal.>>

Ez igy igaz.

Udv. szocs

> =======================================================
> Felado :  [United States]

Kedves Kota!

Az elobbi levelet masodszor egy kicsit kibovitve kuldtem el, a lenyeg nem
valtozott.

<<<Nem, a Nap ilyetenszeru mozgasa ismert sokszaz eve, kovetkezik a
newtoni mechanikabol. Ugy latszik felrerthetoen fogalmaztam: a
Napot csak peldakent hoztam, a szobajoheto sebessegek nagysaganak
illusztralasara es arra, hogy egy tolunk tavoli bolygorol hogyan
lehetne eszrevenni, hogy a Napnak bolygoi vannak.>>>

En nem latom, hogy a korforgasi elvbol, hogy alakul ki vegul az eliptikus
palya. Milyen erok hozzak letre a periheliumot, apheliumot? Itt nekem a
tyuk-tojas dilema merul fel. Az excentricitas rangatja a Napot, vagy a
rangatas kovetkozmenye az excentricitas? A masik dolog; a Nap ilyenszeru
elmozdulasat, hogy lehet merni a Foldrol? Dopplerel a Foldrol?

<<Itt valami hiba van. Ha a bolygo korpalyan megy akkor nem lehet
kulonbseg perihelium es aphelium kozott. A korpalya minden pontja
egyben perihelium es aphelium is.
Korpalya eseten a bolygo mindig ugyanakkora erovel huzza a Napot,
az ero iranya korbeforog.>>>

Ezt en is igy tudom, eppen azert kerdezem, hogy mitol ellipszis a palya.
Szerinted a rancigalas, az excentricitas kovetkozmenye? Az elobbi
irasod szeriny "Eddig konnyeden csak szinuszhullamrol beszeltem, ami
korpalyara igaz"
Ez nem talal a fenti velemenyeddel (korpalyan mindig ugyanakkora erovel
huzza a Napot).
Hogy lesz szinuszos?

<<<A cikloisok azt a hamis illuziot keltehetik, hogy nagyobb a gyorsulas
(igy ero), ahol a gorbulet nagyobb. Ez lehet felrevezeto. >>>

Nem a gorbulet aranyos a sebesseggel.
Nem irtam le reszletesen az elvet, termeszetesen a palya excentrikus
(elliptikus), s igy cikloida rajzolodott ki. Azt hiszem egyetertessz azzal,
hogy a Naprendszer nem egy elszigetelt rendszer a vilagurben.
Kolcsonhatasban van az "egesszel". A Nap is gravitacios kapcsolatban van,
egy nagyobb tomeggel, maskep elszabadulna. Ennek hatasarol, a Naprendszerre,
meg nem hallottam. Az egesz program, egy adott ev, Nap-bolygo allasait
kovette, kivetitve az ecliptikara a csillagkepekkel. Igy januar 3-an a
perihelium es julius 7-en az aphelium rajzolodott ki. Az az egyenes, amely
ezekben a helyzetekben, osszekoti a Nap-Fold kozeppontjat, az a nyilas
csillagkepre mutat, egyik iranyba, es ugy tudom, hogy a Napot vonzo tomeg
is, jelenleg ott van.
A perihelium, ezzel a tomeggel ellentetes iranyba van, ami azt jelenti, hogy
a Nap es az a "tomeg" gravitacios ereje summalodik, a Fold vonzasi iranyaba.
A Fold nem szalad annyira ki. Az aphelium abban a helyzetben jon letre, ahol
a Nap es a nagy tomeg gravitacioja, kivonodik. Igy a Fold kinnebb szalad a
kor keruleten..
Ebbol az latszik, hogy a periheliumot es az apheliumot, az a gravitacios
tomeg idezi elo, amelyhez a Nap kotott, gravitacionalisan. A Hold hatasa a
Foldre, ugyan igy valosul meg, csak a nagy tomeget a Nap helyetesiti, de a
Napot vonzo tomeg is kifejti hatasat. Ezert olyan bonyolult a Holdpalya. Ez
a vonzastomeg vandorol az idoben, ezert  a perihelium is vandorol, amit a
SyberScy programmal kovettem. Volt olyan helyzetben, amikor a Telinapfordulo
es perihelium kilencven fokot zarbe (kb harom honap keses)

Ha valaki azt mondja, ez a mozgasiforma teves, az  "egimechanika" szerint,
akkor is, mind szamitasi modelt,
szerintem nagyon jol lehet alkalmazni, habar nekem ez realis mozgasnak
tunik. Nem?

Udv Szocs