Sziasztok!

Ahogy olvasom a Tudomanyt, figyelmetlenul persze,
Valenta Ferenc sorait olvasva azt hiszem, hogy Szocs
irasa az. "Nahat, milyen agressziv lett ez a Szocs!"
gondolom magamban. Aztan rajovok tevedesemre.
"Aha, nem is olyan vad ez az iras", javitom ki a
velemenyemet.

Ahogy teszek-veszek munkahelyemen, az oreg
tomlocsonk eltorik, a cc kensav pedig egybol
a labfejemet celozza meg, nem is sikertelenul.
Ilyenkor nehez elugrani, mert a kensav (vagy ami belole
lesz) irgalmatlanul csuszik. Mindenesetre erzem,
hogy a labam forro. "A tomeny kensav eget - mint tudjuk."
Az oltozoben derul ki, hogy a cipo jol vizsgazott: a zoknim
teljesen szaraz. Ott latom, hogy csak az egyik cipo lett savas.
A meleget viszont mindket labfejemen ereztem!
Valaki (en?) jol becsapott.

Udv,  Kalman

Sziasztok!

 >Az amerikai oslakossag koreben (akik az adott virussal vagy
 >bakteriummal sosem talalkoztak eddigi tortenelmukben),
 >viszont hatalmas pusztitasra volt kepes.
 >Az uj telepesek fertozottektol szarmazo eszkozoket,
 >ruhanemut juttattak el az ellenseges indian telepulesekre.
Ez is a "Haboruk, jarvanyok, technikak" c. konyvben van?
Ha lehet, ne vadoljuk el nem kovetett tettekkel a telepeseket.

Maga a jelenseg azonban letezik. Rozsa Lajos irja
a legutobbi Termeszet Vilagaban:
"... egy brazil allami szerv, az Indian Vedelmi Szolgalat
korrupt hivatalnokai 1957 es 1965 kozott foldspekulansokkal
osszejatszva himlot, influenzat, kanyarot es tuberkulozist
terjesztettek Amazonia bennszulottei kozott. Legtobb esetben
egyszeruen a korhazban toborzott fertozo betegeket fizettek
le azert, hogy azok valamilyen uruggyel felkeressek az
indian falvakat. Tevekenyseguk szamos aldozatot kovetelt."

Mit mondjak? Nagyon kulturaltak vagyunk.

Udv,  Kalman

Kedves Endre!

Hallottam mar Kisfaludyt nyilatkozni, es arra a
kovetkeztetesre jutottam, mint Messire.
Leveledbol ugy vettem ki, hogy sehonnani bitang
ember az, aki nem olvassa az idofizikus munkait.
Ne kivand azonban, hogy beleassam magam a
temaba, mert felek, igen tuskes velemenyem lesz.
Es most Neked kell szogeznem a kerdest
(es mindenkinek, aki Kisfaludyekat isteniti):
Melyik volt az a "hagyomanyos" fizikakonyv,
az elolvasottak kozul, ami a legjobban tetszett,
amire azt mondtad: "igen, ez ertek" ? S ki irta?
Simonyi? Feynmann? Teller? Gamow? Marx?
Aki ezek egyiketol sem olvasott ismeretterjeszto
muvet, annak szivem szerint megtiltanam
a masik oldal tanulmanyozasat.

Mar tobbszor irtam itt, hogy Newton fejere nem
esett alma, es nincs erre utalo korabeli forras.
Talan ezt is Kisfaludy emlitette?

Udv,  Kalman

Sziasztok !

Sok mulik adorendszereken, hogy lehetseges-e valamikeppen az 
ugynevezett penzmosas. Nem tudom hazankban hogy all ez, es jelzem, 
hogy a penzmosas technikairol szinte semmit nem tudok, 
csak neha hallok rola elejtett felmondatokat, reszletes magyarazat nelkul.
Szobeszed szerint leteznek olyan exkluziv szolgaltato'k (pl. 
a vendeglatasban) ahol gyakorlatilag sosincs vendeg, de nem is kell, 
mert a ceg csak alca. Virtualis vendegek adjak azt a napi bevetelt,
ami a kasszabol kiszedve es bankba kuldve mar 'tiszta', hiszen
szarmazasa utan mar nem lehet nyomozni. Persze a mosas
egyik ara, hogy valamennyi adot, stb. le kell ronia a cegnek.
Nem tudom, hogy igy mukodik-e, csak hallottam ilyen feltevest.
Viszont ha kb. ilyen elven mukodik, akkor esetleg elofordulhat
az is, hogy bizonyos Taylor ur meghirdeti derrel-durral - nagyszabasu 
projectbe vagott - mondjuk ingyenenergia-kicsatolo csodamasinat
fejleszt. Lenyeg persze, hogy lehetetlen talalmany legyen, azaz 
sose keszuljon el, es ne is lehessen goromban szamonkerni rajta, 
miert tart orokke kiserleti fazisban. Viszont o kozben buszkelkedik
azzal, hogy milliardokat dobalnak a perselyebe bizonyos adakozok,
akiket nem nevezhet meg diszkreciora hivatkozva. 
Letezhet ilyesmi, vagy ez keptelenseg ?

Udv: zoli

Sziasztok !

Ugy 15 eve egy eltevedt, frissen vegzett erosaramu villamosmernok 
veletlenul benyitott az akkori munkahelyemre. Rogton rakerdeztem 
- mi ujsag a teljesitmenyelektronika vilagaban ? Az ajtobol roviden 
visszaszolt - ugy nez ki, a tranzisztoroke a jovo a tirisztorokkal 
es triacokkal szemben, mert azok tulzottan lomhak, s ez nagyaramu
alkalmazasoknal, komoly hoterhelest, ill. vesztesegeket jelent. 
Namost az elmult 20 ev alatt nem tevedt be ujra senki, hogy 
megkerdezzem, hogy all ez a meccs.
A tranyok tenyleg vezetnek a kiloamperek vilagaban ?

Udv: zoli

Sziasztok!

Ferenc, irod:
: Az elmeletehez nem ertek

hosszvaltozas = anyagszerkezeti konstans * terero

Piezoeffektusnal (elektrosztrikcio) elektromos tererorol van szo,
magnetosztrikcional meg magneses tererorol. Ezt meg meg lehet kavarni
anizotrop hatasokkal, de ez az alapallas.

, de nem is tudom elkepzelni, hogy egy nem
: magneses, anyagaban homogen ferritrudat hosszaban osszenyomva, abban
: hogyan alakulhat ki a ruddal parhuzamos iranyu, valtozo nagysagu
: magneses mezo.

A ferritrudban ossze-vissza allnak alapesetben a magneses domenek. Ha
kulso magneses terbe teszed, akkor a domenek iranyba allnak. Ezaltal a rud
hossza megvaltozik. Visszafele ugyanez van: az ossze-vissza allo magneses
domenek nyomas hatasara a nyomas iranyaba rendezodnek, ergo magneses ter
keletkezik.

: Serul a szimmetria...

Mire gondolsz konkretan? Szerintem a szimmetria az, hogy ha
a=b*c alapon mukodik valami, akkor c=a/b -nek is mukodnie kell.

Udv,
marky

On Tue, 2002-06-11 at 12:13, Nagy Tibor wrote:
> > ellentetben az atomreaktorban lezajlo, csak a fizikusok altal jol
> > ismert fura, kiszabadulva alattomos, lathatatlan modon kort
> > terjeszto folyamatokkal, anyagokkal.
> 
> Igen, ez (es a kovetkezo is) az ismeretterjesztes hianyabol adodo
> tulmisztikfikalasbol adodik (szvsz). Persze a media is ratesz egy lapattal.

Van meg ket masik dolog is. Autobalesetben egyszerre "csak" paran halnak
meg, a szeneromu is szep lassacskan pofekeli ki a termekeit. Viszont egy
atomeromu eseteben a baj nagyon nagy lehet. Es hiaba kellene sulyozni az
elofordulas valoszinusegevel, az ember nem igy gondolkozik, kulonosen
akkor nem amikor nagyon kis valoszinusegekrol es nagy hatasokrol van
szo. Ez ervenyes egy picit a repulogep-busz osszevetesre.

A masik dolog a tarolas. Amennyire en tudom, hosszu tavu tarolas nincs
*igazan* megoldva. Errol szivesen hallanam az itt csellengo szakertok
velemenyet.

> Ezzel sem ertek egyet: a repulon a "kis hiba" biztos, hogy nem vegzetes,

Hat ezt talan meg kene kerdezni annak a Concorde-nak az utasaitol
amelyik felszallas kozben rafutott egy, az elozo roppentyu altal
elhagyott par 10 cm-es femdarabra. Kerek kihasadt, felni szetrobbant,
egy motort kilott, a szarnyban levo uzemanyagtartalyt atlyukasztotta es
a Concorde tuzcsovat huzva vagodott egy kozeli hotelbe (meg biztos
emlekeztek ra, egy magyar srac fotozta le). Ugyhogy attol fugg mit
tekintuk "kis hibanak".

Ha megengedhetem magamnak hogy ertelmezzem az eredeti kijelentest, akkor
azt akarta mondani hogy repulon baj eseten az ember meghal, mig busz
eseten megserul. Annak idejen utananeztem: a Boeing tobb tiz eves
statisztikai alapjan balesetet szenvedett repulok utasainak 25%os
eselyuk van tulelesre. Es ebben benne van a leszallas kozben tulfuto gep
is, ahol olyan sok aldozat nincs.

> nagy vesz. En pl. sokkal nagyobb biztonsagban erzem magam egy repulogepen,
> mint pl. az orszaguton.

En is, de azert ha egyszer a repulo elkezd zuhanni, az alatt a par
masodperc alatt mar nem beszelnek meg tobb talalkozot a barataimmal...

Udv, Sandor

Kedves Endre

Koszonom a valaszt, elegge felzaklathattalak, ezert elnezesedet kerem.
Ugy latom tetelesen kar lenne valaszolnom, hiszen a helyzet tiszta;-)
Ugyhogy csak ennyit:
Irtad.

<<ui: Kedves Messire, akar azt is megkerdezhetnem, hogy: Csak ennyit tudsz
felmutatni? Hogy "nem olvasom el, mert minek"? Hat ez nem sok. Mutass
jobbat. Legy hasonloan talalekony, vallald Te is az ertelmetlen
megalaztatast, kuzdj Te is az emberekert ugy, mint ez a Kisfaludy idofizikus
ur.>>

Nos, a leghatarozottabban kivanom deklaralni, az esetleges felreertesek
elkerulese vegett, egyreszt azt, hogy isten ments, hogy barmiben is
hasonlitsak Kisfaludy idofizikus urra, masreszt pedig azt, hogy
termeszetesen soha semmilyen "munkajat" neki olvasni nem fogom:-)
Idegesitse magat mas vele;-)


udv

Messire

Udv.

Nos, ha mar erre a temara tevedtunk, akkor jatszodjunk egy kis
pszichologiat.

> > A busz vegig az ember szamara legbiztonsagosabbnak erzett
> > foldon van, mig a repulo egy idegen, legalabbis onerejebol nem
> > elheto kozegeben kozlekedik. Egy lerobbant autobusznak van
> > eselye az orszagut szelen vesztegelni, mig megjavitjak, ugyanez
> > egy repulogeppel elkepzelhetetlen. Magyaran egy ropcsinel egy kis
> > hiba is szinte garantaltan tragediat okoz, es ezen nem segit a
> > statisztikai elonye sem.
> Ezzel sem ertek egyet: a repulon a "kis hiba" biztos, hogy nem vegzetes,
> mert a legtobb rendszer tobbszorozott. Eppen azert, mert a repcsi nem tud
> leallni az ut szelere. Ha valami elromlik, akkor van helyette egy (ketto)
> masik. Ez a hajtomuvekre is igaz. Ha legalabb egy db mukodik, akkor nincs
> nagy vesz. En pl. sokkal nagyobb biztonsagban erzem magam egy repulogepen,
> mint pl. az orszaguton.

Nos, szerintem a "problemas" emberkenel inkabb az a baj a repulovel
(nekem legalabbis tudom, hogy az :-) ), hogy a repulonel nem nagyon
vannak kisebb balesetek. Ha tortenik valami, akkor nagyjabol szivtal.
Ebbol a szempontbol mas kozlekedesi eszkozok sokkal jobban allnak. Es ez
embereknel sokat szamit. A repuloben ehhez meg hozzaadodik az, hogy ott
teljesen tehetetlen vagy az esemenyek fejlemenyere valo tekintettel.
Magyaran ki vagy szolgaltatva. Ha valami baljos erzeted tamad nem
mondhatod azt, hogy "he, uram, alljon meg, mert ki akarok szallni". Ez
sokat szamit a kis agyacskanknak. Na, ez a szereny velemenyem. Tizmillio
statisztika ellenere is mindig jobban fogom erezni magam egy buszban,
vonatban, mint egy repulon. Elsosorban a kiszolgaltatottsag erzesevel
van a gond es nem azzal, hogy hanybol hanyan halnak meg. Viszont az sem
akarmi, hogy kozel erzed a jo oreg foldet a labadhoz. Es eppen ezert
erzem akkor a legjobban magam, amikor en vezetem az autot. :-) Kerdes,
hogy ugyanakkor az utasok mennyire erzik jol magukat. :-) 

Legyetek jok.
Athos.

P.S.: Nincs piszologus (bocs) olvaso? Szoljon hozza. Biztosan folytak
tanulmanyok is a temaban.

Kedves Kalman,

>  >>a barna- vagy a zoldszemuek meghalnak, a kekszemuek nem.
>  >Errol tudnal konkretumot irni? Szvsz ilyen virusrol beszelni nonszesz,
>  >es ilyesmirol eddig csak rossz pletykakat hallottam.
> Szerintem nem tul nehez egy ilyen virust csinalni.
> Csakhogy ha elszabadulna, akkor mutalodna is,
> es igy meghalnanak a kekszemuek is, a feherek is,
> csak kicsit kesobb. Mert az egyik mutacio eppen ezt
> a szelektivitast kapcsolna ki, ami semmi hatranyt nem
> jelentene egy ilyen virusnak.

Tokeletesen igazad van.

De mikor lattuk, hogy a katonasag donteshozoi is ilyen okosak lennenek...

Egyebkent semmi konkretumot nem tudok, csak nyitva tartom a szemem. Ez volt
a cikkben, hogy rasszerzekeny fegyvert fejlesztenek. Ertelemszeruen mi mas
lenne ez, mint biologiai fegyver, tehat alighanem virus, persze lehet hogy
bakterium.

Ami rasszerzekeny. Ennyi boven eleg, hogy az ember tudja hova rakni a dolgot.

Kedves Kalman,

Koszonom a valaszodat, tokeletesen ertheto.

> Ami a vakuumos kerekes kiserletet illeti:
> biztos, hogy az a fenynyomastol van?
> Ugy tudom, hogy vakuum nincs a keszulekben.
> A megvilagitott kerek azert jon mozgasba, mert a lapat
> sotet oldala felmelegszik, lokalisan megno a gaznyomas,
> mig a tukrozo oldalon a nyomas valtozatlan, ez hozza
> forgasba a lapatos reszt.
> Ha letezik az altalad emlitett szerkezet is, akkor
> konnyu megkulonboztetni oket: a fenynyomasos a
> kek feny hatasara porog gyorsabban, a gaznyomasos
> a vorosere, infravorosere.

Igen, ezert irtam, hogy vakuumban. :) Ezzel kapcsolatban is van amit nem
egeszen ertek, megpedig hogy ha a kek feny jobban porgeti a kereket,
nagyobb az energiaja, miert megy lassabban, mint a voros?

Udv: Endre

Kedves Ferenc,

> > Sajat gondolatom az, hogyha lenne tomege, akkor a radioado tomeget
> > "sugarozna" ki, de honnan vonja el a tomeget, hol csokken es minek a
> > tomege?
> >
> > Viszont ha nincs tomege, akkor honnan van a fenynyomas? Ami vakuumban
> > gyonyoruen megporgeti a szelkereket. Rendbe tudja ezt valaki tenni?
>
> A foton a klasszikus hateresetet kepviselo, fenysebessegnel sokkal
> lassabb targyakkal szemben a relativisztikus hateresetet kepviseli.
> Nyugalmi tomege nincs, csak mozgasi.
> A tomeg, impulzus a tapegysegbol szarmazik, a droton keresztul kerul
> a radioadoba, majd onnan az antennara.

Es csokken a tapegyseg tomege? Lehet, csak en errol meg nem hallottam, van erre
vonatkozolag valahol valamilyen adat?

Ha csokken, akkor mely reszeben? A tapegyseg dipolus, az elektronok csak
vandorolnak, azok nem lepnek ki, csak az elektromagneses hullam az antennarol, 
de mibol alakul at ez a tomeg?

Udv: Endre

Sziasztok!

A fenynyomasrol meg annyit, hogy a mondjuk lezerembol kilepo feny
raketaelv-szeruen nyomja harafele a keszulekemet es nyomja elorefele a
feluletet, amibe beleutkozik? Jol ertem?

Koszonom,

Endre

Kedves Voros Janos,

> > Sajat gondolatom az, hogyha lenne tomege, akkor a radioado tomeget
> > "sugarozna" ki, de honnan vonja el a tomeget, hol csokken es minek a
> > tomege?
>
> A radioadot taplalo energiaforras adja az energiat, es annak tomege csokken.

Toled is megkerdezem, hogy van-e erre vonatkozolag valamilyen forras, ez nagyon
erdekes, errol nem igazan beszelnek sehol.

Koszonom a tobbi sorodat is. :)

Udv: Endre

Kedves Ferenc,

> > Osszefoglalva egy lezersugar utjaba difrakciot kelto wolframszalat rak,
> > majd a lezersugar kore gondosan egyenkent kulonbozo anyagu tarcsakat
> > helyez, ez megvaltoztatja a difrakcio karakterisztikajat ugy, hogy a
> > valtozas alapjan azonosithato, hogy mi a tarcsa anyaga. Ezek kulonfele
> > femek, muanyag, mugyanta volt. Szenzacios.
> >
> > Nem olyan nehezkes osszeallitani a szerkezetet (nem milliokba kerul) es
> > megismetelni a merest, ha valaki olyan intezmenyben dolgozik, erdemes
> > lenne.
>
> Ez a kiserleti osszeallitas megtalalhato az ELTE kiserleti fizika
> tanszeken, hallgatok mernek vele, annak idejen en is. Az intenzitast
> szamitogepre kotott erzekelo meri, program illeszti a szamitott
> eloszlast, stb... A cel a drot vastagsaganak merese volt.
> Valoszinuleg mar sokan elvegeztek a merest (pl unalmukban), az is
> lehet hogy ugyanaz jott ki. A kiertekeles a lenyeg!

Es tarcsakat huztak a lezersugar kore, hogy megnezzek mennyiben
valtoztatjak meg a
_vektorialisan_zerus_ gravitacios hullamok a diffrakciot?

Gondolom nem. Ellenkezo esetben ez nem pozitivum, hanem negativum,
hogyha mar csak
egy hajszalnyira voltak a gravitacios hullamok felfedezetol es
elsiklottak felette.
:) De gondolom nem, tehat mas a helyzet, mivel lenyegileg egeszen mas
kiserletet
hajtottak vegre. Ez egy erdekes dolog, hogy akkor mar majdnem ott
voltak, de nem
olyan kozel, hogy "ciki" legyen, hogy nem vettek eszre.

Nota bene: Nagyon szeretem am Bennetek azt, hogy kerestek valamit, de
amikor
megtalaljatok, vagy valaki mas megtalalja, akkor nem akarjatok
elfogadni. :) Olyan
jo volt olyan hosszu ideig keresni, hogy mar csak keresni jo, talalni
nem. :)
Messire el sem olvassa, szeretne meg tovabb keresni. :) Senki nem tiltja
meg.
Kedves Ferenc, koszonom, hogy peldat mutattal es Te legalabb megnezted.
(Mint a
foldonkivuli bolygok eseteben. Amig nem lattunk egyet sem, azt mondtuk
nincsen. Ma
mar tobb mint szaz foldonkivuli bolygot figyeltunk meg, megis sokan a
kozvelemenyben, plane az _iskolakban_ meg mindig azt mondjak, hogy hat
nincs, meg
nem tudjuk. :) Megszokta.)

Remelem nem kell felvennem az idegenvezetotok szerepet es reszletesen
ramutatnom,
hogy melyik abraban, a szoveg melyik soraban van a lenyeg. :) Mert mar
en is
felfogtam pedig penzugyon vagyok. :) Elnezeseteket kerem, azert irom
ezt, mert
latom, hogy bar Ferenc megnezte a jegyzokonyvet es raismert egy mar
megszokott
kiserletre, nem figyelt fel arra (persze lehet hogy tevedek, akkor
bocs), hogy pont
a tarcsak es a diffrakcio valtozasa kozti kapcsolat a lenyeg, ami ket
teljesen
kulonbozo kiserlette teszi a ket latszolag hasonlot. En tenyleg nagyon
kivancsi
vagyok a velemenyetekre, de kerlek szepen Titeket, gondosan nezzetek meg
a dolgot.
:) Koszonom.

Udv: Endre

Janosnak, -aki szinte elvezettel kritizalja azt amit nem tud, de egy 
lepest nem tesz hogy megtudja, 'nem is erdeke termeszetes',- igaza van, az 
elobi Kalmannak fogalmazott levelemben elfeledtem a forgasiranyt 
meghatarozni.
Ott tartottunk hogy nem egy, hanem ket tomeg nyugalmi allapotat 
"hasonlitjuk" raadasul a tomegek kulombozoek, tehat azsimetrikusak. Mivel a 
terben nem egy es azonos helyen tartozkodnak (egyidoben), (kozottuk egy 
bizonyos tavolsag van), a ket tomeg nyugalmi allapotanak kulomsege van. 
Bizinyos surlodasi tenyezok alatt ez kimutathato es az eredmeny forgashatas.
  Az "irany" az ora mutatojanak jarasaval ellentetes iranyu, tehat balra 
forog.
Ferencet sem tudom dicserni, mert nem adja alab mint Janos, de nem tudom 
elfogadni az alaptalan kritikakat.
Ket lehetoseg van. Vagy eljon-nek es meggyozodik-nek, vagy felekaszt-anak 
odahaza egy madzagra ket tomeget es meggyozodik-nek. De ahoz erteni es 
kelene egy kicsit.  A latogatas lehetseges, nincs mit titkolnom, 'vf'-nek az 
anyagot is lekuldtem, egy okos velemenyt azota sem talalt, a szemelyes 
sertegetesen kivul, amire kotelessegem valaszolni. Megis ok sertodnek meg, 
ha leragadnak a tudomany latohataran. De valoban, igy nem megy, mar eveken 
at, mint az ovodasok, de igen, de nem, de igen.. Hat meltoztassanak mar egy 
lepest is tenni.
Nagyvarad nincs az univerzum tuloldalan :-) .
   Udv. Csaba.

> Felado :  [Hungary]
   Z0li irja:
>Gondolom mindenki latott mar monociklit.
>Lehetne ezt meg tovabbfejleszteni,
Az otlet nem rossz. Keleti orszagok nagyvarosaiban meg mindeg divat a 
kerekparozas egyreszt mert gazdasagos, masreszt mert kornyezetbarat.
>hogy a jovo nemzedeke
>ne becsulje le korunkat, mert leragadtunk a kokorszaki
>valtozatnal,
Nemi modositas nem is artana de a mai szerkezet egy evolucios epitmeny, es 
egyarant megfelel mind mezei, mind varosi alkalmazasokra is.
Mit is lehetne fejleszteni, mert szukseges lenne? A dolgok tobb iranyban is 
mutatkoznak.
Az elso valami miniaturizalas, kissebb, de megfelelne a gyors kozlekedesnek, 
valami aktataska szeruseg, melyet szet, vagy osszehajtogatva szolgalatra 
alkalmas, vagy konnyen leparkolhatjuk akar az iroasztal moge is, nem 
izgatnank magunkat, hogy valaki eloldja a kinti parkolokbol. E celbol talan 
meg a kerekeken is tudnank valtoztatni, okos megoldasokkal fel vagy negyed 
koriveket cserelgetve.
A masodik az eddigi szerkezet hatekonysaganak a novelese. A hajtokar (pedal) 
hosszabitasaval noveljuk a bevitt meghajto erot, meg akkor is ha a pedalok 
mar csak alternativ mozgasra lennenek kepesek.
Azt hiszem a Gibraltar szorost repultek at labhajtasos kisrepulovel, hasonlo 
harom, negyszeres hosszu pedal megoldas e kisgepnek sem artott volna.
Itt meg szobajohet a gorkori modositasa, iletve attetellel ellatva, mig a 
labam felemelem, a pedal felhuzodna, mikor ralepek, tomegem sulya hajtja a 
kiskerekeket.
Es ha mar ennyire benne vagyunk, mind gondolkoztam, hogy is lehetne 
megoldani sajat labunk hatekonysaganak fokozasat, kerekek nelkul. Azaz boka, 
tergy, stb. helyekre erositorugokat elhelyezni, melyek segitsegevel 
harom-negy metereseket lepkedhetnenk szaladas kozben.
     Udv. Csaba.

/*
Pl. olyan attetelezest is elkepzelhetonek tartok, hogy alul van
2 egymashoz kozeli kere'k kozos tengelyen, felette pedig
egy nagyobb fogaskerek, melyen a pedal van, es e fenti
fogaskerek logna be az also 2 kere'k koze, ahol tobb fogaskerekbol
*/

Meg fogsz lepodni de van ilyen. Elektromos hajtasu es giroszkopok
stabilizaljak. Gyorsitani fekezni a testsuly athelyezesevel,
kormanyozni, pedig egy kormannyal lehet :). Allitolag 30km/h sebesseggel
kepes haladni.

udv
Csaba

/*
Erzekelni meg lehetne vele, de arrol sem hallottam soha.
Az elmeletehez nem ertek, de nem is tudom elkepzelni, hogy egy nem
magneses, anyagaban homogen ferritrudat hosszaban osszenyomva, abban
hogyan alakulhat ki a ruddal parhuzamos iranyu, valtozo nagysagu
magneses mezo. Serul a szimmetria...
*/

Abban sehogy. Viszont ha gerjesztve van pl egy allando magnessel akkor a
mechanikai rezges elektromagneses hullama alakul, ami a tekercsben
aramot indit. 

udv
Csaba

Udv !

Mar egy ideje kovetem ezt a funyiros temat, de nem az eleje oda, szoval
nem tudom, hogy felmerult e mar az az otlet,hogy esetleg elore
megtervezett utvonalon menjen a funyiro.Szerintem sokkal egyszerubb
megoldani.Berajzolod a kertet vmi rajzprogiban, persze csak
vazlatosan, es azon elore megtervezned az utvonalat.
Vegulis funyiras kozben szvsz nem sok varatlan dolog tortenhet, ami
megzavarna a funyiro iranyat, igy teljesen folosleges mindig
"lenyomozni" , hogy az adott pillanatban hol van a funyiro.
Egyszeruen csak elhisszuk,hogy koveti a tervet es ott van ahol lennie
kell.Igy kikerulheti az akadalyokat es meg le is parkolhat a
garazsban munka utan.

Nem lenne igy egyszerubb ?

Laci

Hali,                                                                 
                                                                      
szocs.s                                                               
>A tudatnak, semmikep nem lehet elektromagneses mezeje,               
A tudatnak nincs EM mezoje. A tudat maga az EM mezo.                  
                                                                      
                                                                      
>En az idegi tevekenyseget jellemzo elektromos potencialokat          
>kisero jelensegnek tartom, mint egy belsoegesu motor                 
>mukodeset kisero hangot.                                             
Mi a velemenyed az Ephaptic nerve transmission-rol?                   
(Nem szinaptikus kapcsolatban levo sejtek hatnak egymasra)            
(McFadden dokument 14 oldal vagy bovebben:                            
www.ma.hw.ac.uk/~chris/ephaptic2.pdf)                                 

                                                                      
>> Miert? Nem mondta senki, hogy az e.m. tudat kilog a fejbol         
>> es ha nem engeded kilogni, akkor azt nem szereti:)                 
>Szerintem nem tud nem kilogni a fejbol egyreszt, masreszt en         
belevettem a                                                          
>telepatia-kiserleteket is, amikor valamikeppen megis ki kell lognia. 
Me'rni kell es az eldonti, nem?                                       
                                                                      
                                                                      
>Egyebkent ugy velem, ha valaminek elektromagneses vonzatai vannak,   
meg nem                                                               
>indokolt azt feltetelezni, hogy az maga az elektromagnesesseg,       
mintahogy                                                             
>amikor elveszem a kezemet a falrol es ott infravorosben vilagit a    
kezem                                                                 
>lenyomata, nem feltetelezem, hogy en ho"bo"l vagyok.                 
Ha az EM tudat elmeletet akarnank a peldadra atvinni, akkor a         
holenyomatnak                                                         
vezerelnie kellene a kezed izmait ahhoz hogy a hasonlat alljon. Mivel 
ez                                                                    
nem tortenik ezert a hasonlatod nem jo.                               
                                                                      
                                                                      
>> Az rgyes neuronok hatasa kicsi, de az elmelet szerint a szinkronban
>> tuzelo sejtek e.m. hatasa felerosodik es igy tavolabbra is kihat.  
>Most akkor nem log ki, vagy megiscsak kilog?                         
A fejen beluli tavolabbi, nem szinaptikus kapcsolatban levo sejtekrol 
van szo. Miert kellene ehez kilogni a fejbol?                         
                                                                      
                                                                      
>> Az elmelet szerint az agyfolyadek learnyekol (25-26. oldal)        
>Az agyfolyadek a belso elektromagneses mezoket is arnyekolja. Vagy   
nem?                                                                  
A koponya es az agyhartya kozott levo folyadekrol van szo, nem belso  
vizekrol. Azaz az arnyekolas a koponya feluletehez kozel van csak.    
                                                                      
>> Olvasd el a 14. oldal veget es a 15. oldal elejet vagy nezd meg pl.
>> ezt Persinger munkajarol:                                          
>> http://www.wired.com/news/medtech/0,1286,51699,00.html             
>Ez meg mindig nem bizonyitek, sot meg csak nem is lehetoseg arra,    
hogy azt                                                              
>gondoljuk: a tudat elektromagneses mezo. A duborgo es fustolgo       
trabantrol sem                                                        
>allitom, hogy egy hangszoro es egy fustfelho, milyen trabantrol      
beszelsz?                                                             
A duborges es a fust nem vezerli a trabant motorjat, csak kisero      
jelenseg.                                                             
                                                                      
> Vagy visszaterve az infravoros tenyerlenyomat peldajahoz, akkor sem 
allitom, hogy ho"                                                     
>vagyok, ha erzem a ho"t es maskepp viselkedem tole (a tul nagytol).  
(Pontos az                                                            
>analogia.)                                                           
Lasd fent.                                                            
Szerintem a a fenti link arra bizonyitek hogy a tudatot lehet         
befolyasolni EM mezokkel.                                             
                                                                      
                                                                      
orzo                                                                  
                                                                      
>(A rem sem igazan tudatos allapot...)                                
Azert jobban "ott vagy" mint nem rem-ben, nem ugy gondolod?           
                                                                      
                                                                      
>Szinkron tuzeles kell a megfelelo ereju EM jelek kialakulasahoz OK,  
de ez a                                                               
>szinkronitas eppen a komplexitas rovasara tud csak kialakulni....    
Attol fugg, hogy a tudatot kepviselo EM mezo es a szinkronban tuzelo  
sejtcsoport                                                           
EM mezoje hogyan hat egymasra                                         
                                                                      
> Mellesleg                                                           
>ahol nincsenek reteges strukturak ott nem is nagyon merheto EEG      
aktivitas...                                                          
>Vannak allatok ahol nincs ilyen szerkezete a keregnek (nincs kereg), 
pl                                                                    
>madarak es ott akkor nem is lehet tudat?                             
Szerintem nem                                                         
                                                                      
                                                                      
>Az EM ter most helyi kommunikacio vagy tavolabbra is kihat? Csak nem 
azt                                                                   
>gondolod hogy a szinapszisok  a lokalis kommunikaciohoz kellenek (egy
sok                                                                   
>centimeteres axon vegen...)?!                                        
Mekkora a leghosszabb axon a fejben? Mi az atlagos hossz?             
                                                                      
                                                                      
>Pl az elmelet alapjan sem tudom, hogy hogyan kene tudatot lehelni egy
gepbe.                                                                
>Tehat az elmelet nem algoritmikus - azaz igy hasznalhatatlan -       
esetleg                                                               
>munkahipotezisnek talan jo lehetne ha nem lenne annyi az ellenerv... 
Szerintem pont ez az elmelet ad tobb lehetoseget tudatos gepek        
keszitesere,                                                          
mert ravilagit arra, hogy mi hianyzott eddig.                         
                                                                      
                                                                      
>Igen, az elmelet tenyleg nem uj! Az EEG elso merese ota ujra es ujra 
>feltunik (Frankenstein...), ezert is problemas a cikk kozlese... Mi  
uj van                                                                
>benne?!!                                                             
8 allitas amit tesztelni lehet                                        
                                                                      
                                                                      
>(Mellesleg Popper helyett jobb lett volna egy elektrofiziologusra    
>hivatkozni, bar ezen az elmeleten az sem segit!!!)                   
A dokumentumban van tobb nev is.                                      
                                                                      
                                                                      
>Long term potenciacio, illetve long term depresszio, azaz a          
szinapszisok                                                          
>hosszu tavu megerosodese gyengulese. Ezek a sejt szintu tanulasi     
>folyamatoknak az eddig legjobban meghatarozott jelensegei.           
A dokumentben olvashatod, hogy az EM tudat segitheti az LTP-LTD-t     
                                                                      
                                                                      
>Szoval szerintem nem valoszinu hogy uj fiziologiai folyamatok,       
>kolcsonhatasok (hardware) rejtik a 'tudatot', hanem a 'software' egy 
>magasabb szintje, bar ez az agy eseteben elegge osszekeveredik az    
agyi                                                                  
>mukodesekkel, strukturakkal is. Szoval egy neuralis halozati         
megkozelitest                                                         
>jobbnak tartanek..                                                   
A neuralis halozat nincs kidobva, az az alapja az egesznek. De        
szerinted                                                             
hogy lehet tesztelni egy neuralis halozatban rejtozo "emergens"       
tudatot?                                                              
Szerintem az EM tudat annyival jobb, hogy tesztelheto.                
                                                                      
                                                                      
>Mellesleg nem tudok igazan jo definiciot a tudatra (amibe ne kotnenek
>bele..).                                                             
En sem:)                                                              
                                                                      
                                                                      
buvar                                                                 
>Az EEG az kb. olyan, mintha a szamitogeped mukodeset probalnad       
megerteni                                                             
>kuvulrol az elektromagneses sugarzasa alapjan, ugy, hogy nem tudod,  
milyen                                                                
>operacios rendszert, milyen kodolast stb hasznal...  Van remeny      
szerintetek?                                                          
Szerintem igen. Attol fugg milyen felbontassal tudsz merni es hatast  
kifejteni.                                                            
                                                                      
                                                                      
>Egy baratom egyedi idegsejtek jeleit hallgatja mikroelektroddal, o   
mar neha                                                              
>sejti, hogy a majmai mit gongolnak, latja  aszkopon, mielott a majom 
>"valaszolna" neki.                                                   
Szoval van remeny:)                                                   
                                                                      
Lajos

> >>kerekpar vilagitasa kizarolag dinamorol mehet, es ez kizarolag 6 V-os 
> lehet.
>
> >Bizonyara bennem van a hiba, tul cinikus vagyok, elkepzelem, hogy a 6V-os
> >dinamokat gyarto ceg jelentos osszeggel tamogatta a torvenyjavaslatot
> >beterjeszto politikus kampanyat, partjat...
>
>Ne mar! Nagyonis jo ez a "hivatalos" szemlelet. Mint a biztonsagi
>ov,  gyermekules, stb. A dinamobol nem fogy ki a szufla, mig az elem
>lemerul, es a balfek polgar nem torodik vele, hogy csak pislakol,
>vagy meg azt sem. Kulonben is draga az elem, annyiert mar so:rt is
>adnak.

Fenntartom a velemenyem:

1. miert ne lehetne mondjuk 3, 4.5, 9 vagy 12 voltos dinamo a bringan?
2. ha lassan haladsz, vagy ha megallsz egy stoptablanal, piros lampanal: 
kialszik a  vilagitasod ha dinamo taplalja.

Egyebkent az en buvarlampamban is ket izzoszalas ego van, egy mozdulattal 
valthatok koztuk. Minden merules elott uj elemet teszek bele. A 
bringamhoz  (szerencsere nem Nemetorszagban elek) most vettem harom feher 
LED-et tartalmazo elso lampat. A hatso piros LED-es villogo lampamban ket 
eve el ugyanaz a ceruzaelem... [ketvente egy sor: nem tetel]
Felenk csak annyi a szabaly, hogy adott tavolsagbol lathato fenyforras kell 
a bringara,  _ha_ este kozlekedsz vele.
Udv:       buvar

> Felado :  [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


<<<Valoszinuleg egy szilartest-rele lesz. (SSR)
Azt nem nagyon, de lehet vele kisfeszultsegrol kapcsolgatni 
valami
220V fogyasztot.>>>

Azt mar kiprobaltam. Lehet kapcsolgatni pld. egy 200 W. 
egot 220 V-rol. Ha a VDC  < 2 V bekapcsol es ha VDC > 2 V 
kikapcsol, de ketton felul nem valtozik semmi. Csak valami 
jelentosege van a 3-32 V-nak is. Arra gondoltam, hogy 
szinkron impulzussal lehet vezerelni, mint egy tirisztort 
vagy triakot. Nem?

Mas!. Vagy ket honappal ezelott, ugy iteltem meg, hogy a 
magneses ingam junius 8. korul meg kell alljon, ha igaz a 
jelensegnek, az altalam ismert oka. Kepzeld megallt junius 
5. es junius 8-an!  A kovetkezo valoszinuseg julius 19-en 
lesz. Majd meglassuk!

 Udv, Szocs.

> Felado :  [Finland]
> Ha energiaval is kifogyhatatlanul lennenk ellatva, talan 
azzal sem
> takarekoskodnank. Lehetne azt szabalyozni, hogy ki mennyit
> fogyaszthat. De kerdem en ki tartana be a limitet, kinek
 lenne erdeke hatekonyan ellenorizni?

Ez nagyon ki volt probalva a kommunista Romaniaba. A 
pazarlas a maximalis meretekt olti, ha nem korlatozzak, de 
ugyancsak nagy a pazarlas korlatozott korulmenyek kozott 
is. Csak a felenk emberek sporolnak es abbol keves van.

<<<Erdemes elolvasni ujra Magnistor _egesz_ levelet a 1848-
asban, ezt az
olvasoknak mondom, hogy ne csak a valaszt olvassak. Ugyanis 
jelentos
dolgokat mondasz ki, gyakorlatilag igazad van, csak megsem 
idezhetem be
egesz leveledet. Egyetertek veled, es megis mashogy 
gondolom, mert mast
_is_ gondolok. Az altalad fent leirt tenyezok gyakorlatilag
pszichologia. Marmint mondanam, hogy annak klinikai esete, 
mivel ezek a
fenti dolgok az emberi gyarlosag, felelotlenseg es 
nemtorodomseg, es
egoizmus megnyilvanulasai.>>

Egy alkalommal hasonlo gondolatokat en is irtam, nem 
reagalt ra senki. Termeszetes, hogy igaz. En inkabb azt a 
kerdest teszem fel, hogy lehet-e maskep, mert ez egy 
tortenelmi folyamat. Azt olvasom, hogy az Afrika-i Bushman 
torzs nyelveben nincs is benne a tilto, fenyegeto, dorgalo 
szo. A gyermekek kedvuk szerint cselekedhetnek. Tehat 
mindent szabad, abbol amit ismernek, tudnak, mert nem art 
senkinek. A civilizalt vilagban, a gyermekek, sot felnottek 
is,  (fogadj szot)  kontrol alatt elnek, meg kerdezik mit 
cselekedhetnek (a jol neveltek). A tilalom egyre fokozodik, 
szinte minden teruleten (politika, tudomany, technika, 
uzlet, sport taktika) , amelyet ismer az emberiseg. 
Ellenben szabad foglalkozni ismeretlen, vagy kevesbe ismert 
elvekkel, mint osrobbanas, feketelyuk, stb, amelyek csak 
hipotezisek. Az ismert dolgok nagy tobbsege tilalom alatt 
van az atlagember szamara, de a kivancsisag, lelemenyesseg 
feleletet talal sok mindenre es akkor azok ezaltal mar 
bunozokke valnak. Nagy erokkel kuzdenek a terrorizmus 
ellen, anelkul, hogy valaki is annak kivalto okarol 
beszelne. Igy korlatozni lehet, de megszuntetni "soha". 
Amit nekem szabad, azt neked nem szabad!!! Nem a cselekedet 
a bun, hanem attol fugg ki, hol es mikor cselekszi azt!!   
Az Islam Szethaborura szolit fel, a Katolikus egyhaz a 
misszios megteritesre. Ez egy folyamatos, szemenbenallo 
konfliktus forrasa. A cel azonos, a modszer kulonbozik. 
Amerika sajat demokraciajat akarja kiterjeszteni a vilagra. 
Ez mind vilaguralmi torekves! A terrorizmus nemcsak a 
cselekedeteivel karosit, hanem az ellene felhasznalt erok, 
penzek mind valakinek a penzebe vagy eletebe kerul.

<<<Ez a tarsadalom beteg. Ti is latjatok nap mint nap - 
jelentos onzulleszto tevekenyseget
folytatunk. Elsosorban az amerikaiak akciofilm-dompingjevel 
tokeletes
oktato- es kikepzofilmeket vetitunk a gyermekeinkek, ezt 
supportalja meg
a szamitogepes jatekok egyre novekvo eroszaktartalma; 
folyamatosan arra
kepezzuk a felnovekvo generaciot, hogy milyen keveset er az 
emberi elet,
masodsorban pedig ugyanezen filmekbe beepitve olyan mintat 
is mutatunk,
hogy akinek penze van, mindent megtehet. Hiszen van 
penze.>>>

Ez valosag. A tudas fajanak gyumolcset ne edd! Ezt mind a 
fejlodes hozta magaval. A vilagon minden eloleny, utodainak 
mindent megtanit, hogy eletkepes legyen, ha ember neveli az 
allatot, mar nem kepes onmagatol megelni. A civilizalt 
vilagban az ismeret forras olyan hatalmas, hogy csak 
reszeit ismerhi meg egy szemely. Nem tudhatja, hogy 
befolyasolja az O tevekenysege a mas teruleteket. Az emberi 
kivancsisagnak nincs hatara, ezert sok mindenbol penzt 
lehet csinalni, de lehet maskep? Szerintem nem.

<<Ez nagyon karos. (Olyannyira, hogy nem is kell Nibiru, 
nem kell
Nemesis, nem kell atomhaboru, se virushaboru: ebbe 
mindenkeppen
belepusztulunk. Ket-haromszaz ev.) De ezt ti is tudjatok. 
(Tenyleg meg
atomhaboru sem kell, az amcsik _rasszerzekeny_ fegyvert 
fejlesztettek
ki... Tehat mondjuk a feketek meghalnak, a feherek nem
Igy van. Ezt nem is igy kellene, hanem gondosabban 
veghezvinni. Azonban
ha nem teszunk semmit, kampec. Lehet valasztani. De mennyi 
munkahelyet
teremtenenek a jarulekos fejlesztesek, melyek a plusz 
energiara
alapulnak! Ami meg eddig eszunkbe sem jutott!>>>

Karos, de visszaforditani nem lehet, csak egy globalis 
pusztulas utan fordul meg magatol. Egy nagy haboru utan is 
lecsendesednak a kedelyek, ideiglenesen megno az emberi 
szeretet, kolcsonos megbecsules. Nem mindegy, hogy  mikor 
es mialtal pusztul el az elet? Mert elpusztul egyszer!

> > Nem tudom ti hogy vagytok vele, de gyorsan tenni kene 
valamit. :)
> Torekszunk - torekszunk :-))
Nem. Nem torekszunk. Dollarmilliardok usznak el 
jelentektelen
kutatasokra, mikor sokkal hasznosabb fejleszteseket lehetne 
vegezni,
gozerovel finanszirozni a valoban jelentos 
pincefeltalalokat,
kutatointezetet adni alajuk. A NASA elektromagneses kilovot 
fejleszt,
meg urliftet.>>>Nem. Nem torekszunk.>>>

Nem torekszunk, mert az egyedi erdekekkel ellentetbe van es 
a vilagot nem mindenki uralja, hanem csak egyesek, akik 
megprobalnak menedeket keresni, akar mas bolygokon, a tomeg 
penzen, amikor keptelen vagy nem erdeke megvedeni a Foldi 
kornyezetet. Konnyebb eletteret kialakitani, barmely 
bolygon, mint visszaallitani az eletfelteteleket, itt a 
tonkretett folddarabkakon?  Ki foglalkozik ezzel. Ellenben 
az urkutatasra, fegyverkezesre rengeteget koltenek, mert 
tudjak, hogy bekovetkozik a Foldi elet pusztulasa, s talan 
egyesek megmenekulnek (talan 1E-9 %).

Szocs.

>Meg a nagyrasszok kozott sincs akkora kulonbseg, hogy ilyet
>meg lehessen tenni.
>Vannak eltero tulajdonsagok, de nem latom, hogyan tudna egy
>virus azok alapjan szelektiven fertozni.

Jo peldak erre a kulonbozo vercsoportokat kialakito
felszini antigenek, amelyek egyuttal kotohelyei,
receptorai kulonbozo korokozoknak.

>Kollegam nemreg meselte (Gerald ....(?): Haboruk, jarvanyok,
>technikak c. konyv): Hasznaltak annak idejen ilyen 
>"fegyvert", de ehhez nem volt szukseg "fejlesztesre":

Az iro helyesen Jared Diamond. Nagyon jo a konyv, az
eredeti angol cime Guns, Germs and Steel.
Mindenkinek ajanlom, akit erdekel civilizacionk
kialakulasanak tortenete egy ujfajta nezopontbol.

Angolul tudoknak: itt olvashato egy jo kritika rola:
http://econ161.berkeley.edu/Teaching_Folder/Econ_210b/Mokyr_on_Diamond.html

Gabor

Janos:
> egyelore egysegnyi befektetes a kozlekedesbiztonsag javitasaba tobb
> ember*ev megtakaritast eredmenyez, mint ha az AIDSre koltenenk. Ami
> nem jelenti azt, hogy arra nem kell kolteni, mert lehet, hogy kesobb a
> helyzet rosszabb lesz.

Arrol nem is beszelve, hogy egy biztonsagosabbnak tartott 
kozlekedesi eszekoz piaci folenyben van a tobbivel szemben, tehat 
tobbnyire alapveto gazdasagi erdeke a jarmugyartoknak ebbe 
fektetni. (Persze a statikus eszkozok - utak, tablak, lampak, stb. - 
is fejlodnek, tobbnyire allami beruhazasbol, de ennek is jocskan 
megteremti az alapjat a kozlekedok altal leperkalt mindenfele 
cimen beszedett ado) AIDS eseten maximum az ovszer gyartok 
jarhatnak jol (az allamnak itt nincs kozvetlen bevetele, legfeljebb 
kesobb elmarado bevetellel es potlolagos kiadas elmaradasaval 
szamolhat), aminek a profit tartalma nem osszemerheto akar 
biciglievel is, autorol, buszrol nem is beszelve. Ez a szomoru 
helyzet. 

Tibcsi(R)
> > ... a kozlekedes veszeilyeinek
> > nagyreszet (ugy hisszuk) kikerulhetjuk sajat akaratunkbol. Ezek
> > egyike sem mondhato el az AIDS-rol.
> 
> Miert nem? Az AIDS is (ugy hisszuk) elkerulheto a sajat akaratunkbol.
> Nem kell fuvel-faval ugyebar... :)

A veszhelyzet az en ertelmezesemben nem ott van, amikor 
randizol valakivel, hanem mondjuk ha mar megfertozodtel. 
Kozlekedesi analogia: nem az a veszelyhelyzet, ha kimesz az 
utcara, hanem amikor feled szaguld egy auto, vagy lelep eled egy 
gyalogos. Ez utobbi veszelyeket elkerulheted az evolucio soran 
megszerzett osztonos reakcioiddal. Szerencsere az evolucio 
felkeszitett minket a tervszeru cselekvesre, a jovo tudatos 
befolyasolasara, igy azert van eszkozunk az AIDS ellen is, 
mondjuk az altalad ajanlott megelozo taktikaval.

> > odaultek melegedni. Elkepzelheto, atelheto, ismeros folyamat -
> > ellentetben az atomreaktorban lezajlo, csak a fizikusok altal jol
> > ismert fura, kiszabadulva alattomos, lathatatlan modon kort
> > terjeszto folyamatokkal, anyagokkal.
> 
> Igen, ez (es a kovetkezo is) az ismeretterjesztes hianyabol adodo
> tulmisztikfikalasbol adodik (szvsz). Persze a media is ratesz egy
> lapattal.

A tulmisztifikalassal nem igazan ertek egyet (hacsak nem a media 
eseteben - lasd alabb), az ismeretterjesztes azonban szerintem is 
alapvetoen szukseges. Eppen ennek segitsegevel kell legyoznunk 
azon tudattalan felelmeinket, amik a veszelyek teves megitelesere 
vezetnek.

A media pedig termeszetesen kihasznal mindent, amivel 
figyelmunket fel tudja kelteni - legegyszerubb peldaja ennek az 
agresszio, de ide tartoznak az itt targyalt es egyeb osztonos 
felelmeink is.

> En pl. sokkal nagyobb biztonsagban erzem magam egy repulogepen,
> mint pl. az orszaguton.

Rendben, de csinalj egy szorongasmerest (nem tudom van-e 
szorongasmero eszkoz, de mondjuk, hogy merheto a dolog 
korrektul) egy mintacsoporton, akik repulogepre es akik buszra 
keszulnek felszallni. Sejtesem szerint a repuloteren nagyobb a 
drukk az emberekben.

ToZo

> Felado : attila.balogh=deuromedia.ro
> Nemesis (pontositas)

Kedves Attila, 

A Nemesist azert hoztam szoba, mert arra gondoltam, hogy a Nibiru-
zagyvasag otlete eredetileg onnan szarmazhat. A ketto kozott azert 
nagy kulonbseg van - eg es fold - akkor is, ha egyik sem igaz :). 
A Nemesis-teoria a 80-as evekben kreativ otlet volt annak a magya-
razatara, hogy a nagy kihalasokban 26 millio eves periodicitas lat-
szik lenni. Ezekutan meg lehetett nezni, hogy mi kovetkezne ebbol,
es lehetne-e netan valahogy eszlelni. Ugy tunik, az otlet csak otlet
maradt...  A Nibiru ezzel szemben szandekos vagy joindulatu(?) fer-
ditesek sorozata a bulvarsajtot celozva.

A kerdesre, hogy lehet-e Jupiter meretu bolygo messze kinn, 10 ezer
csillagaszati egysegre, azt hiszem nem lehet biztosan kizaro valaszt
adni. De megleponek meglepo lenne.

Eloszor van az Kuiper-ovezet, ami 30-50 csillagaszati egyseg kozott
van, es ugy tunik eleg hatarozott hatara van kifele. Par eve neztek
az egbolt nehany kisebb darabjat nagy erobevetessel, ugy hogy 160 km-
es objektumokat 70 csillagaszati egysegrol is latni kellett. Ennek 
soran a vizsgalt foltokban talaltak 24 objektumot, es mindegyik ko-
zelebb volt 45 (? a pontos szamra nem emlekszem) CsE-nel. Mint Kalman
is irta, az osszes 300 Kuiper ovezetbeli objektum 55 CsE-en belul 
talaltatott, es a levagast nem magyarazza a tavolsaggal csokkeno feny-
ero -- az joval lassubb lenne. 

A Kuiper ovezetben vagy nem sokkal kijebb levo nagy bolygo mar fel-
tetlenul feltunt volna. Masik kerdes, lehet-e 10 ezer CsE-re? Onnan 
mar nem latszana es a gravitacios hatasa is kicsi lenne. 

A naptol 10 ezer CsE tavolsag mar majdnem az Oort-felho vilaga. Az
Oort-felho a feltetelezesek szerint 50ezer CsE tavolsagban van es
billionyi jeges ustokos-jelolt nepesiti be. Kozvetlen megfigyeles 
sajnos egyelore nem megoldhato.
Az Oort-felho ossztomeget valamiert nagyjabol a Jupiter tomegere 
saccoljak -- fogalmam sincs, hogy ez a becsles pontosan min alapul
[valamilyen statisztikan(?)]. Ha az ossztomeg jupiternyi, akkor 
nagybolygora nem marad..

Az elmelet szerint (remelem jol irom, nem ertek hozza) az Oort-fel-
hot benepesito ustokos-jeloltek eredendoen a Naphoz kozelebb kelet-
keztek, joval a Kuiper ovezeten belul, es onnan soprodtek ki tavolra.
A Kuiper-ovezet mar eleg tavol van ahhoz, hogy ott megmaradjanak a 
kovek. Azt hiszem, egy Jupiter meretu bolygo 10ezer CsE tavolsagban
mindenesetre alaposan feladna a lecket a teoretikusoknak. De ez nem
kizaro ok...

udv
kota jozsef

Kedves Tudosok!

Mint tobben megirtak, a feny csak fenysebesseggel tud menni,
es eleve fenysebesseggel keletkezik (ha nagyon erolkodunk,
azt is mondhatjuk, hogy egy nulla tomegu reszecskenek nincs
tehetelensege igy barmilyen hatasra pillanatszeruen fel kell
hogy gyorsuljon fenysebessegre). 

Mas szempontbol a foton viszont ugy viselkedik, mint egy kozon-
seges golyobis. A gerjesztett hidrogenatombol kirepulo foton 
ugyanugy visszaloki az atomot, mint mi a csonakot, amikor ket
labbal elrugaszkodva a fejest ugrunk a vizbe.    
A sebesseg helyett talan jobb az impulzust es energiat nezni.
Ha a gyorsulast/lassulast ugy fogjuk fel, hogy az energia no-
vekszik/csokken akkor a fotonra is egesz hasonlo szabalyok van-
nak mint a kozonseges gazra. Ha tukros belso feluletu dobozba
zarjuk a fotonokat es osszenyomjuk a dobozt, a feny ugyanugy 
*felmelegszik* mint ahogy a kinetikus gazelmeletben tanultuk. 
A feny-nyomas (majdnem) ugyanugy novekszik, mint a gaz-nyomas.

A fenynyomast P.Lebedevnek sikerult kiserletileg kimutatnia, 
valamikor a szazadfordulo tajekan. O csinalt vakumban valodi
fenykereket, amit a fenynyomas forgatott. (Pontosabban nem
egeszen forgo kerek volt, hanem torzios szalra fuggesztett 
lap, ami elfordult). 

A fenynyomast ertelmezhetjuk akar a fotonok impulzusa, akar a
klasszikus elektrodinamika alapjan, mindket esetben ugyanazt
kapjuk: a fenynyomas lenyegeben a feny energiasurusegevel 
azonos. A hullamhossz nem szamit, csak annyiban, hogy azonos 
intenzitas mellett a rovidebb hullamhosszon kevesebb foton 
szolgaltatja ugyanazt az energiat.

Hogy szamszeru adat is legyen: a napsugarzas negyzetmeterenket
nehany mikro-Newton erovel nyomja a Foldet, vagy ennyivel (eset-
leg duplajaval) hajt kifele egy urszondat. 

udv
kota jozsef