Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: egybe ? ( 21 sor )
> Idopont: Thu Jan 24 16:13:18 CET 2002 NYELV #15
> gépkocsitolvaj
> hangkártyateszt
> környezetérzékeny
> lekérdezéstervező
> naplófájlkönyvtár
> országhívószám
> ügyfélhitelesítés

En mindegyiket egybe irnam, de ez nem mervado, mert magyar 
nyelvtant soha nem tanultam.

Udv,

awender

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: "nyelveszeti" riport ( 116 sor )
> Idopont: Thu Jan 24 10:24:25 CET 2002 NYELV #15
> > Nem tartom helyesnek, ha a listat politikai propagandara 
> > szilsusiges kijelentiseknek pedig vigkipp nincs helye.
> Mi volt ebben a politikai propaganda? Hol volt benne 
> szelsoseges kijelentes? Csak te minositgeted itt annak, es 
> aki nem figyel oda, a vegen meg beszopja. Antiszemitizmus 
> nem volt benne veletlenul?! Meg kigyo-beka?

Ehm. Hat en irtam volt hogy a kijelentes szelsoseges, csupan nem 
ezt a jelzot hasznaltam ra. Politikat valoban nem vettem eszre 
benne. Szopasrol nem tudom hol volt benne szo, te ilyet is lattal? 
Engem nem az antiszemitizmus zavar, engem altalaban az "anti" 
zavar. Vagyis nem szeretem ha barmit is a vilagon 
altalanositasokkal, sztereotipiakkal illetnek.

> > de mivel nem
> > akartam vitat, inkabb nem tovabbmtottam
> > a listara.
> Miert nem akarsz vitat?

Az olyan vitastilus miatt, amit epp te hasznalsz. Horgo, nyaltol 
frocsogo, torkot elharapo stilust. Olyan stilust, aki a masik torkan 
lenyomna a velemenyt csak azert mert nem birja elviselni, hogy 
velemenyek kulonbozhetnek.

> Ez egyaltalan nem ciki. Nincs abban semmi rossz, ha egy 
> nyelvnek kielemzed a fogyatekossagait. Pap Gaborban egy 

Ez igy van. De vedd eszre! Fogyatekossagot kielemezni es 
fogyatekosnak nevezni ket rendkivul kulonbozo dolog. 

> lenne, ha Pap Gabor ilyet mondott volna: "Kocsog kis taplo 
> xxxxxx-ok, nezd, meg a nyelvuk is csak egy szaros kis 
> takolmany." - Csakhogy ilyenrol szo sincs, hiaba probalod 
> igy beallitani.

Hat sajnos nincs ilyenrol szo. Gyakorlatilag ha igy lett volna, 
azonnal eszrevettem volna, hogy nem erdemes ra odafigyelni. PG 
azert ennel furmanyosabb volt. Demagogiat soxor nehez 
eszrevenni.

> kulonbsegekrol esett szo. Mindenki a sajat ertekrendje 
> szerint donti el, hogy egyfajta massagot pozitivan vagy 
> negativan ertekel-e.

Ez igy is van. Ha megtartja maganak, nincs is gond. Ha 
hangoztatja, akkor szembesulnie kell az ellenvelemenyekkel is.

> Primitiv=egyszeru. Ez lehet pozitivum is. Peldaul, ha meg 
> akarod tanulni.

Ejnye pityuka, ugye ezt te is erzed, hogy itt ez nagyon santit. 
Probald ki a munkahelyeden a kulonbseget. Mondjuk mondd 
valakinek:
"Ezt nagyon egyszeruen oldottad meg."
Aztan mondd ugyanennek par nap mulva:
"Ezt nagyon primitiven oldottad meg."

Esetleg a fonokodnel is alkalmazhatod. :)

> > Kitsigkmv|l vannak a nyelvek kvzvtt szskincsbeli is
> > nyelvtani k|lvnbsigek, de ezek alapjan nem lehet az 
> egyiket primitmvebbnek
> > tekinteni a masiknal.
> Hanem, pirosabbnak? Ha egyszer egy nyelv ilyen vagy olyan, 
> akkor mondjuk ki, hogy ilyen vagy olyan. Netan cenzurazni 
> kellene, hogy mit szabad kimondani egy nyelvrol?

Nem is cenzuraztunk, elmondtuk a velemenyt a riporttal 
kapcsolatban. En soha nem fogok egy nyelvet primitivnek nevezni. 
Az afrikai bennszulott nyelvjarasokban a fekete szora tobb szavuk  
is van. Az egyikben 17! fele szot hasznalnak ra. Akkor te ezek 
alapjan a magyart primitivnek nevezned? Gondolom nem. Ha az 
afrikai azt mondana:
"A magyar nyelv a fekete szo kifejezeseben egyszerubb." - nincs 
gond.
"A magyar nyelv a fekete szo kifejezeseben primitivebb." - erre 
ugrik pityuka es elharapja torkat afrikainak (bar lehet, hogy mar az 
elso mondatra is :) )

> > Ennek alapjan joggal pocskondiazhatna le pld. egy
> > angol anyanyelv{ a magyart, hogy nem hasznal annyi 
> Hozzateszem, hogy az angol is ezen az uton halad: a beszelt 
> nyelvben (foleg Amerikaban) egyre kevesebbet hasznaljak a 
> tobbfele mult idot.

Hmm. Inkabb ugy fogalmaznek, nem minden igeidot hasznalnak. 
De tovabbra is tobbfelet hasznalnak.

> > Nos, melyik nyelv a primitmvebb???
> Az angol es a nemet kozott? Ezt dontsek el az angolok es a 
> nemetek. A magyar nyelv nem kedveli az altalad fejtegetett 

Pityuka, ez egy koltoi kerdes volt. Nem kell ra valaszolni. A koltoi 
kerdes arra utalt, hogy egyik nyelv nem primitivebb a masiknal. Ha 
egy atlagember ilyet mond, elnezem neki, ha egy "nyelvesz", 
akkor nem.

Udv,

awender

Hello,

> Felado :  [Italy]
> Temakor: Macedonia ( 16 sor )
> Idopont: Thu Jan 24 22:03:21 CET 2002 NYELV #15
> A macedonia valoban gyumolcssalata, a rossz nyelv szerint mert olyan
> vegyes, mint a macedonok. (a csunyabb, itt-ott romlott, utodott
> gyumolcsok ujrahasznositasara szuletett, ha mar itt tartunk, a
> ri_cs_iklalasukra.....

A vegyesseg szamomra inkabb pozitivum egy nep eseteben. 

Udv,

awender

Hello,

Olyan szoveggyujtemenyt keresnek, ahol nemet nyelvu 
parbeszedek vannak leirva. Tehat mondjuk egy szappanopera 
szoszedete, forgatokonyv + ilyesmi. Csak internetrol letoltheto 
erdekelne. Forditas nem kell hozza.

Nemet nyelvtan is erdekelne, de a tegnapi szamban megjelent 
linknel alacsonyabb szinten - kezdoknek. Szajbaragosan.

Elore is koszi!

Udv,

awender

A Nyelv#14-ben irta Lazar  P:
>>A macedonia (ejtsd macsedonia) szonak az olasz nyelvben
>>gyumolcssalata jelentese is van.
Igaz. Az eredetet sajnos nem ismerem.

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

Kedves moi-meme és Attila!

hix.nyelv #14, Mártonfi Attila:
> A többi kérdésedre nem tudom a választ, a T/2. magázódástípus
> (gondolom a franciából mászott szét mindenfelé: orosz, angol)
> engem is érdekelne.

Egy orvosi diploma még Magyarországon ma is úgy kezd?dik latinul:
"Nos, rector", azaz az oklevél kiállítója többes számban beszél
magáról: "Mi, a rektor". 
Ennek eredete a francia udvari kancellária középkori latin nyelv-
használatára megy vissza, aholis az uralkodó, jelezve, hogy az
egész országot képviseli, többes szám els? személyben nyilatkozott.
Ez kihatott arra, hogy az uralkodónak írt levelekben kettes szám-
ban is többes számot használtak. Ez aztán teret nyert az él?
beszédben is, majd deklasszálódott (uralkodó > uralkodó család >
f?nemesek > nemesek > polgárság > mindenki).

Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy szlovák nyelvjárásokaban a
tiszteleti többes szám behatolt a harmadik személybe is: pl.
T/3-at használnak, ha a nagyszül?kr?l beszélnek (távollétükben
is) (ennek neve: "plurál úcty": "tiszteletet kifejez? többes szám").

A magyar rokonnyelveinek megoldásait majd kiirodalmazom, de úgy
vélem, a finnen, az észten és talán a mordvinon kívül tradícionális 
magázás nem létezik, mindhogy laza osztályszerkezet? így pl. a pre-
feudális társadalmakban ennek nincs szükségessége. A "fejlett
társadalom jótéteményei" pedig a finnugor népek többségét az orosz
államon és nyelven keresztül érte, így az várható, hogy orosz
mintára magázódnak (ha magázódnak egyáltalán).

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: racsko.mednet.szote.u-szeged.hu)

Kedves Moi-meme!

hix.nyelv #14, :
> Kérdéseim:
> - Tudja valaki, hogy a fenti alakok mit fejeztek ki
> pontosan a korabeli magyar nyelvben?
Ha illik a "konkurenciára" utalni, összefoglalás található itt: 
"http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9031705".

<i>> - Léteznek-e a finnugor rokonnyelvekben imperfekt és
plusquamperfekt alakok?</i>
Ennek is utána nézek a magázódással együtt. Az alapnyelv szintjén 
csak egy differenciálatlan múltid? volt (melynek leszármazottja az
"adá", "kéré"), de használata nem volt kötelez?, mivel a formai 
"jelen id?" uralista kifejezéssel "aoristos" volt: tehát egyaránt 
kifejezhetett jelent, múltat és jöv?t (pontosabban az id? szempont-
jából indefferens volt). Ezt ?rzi a magyar "elbeszél? jelen": pl. 
"és amikor ott megyek az utcán, egyszer szembe jön velem Pista";
és az, hogy a jöv? id? jelölése még ma is teljesen opcionális: 
a "megyek" szóról önmagában nem tudjuk eldönteni, hogy jelenben
történ? cselekvést ír-e le, vagy közeli jöv?t ("Jössz ebédelni?"
"Megyek, csak el?bb befejezem ezt a levelet.")

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: racsko.mednet.szote.u-szeged.hu)

Kedves Attila!

hix.nyelv #14, Láng Attila D.:
> Ott szontyolítottak el egy kicsit, hogy semmi módon nem sikerült
> kapcsolatot teremteni fonológiai ismereteim és az általam ismert
> hangrendszeru nyelvek között, kivéve az angolt. Sehol nincs olyan
> adatbázis, ami a cseh, orosz vagy éppen magyar ábécé betuit
> összepárosítaná azok IPA-ban leírt megfeleloivel, és így
> ellenorizhetném egyfelol azt, hogy jól tudom-e az orosz hangokat,
> másfelol azt, hogy jól értettem-e meg az IPA-jelek jelentését.

Nem zárkózom el szláv anyag összeállításától, ha megmondod, melyik,
milyen precedencia-sorrendben érdekel...

Egyébként ilyenek nincsenek "túlzottan a piacon", mivel mire az 
APhI (én még így, franciásan tanultam) kialakította a rendszerét,
a szlavisztika, illetve az uralisztika már készen állt a saját
fonetikai rendszerével. Szerény véleményem szerint, az APhI je-
lölése meglehet?sen "Latin1"-központú, és nehezen alkalmazható
a szlavisztikában, ill. uralisztikában. Példák:

Egy korábbi hozzászólásomban intenzíven ecseteltem, hogy a szláv
kemény jert igen rövid "u"-nak, a lágy jert pedig igen rövid
"i"-nek ejtik. A valóságban ez csak egy vélemény a pontos rea-
lizációról, mivel "e"-nek és "o"-nak felfogható lenne. Emiatt
maradunk a jer ill. veláris és palatális redukált hang) megje-
lölés mellett, illetve írásban a megfelel? két cirill bet?
mellett (még latin-alapú "környezetben" is). APhI-t tehát
történeti adatok leírására nem használhatunk, így vagy két
rendszert futtatunk egymás melett egy dolgozatban, vagy nem
használjuk az APhI-t.

Az uralisztikában, szintén történeti adatokban használatos
az umlautos ill. umlaut nélküli kapitalchen "8"-as, amely
ismeretlen fonetkiai realizációjú palatális ill. veláris
magánhangzót jelölt, ill. a kapitalchen "3", amely esetén
még a "hangszín" sem bizotos. Ez szintén nem rögzíthet?
APhI-val. 
De az uralisztikában a veláris-palatális ill. labiális-
illabiális kontraszt igen lényeges. Az APhI paralelog-
rammája helyett pl. Setälä egy 9x9-es mátrix átlóiban helyezte
el a magyánhangzókat (X-tengely: "nyelvmozgás fokozata: el?re-
hátra; Y-tengely: "ajakkerekítettség foka").

Ha érdekel, egyébként az APhI jelöléseit 7-bitesítették, a
kód neve SAMPA, és megtalálható a "http://www.c3.hu/~nyelvor/
special/sampa.htm" címen, kiválóan alkalmas e-mailes, webes
közlésre.

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: racsko.mednet.szote.u-szeged.hu)

hix.nyelv #15, Mártonfi Attila:
>> Valami mást hallhattál tehát...
> Vagy mégse. Merthogy azt hallottam, amit leírtam. 
> Az oka végül is lehet más. De akkor mi?

Egyel?re nincs ötletem, de majf én is meghallgatok egy-két Zotán-lemezt.

TR

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: racsko.mednet.szote.u-szeged.hu)

Kedves Attila!

hix.nyelv #15, Mártonfi Attila:
> Érdekes gondolat, mert eddig én inkább egy közép-európai areában 
> helyezném el a magyart, és bár ez a forma kétségtelenül erdélyi 
> eredetu, nem hiszem, hogy a nyelv egészére érvényes lesz (ez persze 
> jóslás kérdése). De ha majd megjelenik a végartikulus, azonnal 
> hiszek neked. :-)))
A "magyar nyelv közeledik a balkáni nyelvi áreához" kitétel részemr?l 
egyészséges zsurnalizmus volt. De a probléma kitün?en modellezhet?
a szerb-horvát nyelven: a keleti szerb redakcióban a "balkánias" 
<i>moram da posaljem</i> az elterjedtebb, a nyugati horvátban pedig
az "eredeti" <i>moram posaljati</i>. De a különbség csak stiláris:
a horvátnak a szerb nyelvjárásias, a szerbnek a horvát archaikus,
egyébként felcserélhet?ek. 
Ebb?l két dolog derül ki számomra: ugyanaz a nyelv lehet több áreának
is része; egy az áreához való "csatlakozás" nem kizárólag az irodalmi
nyelv privilégiuma.
Egyébként a balkáni nyelvi térség központi nyelve, a görög nem használ
végartikulust, így ez nem szükséges feltétel. A szerb és a cigány tag-
sági igazolvány is csak pártoló: csupán az infinitivusz elt?nésére ad
nekik jogot.

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: racsko.mednet.szote.u-szeged.hu)

Kedves Lajos!

hix.nyelv #15, :
>Segítsetek, az alábbi szavakat egybe, külön, vagy kötojelesen írjuk?
> gépkocsitolvaj
> hangkártyateszt
> környezetérzékeny
> lekérdezéstervez?
> naplófájlkönyvtár
> országhívószám
> ügyfélhitelesítés

Az "ügyfél-hitelesítés" kivételével mind egybe. Hét (7) szótag alatt
nem jöhet szóba köt?jeles írás. Az azt elér?, avagy meghaladó szavaknál
is csak akkor, ha több mint kéttagú az összetétel: ez ami miatt a
"lekérdezéstervez?" egybeírandó.
Az az ún. "6:3"-as szabály, vö. A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás
(AkH[11]) 138. pontja.

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: racsko.mednet.szote.u-szeged.hu)

Kedves Timea!

hix.nyelv #15, :
>> infinitívuszhelyettesítő
>> képregénynyelvezetű
> Véleményem szerint kotojelezve kell írni:
> infinitívusz-helyettesítő
> képregény-nyelvezetű.
> Mivel a szavak szótagszámai meghaladják a hatot 
> és a kotojel mindkét oldalán értelmes szó.
> Ha valaki másként tudja, homályosítson fel!

Van még egy plusz feltétel is: legalább három (3) szó "álljon a 
kötőjel két oldalán". Emiatt az "infinitívuszhelyettesítőt"-t egybe
kell írni.
A szószámlálásban egyébként a két- vagy többszótagú igekötők is
számítanak, pl. "köcsön-visszafizetés".

Racskó Tamás

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: racsko.mednet.szote.u-szeged.hu)

Sücy:
>Az angolban _csak_ magazodos alak van, nincs tegezodes. (Ez olyan hulyeseg,
>nem???) Viszont erdekes modon - szinte - mindig tegezodessel forditjak.

Filmszinkronban gyakran talalkozunk magazodasrol tegezodesre valo
atteressel. Ezt mibol tudja a fordito? Csak a szituacio, vagy valahogy
jelezni tudja az angol is, hogy most magazodik vagy tegezodik?

Udv.:

La'ng Attila D.:
>egy latin betűs aláírás már eleve nem lehet érvényes. Tehát Székely
>Istvánt kell aláírnod, mert ez nem nyelvfüggő, hanem az a feladata,
>hogy összehasonlítható legyen más dokumentumokon szereplő
>aláírásokkal, amelyek esetleg más nyelvűek.

Egyetertek. Mi a helyzet az olvashato alairassal? A rendorsegen uj szemelyi
igazolvany igenylesnel alairtam, mondta a no, hogy nem jo, mert nem lehet
olvasni. Mondtam hogy olvashatoan nem tudok alairni. Azt mondta nem baj,
leragasztotta, ujra irtam olvashatoan, de irhattam volna barmit, mert az
mar nem alairas volt.

Udv.:

Hunter:
>Lehet valahol a neten [vagy mashol] talalni valami hangmintat, hogy megis
>hogy a fenebe' kell mondai azt a zart e-t? Igazan erdekelne.

Hivj fol valakit Kiskunfelegyhazan es meghallod.

Udv.:

Sziasztok!

Szerintem még néhány évtized és az ly helyett lj-t fogunk használni.
Aztán még néhány és az lj helyett j-t. A j-ly kérdés megszůnik, az y
pedig visszaszorul az idegen szavakba, mint az x és a w.
Mit szóltok?

> >Az angolban nincs magázódós alak, vagy
> >ha van, akkor egyes szám második személyben történik (you
> >know), és így nem tűnik fel.
> Az angolban _csak_ magazodos alak van, nincs tegezodes. (Ez olyan
> hulyeseg,
> nem???) Viszont erdekes modon - szinte - mindig tegezodessel forditjak.

Angolról magyarra akkor szoktak tegezést fordítani, ha a keresztevükön
szólítják egymást a felek. Ha vezetéknéven szólítanak valakit, akkor
magázásnak kell fordítani. Azaz: az angolban, egymás keresztnevén szólítása
nagyjából a magyar tegezésnek feleltetheto meg.

Biró Zsolt
Tel: +36-94-500-545
 <mailto:>

SÜCY

> Tehat o meg rovidkent tanulta, csak o - nem magyar tanar leven - ezt
> nem tudta...

  Hanem milyen nemzetiségű tanár volt, Sücy?

>> Mardi, nem martredi.
> Viszont franciaul nem tudok...

  Ezen ne múljék. Lundi, mardi, mercredi, vendredi, jeudi, samedi,
dimanche; janvier, février, mars, april, mai, juin, juillet, aou^t,
septembre, octobre, novembre, décembre. (Az eszperantóból vették át a
szóalakokat.) Egyébként Asimovnak van egy írása erről A Hold
tragédiájában, ahol elmondja, hogyan alakultak ki a napok nevei a
bolygókhoz párosítva.

LIRUL

> Ps.: Azt hozzateszem, hogy mindegyikuknek akik ily' modon beszelnek,
> eleg rossz a helyesirasi kepessege is...

  Ez mindig összefügg. Aki nem tud rendesen beszélni (nem a tájnyelvre
gondolok, mert az rendes beszéd), az nem fog tudni helyesen írni sem.
Aki nem tud helyesen írni, annak nagyon kicsi az esélye rá, hogy
helyesen írjon. Jelzem, az aposztróf kitétele is azt jelzi, hogy nem
vagy tisztában az ily szó mibenlétével, így problémát okozhat
beszédben is.

TAJTHY TAMÁS

> Es miert lenne jobb az angolszasz gyakorlat, ahol a feleseg neve "X
> B" lesz.

  Mert ott odateszik elé, hogy Mrs., és máris minden probléma meg van
oldva. Kivéve, amikor valaki nincs férjnél, a lánykori nevét
használja, de mégis Mrs. a megszólítása, mert elég idős és tekintélyes
már hozzá...

MÁRTONFI ATTILA

> Számomra meg a mozgószabály megtanulható, mert logikus, az i-u-ü meg
> totálisan összevissza.

  Szent ég, azt nem mondtam, hogy nekem nem megtanulható... a szemem is
kisülne. Tudom én a mozgószabályt, drusza, hogyne tudnám, csak nincs
úgy a véremben, mint a magánhangzók. (Tényleg: ha vannak magánhangzók,
miért nincsenek állami hangzók?) Általában egy szóba írom a
hidegvíz-csapot, mert nem ugrik azonnal elő, hogy ez mozgószabály, és
mint hat szótagnál rövidebb összetételt egybeírom. Sőt mi több, ezt
még helyesnek is tartom.

> (Ha gondolod, szívesen csinálok neked egy tesztet, amit ha 70%-ra
> kitöltesz, gratulálok [még véletlenül sem akarom azt sugallni, hogy
> rossz helyesíró lennél].

  Lássuk. Mindig jó helyesírónak tartottam magamat (de a legbüszkébb a
szerénységemre vagyok). Kérem szépen a tesztet, segédanyag nélkül
fogom kitölteni és nyilvánosan teszem közzé az eredményt.

> Inkább: hitvesem. :-)) A poetica licentia egyébiránt a nyelv minden
> szintjén jelen van. Mégsem hibáztatnám, mivel nem szűkítik, hanem
> tágítják a nyelvet.

  Ja, hitvesem, igen. Tudtam, hogy valami vesem. A költői szabadságot én
nem nevezném előkelő latin néven, egyszerűen arról van szó, hogy a
költő azt ír, amit akar, úgy, ahogy akar, arról, amiről akar, akiről
akar, ahol akar. Ez időnként jó, például amikor az én költői (írói)
szabadságomról van szó; máskor mérhetetlenül idegesítő, például amikor
én vagyok a szedő és be kell tartanom az ő szabadsága által diktált
ötletszerűségeket. Megesik, hogy a szerző arról ír, hogy párizsi
ismerősei közül ki nem törölte ki rendesen a fenekét, majd odalök egy
kétsoros bökverset, amit én hatéves koromban már szégyelltem volna, és
mivel nagyon tekintélyes ember, nem mondom meg, hogy melyik madár- és
medvekedvelő magyar íróról van szó. A költői szabadsággal
mindazonáltal az a legnagyobb bajom, hogy senki se szól, amikor
általános iskolában a kerti virágokat tanulják: gyerekek, vigyázzatok,
ezeket a szavakat ma már nem így kell írni! Nem. Beléjük verik, hogy
űlj és mulva és sirok, és ha le merik írni helyesen, akkor rossz
jegyet kapnak, mert a Lánglelkű Költő Géniusza nem úgy írta. Ha
viszont ezután a Micsináltam a szünidőben című dolgozatban hibásan
szerepelnek, akkor azért kapnak rossz jegyet, és akkor nekik érteni
kell, hogy mégis mi a különbség. Én nem értettem.
  Egyébként hadd szóljak, hogy az _ülj_ az időmértékes verselés
szabályai szerint hosszú szótag, a vers ritmusa tehát semmi csorbát
nem szenvedne a rövid magánhangzó bevezetésétől. De nem lehet, mert
szent, és ami szent, azt nem szabad bántani. Ha belőlem egyszer híres
író lesz, megtiltom, hogy ezt csinálják a műveimmel. Nem lesz szabad
tanítani őket az iskolában, nem lehetnek kötelező olvasmányok, és ha
újra kiadják, az akkori helyesírás szerint kell tenni. Akkor is, ha az
akkori helyesírást meglátva én elborzadnék, ha élnék, de én akkor már
nem élek, nekik pedig az a helyesírásuk, és nem akarok dohszagúvá
válni és utálat tárgya lenni.

>>de az emberek nem érzékelik, hogy a saját szájukon milyen í-ú-ű jön
> Ezt ugye te sem gondolod komolyan?

  Mérhetetlenül de. Volt rá eset, nem egy, nem kettő, hogy valaki leírt
egy szót és ki is ejtette a fülem hallatára, mit tudom én,
fogalmaztunk valamit, és megkérdeztem, miért írta úgy azt a szót. Há
mé, ho kő? -- kérdezte. Hogyan ejted? -- érdeklődtem. Kiejtette újra.
Hallgasd meg, mit ejtesz. Ejtette párszor, a szó már kék-zöld volt,
annyit ejtette, és akkor azt mondta, jé, én ezt nem is így ejtem. És
leírta helyesen.

>>  Bocs, druszám, erre az alveoprepalatálisra rácsodálkoztam. Én csak
>>tavaly tanultam kicsi fonológiát, de ilyennel nem találkoztam.
> Minthogy fonetikai kategória.

  Ach, so. Még kicsit homályosan mosódik össze a kettő ködössége.

HUNTER

> Ja, elfelejtettem irni, azert moderaltak ki [de orokre am!], mert be
> mereszeltem kuldeni a HIX NYELV tagtoborzo levelet.

  Érdekes, én erről nem tudok. Nem nagyon világos, hogyan moderáltak ki
Téged, amikor a tagtoborzód december 17-én megjelent. Megjelenés után
még nem moderáltunk ki semmit, legjobb emlékezetem szerint. Fából
vaskarika volna. Azóta viszont nem küldtél be egy árva incifinci
levelet se. Tudtommal legalábbis.

> Szerintem inkább az "ugye" forma hasznalandó, nem? Mintha tényleg az
> "úgy-e?"-ből jönne, de azt nem érzem jónak. Jól gondolom?

  Az úgy-e írásmód valamikor nagyon régen még használatban volt, talán a
tizenkilencedik században. Ma a helyesírása: ugye.

VANDRIS

> Ha nem igy teszunk, honjaim, tovabbra is ilyen terjengos es
> semmitmondo lesz ez a hix altema, mint az eddigiek...

  Köszönjük a kioktatást. Mit jelent az, hogy honjaim? Hazáim? Én nem
érzem a Te hazádnak magam. Úgy tűnik, legalább egy különbség van
köztünk: hazádnak rendszeresen lecserélik a fejét választások útján,
nekem meg harminc éve ez az egy fejem van. Ó, ha rózsabimbó
lehetnék...
  Látva, hogy Te hivatásos nyelvész vagy, hisz máskülönben nem
műkedvelőznél le minket többször is, merek Hozzád kérdéssel fordulni.
Erre a kérdésemre még nem kaptam választ az Általad felsorolt
szakirodalmakból. Miért keletkezik a rövid o-val írandó diktátorból
hosszú ó-val írandó diktatórikus? Azt a helyesírási szabályzat
megmondja, hogy a á-ból miért lesz a, de hogy a rövid ó-ból miért lesz
hosszú, azt nem mondja meg. Kérek szépen magyarázatot,
tanítómesterünk.
  Ha viszont magyarázat nem érkeznék, és tevékenységedet az
ledorongolására kívánnád korlátozni, akik tesznek is valamit, akkor
meg vagy kérve, hogy ne tedd. Biztosan tudod, mi a teendő terjengős és
semmitmondó listák érkezése ellen.

MENYHÉRT MÓNI

>> Tapasztalatból beszélek.
> Mármint a SAJÁT tapasztalatodból...

  Hát a Te tapasztalatodból igazán nem beszélhetek. Azt tudom, amit
magam látok. Többször megesett, hogy emberek elkedvetlenedtek (tudom,
ne mekegjünk, szóval embörök elkedvötlenödtek), amikor kiigazítottam a
helyösírásukat, morciak löttek és kerök peröc mögmondták, hogy nem
helyösírási önképző vagyunk, hanem ... témájú lista. Végerödményben ez
a lista sem helyösírási, hanem nyelvi lista, a nyelvnek pedig csak egy
része a helyösírás; méghozzá nem is elengödhetötlen része, hisz
írástudatlanul is löhet beszélni egy nyelvöt. (Azt hiszem, mégis
inkább mekegek.) Persze volt példa az ellenkezőjére is, egy-két ember
már megkért, nem repetálnám-e őket helyesírásból kor; akadt régóta
idegenben élő és régóta idehaza élő is köztük. Csak attól szeretnék
óvni mindenkit, hogy reámásszon a többiek helyesírására, és a magukat
gyengébb helyesírónak érzők ne merjenek nyikkanni, mert félnek a
letolástól. Annyit nem ér az egész.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
"Doktor ur, a ferjem felakasztotta magat!" "Engem?"

A NYELV 0014-ban írta :
>Bor Virág, Bor Ivó, Voros Margaréta, Igazi Barbara, Hazugh Jozsef, Czigány
Nekem a Petényi Géza Csecsemőotthon a kedvencem. Meg az az Óváry, aki
Londonban nőgyógyászati rendelőt nyitott. (Persze azért Herényi Károly
kormányszóvivő se volt semmi.)

Üdv: Attila

A NYELV 0015-ban írta :
>Segítsetek, az alábbi szavakat egybe, külön, vagy kötőjelesen írjuk?
>
>gépkocsitolvaj
>hangkártyateszt
>környezetérzékeny
>lekérdezéstervező
>naplófájlkönyvtár
>országhívószám
>ügyfélhitelesítés
Az utolsó kivételével (amelyet ügyfél-hitelesítés alakban kell írnunk) mind
egybe.

Üdv: Attila

A NYELV 0015-ban írta :
Ha már ikes paradigma, akkor ne egy kevercs álljon itt:
>ENNI
>  en,      te,      o,        mi,        ti,        ok
>eszem, eszel, eszik, eszunk, esztek, esznek
                      eszünk
 eszem  eszed  eszi   esszük  eszitek eszik
>ennék, ennél, enne, ennénk, ennétek, ennének
 enném         ennék
 enném  ennéd  enné  ennénk  ennétek  ennék
>egyem, egyed, egye, egyuk, egyetek, egyék,
        egyél  egyék együnk          egyenek
 egyem  egyed  egye  együk  egyétek  egyék

Ez persze nem zárja ki, hogy ki-ki nyugodtan ragozza az efféle igéket az
iktelen paradigma szerint.

>>infinitívuszhelyettesítő
>>képregénynyelvezetű
>Véleményem szerint kotojelezve kell írni:
>infinitívusz-helyettesítő
>képregény-nyelvezetű.
>Mivel a szavak szótagszámai meghaladják a hatot
>és a kotojel mindkét oldalán értelmes szó.
Van még egy feltétel: az, hogy többszörös összetételre (azaz legalább három
összetételi tagra) érvényes a szabály (a szótagszámba beleszámítanak a
képzők, de a jelek-ragok nem); így az infinitívuszhelyettesítőt egybe kell
írni, mert az infinitívusz a magyarban egy szóelem.

Üdv: Attila

A NYELV 0015-ban írta Hunter >:
>Lehet valahol a neten [vagy mashol] talalni valami hangmintat, hogy megis
>hogy a fenebe' kell mondai azt a zart e-t? Igazan erdekelne.
Hangmintát is lehet(ne) találni (most hirtelen nem tudok URL-t), viszont
egyszerűbbet mondok: mondjál rövid é-t (egy hajszálnyival nyitottabban, az
e-hez közelebb), vagy (ezt nehezebb megcsinálni, de jobb eredményre vezet)
mondjál ö-t ajakkerekítés nélkül (segítség az i-re mondanám, hogy mondjál
ü-t ajakkerekítés nélkül). Másik módszer: nézzél régi (1930-as, 1940-es
évekbeli) magyar filmeket, ott mindkétféle e-t hallani fogod (embër, gyerëk
stb.).

Üdv: Attila

A NYELV 0015-ban írta :
>az " a' " mar velaris maganhangzonak szamit, hiaba palatalis a rovid parja.
Bocs, hogy kötözködöm, biztos csak elgépelés volt, de hogy ne vezetődjék
félre senki: épp fordítva (sőt, hogy árnyaljuk egy kicsit a kérdést, a
köznyelvi á se nem veláris [az viszont a Dunántúl nagy részén], se nem
palatális [az az ún. rikkancs á], hanem a kettő között: mediális).

Üdv: Attila

A NYELV 0015-ban írta Hunter >:
>Minden nap látom az újságokban, hogy a képek alá írt szövegek végén nincs
>pont. Pedig Nagybetűvel kezdődik, néha több mondatból is áll, de az utolsó
>mondat végére soha nem tesznek pontot. Miért?
Mert így szokás. Ha egymondatos (vagy annál is rövidebb) lenne, egyáltalán
nem lenne pont. S mivel ez a leggyakoribb képaláírás-típus, ehhez
egységesedett a többi, így a végéről (a tipográfiai szabályok értelmében)
mindig lemarad a pont. (Régen a címek, feliratok végén is mindig volt pont,
onnan kezdődött ez a lebomlás.)

Üdv: Attila

A NYELV 0015-ban írta :
>Az angolban _csak_ magazodos alak van, nincs tegezodes. (Ez olyan hulyeseg,
>nem???) Viszont erdekes modon - szinte - mindig tegezodessel forditjak.
Inkább a megszólítás szerint szoktak (illik?) fordítani: az utónéven ( :-))
) szólítást tegezésnek, a családnéven szólítást magázásnak:
How are you, Peter?      --  Hogy vagy?
How are you, Mr. Smith?  --  Hogy van?

Üdv: Attila

Mindenki nevében köszönetet mondanék Láng Attila D.-nek a fent nevezett
mű digitális változatának elkészítéséért és a MEK-ben való
hozzáférhetővé tételéért:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11/ 

A nagyon hálás közönség nevében: Attila

HIX NYELV #0015, :
>Lord Epping:
>>neveket. Itt nincs csaladnev! Ha valakinek mondjuk Tomas-nak keresztelnek,
>>apja pedig Jonas, akkor a neve Tomas Jonasson, az o" Mark kerestnevu
>>gyermeke'e' pedig Mark Tomasson. (Lanyoknal ugyanez ...dottir).
>Akarcsak a klingonoknal: Worf, Moog fia. :-)

Malajfoldon hasonloan: Aznin Abdullah [Abdullah fia Aznin],
vagy epp Afganisztanban: Osama bin Laden.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0015, Ma'rtonfi Attila >:
>>  Én a vajaskenyeret is egybeírom, ha eszembe jut.
>Inkább írd a zsíros kenyeret is külön!

Nekem az az érzésem, hogy ez az angol tanár -- angoltanár esete.
Elméletem szerint a vajaskenyér az a szelet kenyér, amit megkentek vajjal, a
vajas kenyér pedig vajjal készült (sütött) kenyér. Mint a tejes kifli.
De mivel vajjal nem készül kenyér, a vajaskenyér van csak használatban.
Ugyanez a helyzet a zsírosdeszkával is.

Ha ez ellentmond a szabályzatnak, akkor ellentmond, szerintem akkor is így
logikus.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0015, :
>szoktam meg. Az, hogy melyik nevem HASZNALOM, vagy az, hogy melyik nevemen
>SZOLITANAK A BARATAIM ket teljesen kulonbozo dolog, plane egy orvosi
>kartonon, es rendkivul bunko dolognak tartom, ha valaki ezt nem tartja
>tiszteletben.

OK, talan rosszul gondoltam vegig a dolgot.
En sem szeretem, ha kihagyjak a nevembol a z-t vagy az y-t, mondvan, "nem
mindegy?"

>>Nem bunkó. Csak hibás.
>Tudod, a hulyegyerekre is szoktak mondani ujabban, hogy hiperaktiv... ;-)
Igen, de ez hogy jon ide?

>>>Korulbelul olyan, mint a [...]
>>>kovetkezokeppen szolitotta magahoz: "Gyere ide, Takarodj!".
>>Nem olyan. Az megint más, úgy hívják: poén.
>Ebben vitatkozhatunk, csak ertelme nincs. En eppen a poenos oldalat
>szerettem volna megvilagitani... ;) Legkozelebb utanateszek egy kB smileyt,
>hogy ertsd a hulye vicceimet! :))))))))

Jo, en szoktam erteni a vicceket, de itt is azt kerdezem, ez hogy jon ide?
Te azt irod, hogy "korulbelul olyan". De NEM olyan!

>Zavar az "avval", pedig arrol is tudom, hogy helyes.

Na most megfogtal. Ez engem is zavar.
Amugy tudja valaki, hol hasznaljak? Egy tatabanyai baratomat az "azzal"
zavarja. Komarom megyei nyelvjaras lenne?

>>szebb, és ki szerint? (Nem kell válaszolni, úgysem számít.)
>De azert nyugodtabb a szived, hogy nem torolted az emilbol ezt a harom
>sort, ugye? :-)

Biztos. De tenyleg nem erdekel, hogy ki szerint mi szep.

>Eloszoris eliras volt. "Torkedjunk az "e" hang NEM tulzott hasznalatara",

Ezt viszont koszonettel veszem, mert akarhanyszor olvasva sem talaltam, hogy
hol az eliras.

>Ezt mivel tudod alatamasztani?

Mar megtettek masok a penteki digestben, igy ezzel nem kinlodok, jo?

> remelem nem sertodsz meg. ;-)

Nem szoktam ;]

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0015, :
>Segítsetek, az alábbi szavakat egybe, külön, vagy kötőjelesen írjuk?
>gépkocsitolvaj, hangkártyateszt, környezetérzékeny, lekérdezéstervező,
>országhívószám, ügyfélhitelesítés

Ezeket egybe.

Naplófájl-könyvtár. Ezt az egyet irnam kotojellel, bar semmifele ilyen
szabalyt nem tudok, de az ertelme megis igy kivanja.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

ui. A "fajl" szoval is szivesen kotozkodnek, de most megsem.
ui2. A jol kihasznalt sorszelesseggel lehet sporolni a sorokkal, pl. igy.

HIX NYELV #0015, :
>>Az angolban nincs magázódós alak, vagy
>>ha van, akkor egyes szám második személyben történik (you
>>know), és így nem tűnik fel.
>Az angolban _csak_ magazodos alak van, nincs tegezodes. (Ez olyan hulyeseg,
>nem???) Viszont erdekes modon - szinte - mindig tegezodessel forditjak.

Szerintem van mindketto, ha Jockey Ewingot magazom, akkor Mr. Ewingnak
szolitom, ha tegezem, akkor Jockey-nak.

Van tegezodesre valo felhivas is: You can say you to me.
Vicces, de letezik.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

Plajosnak az összetett szavak helyesírásáról:

Történelem előtti középiskolai tanulmányaimból egy olyan 
szabály dereng elő, hogy a kettős szóösszetételeket mindig 
egybe írjuk. A többszörösen összetett szavakat öt (mások 
szerint hét) szótagig egybe írjuk, 5 szótag felett 
kötőjellel kötjük az összetételhez azt a tagot, amelyik 
értelemszerűen lazábban kapcsolódik a szóösszetételhez. 
Pl. “országhívószám”, de országhívószám-lista.

Én ezt a szabályt szoktam követni. Az általad felsorolt 
szavak eszerint mind egybe írandóak.

Az összetett szavak rossz helyesírása mulatságos 
képzavarhoz vezethet. Kedvencem a következő 
cégtábla: "beteg ellátóeszközök boltja" (nem mondom meg, 
hol olvasható). Nyilvánvaló, hogy nem az ellátóeszközök 
betegek, amiket árulnak, hanem betegek részére árulnak 
ellátóeszközöket. Helyesen szerintem "betegellátó-eszközök 
boltja" lenne.

Érvelhetnénk még a különírás - "betegellátó eszközök 
boltja" - mellett is, de ez újabb képzavart eredményezne, 
hisz nem az eszközök látják el a betegeket, hanem az 
eszközöket használó személyek. Ezért szerintem csak a 
kötőjeles változat a helyes.

Moi-meme

 Feri írja:

"Nyelvtortenetileg az angolban csak magazas van. Ez az 
eredeti tobbes szam
masodik szemellyel azonos. Az angolban az eredeti tegezo 
alakok kikoptak:
thou art, thou wouldst, I love thee, thine, thy stb." 

Meg tudnad adni a thou, thee, thine, thy alakok mai 
fordítását? Ezek nyilván a you személyes névmás alakjai 
különféle esetekben, de melyik melyik?

A régi angolban létezett igeragozás is, “st” rag  egyes 
szám második személyben, mint a németben. El tudná valaki 
ragozni mondjuk a “go” igét ilyen formában?

Moi-meme.

Való igaz, hogy nem vagyok számítástechnikai szakember, de 
azért van affinitásom a témához.

Számos szakszerű érv elhangzott amellett, hogy miért ne 
használjunk ékezeteket, és számos szubjektív érv amellett, 
hogy miért igen (pl. az enyém). Egy dolgot azonban továbbra 
sem értek: Ha az összes szerver le tud kezelni 26 karaktert 
(ha jól számoltam, ennyiből áll a latin betűs alap 
karakterkészlet ékezetek nélkül, ami megfelel az angol 
ábécének), akkor miért nem tud kezelni még egyszer ennyit, 
ami nagyjából lefedné az összes latin betűs nyelv 
legegzotikusabb ékezetes/sarkantyús/kalapos/áthúzott/stb. 
karaktereit is? Miért olyan lehetetlen dolog ez akkor, 
amikor a számítástechnika ennél nagyságrendekkel 
összetettebb problémákat is könnyűszerrel tud kezelni?

Ha csak a magyar nyelv problémája lenne az ékezetes betűk 
használata, akkor elintézhetnénk a dolgot annyival, hogy 
nem fog a világ a mi igényeinkhez alkalmazkodni. Evvel 
szemben az a helyzet, hogy az angolon (meg talán még néhány 
nyelven) kívül az összes latin betűs nyelv 
használ “egzotikus” karaktereket. Miért nem lehet ezeket a 
jeleket a teljesség igényével összegyűjteni, és beépíteni 
az alap (default) latin betűs karakterkészletbe?  Szerintem 
ez mindent egybevetve kb. 50-60-féle karaktert jelentene.

A teljesség igénye nélkül néhány európai nyelv, amelyet 
érint a kérdés: német, francia, spanyol, olasz, portugál, 
magyar, cseh, szlovák, lengyel, horvát, szlovén, román, 
görög, török, dán, svéd, norvég, finn, izlandi, észt, lett 
litván, albán. Az angolon kívül talán egyedül a hollandban 
nincsenek még ékezetek, de lehet, hogy tévedek.

Moi-meme

Awender-nek:

“Az elso alak ma is ertheto es egyaltalan nem regies + 
remekul 
hasznalhato.”

A “mondtam volt” alakot szokás ma is használni, de 
mindenképpen modorosságnak hangzik, a köznyelv nem 
használja.

Moi-meme

> Rendben. De miert jobb megoldas sok-sok nyelven uj 
szavakat alkotni, mint
> egyet megtanulni es azt hasznalni az osszes nyelvben?

Ha igy lenne, gyakorlatilag csak egy nyelv lenne a vilagon.

> Sot, mi van, ha meg
> nincs is az adott nyelvben meg az a szo? Lehet, hogy az 
ausztral
> bennszulottek nem hallottak meg a crosslinkrol, es akkor 
hogy mondom el
> nekik, hogy mi a baj a wincsijukkel? :-) Az a velemenyem, 
hogy celszerubb
> lenne egyszeruen atvenni az ujonnan keletkezo szavakat, 
vagy a neveket.

Ha van valamire szo az adott nyelven, akkor azt kell 
hasznalni. Ha nincs, akkor:
1. Importalni kell. Lehetoleg ugy, hogy illeszkedni tudjon 
az adott nyelvbe.
2. Alkotni kell ra szot.

> Jajajaj! A rovasmrasos emlikek sokkal kisubbiek a latin 
bet{seknil

A tatarlakai lelet is csak alig 7000 eves...
Na jo, velem lehet alkudni. Tegyuk fel, hogy tevedett a c-
14 vizsgalat 30%-ot...

> (raadasul
> egy nem kiforrott mrasbelisigrul tanzskodnak, valamint 
arrsl, hogy nem a
> magyarra fejlesztettik ki a jelvlisrendszert, vv. eK, aK).

Nem hinnem, hogy a jelek veletlenul fedik le pontosan a 
magyar hangzokeszletet. Sem tobbet, sem kevesebbet! (Az 
osszes ekezetes maganhangzonkat, es a kettos betuvel jelolt 
massalhangzoinkat.) A ketfele K sem veletlen: a 
maganhangzokat - foleg az e-t - gyakran nem irtak ki. Sot, 
a ligaturak is ezert alakultak ki: fara es kobe vestek a 
feliratokat, takarekoskodtak a vonalakkal. Nem volt olyan 
egyszeru, mint ma egy tollvonas a papiron.

A kiforrottsagrol annyit, hogy betunkent kulon jel van, es 
a ligaturakkal szotagok irhatok le nagyon egyszeruen, nehol 
egesz szo is!

> Eluszvr
> bizonymtani kellene, hogy tinyleg litezett a latin mras 
elutt magyar
> mrasbelisig. Ez ugyanis mint hipotizis szip, csak ippen 
semmi nem szsl
> mellette.

Az a nehany regeszeti lelet nem bizonyitek... Biztos a mult 
heten csinaltak oket, csak beraktak egy idogepbe es 
visszalottek nehany ezer evvel...

Van, akinek nem illesztheto be a hosszu evek alatt 
kialakult velemenyrendszerebe, ha valami uj kerul 
teritekre. Az ilyen ember homokba dugja a fejet, es 
igyekszik ugy tenni, mintha a "zavaro korulmeny" nem 
letezne, es megmagyarazza maganak, hogy miert nem kell vele 
foglalkozni. Kognitiv disszonancia. Nem leszunk tole 
okosabbak.

Pityu

> > Miert nem akarsz vitat?
> 
> Az olyan vitastilus miatt, amit epp te hasznalsz. Horgo, 
nyaltol 
> frocsogo, torkot elharapo stilust.

Akkor foglalkozz inkabb a mondanivalommal, es ne a 
stilusommal.

> Olyan stilust, aki a masik torkan 
> lenyomna a velemenyt csak azert mert nem birja elviselni, 
hogy 
> velemenyek kulonbozhetnek.

Pedig pont errol irok am en is, hogy a velemenyek 
kulonboznek (kinek a pap, kinek a papne), es a sajatomat is 
csak egynek veszem a sok kozul. Ezert nem irok olyat, 
hogy "nem akarok vitat".

> Ez igy van. De vedd eszre! Fogyatekossagot kielemezni es 
> fogyatekosnak nevezni ket rendkivul kulonbozo dolog.

Megallapithatom valamirol, hogy piros, csak ne mondjam ki? 
Vagy ugy mondjam, hogy piros, hogy a rola erkezo feny 
hullamhosszat adom meg? Miert nem egyszerubb kimondani egy 
szoval, es kesz? (Marknak volt jo a szovege: "a 
hulyegyerekre is szoktak mondani ujabban, hogy hiperaktiv".)

Aki ezen megsertodik, az vegye figyelembe, hogy ez csak egy 
velemeny. Te is adtal rolam jellemzest feljebb, de tudom, 
hogy ez csak velemeny, nem megfellebbezhetetlen igazsag. A 
stilusom tenyleg kulonbozik a tiedtol, bar en inkabb 
szokimondasnak neveznem. Szemelyedben ugyanis nem 
piszkaltalak.

> > lenne, ha Pap Gabor ilyet mondott volna: "Kocsog kis 
taplo 
> > xxxxxx-ok, nezd, meg a nyelvuk is csak egy szaros kis 
> > takolmany." - Csakhogy ilyenrol szo sincs, hiaba 
probalod 
> > igy beallitani.
> 
> Hat sajnos nincs ilyenrol szo.

Akkor konnyebben bele tudtal volna kotni, igaz?

> > Primitiv=egyszeru. Ez lehet pozitivum is. Peldaul, ha 
meg 
> > akarod tanulni.
> 
> Ejnye pityuka, ugye ezt te is erzed, hogy itt ez nagyon 
santit.

Nem erzem.

[...]
> Aztan mondd ugyanennek par nap mulva:
> "Ezt nagyon primitiven oldottad meg."

Nem ertenek, mi tortent velem. Szokasos kifejezeseim: "mar 
megint szart gyartottatok", es "ganyolsz mar megint, b*". 
De ez nem tartozik ide.

> Az afrikai bennszulott nyelvjarasokban a fekete szora 
tobb szavuk  
> is van. Az egyikben 17! fele szot hasznalnak ra. Akkor te 
ezek 
> alapjan a magyart primitivnek nevezned? Gondolom nem.

Arany Janos a szivacs szora ismert 16 magyar szinonimat. 
Ezek utan nem merek talalgatni, hogy a feketere hany 
szavunk van. A szokincsunk azonban a kialakult kulturankhoz 
illeszkedik. Teljesen termeszetes, hogy egy masik nyelvben 
masok a szokincsbeli erossegek/gyengesegek. A magyar nyelv 
bizonyosan primitivnek szamitana pl. egy dzsungelben, ahol 
egy helyi nyelv pontosabban irja le a kornyezetet.

> Ha az afrikai azt mondana:
> "A magyar nyelv a fekete szo kifejezeseben egyszerubb." - 
nincs 
> gond.
> "A magyar nyelv a fekete szo kifejezeseben primitivebb." -
 erre 
> ugrik pityuka es elharapja torkat afrikainak (bar lehet, 
hogy mar az 
> elso mondatra is :) )

Szerintem tokmindegy, hogyan mondja, a tartalom a lenyeg. 
Mindenkinek megvan a stilusa, es ettol szines a vilag. A 
talalgatasod pedig egyreszt nem ide valo (a szmajli 
ellenere sem), masreszt nem jott be. A tettlegeskedes nalam 
a szellemi gyengeseg es vitakeptelenseg jele, amit eppen 
negativan ertekelek. Sajnalom, hogy ilyen beteg otleted van 
meg viccnek is.

> A koltoi 
> kerdes arra utalt, hogy egyik nyelv nem primitivebb a 
masiknal. Ha 
> egy atlagember ilyet mond, elnezem neki, ha 
egy "nyelvesz", 
> akkor nem.

Tisztelem a velemenyedet, de az enyem mas, es eddig nem 
gyoztel meg semmirol.

Pityu

> Felado : Ma'rtonfi Attila
> A NYELV 0014-ban írta :
>>Lehet viszonylag helyesen irni ekezetlenul is.
> Nem, mert a magyar írásrendszernek (vö. A magyar helyesírás szabályai 4.
> pont) részét képezik az ékezetes betűk.

Teljesen igazad van, de vannak rajtunk kivulallo technikai dolgok
amikkel egyutt kell elnunk, ha hasznalni akarjuk az Internetet*.
Pontosan azert irtam, hogy 'viszonylag helyesen', mert a valodi
helyesirashoz  termeszetesen hozzatartozik az ekezetek helyes
hasznalata is.

Akkor mit is ertettem a viszonylag helyesen?

Termeszetesen azt, hogy egy level ne legyen tele elutesekkel,
felcserelt betukkel, magyartalan fogalmazassal. De nem jeloljuk kulon
az ekezeteket. Ezt ugy lehet megoldani, hogy megirja az ember a
levelet es ekezetleniti (megfelelo programok mar rendelkezesre allnak)
vagy megszokja az ekezetlen irast is.

-- 
Best regards,
 Laci                          mailto:
  * en szemely szerint minden elterjedt kodolast el tudok olvasni, de
  ez nem minden tarsunkra igaz. Tegyunk a kedvukert egy kis engedmenyt
  az elveinbol es irjunk ide eketlenul.

Fizimiska. Ez a szo hogyan alakult ki?
Udv
Eszter


_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: meg mindig hosszu i, rovid u ( 31 sor )

> >Jo, igaz, ez szubjektiv. Ha ugy mondom, hogy szegenyedik a nyelv, mert
> >egyik jellegzetesseget (ami egyeseknek tetszik, masoknak nem)
> >elvesziti, akkor erthetobb?
> Akkor még rosszabb a helyzet!

Ezt hogy erted pontosan? Ezt a "rosszabbat"?
Udv
Eszter



_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

Sziasztok!

>Felado : Bartha Agoston 2002 NYELV #14
>
>Kedves   !
>A hangnem és észrevételed módja tipikusan internetes.
>A riport teljesen lényegtelen pontjait érinti és azok alapján

Kedves listatarsam!

Az inkriminalt kijelentesek - meglehet - nem a riport "lenyeges" pontjai.
Legalabbis, nem annak tunnek. Legalabbis nem annak, aki nem akarja latni.

Az eloado szakertelmet nem vonhatom ketsegbe, igazat annal inkabb. Kulonosen
problemasnak erzem azonban, amikor egy szakmai eloadas olyan velemeny
hordozojava valik, aminek semmi koze a szakmai tartalomhoz. Olyan ez, mint
ha egy felhasznaloi programba virust rejt el az iroja.

[....]
>Mint írtam, magam nem vitázom, csak közlök érdeklodésre
>számot tartó írásokat. Sajnos a negyedik rész vége és az

Elofordul, hogy az ember nem veszi eszre a tro'jait. Joszandekuan
tovabbadja. Mas eszrevette, ezert figyelmeztetett.

Ez egy nyelvi lista. Hiba lenne szetverni ide nem valo, a tagokat
elobb-utobb vegletesen megoszto NEM NYELVI kijelenteseknek akarcsak
megidezesevel is. Mindenki felelos az idezeteiert!

pi

>?Igen, én is mindig ezeket az ujságokat és irógépeket hibáztatom a az
>í-ú-u össznépi nem ismeréséért. Soha senki nem tévesztette el még,
>hogy medve vagy médve, de a sima, dicsér, hirdet, áru, bábu, bura,
>menü, zsüri, eskü szavakat egymilliószor összekavarják. De az ujságok
>és az irógépek nyelvrontó hatása valószinüleg kismiska a költokéhez
>képest.

Alljunk meg egy szora, tanar ur! Sajnos, olyan okos ember, mint Gretsy
Laszlo is terjeszteni kezdte ezt a butasagot. Pedig valojaban a dolog
forditva tortent. A legregebbi, 42 billentyus irogepen valoban nem volt
hosszu i-u-u:, de ehhez a helyhianyon kivul donto mertekben az a felismeres
jarult hozza, hogy hianyuk semmifele zavart nem okoz. Nagyobb problema lett
volna, ha a kedvukert bizonyos irasjelek lemaradnak. Tehat az irogepek
billentyuzete nem ok, hanem kovetkezmeny volt! Az pedig nyilvanvaloan vicc,
amit a koltok nyelvronto hatasarol irsz... Eppen fentidezett Gretsy Laszlo
fejtette ki, hogy mig korabban valoban csak a "meg kellett mondanom" alak
volt koznyelvinek tekintheto, ma mar a "meg kellett mondjam" alakot is annak
kell tekintenunk, hiszen olyan kivalo irok, mint Suto Andras vagy Paskandi
Geza is hasznaljak. Az irok, a koltok a koznyelv _teremtoi_. Az, hogy
valamit a rendszeresen iro emberek "osszekavarnak" nem azt bizonyitja, hogy
fentiek nem tudnak rendesen magyarul, hanem azt, hogy a nyelvbol lassankent
kihullik egy funkciotlan megkulonboztetes. A nyelv elo valami, es aki a
nyelv eletet nem tudja kovetni, a nevetseges vaskalapossag hibajaba esik.
(Mint az a kesoi latin grammatikus, aki duhosen irta a prepoziciohalmozas
ellen: "Senki sem mondja azt, hogy "ab ante"..., amibol egyebkent az olasz
avanti, a francia avant lett, sot en avant, vagyis "in ab ante".) Jol
tudjuk, hogy az i-u-u: eseteben a helyesirasi szotar szerkesztoinek
szubjektivizmus eroteljesen ervenyesult, volt aki tanut mondott, volt aki
tanu't, de olyan nem akadt kozottuk, aki a medve helyett me'dvet mondott
volna.

Ferenc