Kedves Mártonfi Attila!

Minthogy te hívtad fel a figyelmemet erre a rovatra, nem "úszod meg" a szlavist
a véleményét a hix.nyelv #8-ban tett beírásodról:

> A délszláv pet mint a magyar Pécs forrása miért okozna gondot?

A "Pécs" hangalak a szláv "pet(y)"-ből levezethetetlen. Az itt fellépő szabályo
k egyébként meglepően hasonlóak a magyar "t" : "cs" váltakozás szabályaival, úg
ymint: a nyelv egy korábbi szakaszában a "tj" hangkapcsolat ("tty"-n keresztül)
 a szláv nyelvek többségében "cs"-vé asszimilálódott (a bolgárban "st"-vé, a ny
ugati szláv nyelvekben pedig "c"-vé). A "pet(y)" végén a "t" után pedig a XII. 
sz-ig mindig volt redukált magánhangzó, így nem volt lehetőség a folyamat produ
ktív szakaszában "tj" kapcsolat kialakulására. (A "tj" > "cs/st/c"-t, ill. a "d
j" > "dzs/zsd/(d)z" változást épp ezért szinte kizárólag csak eredetileg lágy t
émaosztályba tartozó szavaknál tapasztaljuk). A szláv "pet(y)" egy  "peNti" han
galakra megy vissza ("eN" = nazalizált "e"; vö. gör. "pente"), amelyben a "t" e
lőzménye labiális "kw" (ie. *"penque"). Az indoiráni "cs" másodlagos fejlődés e
redménye.
A fenti megfontolásokon túlmenően a magyar "Pécs" (és szerb "*Pecsuj", horvát "
*Pecsuh") névnek adatolhatóan nincs kapcsolata a német "Fünfkirchen", ill. cseh
 "Petikostolí" nevekkel: ez utóbbiak a kl. latin "Quinque ecclesiae" 'öt templo
m' név fordításai, amely viszont a pécsi egyházat jelölő "Quinque martyrum eccl
esia" 'az öt mártír temploma' kifejezés rövidülése.
Ellenben a "Pécs" a "Bécs", "(Kis-/Nagy-)Becs(kerek)", "(Fel-/Kajár-)Péc", "Pes
t", (bolg.) "Pestera", (or.) "Pecsora", stb. névcsalád tagja: ezek végső eredet
ükben mind a szláv "pecs" ~ "pest" (~ "pec") 'kemence; barlang' szóra mennek vi
ssza. A fenti nevek közül a magyarok esetén az átvétel a "p-" kezdetűeknél közv
etlenül valamelyik szláv nyelvből történt, a  "b-" kezdetűeknél pedig török nye
lveken keresztül (pl. a besenyők a kievi oroszoktól vették át a szót). A "bécs"
 közszó az ómagyarban kimutatható 'mészégető kemence' jelentéssel (a mai csángó
ban a "bécs" 'borospince'-t jelent). "Bécs" esetén valószínűleg a mészégetéssel
 kapcsolatos jelentés dominált, míg "Becskerek" esetén egy ebből származó szemé
lynév lehet az alapja. Ugyanúgy személynévi eredetűek a "(Fel-/Kajár-)Péc" tele
pülésnevek, csak ez esetben a közvetítő nem a török, hanem a német nyelv volt. 
A "Pécs" ill. "Pest" neveknél azonban a szláv 'barlang', ill. a '[barlangos] he
gy' jelentés volt az elnevezése alapja.
Nem vélik idetartozónak a "Becse(hely)" < "besenyő", "Becske(d)" < "Benedek", "
(Szamos/Tisza-)Becs"/"Becs(völgye)" < sznév < tör. "bics" 'vág', "Pécel"/"Pecöl
"/"Pécsely" < német sznév. Bár a tör. "bics" 'vég' ill. "becs" 'kemence' szavak
ra visszamenő etimológiák elkülönítése szvsz eléggé nehezen lehetséges. 

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ip96-236.dial.tiszanet.hu)

hix.nyelv #8, :
> Tudjuk, hogy az orosz nyelvben a massalhangzo lagysagat ugy jelolik, 
> hogy utana lagyjelet tesznek (mjagkij znak). Korabban a massalhangzo 
> kemenyseget is jeloltek, a kemeny jellel (tverdij znak), de ezt az 
> oktoberi forradalom utan megszuntettek. Magam is ugy gondoltam: 
> vilagos a dolog: ha van lagyjel, akkor lagy, ha nincs, akkor kemeny.

Nincs teljesen igazad: a lágyjel (vagy: lágy jer), ill. a keményjel (vagy: kemé
ny jer) valaha (a XI-XII. sz-ig) valódi magánhangzókat jelölt: a lágy jer ejtés
e igen rövid "i", a kemény jeré pedig igen rövid "u" volt. Ezek eltüntével megm
aradt a lágy jer "nyoma": a "lágyító hatás", de a kemény jernek csak egy-két es
etben akadt akár ilyen funkciója is (pl. a "szjeszty" 'leül' ill. a "sz-jeszty"
 'megeszi' különbségének fenntartására). Ezekben az esetekben -- amikor tényleg
 "keménységet" jelölő szerepe van a kemény jernek --, a helyesírás a jelet megt
artotta. Egyébként ez a betű teljesen redundáns (pl. eredetileg minden mássalha
gzóra végződő szó végén szerepelt), kiírását nem indokolta semmi: olyan volt, m
indha mi még mindig a Tihanyi Alapítólevele szerinti "utu"-t írnánk "út" helyet
t. (Mélyrehatóbb változás volt a "jaty" betű lecserélése "e"-re).
Egyébként manapság most ott Oroszországban is dúl a nosztalgia, és ünnepélyes f
eliratokban szép lassan újra tért nyer a kemény jer (a grazsdanka betűtípussal 
együtt). A tradikus emlékű Kurszk tengeralattjáró avatásáról készült transzpare
nseken is látható volt a szóvégi kemény jer (minthogy eredetileg minden mássalh
angzóra végződő szó végén volt kemény jer).

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ip96-228.dial.tiszanet.hu)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #5, Szegedi Gábor:
> Regies szavunk a hajaz, jelentese : hasonlit.
> Vjon van e koze a haj szohoz?

A "hivatalos" etimológiák általában kérdőjelesen ugyan, de valóban a "haj" 'fej
szőrzet' szóhoz kapcsolják. Azonban: (1) eredetileg "-hoz/hez/hoz" ragot vonz; 
(2) az általad megadotton kívül van más jelentése is: 'kapisgálja; konyít hozzá
'. Ha ez utóbbiból kiindulunk, akkor "konya" = 'kajla, lehajló fülű (ló)' szón 
keresztül eljuthatunk a "hajlik hozzá" 'vonzódik hozzá' kifejezéshez, amely alk
almas jelentéstani kiindulópont a "hajaz" szó mindkét jelentéséhez. Így lehet, 
hogy a szó csak az eredeti jelentésárnyalat elhomályosultával vesztette el az "
l" mássalhangzót átsorolódva így a "haj-" tő szérmazékai közé.

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ip96-136.dial.tiszanet.hu)

Kedves Laja!

hix.nyelv #13, :
> Régóta keresem a "vasorrú bába" magyarázatát. Miért éppen vasorrú? És miért
> bába?

A "bába" egyszerű: 'öregasszony'-t jelent szláv nyelveken (pl. szlovák "babie l
eto" 'vánasszonyok nyara'), innen jön a magyar "bába" 'szülésznő' szó is, ugyan
is a faluban a legtapasztaltabb (így legkorosabb) asszonyok segítkeztek a szülé
snél.

A fenti jelentés ad támpontot a "vasorr" identifikálásához is: a szláv boszorká
nyok ui. vénasszonyok, pl. szlovák "jezsibaba", orosz "baba-jaga" néven. E szlá
v boszorkányoknak jellemző jellege a vasból készült fog. A vasorrú bába tulajdo
nképpen ennek a szláv népmesei alaknak az átvétele. Erre utal az is, hogy "vasf
ogú bába"-ként is ismerik magyar nyelvterületen.


> Azt is elárulhatnátok, hol lehet ilyen jelentéseknek utánanézni.

Hogy "ilyeneknek" hol lehet, az nem tudom. Én a fentiekre vonatkozó emlékeimet 
a Pallas Nagylexikona alapján ellenőriztem (bár ennek tényanyaga elég avíttas),
 az alábbi címen a "vasorru" szóra (rövid "u"-val!) keresve: http://www.mek.iif
.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ip96-240.dial.tiszanet.hu)

Kedves Attila!

hix.nyelv #7, :
> Kételkedem viszont az egyre inkább elharapódzó
> "meg kell tanuljam" forma helyességében. Helyes dolog 
> elhagyni a "hogy" szót? Előfordul ez más szerkezetekben
> is?

Szvsz a "meg kell [hogy] tanuljam" szerkezet az első jele, hogy a 
magyar nyelv közeledik a balkáni nyelvi áreához. Az ide sorolható
nyelvek (albán, bulgár, görög, bulgár-macedón, és részint a cigány,
szerb) egyik jellegzetessége, hogy elhagyják a főnévi igenevet és
ahelyett rövid mellékmondati eredetű szerkezetet használnak:
a "hogy"-nak megfelelő kötőszót és egy személyragozott igealakot,
pl.: szerb 'kérjük [hogy] (ön) küldjön nekünk' "molimo vas da nam
posaljete"  -> 'kell [hogy] (ön) küldjön nekünk' "morate da nam
posaljete".

A kérdés tehát az, hogy a balkáni área szempontjából helyes-e 
elhagyni a "hogy" szót. Én ugyanis ezt nem kötőszónak, hanem egy 
infinitívuszhelyettesítő szerkezet partikulájának tekintem. Ebből 
következik, hogy a "hogy" kötőszóra vonatkozó szabályok ebben az 
esetben nem értelmezhetőek. Én a "hogy"-ot elhagyhatónak tartom, 
mivel teljesen értelmes az, hogy "meg kell tanuljam". Sőt vesszőt 
sem teszek, mivel (1) a "megtanul" igekötője elválik, a "kell" elé 
kerül, így a vessző az igét is elválasztaná az igekötőtől; (2) ha a
"meg kell, hogy tanuljam" formában kitennénk, akkor a "hogy" 
elhagyása után is meg kellene maradnia a vesszőnek; a "meg kell, 
tanuljak" pedig elég furcsán néz ki.

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ip96-166.dial.tiszanet.hu)

Mivel --  ha jól olvasom a listát -- a földrajzi nevek köznyelvi 
helyviszonyragjairól nem került fel komprehenzívebb megoldás, az 
alábbiakban adom az én "90%-os szabályomat":

Belviszonyt kifejező ragokat (-ban/ben, -ba/be, -ból/ból) használunk:
- kontinensek, országok (kivéve: "Magyarország"), megyék és régiók nevénél, 
- külföldi városneveknél (vö. "Bécsben" : "Pécsen"), 
- a magyar városneveknél, ha azok a "-j, -m, -n, -ny, -i", valamint 
  gyakran az "-l, -ly, -r" hangok egyikére végződnek, vagy összetett 
  szavak és az utolsó elemük "-szombat" vagy "-falu".

Külviszonyt kifejező ragokat "-(o/e/ö)n, -ra/re, -tól/tól" használunk 
a maradék esetekben, azaz ha magyar városnévről van szó, de nem a fenti 
végződések egyikére végződik.

Azonban természetesen vannak kivételek, melyeket "meg kell tanulni", 
pl. "Pusztaszeren" de "*Egerben", "Hajdúszoboszlón" de "*Nagykállóban".

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ip96-231.dial.tiszanet.hu)

Kedves Attila!

hix.nyelv #7, Mártonfi Attila:
> Erre Zoránt hallgatva jöttem rá. Ő, ugye, nem magyar
> anyanyelvű, s az anyanyelve nem különbözteti meg a hosszú-rövid
> magánhangzókat
A szerb-horvát nem adta fel a rövid-hosszú mgh-oppozíciót, pusztán 
grafikailag nem jelöli. Sőt a mi osztatlan hosszú magánhangzó-
fonémáink helyett nekik három van: hangúlytalan, emelkedő és eső
tónusú, vö. "grad" /gra:_\d/ 'város' : /gra:_/d/ 'jégeső', v. 
"pas" /pa:_\s/ 'öv' : /pa_\s/ 'kutya'.
Valami mást hallhattál tehát...

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ip96-201.dial.tiszanet.hu)

Nem tudom, hogy egy ponttal mi baja van a servernek, de teszek ele x-eket,
hatha.
Trefalkozik velem a NYELV, de nem hagyom magam :-)
Tehat megegyszer:
:
x>  Köszi, ez igazán kedves volt. Direkt azért iratkoztam föl a listára,
x.
x.
x>minden további nélkül közzétehetjük.

Talan eppen te voltal az a moderator. Kulonben mindegy, nem a szemely a
fontos, hanem a pozicio. Erosen offtopic a tema, ezert itt nem celszeru
tobb helyet foglalni vele, osszegyujtottem a leveleket, akit erdekel
jelezze, es elkuldom (3k). Neha kell a moderator, de jol meg kell nezni,
hogy ki az.

Udv.:

Harmadszor is.
Ezt is lenyelte valami:

Tímea
x>>sem helyesek, "egyék!" "igyék!" stb.a helyes forma. Az "egyen!" stb.
x.
x.
x>kozben bárki használta volna. Szerintem hibás.

Az 'aki nem dolgozik, az ne is egyek' mondasban is ez a forma szerepel.
Persze ettol meg lehet hibas.

Udv.:

>  A többszörös zárójelezés módja: {[()]}. A legkülsot csak a legritkább
> esetekben használjuk, szépirodalmi muben én még nem találkoztam vele.

Szentkuti Miklósnál: Pre , John Berger: G. , és gondolom mindazok, aki a
nyelvi elemeket szívlapáttal kezelik. Én mindkettőt szeretem, de egyik sem
tőmondatos, képregénynyelvezetű író.
ivan

OTTÍLIA

>>>>A Bírófi Géza nekem jobban tetszik.

  De az nem férjet jelent, hanem fiút. Rengeteg ilyen családnevünk van,
Pálfi--Pálffi--Pálfy--Pálffy, Dessewffy, Kunfi, Mihályfy, Imreffy.
Bírófi Géza azt jelentené, hogy az apja volt bíró, nem a felesége, sőt
persze még ezt se jelentené, hiszen a családnevek öröklődnek, a két
Lottit is Palfynak hívják, nem Paltochternek.

> Létezik a világon még ilyen "férjnévképzés" ? Nekem nem igazán
> szimpatikus ez a fajta névképzés!

  "Még"? Sehol nem létezik, tudomásom szerint. Nekem se szimpatikus, de
a "Kovácsné vagyok" se rokonszenves. Akkor most hogy hívják az
illetőt? Se a családnevét nem mondta meg, se a keresztnevét.
Színésznőinknek köszönhető, hogy ma már nincsen az a világ, ami régen
volt, hogy ha egy nő férjhez ment, akkor csakis úgy hívhatták, Ady
Endréné, nem pedig Boncza Berta, pedig nem akart a nemzet özvegye
lenni -- aztán a színésznők morgani kezdtek, hogy őket Törőcsik
Marinak hívják, nem pedig Bodrogi Gyulánénak, és ha valakit egy ország
ismer ezen a néven, akkor ugyan legyen szabad tényleg ezt a nevet
használnia, lévén a sajátja -- és ma már szabad neki. Nem látom be,
miért kellene egy nőnek, ha férjhez megy, átlényegülnie a férjévé és
egy kétbetűs toldalékká. Tudtommal attól még ugyanúgy külön ember
marad.

IVÁN

> Szinte minden ige es fonev lehet karomkodas (rosszkivansag) alapja -
> es ez egyertelmuen a tobbertelmusegen alapult.

  Lehet példákat hallani? Mondjuk olyan szavakkal, mint tengelic,
búza...

> A nyelvi restseg miatt sajnos mar a kotoszavak sem egyertelmuek
> -lsd. az olaszba nyaral a csalad - kiteteleket :-(( !

  Nyelvi babona. Ez a szóhasználat több évszázados:

  A 15. században írt széphistóriában – Eurialusnak és Lucretiának
  szép históriája – ezeket olvashatjuk: „Udvar népe közte egy szép
  ifjú legény Franciából jött vala”; „De az Franciából való Eurialust
  kérdi hogyha ismerné”; „Nemcsak Olaszország, de mind Magyar és Német
  hallotta te híredet.”

(Szepesy Gyula: Nyelvi babonák. Ott van a MEK-ben, olvasd el!)

> Az egybe-külön szabályoknál a " történelmileg így alakult" tipikus
> esete a vajas kenyér <-> zsíroskenyér.

  Én a vajaskenyeret is egybeírom, ha eszembe jut.

KACS

> (A "tokmelegei"-t nem fricskazom, mert tudom, hogy csak elutes, de
> azert tetszett! ;)

  Abszolúte nem. Még mondani is így szoktam!

> Ennek kapcsan ismet elgondolkodtam: fontos-e ez egyaltalan?
> Egyaltalan koszonunk, irunk megszolitast a levelek elejere? 8)

  Én nem írok. Nem köszöngetek naponta ötvenszer, főleg nem amikor
félsoros levélkéket küldözgetek egy linkkel vagy egy kérdésre adott
tömör válasszal.

> Nem tudom, nem sok közöm van a spanyolhoz, de Valencia, Vitória,
> Sevilla, Sierra Nevada estében meglepne a dolog (így hirtelen a
> térképről).

  Vitóriát és Sevillát, lévén bennük i a v után, zöngétlen bilabiális
frikatívával kell ejteni: ßitórja, szeßijja. Valencia ejtése
balénszja, ezt a Király Rudolf-féle nyelvkönyv tételesen említi is.
Sierra Nevadáé pedig szjerra nebáda.

> Attila, mint vezetéknév, miért nincsen vajon?

  Azt alítom, hogy voltak uraságok a vezetéknevek kialakulásának
idejében, akik családjukra hagyományozták a keresztnevüket: György
uraság, György háza, György fia, a Györgyék. Volt egy bizonyos számú
ilyen uraság, és ezeknek a neve maradt meg. Attila nevű pont nem volt,
ahogy nem volt Tibor vagy Ernő sem. És persze mind férfi volt,
patriarkális rendszerünkből következően nincsenek női keresztnévből
eredő családnevek. Szerintem még a Rózsa családnév se a női, hanem a
virágnévből ered.

> frankoista olasz katona következetesen "Arany Macsedoniát" füstölt.

  Van egy régi film, amiben Kabos azt énekli: "Van Berlin, van Nápoly,
van Konstantinápoly, van Róma, _Barcselóna,_ Madrid, Csikágó..."

> Igen, úgy hallottam, Cicero is "Kikero" volt "saját bevallása"
> szerint.

  Abszolúte. A "cöcögés" középkori találmány.

> Ariel a kis hableány, épp' most kereste valaki a kazettát a TIPPen.

  Csak szólok, van ám Ariel nevű font, e-vel: Ariel SudEuro.

MÁRTONFI ATTILA

> Az kijelentő mód jelen idő E/2. korábbi iktelen -sz és ikes -l ragja
> már nem e szempont szerint oszlik meg, hanem hangtanilag:
> szibilánsok után -l, különben -sz (nézsz > nézel, olvassz > olvasol;
> gondolkodol > gondolkodsz).

  De a felcserélt ragozások is szerepelnek bizonyos tájnyelvekben, a
gondolkodol, beszélel, ugrálol, illetve keressz (s-sz), én
rendszeresen használom is őket.

> Ez nagyon meglep, ugyanis a hátul képzett (vagy vulgárisan: mély)
> magánhangzó megnevezése: veláris (szemben a palatálissal).

  Érdekös. Az az igazság, én inkább a mássalhangzókra koncentráltam
tanulmányaim során, azon egyszerű okból kicsorgólag, hogy azok
rendszerét megértettem, a magánhangzókét pedig nem annyira, de az
irodalmak, amiket használtam, a veláris, palatális stb. szavakat
kizárólag mássalhangzológiai környezetben használták. Volt köztük
netes és nyomtatott irodalom, angolul és magyarul, volt ott
mindenféle. De eszemben nincs azt állítani, hogy meg is tanultam a
fonológiát -- épp csak belenyaltam, mint Pistike a lekvárosköcsögbe.
  Ott szontyolítottak el egy kicsit, hogy semmi módon nem sikerült
kapcsolatot teremteni fonológiai ismereteim és az általam ismert
hangrendszerű nyelvek között, kivéve az angolt. Sehol nincs olyan
adatbázis, ami a cseh, orosz vagy éppen magyar ábécé betűit
összepárosítaná azok IPA-ban leírt megfelelőivel, és így
ellenőrizhetném egyfelől azt, hogy jól tudom-e az orosz hangokat,
másfelől azt, hogy jól értettem-e meg az IPA-jelek jelentését. Még a
magyar a-t is úgy kellett levadásznom, mert leírás alapján
beazonosíthatatlan volt, kikerestem a hangminták közül azt, amelyik
megfelelt neki és azt megkerestem a táblázatban. Így tudom a magyar a
IPA-jelét (U+0252).

PI

> Rosszul emlékszem, hogy a TANÚ valamikor még rövid u-val volt
> írandó?

  Jól emlékszel. Valamikor egységesen nem használták a hosszú ú (í, ű)
betűt, volt irás, mult, tüz. Pedig lett volna olyan betűjük, hiszen
ezek nyomdák voltak. József Attila kézzel írt, de ő is lehagyta az
ékezeteket. Később, amikor az írógépekről lespórolták ezeket a
betűket, nem is lehetett rendesen írni, ez aztán véghezvitte a
legnagyobb rombolást az emberek nyelvérzékében.
  Tehát a tanú azért volt röviddel írandó, mert minden röviddel volt
írandó. De hosszúval ejtették!

> (Ide is muszály /erre azt javasolta, hogy "uszály"/ a smiley?)

  Arra a szóförmedvényre, hogy muszály, mást nem is lyavasolhatott
volna.

MÓNIKA

> vezető - már nem tudom, melyik az, mert majd' mindegyik vezetőnek
> titulálja magát... - kereskedelmi televízió

  Dehogyis. Van Magyarország vezető televíziója és van az, amit mindenki
néz. A majd után mindazonáltal nem teszünk aposztrófot, ha megengeded.

> Na jó, a 7 szótagnál hosszabb, többszörösen öszetett szavaknál is
> ott van a mozgószabály,

  _Hat_ szótagnál hosszabb. A hétszótagos szavakra már érvényes.

> mégis kötőjellel írnám, mert az utótag a két szóból álló előtag
> egészéhez kapcsolódik, tehát: nyelvlista-tagok.

  Én nem tenném. Szerintem a nyelvlistatagok teljesen jó szó.

APATÓCZKY ÁKOS

>>jelentésmegkülönbözteto, mi csak egyféle n-et tartunk számon.
>>(Ellentétben például az angollal, ahol a kettot megkülönböztetik.)
> Tudnal irni ket olyan angol szot, amelyek csak ebben ternek el?

  Sin = bűn, sing = énekelni. Win = nyerni, wing = szárny. Thin =
vékony, thing = dolog. Ban = tiltani, bang = durranni. Clan = klán,
clang = csengeni. Fan = drukker, fang = agyar. Ran = futott, rang =
csengett. Pan = serpenyő, pang = fájdalom. Tan = napbarnított, tang =
hínár. Son = fia, song = dal. Don = tanár, dong = dákó. Stb.
  Ezek az SSA-szótárból valók -- azért csak szóvégiek, mert azokat
könnyebb volt keresni --, amiben nincs kiejtésjelölés, így alkalmasint
akad, amelyiknél eltérés van a magánhangzóban. Az első háromnál
biztosan nincs. De ez dialektus kérdése is, két különböző brit a lehet
két egyforma kanadai a.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Partolni a sertestenyesztest annyi, mint partolni sajat magunkat.

Sziasztok, üdv Hunter és Márk Péter!

A NYELV 0013-ban irta Hunter >:
>>megint megkerdezte: "Melyik nevet hasznalja?" (ala akarta
>>huzni, amelyiket "hasznalom"), en pedig ragaszkodtam
>>hozza: "mindkettot!". Erre alahuzta a Markot... Ha meg
>>elofordulhat, hogy egy egyetemi vegzettsegu ember (orvos!)
>>sincs tisztaban azzal, hogy az a ket nev hivatalosan
>>teljesen egyenrangu, akkor hogy is varhatjuk el masoktol,
>>hogy mindezt tiszteletben tartsak? ;-(
>>< Mark >
>   ^^^^
>Ime a bizonyitek, hogy az orvos rahibazott. A helyzet az,
>hogy nem ertetted a kerdest. Neved tartalmazhat tobb
>keresztnevet is, de nyilvan Teged sem ugy szolitanak
>otthon, hogy "Mark Peter, gyere, kesz az ebed", ugye?

Én is ismerem ezt a szituációt, ezért egyetértek Márkkal.
A személyi igazolványt úgy írtam alá (hm, de rég volt...:),
hogy Kiss Attila Csongor. (Sokadik drusza.;) Erre kérdezte a rend
őre, hogy melyik keresztnevemet húzom alá? Kérdeztem, alá kell-e
valamelyiket, a válasz nemleges volt. Azóta mindkettő egyenrangúan
hivatalos. Külön sosem használom, így mutatkozok be, így írok alá.
Legfeljebb rövidítek, ez lenne a KACS. :)
Volt, hogy hasznosnak is bizonyult a két keresztnév, mert laktam olyan
házban, ahol hárman voltunk Attilák a Kissebbik fajtából. :) Nekem
kevesebb gondom volt a postással, mint a másik kettőnek. :)
Környezetem pedig tetszés szerint szólít, kinek melyik szimpatikusabb,
mindkettőre hallgatok. Olyan is van, aki hangulattól függően hol így,
hol úgy szólít. Van olyan is, aki rendszeresen a kettővel együtt
szól hozzám. (Miért is ne? :)
Ahol pedig valamiféle nyilvántartásba vesznek (akár papíron, akár
elektronikusan), ott én is ragaszkodni szoktam mindkettőhöz,
megkülönböztetés nélkül. Ha én nem húztam alá egyiket sem, akkor erre
másnak sincsen semmi joga!
Mert így hivatalos, mert így tetszik és mert így vagyok én. :) S mire
ez a ragaszkodás? Ezeket a neveket kaptam szüleimtől és nagypapám
keresztelt meg rájuk. Ennyi talán elég indoknak, de nem is vagyok
köteles magyarázkodni mondjuk egy fogorvosnak. Írja fel a kartonra és
kész! (Hajrá Márk Péter! ;))


Üdv:

KACS a makacs ;-)                      HIXEditor 1.15beta7 :-)

"Amióta figyelem a dolgaim alakulását, azóta tudom, hogy merre van a
duga, amibe dőlnek."   (KACS)

A NYELV 0013-ban írta La'ng Attila D. >:
>  A többszörös zárójelezés módja: {[()]}. A legkülsőt csak a legritkább
>esetekben használjuk, szépirodalmi műben én még nem találkoztam vele.
Az én praxisomban a fenti csak matematikai képletekben lehetséges.
Szövegben: ([<>]). A tipográfiai szakirodalomban mindkét megoldással
találkoztam, de túlnyomó többségben az általam kedvelt változat él. Sőt
nemrég láttam ilyet is (a Magyar Grafikában): < (( ( ) )) >, merthogy a []
jelentése lefoglalódott.

>  Egyszerű. Nem mondhatod, hogy innák, ugyanolyan hiba, mint az aludnák
>vagy a beszélnák.
De nem ám! Innák, aludnák van, csak stigmatizált változat, a beszélnák
nincs.

>  Befértem a sorlimitbe, juhé!
Mondtam, hogy várjunk! Én is igyekszem fejlődni, látom neked (is) sikerül.


Üdv:
Attila

A NYELV 0013-ban írta :
>megse hasznalnank ekezeteket a listan, mert vagyunk nehanyan, akiknek
>a levelezo programja nem tudja olvashatoan megjeleniteni az ekezetes
>karaktereket. Jo, tudom, erre lehet mondani, hogy tegyek fol masik
Ez azt jelenti, hogy TE nem tudod rendesen olvasni az ékezetes szöveget,
vagy csak mint elvi lehetőség említetted?

>En az un. repulo ekezeteket javasolnam arra az esetre, ha ki akarjuk
>hangsulyozni, hogy az adott maganhangzo hosszu vagy rovid. Igy: o"sz,
>o:reg, u"r, u:res, o'ra, ott, e'l, el, stb. Ervek mellette/ellene?
Ellene: marha fárasztó olvasni, még fárasztóbb írni (ez utóbbi viszont
áthidalhatóbb).


Üdv:
Attila

A NYELV 0013-ban írta :
>>>  Mik lennének Szerinted ezek az okok?
>>Gyenge megterheltség, enyhe realizációbeli differencia.
>Es fokent az, hogy Kazinczyek teljesen suketek voltak ra. Lasd: Fabian Pal,
>Az akademiai helyesiras elozmenyei, Akademiai Kiado, 1967.
Ez csak fordítva lenne igaz. A Kazinczyék előtti nyelvemlékek is szinte
teljesen nélkülözik a zárt ë jelölését. Az viszont persze kétségtelen, hogy
Kazinczyéknak, Vörösmartyéknak lett volna utoljára sanszuk a zárt ë
jelölésének bevezetésére.


Üdv:
Attila

A NYELV 0013-ban írta :
>A leanykori vezetek es keresztnevem azonos kezdobetuvel kezdodik.
>Udvarolt nekem az en kezdobetuimmel azonosan kezdodo vezeteknevu fiu.
>Mar akkor eldontottem, hogy ez a vezeteknev kell nekem! Olyan
>dallamosan, ritmusosan, szoval gyonyoruen hangzott! ;) (Jo, azert
>szerettem a fiut!)
Akkor igazán megoszthatnád velünk az ismeretett neveket! Úgy lenne igazán
szép a dolog. Tudom, személyiségi jogok, de hát nyelvi adat is van a
világon... :-))

Üdv:
Attila

Üdv!

>> van értelme, hogy egy a százezerhez (1:100000), de fodítva
>> nincs.
>Nézőpont kérdése. Vagy nem? Tovább gombolva: akkor most az 
>én 1:300000-hez léptékű térképem tényleg nagy, vagy inkább 
>kicsi...? 

Ez más dolog. Itt tényleg viszonyítás kérdése, hogy nagy vagy kicsi. De az
feltélenül igaz, hogy 1 (a város mérete) osztva 300 ezerrel az éppen a
térkép mérete lesz.

>igazad van, ha a dolog 
>_esélytelenségét_ kívánod hangsúlyozni, ha épp az 
>ellenkezőjét, akkor pedig a filmeknek. :) 

Nem. Bocs, de ez így baromság. Az esély, mint olyan egy 0 és 1 közé eső
szám. Mindig. A dolog esélytelensége azonos a nullához közeli valószínűséggel.
Annak, hogy valószínűség = 3:1, azaz 3, nincs értelme.


>> Ja, elfelejtettem irni, azert moderaltak ki [de orokre 
>> am!], mert be mereszeltem kuldeni a HIX NYELV tagtoborzo 
>> levelet. 
>ha az én 1 db ellenszavazatom esetleg nyomott a latban 

Nem hiszem -- akadt még ellenszavazat, de elsöprő többségben voltunk. ;]

>valamit, vagy netán hivatkozási alapként szolgált. Na de a 
>kitiltáshoz?! Írnál bővebben az eseményekről? 

Semmi különös. Magánban összeszólalkoztam a CODER moderátorával.


--
Udv,
		  Hunter		-[;]-

Hejj, igy a 2500-adik digestben a 951-ediknel fogsz tartani...

HIX NYELV #0013, La'ng Attila D. >:
>> De miert nem csinalsz magadnak egy masik cimet, ahonnan akkor irsz,
>> amikor szofosasod van?
>  Mert az mindig van, a sorlimit ilyen megkerülését pedig tiltja a
>HIX-etikett.

Akkor talan fel kene oldani a sorlimitet [en is beleutkoztem tegnap], vagy
kevesebbet kellene irni... Mas [etikus] megoldast nem latok.

>> Viszont mi van az "inni" igével? Magas hangrendű, és mégis
>> mondhatom, hogy innák. Az enni is magas hangrendű, de nem mondhatom.
>  Egyszerű. Nem mondhatod, hogy innák, ugyanolyan hiba, mint az aludnák
>vagy a beszélnák.

Na jó, ezt nem feszegetem, mert a fejemet veszik. De azért az innák az nem
olyan hiba, mint a beszélnák. Az egyik hibásan, de használható, a másik
egyáltalán nem használható.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0013, :
>- nem követelmeny mar a teve-radio bemondoknal a helyes beszedtechnika
>  elsajatitasa

Hofi megmondta: ez a sistergés-makogás [...] ez vajon kinek a *****ja? ;]

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

Sziasztok!

Mit szoltok az alabbi mondathoz (mostanaban nagyon gyakori):
Ez igy helyes, _nem_pedig_ ugy.
Csak nekem vannak ellenerzeseim? Nekem ez a "nem pedig"
szerkezet valamiert nem tetszik.

Na es a kovetkezo?
_Oltsd fel a villanyt!_ 


> De azóta már tudom, hogy a latinok az okai megint, mert ők
> torzítva vették át a görög betűket. Így lett a k-ból c.
> Sőt, cs. Merthogy nemrég láttam egy Carlos Saura filmet
> (a spanyol polgárháborúról: Jaj, Carmela), amiben a
> frankoista olasz katona következetesen "Arany Macsedoniát"
> füstölt.

A macedonia (ejtsd macsedonia) szonak az olasz nyelvben
gyumolcssalata jelentese is van.
Izabella! Gabor! Ugye jol emlekszem?

Udvozlettel,
Lazar Peter

Hunter írja:

“Gyakran hallom, főleg filmekben, hogy pl. az esélyünk 
százezer az egyhez.
Nem értem, a fordítóknak nincs annyi eszük, hogy ezt mi, 
magyarok pont fordítva mondjuk? Illetve mi mondjuk jól, a 
többiek fordítva.
Ugyanis annak van értelme, hogy egy a százezerhez 
(1:100000), de fodítva nincs.”

Szerintem mind a két forma helyes, attól függően, hogy mit 
akarsz mondani. Ez nem nyelvi kérdés, hanem számtan.

100000:1-hez esély azt jelenti, hogy nagyon jók az 
esélyeink, mert százezerszer valószínűbb, hogy valami 
bekövetkezik, mint az, hogy nem. 1:100000-hez esély az 
előbbinek pont a fordítottja. Ha azt akarom érzékeltetni, 
hogy milyen rosszak az esélyeim, akkor nyilván az utóbbi 
hasonlatot célszerű használnom.

Moi-meme

Szeretném egy kicsit körüljárni a fenti régies múlt idejű 
alakoknak az eredetét. (Tinódi Lantos Sebestyén nagy 
előszeretettel verte a törököket ezekkel az igealakokkal).

Én sajnálom, hogy a „láttam volt” és a „láttam vala” alakok 
kivesztek a mai nyelvhasználatból, szerintem ezek olyan 
összetett múlt idejű alakok voltak, amelyek a mai ismertebb 
indoeurópai nyelvekben megtalálhatóak.

Saját külön bejáratú elméletem szerint a „láttam volt” alak 
talán a befejezett jelen időnek felelhetett meg (imperfekt, 
v.ö. I have seen, ich habe gesehen, j’ai vu), míg a „láttam 
vala” az előidejűség kifejezésére szolgáló régmúlt alak 
lehetett (plusquamperfekt, v.ö. I had seen, ich hatte 
gesehen, j’avais vu). Az is lehet azonban, hogy ennek semmi 
alapja nincs, de jól hangzik.

Kérdéseim:
- Tudja valaki, hogy a fenti alakok mit fejeztek ki 
pontosan a korabeli magyar nyelvben?
- Léteznek-e a finnugor rokonnyelvekben imperfekt és 
plusquamperfekt alakok? 

Moi-meme

Mint tudjuk, a magyar egyes szám harmadik személyben 
magázódik (maga tudja, stb). Ettől eltérően az orosz és a 
francia többes szám második személyben (vü znájetye, vous 
savez), a német többes szám harmadik személyben (Sie 
wissen) magázódik. Az angolban nincs magázódós alak, vagy 
ha van, akkor egyes szám második személyben történik (you 
know), és így nem tűnik fel.

Kérdéseim:
- Mióta van a magyarban magázás? Én úgy “saccolom”, 
valamikor a XIX. század során alakulhatott ki.
- Hogy jött létre a magázó alak? Nyelvújítás, spontán 
nyelvfejlődés, vagy valami egyéb?
- Miért pont egyes szám harmadik személyben magázódunk? 
- A fent említett nyelvek miért pont úgy magázódnak, ahogy?
- Nyelvrokonaink hogy magázódnak?
- Egyéb nyelvekben hogy magázódnak?

Moi-meme

Sajnos ritkan tudok levelet kuldeni, ezert mult heti 
temakra is csak most tudok reagalni.

>   Indmtvannyal kombinalt javaslatot interpellalok, 
listatagok:
> lobbizzunk Jszsinal a Nyelv sorlimitjinek fvljebb 
tagmtasara, illetve
> kijjebb emelisire.

Inkabb lenyegretorobben kellene fogalmazni. Leveleid 
monoton elmenyt nyujtanak, nehany oldal utan mar gyakran 
(de nem mindig!) erzodik az olvasasra forditott ido es a 
kapott informacio gazdasagtalan aranya.

A nev megforditasarol:
Nemet nyelvteruleten dolgozom, es soha nem forditom meg 
nekik a nevemet. Ok sem teszik ezt Magyarorszagon. Esetleg 
elso bemutatkozaskor megemlitem, hogy melyik melyik, ez 
boven eleg. Nem is volt ebbol meg problemam, de a 
fonokomnek, aki ilyen esetekben megforditja a nevet, igen. 
Ha nem vagyunk kovetkezetesek, elobb-utobb mindket 
valtozattal talalkoznak a partnerek, es megkavarodnak.

A foldrajzi nevekrol:
Amilyen nyelven beszelsz a kenyainak Parizsrol, azon 
nyelven kell mondani a varos nevet is. Miert eppen ez a szo 
legyen mas nyelven az adott mondatban?

"Malcajt"-ot eddig meg csak osztrakoktol hallottam (ezert 
inkabb "malcejt" az). Tobb nemet varosban jartam 
osztrakokkal, ahol a nemetek ismertek ugyan ezt a 
kifejezesuket, de nem hasznaltak, csak megmosolyogtak, mint 
regionalis jellegzetesseget.

Pap Gabort nem neveznem kontarnak. Kivalo, igen szinvonalas 
eloadasokat tart Budapesten, mindenkinek csak ajanlani 
tudom.

Ha MIME kodolasu levelbe "=C1RV"-t akarsz irni, akkor abbol 
=3DC1RV lesz, az = jel kodja 3D. Ezt a kodolast a rendszer 
automatikusan vegzi, neked nem kerul kulon munkadba.

Innentol csak azok idejet rabolnam, akik azt hiszik, hogy 
ha naluk latszik az ekezet, akkor mindenkinel:

Szajbaragos leszek. Szerepelt mar itt nehanyszor, hogy ez 
nem a sajat gepunk beallitasanak kerdese, hanem a 
szervereke, amelyeken keresztul a level elerkezik hozzank. 
Miert nem lehet ezt vegre megerteni? Tobbszori magyarazat 
utan is volt, aki Outlook-beallitasokkal jott.
Hiaba kepes a gepemen levo osszes program az ekezetek 
kezelesere (mert igenis kepes!), ha a "droton" mar serulten 
erkezik a level a gephez, mert egy szerver levagta a 7. 
bitet minden karakternel! Ilyenkor mar reg nem az Outlook 
beallitasarol van szo. Elnezest a hosszabb idezetert, de az 
alabbi jol demonstralja, hogy mifelenk hogyan erkeznek a 
HIX-tol az ekezetes reszek:

> Valaszkint hadd ismiteljem meg korabban mar kifejtett ide
> vags vileminyemet:
> 
>  Sziveskedjek a szamitastechnika alkalmazkodni az egyes
> nyelvek helyesirasahoz, es ne a nyelvek alkalmazkodjanak 
az
> alapvetoen amerikai eredetu szamitastechnika nyelvi
> igenytelensegehez! 
> 
> Egy magyar nyelven szerkesztett, raadasul a nyelvekrul
> szsls listaban a fenti gyakorlatot k|lvnvsen sirelmesnek
> tartom. Korabban gyakorlatias okokbsl in is ikezetek 
nilk|l
> mrtam magyar nyelv{ szvvegeket, de mara errul leszoktattam
> magam. Javaslom, hogy a Hix jarjon elvl js pildaval, is
> szervere minden szempointbsl tamogassa az ikezetes
> karaktereket.

Faraszto am ezt igy olvasni hosszu oldalakon keresztul. A 
hosszu o (=F3h) pl. s (=73h) betukent erkezik (a kulonbseg 
ugye 80h, ahogy a 7. bit levagodik), es nem lehet 
szetvalogatni az igazi s betuktol, melyek szinten 73h 
koddal erkeznek, teljesen jogosan.

Az elobbi idezettel egyetertek abban, hogy be lehetne a HIX-
et ugy allitani, hogy ne legyen ilyen problema az 
ekezetekkel. Jelenleg a hirlevelek fejleceben ez all:

Content-type: text/plain; charset="us-ascii"

Ezt nehany szerver komolyan is veszi, es mivel a text/plain 
egy 7 bites formatum, ezert helyesen cselekedve tenyleg 7 
bitet tovabbit csak belole karakterenkent.

Viszont amig ez a fejlecbeallitas igy van, addig az 
ekezetes leveleket iro tagok rendszeresen szivatjak azokat, 
akik el szeretnek ugyan olvasni a cikkeket, csak mindossze 
annyi a bunuk, hogy egy "komolyanvevo" szerver esik utba 
felejuk. Azt javaslom, hogy akik azert irnak, hogy azt 
masok el is olvassak, azok irjanak ekezetek nelkul, AMIG 
EZT A HIBAT KI NEM JAVITJAK A HIX-EN. A HIX kulonben 
elkesett elol jarni a jo peldaval, mert szamos magyar 
levelezolista mukodik evek ota ekezetesen, kifogastalanul.

Ez az ertelmes kommunikacio egyik legfontosabb eleme lenne, 
hogy a kozvetito kozeget a leheto legjobb hatasfokkal 
hasznaljuk ki, de ne kivanjunk tole olyat, ami nem tud, 
mert annak a kozlesfolyamat latja karat. Ha vastag falu 
tomlocben lennenk, kopogtatnunk kellene, ugye.
Nem eloszor kell meghajolnunk egy jelrendszer szuk keretei 
elott: mielott rakenyszeritettek a magyarokra a latin betus 
irast, rovasirasban minden hangzonkra kulon jel volt, meg 
az ly-ra is. Miota latin betukkel irunk magyarul, 
ekezeteket es kettos betuket kell hasznalnunk, hogy 
lefedjuk a teljes hangzokeszletunket. (a', e', gy, ny, sz, 
zs stb.) A kozepkorban meg ezek a lehetosegek sem voltak, 
ennel is szegenyesebb abecebe kellett beleeroltetni 
szavainkat.

Pityu

> Valaki tudna gyorsan k|ldeni egy programot ami kimrja
> a megadott szamot nimet|l?

VB jo lesz? A dreissig-ban lehet, hogy 13-as s kell, en mar 
nem kovetem a szabalyokat.

Dim num, tempnum As Long
Dim numtext As String

dec1(0) = ""
dec1(1) = "ein": dec1(2) = "zwei": dec1(3) = "drei": dec1
(4) = "vier": dec1(5) = "fünf"
dec1(6) = "sechs": dec1(7) = "sieben": dec1(8) = "acht": 
dec1(9) = "neun": dec1(10) = "zehn"
dec1(11) = "elf": dec1(12) = "zwölf": dec1(13) 
= "dreizehn": dec1(14) = "vierzehn": dec1(15) = "fünfzehn"
dec1(16) = "sechzehn": dec1(17) = "siebzehn": dec1(18) 
= "achtzehn": dec1(19) = "neunzehn"

dec10(0) = ""
dec10(1) = "zehn": dec10(2) = "zwanzig": dec10(3) 
= "dreissig": dec10(4) = "vierzig": dec10(5) = "fünfzig"
dec10(6) = "sechzig": dec10(7) = "siebzig": dec10(8) 
= "achtzig": dec10(9) = "neunzig"

dec1000(0) = "": dec1000(1) = "tausend": dec1000(2) = " 
Million": dec1000(3) = " Milliarde": dec1000(4) = " Billion"

num = atalakitando_szam

If num = 0 Then
    numtext = "null"
Else
    numtext = ""
    tempnum = Abs(num)
    If tempnum Mod 100 = 1 Then numtext = "s"
    numgroup = 0
    While tempnum > 0
        temp3 = tempnum Mod 1000: tempnum = tempnum \ 1000
        If numgroup > 0 And temp3 > 0 Then
            If numgroup > 1 Then If temp3 = 1 Then numtext 
= " " + numtext Else If numgroup = 3 Then numtext = "n " + 
numtext Else numtext = "en " + numtext
            numtext = dec1000(numgroup) + numtext
            If numgroup > 1 And temp3 Mod 100 = 1 Then 
numtext = "e" + numtext
        End If
        numgroup = numgroup + 1

        d1 = temp3 \ 100: temp3 = temp3 Mod 100: d2 = temp3 
\ 10: d3 = temp3 Mod 10
        If temp3 < 20 Then
            numtext = dec1(temp3) + numtext
        Else
            If d3 > 0 Then numtext = dec1(d3) + "und" + 
dec10(d2) + numtext Else numtext = dec10(d2) + numtext
        End If
        If d1 > 0 Then numtext = dec1(d1) + "hundert" + 
numtext
    Wend
    If num < 0 Then numtext = "minus " + numtext
End If

result = numtext

> Válaszként hadd ismételjem meg korábban már kifejtett ide
> vágó véleményemet:

Sok hasonlo es valljuk be nem alaptalan keres erkezett mar sokfele
listara, foleg olyanra amelynek a profilja human es nem szakmabeli.

> „Sziveskedjek a szamitastechnika alkalmazkodni az egyes
> nyelvek helyesirasahoz, es ne a nyelvek alkalmazkodjanak az
> alapvetoen amerikai eredetu szamitastechnika nyelvi
> igenytelensegehez!”

Nem elsosorban a nyelvi igenytelenseg, hanem egy egyszeru technikai
megkotes okozza a problemat. A temat sokszor megvitattuk es meg fogjuk
vitatni, de valtoztatni nem tudunk rajta. Ha valaki eppenseggel
ekezetesen ohajt irni, tegye, de kiteszi magat annak, hogy tobb
tarsunk olvashatatlanul kapja a levelet. Nem minden gepen lehet
alapbol kezelni az ekezetes leveleket es nem mindenki dontheti el
szabadon, hogy hogyan allitgatja be a gepet/programjat (pld. ceges
geprol levelezo). A masik problemat a tovabbito szerverek adhatjak,
mert sok meg nincs felkeszitve a 8 bites levelek tovabbitasara.
Egy masik problemat jelent, hogy a levelezo programok altalaban a
level fejlecebol veszik a kodolast es pld. a Hix-Nyelv

> Content-type: text/plain; charset="us-ascii"
> Content-Transfer-Encoding: 8bit

kodot ad meg. Ha valaki ettol eltero kodolast hasznal, akkor
nagy valoszinuseggel a levelezoprogram hibasan jeleniti meg a kodokat.

> Egy magyar nyelven szerkesztett, ráadásul a nyelvekről
> szóló listában a fenti gyakorlatot különösen sérelmesnek
> tartom.

Igaz, de van lehetoseg kikuszobolni: hasznaljon mindenki megfelelo
kodolasu levelezot. Ezt meg soha nem lehetett sehol elerni. Meg igy
sem lesz 100%, hogy mindenki korrektul tudja olvasni...

> magam. Javaslom, hogy a Hix járjon elöl jó példával, és
> szervere minden szempointból támogassa az ékezetes
> karaktereket.

Mivel a Guru-n (Hix-es szamtech. lista) megbeszeltuk a temat,
megnyugtathatlak, hogy ez nem akarat, hanem technikai kerdes.

> Szerintem ami nem ajánlott, az a rossz helyesírás,

Lehet viszonylag helyesen irni ekezetlenul is.
-- 
Best regards,
 Laci                          mailto:

Udvozlet a nyelvtarsaknak!

Valaki kerte a francia Forradalmi Naptar honapneveit. Ime!

A francia forradalom egyik legsikeresebb, mai napig hato alkotasa a
meterrendszer bevezetese volt. A forradalmi naptar nem violt ennyire
sikeres: ez 12,  3 dekadbol (ajve') allo honapot vezetett be (az ev vegen
5, szokoevben 6 potnappal): Vende'miaire, Brumaire, Frimaire, Nivose,
Pluviose, Ventose, Germinal, Flore'al, Prairial, Messidor, Thermidor,
Fructidor. 1793 okt. 5 lett az 1. ev Vende'miaire 1-je. Ez a rendszer csak
Franciaorszagban elt 1806 januar 1-ig, akkor Napoleon eltorolte. Szep
honapnevek: ezeket igazi kolto irta, Fabre d'Eglantine, aki 1750-ben
szuletett, 1794-ben meghalt (termeszetesen a nyaktilo bardja alatt).

Hunter irja: ha Kovacs Geza felesegul veszi Szabo Juliat, akkor a felsorolt
nevek kozul valaszthat: ....  Nos, van meg egy: miert nem lehet az asszony
neve Kovacsne Julia?

Ha mar neveknel tartunk: tobben is (Ferenc, Gabor) emlitettek az izlandi
neveket. Itt nincs csaladnev! Ha valakinek mondjuk Tomas-nak keresztelnek,
apja pedig Jonas, akkor a neve Tomas Jonasson, az o" Mark kerestnevu
gyermeke'e' pedig Mark Tomasson. (Lanyoknal ugyanez ...dottir).

Manapsag, mikor minden hazai szamitogepen (remelhetoleg( vannak magyar
karakterek, hiba, es szegyen, ha nem hasznaljuk a hosszu (hosszu') magyar
maganhangzokat. Kivetel: a koltok! Ok nem egyszer prozodiai okok miatt
kenyszerulnek erre. Csak ket pelda: Kosztolanyi "Boldog, szomoru dal"-aban
van ez a szep sor: "langy te'a, beteg idegemnek". Itt az;rt kellett a
hosszu e'-t irni (magyar billentyuzettel: téa), hogy spondeus legyen, ne
pedig trocheus! (Mert a 'Szeptember vege' ritmusu versben az elso ket
szotagnak hosszunak kell lennie). Masik pelda: Toth Arpad verseben (Lomha
galyan) olvashatjuk: ... lagy gyu:ru: ke'l a vi'zen (magyarul: lágy gyürü
kél a vízen). Minden elemista tudja, hogy a gyu'ru't (gyűrűt) hosszu u"-vel
kell irni; de akkor az alkaioszi strofaban nem jott volna ki a daktilus.

Errol jut eszembe: elemista unokam megkerdezte: a bicaj-t igy, pontos jevel
kell irni, vagy elipszilonnal, igy: bicaly? Az a valaszom, hogy
"kerekpar"-nak kell irni, nem elegitette ki...      

Tovabbi jo nyelvelest!

Lord Epping

> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: hosszu i, rovid u ( 17 sor )
> Nekem az sokkal megkapóbb, ha nem a helyesírásban rögzített
szembenállásokat
> produkálja az illető, hanem az anyanyelvjárásomhoz minél közelebbit. Pl.
> szinész, házbol, sűrü stb.
Nem vagyok meggyozodve arrol, hogy ez minden esetben tajnyelv. Nagyon
sokszor inkabb csak nyelvi restse'g.

> >gondoltam/gondolok, es az a velemenyem, hogy szebb, ha megkulonboztetjuk
> Mi az, hogy szép?
Jo, igaz, ez szubjektiv. Ha ugy mondom, hogy szegenyedik a nyelv, mert egyik
jellegzetesseget (ami egyeseknek tetszik, masoknak nem) elvesziti, akkor
erthetobb?
Udv
Eszter



_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

Helyesbítek ill. pontosítok:

>>>Es mi is az a "Pariser" nemetul :)))? Utazocsoporttal kirandulgatva mindig
>>>felhivom ra a resztvevok figyelmet, hogy a vendeglatok felreertik
>>>szandekukat, ha azt kernek a vacsorahoz...
>>Jo, de mi az nemetul?
>Párizsi (ember). Az -er képző a helység- és országnevek után (néhány
>kivétellel) az illetőséget jelöli.

Persze, itt valószínűelg a gumióvszer mint poén volt a lényeg, én ezt a
jelentését már rég hallottam, ezért nem ez jutott eszembe elsőként,
nyelvterületen élőknél ez hamarabb beugrik...
(A párizsi ember jelentés ettől még jó :-).

Üdv,
Móni

Kedves   !
A hangnem és észrevételed módja tipikusan internetes.
A riport teljesen lényegtelen pontjait érinti és azok alapján
általánosít. Egy másik listatársunk idegennyelvi példákkal
próbált vitázni a riport részleteivel. Magánban tette, bár
szerintem érvei mindenképp a listára valók lettek volna.
Mint írtam, magam nem vitázom, csak közlök érdeklődésre
számot tartó írásokat. Sajnos a negyedik rész vége és az
utolsó rész nem ment át a sajtószabadságon valami vélhető
szervergond miatt. Mivel a lemaradt részek már nem igazán
nyelvünket érintő témák, nem adom fel újra. Aki magánban
kéri, természetesen megkaphatja tőlem. Pap Gábort élőben
hallgathatjuk a MOM székházban a XI. kerületi Csörsz utcában
havonta első szerdánként. Előadássorozatának címe:   
"NE  HAZUDJ !" Legközelebbi időpont február 6 szerda 18h.
Üdv, Ágoston

>Kerdesem, hogy tudjatok-e a francia eredeti honapneveket,
>amiket ugy tudom, a forradalom naptarreform kiserlete
>idejen krealtak

vendemiaire, brumaire, frimaire, nivo^se, pluvio^se, vento^se, germinal,
flore'al, prairial, messidor, thermidor, fructidor

(Kb. jelentese: szuretelo, kodos, fagyos, havas, esos, szeles, rugyezo,
viragzo, kaszalo, forro, gyumolcsos)

Az idoszamitas kezdete (az I. ev vendemiaire 1.) 1792. szeptember 22. volt.
Minden honap 30 napos volt, az ev vegen 5., szokoevben 6. szokonappal. A
hetet is eltoroltek, helyette tiz napos dekadokat vezettek be. A forradalmi
naptart Napoleon csaszarsaga idejen szamoltak fel.

Ferenc

Kedves Listatársak! Kedves Awender!

Nem tartom helyesnek, ha a listát politikai propagandára használják,
szélsőséges kijelentéseknek pedig végképp nincs helye. Ezért örültem awender
hozzászólásának -- van ugyanis tarsolyomban egy emil, a riportot közzétévő
társunknak már -- akkor még rövidebb formában -- elküldtem, de mivel nem
akartam vitát, inkább nem továbbítottam
a listára. Most azonban mégis megteszem, ugyanis engem is mélységesen
felháborított az említett kijelentés. Emlékeztetőül az idézet:

"Tehát ha egy gyereket óvodás korban, mondjuk szlovák
óvodába kényszerítek, a következokre kell számítanom:
miután a szlovák flektáló típusú, indoeurópai nyelv, a magyarral
összehasonlítva kétségtelenül szegényesebb a kifejezési
rendszere, a világgal való kapcsolatot sokkal primitívebb
szinten modellezi. De mivel zárt rendszerben muködtetem,
arra fog áthangolódni a magyar, akkor is, ha anyanyelve a
gyereknek, nem pedig fordítva."

Bocs, álljon meg a menet! Hogy lehet egy nyelvről állítani, hogy
szegényesebb a kifejezési rendszere, mint egy másiknak? Amit a riport alanya
állít, az nem
felel meg a valóságnak. Az a gyanúm, hogy kijelentését inkább politikai
okokkal lehet magyarázni. Még mielőtt bárki megkövezne: természetesen minden
népnek joga van ahhoz, hogy anyanyelvén tanuljon, de pusztán politikai
ellenszenvből nem rangsorolhatok nyelveket. Nekem is a magyar a legkedvesebb
nyelv, mégsem állítom, hogy feljebbvaló bármely más nyelvnél. (mint hogy
magyarként sem vagyok több más nemzetiségű, bőrszínű, vallású egyénnél...)
Arról nem is beszélve, hogy a riport alanya ezzel a kijelentéssel határonkon
kívül élő honfitársainkat is negatívan jellemzi, tehát aki nem magyar
oktatási intézménybe jár/t (sokan vannak), szerinte az is primitív
gondolkozásúvá válik. Szégyen ilyesmit állítani!
Ráadásul mi az, hogy a szlovák azért primitívebb, mert flektáló nyelv? Ezt a
badarságot! Kétségkívül vannak a nyelvek között szókincsbeli és
nyelvtani különbségek, de ezek alapján nem lehet az egyiket primitívebbnek
tekinteni a másiknál. Ennek alapján joggal pocskondiázhatná le pld. egy
angol anyanyelvű a magyart, hogy nem használ annyi igeidőt, mint az angol.
Ez még nem jelenti azt, hogy a magyar kevésbé árnyaltan fejezi ki az
igeidőket, csak éppen nálunk esetleg egy-egy határozószóval érzékeltethető a
különbség. Ugyanez igaz a passzív szerkezetekre is: a magyarban nem nézik jó
szemmel -- bár néha mégis joggal használadnó --, hiszen a mondatban másképp
szokás kifejezni, hogy a cselekvésen vagy a végrehajtóján van-e a hangsúly.
Érdekes a fejtegetés az angol-német igeidőkről (megjegyzem, az I have gone
nem azonos igeidő az Ich bin gegangen-nal! Az előbbi Present Perfect, tehát
egy befejezett jelen idő, míg a másik tényleg múlt idő), e között a két
nyelv között sem vonható száz százalékos párhuzam, mégsem állíthatom, hogy a
német vagy az angol primitívebb a másiknál. Érdekes például összevetni a
következő két mondatot:
"This house is being built."
"Dieses Haus wird gebaut."

Ehhez tudni kell, hogy a németben két fajta passzív szerkezet létezik, az
egyik állapotot jelöl, a másik folyamatot. Nos, ez az angolban nincs, ott a
passzív szerkezetet csak a létige segítségével képezhetjük. A két mondat
mégis ugyanazt jelenti, a folyamatot fejezi ki. Az angolban a hiányzó
folyamatos passzívot egy folyamatos jelen idejű passzív szerkezettel
fejezzük ki.

Nos, melyik nyelv a primitívebb???

Schaufler Andrea

* > "Metilinkék" = "Kleine metilene" (no comment)
Metilenchen :-))
üdv
L:C

Üdv. Sophie
Nem látod rosszul, sot. Az is szemet szúrhat, hogy nem leviszik a hangot a
mondat végén,
 hanem fel. Ez olyan, mintha folyamatosan szeretne mekegni.

A keresztneveket illetoen van nekem is nehany erdekes nevu ismerosom:
Bor Virág, Bor Ivó, Voros Margaréta, Igazi Barbara, Hazugh Jozsef, Czigány
Géza.

Tímea

T. Listatagok
T. Hunter 
>Az a "torekedjunk az "e" hang tulzott hasznalatara" nyilván elírás volt
>részedről, de ezt a mondatot már végképp nem értem. Akkor most melyik a
>szebb, és ki szerint? (Nem kell válaszolni, úgysem számít.)
Vagytok néhányan a listán, akik nem csak cinikus, hanem bunkó módon
kritizáljátok mások írásait.
Ez is modortalanság!
A bunkózás is, de ha megdoglott a tehenem, akkor a szomszédé is...
Talán ezegyszer nem csak másnak esik rosszul!
>Ha nem igy teszunk, honjaim, tovabbra is ilyen terjengos es 
>semmitmondo lesz ez a hix altema, mint az eddigiek...
Ez a nagyképu hangnem is az volt...!

Tímea