Kedves Sanyi:

>Na es ha vesszuk a legvegso kerdest, amit csak gyenge 
>agyunkkal feltehetunk:
>Miert van egyaltalan valami, ahelyett, hogy semmi se >lenne?
Egy kerdessel szemben szerintem a legalapvetobb felteves, hogy akkro van ertelm
e a kerdesnek, ha meg tudod hatarozni azokat a kovetelmenyeket, amiket egy jo v
alasznak ki kell elegitenie. Ha meg tudod mondani, hogy mi alapjan dontod el, h
ogy egy potencialis valasz igaz-e vagy sem, az adott kerdesre. Es az is fontos,
 hogy potencialisan (logikailag) lehessen egy igaz valasz a kerdesre, ne legyen
 megvalaszolhatatlan kerdes. Egy olyan kerdes, amire ugy sem fogadsz el kielegi
tonek semmifele valaszt, az csak neurozist okoz.:) Szerintem a fel filozofia eg
y neurotikus agyrem sajnos: olyan kerdeseket tesznek fel, amire nem lehetseges 
olyan valasz, amit kielegitonek fogadnanak el. Ez egy orokos "emberi jatszma" (
eric Berne), ami csak arra jo, hogy neurozist okozzon, vagy gyermeteg eszkoz a 
szabadido strukturalasara (unalomuzo). Sajnalatos, hogy az emberiseg ilyen bolo
ndos mechaniyzmusok miatt energiakat vesz el ertelmes kerdesek megavalszolasato
l. A filozofia egy kis resze, pozitivizmu!
s, korai Wittgenstein, neopozitivizmus.

Szoval nem hinnem, hogy logikailag lehetseges volna erre a kerdesre barmifele o
lyan valaszt adni, ami kielegitene. Ugyhogy szerintem ertelmetlen a kerdes. Ha 
megis maskent gondolod, fogalmazd meg kerlek, mi alapjan dontod el, hogy ha ado
k egy vaalszt, az igaz es kielegito-e. Ez esetben elkezdhetek gondolkodni egy i
lyen valaszon.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Arpad:
>Hát azért sem ez az ellenérvem :). Sőt, teljesen igazat 
>adok neked abban, hogy az entrópia egy helyen csak úgy 
>csökkenhet, hogy egy másik helyen (még a zárt 
>rendszeren belül) növekszik. 
Ezert is josoltam, az volt a cel, hogy csak azertbol kikerulod.:)
>De mondd csak: te tényleg nem tartod magad többnek, 
>mit "lokális fluktuáció" eredményének? (a kifejezés 
>idézet tőled)
nem, nem tartom dehonesztalonak. nincs ebben ertekitelet,nem is ertem, mit jele
nt a "tobbnek" temrinus. mi az, ami ennel tobb lenne? miben keves egy lokalis f
luktuacio?
> Nem várunk túl sokat egy lokális fluktuációtól, amikor 
>neki tulajdonítjuk az élet, és az önmagára csodálkozó 
>értelem kialakulását?
alábecsülöd a lokális fluktuációk lehetőséget, amikor onszervezo rendszere
kke alakulnak.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

nem tudom, hogy miert azok okoskodnak valszambol, akiknek lathatoan azok az int
uitiv teveszmeik vannak rola, amit az egzakt matematikanak kellene kigyomlalnia
 . szoval miert azok, akik nem hallgattak vegi egy rendes valszam kurzust (vagy 
nem ertettek meg).
(egyebkent tudom miert, a hit hallatlan motivator, es erosen szereti tudomanyos
an racionalizalnimagat, nem jo erzes, hogy "ezt hiszem es tok irracionalis")
>>Egy masik pelda: tegyuk fel, hogy tegnap a kovetkezo >>lottoszamokat huztak k
i: 4, 23, 31, 52, 75. Tudod, 
>>mennyi az eselye, hogy _pont ezeket_ fogjak 
>>kihuzni ??? Kevesebb, mint annak, hogy agyoncsap a
>>villam, ha holnap elmesz a lottozoba.
>>Most megis kihuztak! Hat nem "csodalatos" ?
>Ez nem. Mert valamelyik variaciot a 44 milliobol tuti 
>kihuzzak.
Igy van, es egy ilyen az 1,2,3,4,5 is.
Es hasonloan a lehetseges vilagok egyik variacioja a mienk. Speciel ebben van e
let. Speciel a fenti lottoszamban furcsa szabalyossag van. De ez szubjektiv sze
mpont, nem objektiv erv!
>Ha bergengocia 6millio eves irott torteneteben minden 
>heten ugyanezeket a szamokat huzzak ki a lotton, az 
>meg mindig sokkal valoszinubb, mint egy ertelmet 
>hordozo vilagegyetem valoszinusege.
ha Bergengociaban 6millio evig huzak a lottokat, jegyezzuk fel azt, amit huztak
, es jeloljuk ezt a huzast x-nek. Jeloljuk azt a huzast, hogy mindig az 1,2,3,4
,5-ost huzzak, y-nak. Namost p(x)=p(y) semmivel sem csodalatosabb x, mint az, a
mi tenylegesen barmikor bekovetkezik.
Az erv egy valoszinusegszamitasi tevintuicion alapszik, hibajat az mutatja, hog
y az erv semaja alapjan barmit is huznak a lotton, csodalkoznunk kell, es csala
sra kell gyanakodni. Az erv szerint csalas nelkul mar nemis lehet lottoszamokat
 kihuzni.Azert ez megiscsak abszurd, nem?:)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Kedves Arpad:
>Az ev, honap, es nap hosza olyan, amilyen. Amikor 
>létrejött, az ember még sehol sem volt. Márpedig az 
>időegységet az ember találta ki, és hát így találta ki. >Lehetne az cca. 
365 nap is az egység, a 24 óra is. 
>Egyébként az idők során többfajta időegységet, 
>többfajta számrendszert, többfajta naptárt
>használtak. Mindegyikkel úgysem stimmelhet az egyszer 
>létrejött felállás! Ezért igazán nem lehet 
>istent "okolni".
1) Az isteni tervben szerepelt az ember, tehat jogos szamolni vele. Az egesz an
tropikus erv ezen alapul. Szoval maradjunk meg ennel a szemleletnel. Ha nem azt
 nezzuk, hogy mennyire tokeeltes a vilaegyetem az ember szamara, akkor en egyet
ertek, de akkor antropikus erv kilove.
2)Egy embernek es naptar szamara tokeltes naprendszer ugy nezne ki, hogy az eve
 egsz szamu honapbol (Hold keringesi ideje) es egesz szamu napbol allna (Fold f
orgasideje). pl. egy honap=30 nap, egy ev=12 honap=360 nap.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

 [Hungary]
>>Arpi irta:
>> Tényleg, van arra vonatkozó valamilyen elmélet, hogy
>>akkor, amikor hírközlés
>>gyakorlatilag nem létezett, hogyan terjedhetett el a
>>földön a piramisépítés "technikája"?
>Hm.. Szerintem atkiabaltak!
 Nem rossz, habar fenyjeleket is kuldozgethettek volna.:-)
Ennyit a trefabol, Janossal elentetben nem ertek egyet hogy egy par ezer
ember kepes lenne jelenleg is megepiteni, hiszen tudjul hogy regen is
sokezren dolgoztak, csiszoltak, raktak, epitettek egymasra a hatalmas
koveket, es tobb szaz evet, iletve tobb embereletet vett igenybe a
muvelet.
 Komoly szakvelemenyek szerint ma mar csak a piramis alaplapjat es az
oldalait kionteni csak 50 cm-es vastagsagu vasbetonbol, komoly munkat
igenyelne.
 Egy magyar piramiskutato elmelete szerint az afrikai piramisok abban az
idokben tengerpartra estek, kikepzett rabszolga galyak lehettek az emelo
daru helyetesitok, maga a piramisok pedig hajozasi celra epultek, a mai
kikotokben mukodo vilagitotoronyhoz hasonloan.
 Szerintem pazarlas lenne anyi munkat befektetni egy partjelzo magaslat
elkeszitesere, bizonyara mas szerepe is lehetett a titokzatos
epitmenyeknek.

 Nem tudom, tud e valaki arrol, iletve mennyire megalapozott, hogy a Mars
es Jupiter kozott levo meteorit es kisbolygocsoport valamikor egy bolygo
lehetett? Az is feltetelezheto, hogy Foldunket latogato civilizacioval is
rendelkezhetett?
 Alitolag letezik egy bibliai iras, ahol egy profetat felvisznek es
Foldunktol tavolodva mind kerdeznek, hogy mekkoranak latja a Foldet tolle
egyre tavolodva.
 Igaz, hogy meg akkor sem ertenem miert fektettek akkora munkat a
piramisok megepiteseben.
 A Mars es Jupiter kosotti palyan az elmult heten fedeztek fel ismet ket
kisbolygot a szegedo csillagaszok, a bolygok igy a varos nevet kaptak.
  Talan tobb informacionk lesz ha urszondak megkozelitve szemugyre veheti
oket.
   Udv. Csaba.

Csaba,


>A szereles utan a szal nyulasa megallapodik. A 0,08 mmes szal teljesen
>szabadon hagyja az ingat, alig ket fok a grafikonon lathato valtozas,
ha a
>fuggesztesi ponton egy kort (360 fokot) allitok.
Igen, de a homersekletvaltozas hatasara ebredo torzios feszultseg
sokszor 360 fokkal ekvivalens is lehet.

>>igy a huzofeszultseg megvaltozasa csavarodast idezhet elo.
>Nem ketelkedem, de ugyanezt a hatast mertem csak a szigetelt dobozban
>uszomedences aszimetrikus szerkezettel. Csak a surlodasi tenyezok
>finomitasa erdekeben tertem vissza a fuggesztoszalhoz.
Ha ugyanaz a hatas megvolt, akkor miert kellet a szalhoz visszaterni?
A meres eleg jo volt uszomedencevel is.

> Ha pedig legmozgas iranyvaltozas lenne azt mindenekelott a melette
levo
>szimetrikus inga kelene jelezze.
Nem allitottam, hogy a zsinoron fuggo ingat a legmozgas befolyasolja.


Fotisztelendo Ur,
>Megis, a mostani szamban, csupan 2 reflekcio erkezett eme irasra, s
egyik
>sem mutatott ra a benne talalhato problemakra...Mizsei Janos sem, ami
>meglep...
Majdnem ugyanazt irtam le "reflekciomban" az energia kvantaltsagarol,
amit te.
Szerintem nem olvastad elegge gondosan. Ami meglep..  ;-)


>Az energia nem kvantalt. Ez a kijelentes igy, ebben a formaban
>ertelmetlenseg. Az energia kibocsatasa es elnyelese kvantalt, tehat
csakis
>diszkret adagokban tortenhet.
Raadasul ez sem igaz.
Csak ha a potencialis energia meredeken valtozik a kibocsato objektum
kornyeken.
Az atom energiszintjei kozott ugralo elekron diszkret energiaadagokban
valtoztatja az energiajat, ezzel kapcsolatban vonalas spektrumu feny
emittalodik. Ha azonban valamely energiszintre szabad elektronok
fogodnak be, a spektrum folytonos. Mint ahogy a szabad elektron
energiafelvetele is folytonos.


>ter-ido-tomeg rendszer
Szoval, "ha jo az ido, a tomeg lemegy a terre"

>elmennek vacsorazni?
>Inkabb el is megyek;-)
Joetvagyat.

Szocs,


>Nem tudom, hogy a koncentralt lezersugar mennyire terjed
>szet, ameddig eleri a Holdat, mert bizony maskulonben jol
>kell celozni.
Ugy tudom, egy 30 cmes tukrot talalnak el, es cmes pontossaggal merik a
tavolsagot.


>Ezek szerint nem fugg a fenyintenzitastol, hogy milyen
>messzire jut el a feny? Csokken a fenyamplitudo a
>tavolsggal?
Az amplitudo nem, csak az intenzitas, ha valami elnyeli.
Vakuumban nem csokken az intenzitas sem.


>szemkoztifalra teszek egy-egy tokrot, elvillantok egy
>fenyforrast es a ket tukor kozott a feny repul oda-vissza.
>Meddig, a vegtelenig?
Nem tudod a tukroket teljesen parhuzamosra allitani, es a fenyelnyelest
kikuszobolni.
A lazerben ez megy, azert mukodik (abban van egy erosito hatas a ket
tukor kozott)

>fenyintenzitastol. Minden egyedi foton, egymassal
>parhuzamosan mozog,
Alapveto tevedes. a fotonnak nincs palyaja.


>Igy elvileg lehetseges a multat meglatni, csak eppen meg
>kell elozni a fenyt.
Probald ki. Van aki lehetsegesnek tartja. En nem.


>kesobbi foton mar mas uton megy,
Nincs hatarozott utvonala a fotonnak.



>Semmi nem all, de a mindenhez viszonyitott sebesseg
>allandosaga, szamomra erthetetlen.

Ne a termeszetben keresd a hibat.

>Nem tudom milyen modszerrel erzekelik az olyan fotonokat,
>amelyek nem latszodnak.
Semmilyennel. Az erzekelt foton mar latszott. Meg is szunt.


>tamadt, hogy a ter tele van fotonokkal es fennye
>(lathatova) akkor valnak, ha rezgesbe hozza valami.
A virtualis fotonokkal telt ter nem uj otlet.
Valos foton akkor jon ki a szilardtestbol, ha egy elektron energiat ad
le, mondhatod ugy is, hogy megrangatja a virtualis fotonok nyugodt
tengeret.

>En se hallottam a Kinaipiramisokrol, de megneztem a Web-n.
>Ugyanolyanok mint a tobbi. Elhalgattak ezt is es meg
>sokmindent, de nem azert mert a gyermek agya szetrobbanna,
>hanem mindig erdekek vezerlik az emberiseget. Ha nem illik
>bele erdeklodesi korebe, alhalgatja.
Elterjedt szobeszed. Semmi sincs elhallgatva. Csak az idonk keves, hogy
mindent befogadjunk.

>alatt lefutotta. A dicsoseg fentartasanak egyik modszere,
Az emberiseg nagy resze szerencsere nagy ivben le..... a dicsoseget. En
is.
Semmi dicsoseg nincs a jelenlegi egyiptomiakra nezve abban, hogy oseik
egy csomo kovet egymasra pakoltak.

Marky,
>
>A papiruszhajo Thor Heyerdal nevehez fuzodik.
>

En is tudom, de nem tudtam, hogy kell leirni helyesen a nevet....

Koszi.


Janos

Sziasztok!
Megint sorlimit lesz... Szocs irta:

> A dicsoseg fentartasanak egyik modszere,
> de nem mergesit. Igy volt, igy lesz.
Nem. 2002-t irunk. Itt az ideje, hogy ez megvaltozzon.

Endre
ui: ... Irjunk 2003-at! :-DDD

Marky:
> Ezekre a kilogo kovekre lehet utat epiteni, ami egyfajta
> szerpentinkent kigyozik a piramis palastjan folfele, ezen 
aztan fol lehet
> huzni a koveket daru nelkul is.
Ez nagyon erdekes, kreativ gondolat. Azert vegyuk 
figyelembe, hogy husztonnas kovekrol van szo a valosagban, 
illetve hogy ha kilog, akkor merlegkent funkcional, tehat 
minel jobban kilog, annal kisebb suly is elegendo a 
kibillenesehez. Szerintem ez igy nem eletkepes modszer.
A szukseges mennyisegu agyag pedig tudtommal nem all 
rendelkezesre a piramis korzeteben. Azert erdekes gondolat.

Kalman:
> > Nem hallottal rola, hogy megprobaltak, de keptelenek
> > voltak akkora kovekbol epitkezni meg a mai
> > darutechnikaval is? Kisebb kovekbol epitettek es az is
> En nem ertem mi benne a nehezseg, csak penz kerdese.
> Akar komplett szallodat, vagy sportstadiont is 
elguritanak.
> Persze nem a mai hagyomanyos(!) darutechnikaval.
Jo, akkor most terjunk vissza az 5000 evvel ezelotti 
valosaghoz.

>  A nadtutaj es faronkok mar gazosabb, nem tudjuk hogyan 
csinaltak,
> vagy csak en nem tudom? :) Ketsegtelen hogy nehez, de 
tavolrol sem
> tartom lehetetlennek. Ma pedig biztos hogy rutinmunka, 
meg specialis
> eszkozok nelkul is.
Szetszedi a tutajt, hajot, mintha alatta sem lenne, lehuzza.

Udv: Endre

Sziasztok!

Kerem a relativitas-szakikat, hogy segitsenek be a vitaba, 
hogy tisztazodjanak a dolgok.

Kedves Janos,
> >Nem hallottal rola, hogy megprobaltak, de _keptelenek_
> >voltak akkora kovekbol epitkezni meg a mai
> >_darutechnikaval_ is?
> Nem hallottam, de a mai darutechnikaval en sem 
probalkoznek.
> A piramisok kornyeken epp eleg informacio van az epites 
modszereirol,
> gondolom, azt lehetne kovetni, ha valakinek lenne eleg 
penze ra.
Talan ugy gondolod, hogy ha ma nem tudunk rendesen 
mozgatni, illeszteni 20 tonnás koveket, akkor az akkori 
technikai szinvonalt kell segitsegul hivnunk? A homoktoltes 
gyermeteg elkepzeles, hiszen a labak is, hat meg a huzigalt 
sulyos kovek percek alatt szetviszik a toltest, ami nem 
mas, mint egy homokdune. (Tudsz mas "darutechnikarol"?) A 
faronkoket kemeny feluleten szetforgacsolja a ko. Az a 
technika pedig - amit bar nem tanultam, de - ami a National 
Geographic Channel-en volt lathato, hogy fa-raklapon huztak 
kotellel huszan a kovet, mikozben locsoltak az utat, hogy 
csuszos legyen a sartol, ott egy kis *asztallapnyi* kovel 
szenvedtek, nem egy husztonnas monstummal! :-))) Szoval 
milyen technikakra gondolsz?

> >idopillanata, termeszetesen kesessel, es EMELLETT mondjuk
> >t10 es t11 kozott hirtelen eljut hozza t200 is, tehat a
> >megtapasztalasi sorrend nem t10, t11, t12 lesz, hanem 
t10,
> >t200, t11, t12.
> Na most, ha van egy folytonasan lejatszodo folyamat A 
ban, akkor az
> hogy latszik B ben?
> Mondjuk egy ora jarasa: mennek szep egyenletesen a 
mutatok, Bben meg
> egyszerre csak ugrik a mutato, megmutatja a t200at, majd 
visszaugrik?
Nem ugrik semmilyen mutato. Megtapasztalasi sorrend 
valtozik.

> Aztan tovabbmegy, es jo sokara megint mutat t200at? 
Szoval B reszere
> egy egyszeri esemeny A ban ketszer latszik?
Igy van, visszhangzik. Miert baj ez? Ez pontosan 
ugyanolyan, mint amikor kuldozgeted nekem a leveleket 
postan, amelyek egy het kesessel erkeznek meg hozzam. De 
egyszercsak kuldesz egy emailt is, ami kb. azonnal 
megerkezik. Azt tapasztalom, hogy kapom a t10-edik 
leveledet, majd megjon a t200-adik es kicsit meglepodom, 
mert meg nem tartunk ott, de elteszem, majd kapom a t11-
ediket, es majd valamikor a t199 utan meg fogom kapni a 
t200-at is postan. Mi azzal a problema, hogy elore tudom, 
hogy mit fogsz kuldeni t200-ban? :)

> Informacio nyilvan ugy veheto, hogy detektaljuk. A 
kibocsatas
> energiavaltozassal jar. Ha ketszer sikerul detektalni, 
akkor van egy
> informacionyi plusz energiank a semmibol.
Az informacio akkor most energia? Mindegy, tegyuk fel, hogy 
technikailag mar alkalmazni tudunk egy ilyen gyorsatvitelt. 
Kimegy a szondank egy 10 fenyevnyire levo oreg csillaghoz 
es jelenti, hogy ez a csillag eppen most keszul 
szupernovava robbanni. De a robbanas fenye es _energiaja_ 
majd csak 10 ev mulva er el hozzank. Vilagkatasztrofat 
jelent az, ha elore tudjuk, hogy 2012. oktober 2-an az 
egbolt egy meghatarozott pontjan kenyelmesen megnezhetunk 
egy szupernovarobbanas? Nem. Atjott a szonda jelentesen 
keresztul a robbanas energiaja? Nem.
Fizikailag problemat jelent, netalantan paradoxonokat szul 
az, ha a Duna egyik partjarol a masikra nem atkiabalva 
kommunikalunk, hanem mobiltelefonon, vagy ha nem postan 
kommunikalunk, hanem e-mailben? :) Nem is ertem miert kell 
ilyeneket kerdezgetnem. :)))

Math az iment azt mondta, hogy NINCS HELY es NINCS SEBESSEG 
(amivel en tokeletesen egyetertek, magam is erre a 
kovetkeztetesre jutottam magamtol, es nagyon orulok, hogy a 
csipkelodesemre ezzel valaszolt). Ha viszont nincs hely es 
nincs sebesseg, akkor tavolsag sincs. (Ugy is 
fogalmazhatott volna: "Nincs kanal." :)) )

Na de a kerdes nem az, hogy pluszenergia vagy sem, hanem 
hogy hol ugrunk a multba?

> A fenysebesseg informacioterjedesi maximumkent valo 
elfogadasabol
> viszont egy egesz, ellentmondasmentes rendszer 
kovetkezik, kiserleti
> bizonyitekokkal, tapasztalati tenyekkel.
Ennyi erovel azt is elfogadhattuk volna, hogy az 
informacioterjedes maximuma a hangsebesseg. Aztan meg 
torjuk a fejunket, hogy hogy a p***aba lehet gyorsabban 
kommunikalni fennyel/elektronikusan, hiszen az 
informacioterjedes maximuma a hangsebesseg.

> viszont egy egesz, ellentmondasmentes rendszer 
kovetkezik, kiserleti
> bizonyitekokkal, tapasztalati tenyekkel.
En is be tudom bizonyitani ezer kiserlettel, hogy a 
hangsebesseg a max. Nagyon egyszeru: kihagyom belole azokat 
a kiserleti tenyezoket, melyekben kozrejatszana a feny-
/elektronikus informaciotovabbitas, es kizarolag hangot 
hasznalnek. Ez olyan lenne (es olyan is), mintha azzal 
igazolnam, hogy nem parkol mogottem egy piros Ferrari, hogy 
csak elore nezek, es posztulalom: nincs elottem Ferrari, 
tehat mogottem sincs. Es mind az ezer kiserleti 
bizonyitasom, melyben az informacio maximalisan a hang 
sebessegevel terjedt, nem er egy rozsdas fazekat sem.

Az ERP eppen arrol szol, hogy ha az egyik fennyalab 
polarizaciojat megvaltoztatom, akkor a masike is 
megvaltozik, megpedig azonnal, nem a fenysebesseg 
lomhasagaval. Ennyit az ezer kiserletrol, mely igazolja a 
fenysebesseg etalon voltat. Lehet hogy az anyag nem halad 
fenysebessegnel gyorsabban (annak ellenere, hogy nincs se 
anyag, se sebesseg, es hogy a neutron felszine gyok2*c-vel 
kering), de nem jelenthetjuk ki, hogy az informacio sem, 
amig nem tapasztaltuk meg, hogy igen, mert ez olyan lenne, 
mintha nem neznek hatra es ugy jelentenem ki: nincs 
mogottem Ferrari, vagy mintha nem ejtenem le az almat es 
ugy jelentenem ki: nincs is gravitacio.

De mindez mellekes: a kerdes: hol van a multbauzenes a 
felallitott gondolatkiserletben? Tehat miert multbauzenes 
az, ha x<10ev idovel elobb tudom, hogy a bizonyos 10 
fenyevnyire levo csillag szupernova lesz? Nem 11 evvel 
elobb tudom (tehat meg mielott a szonda odaert es uzent 
volna!!), hanem kevesebb, mint 10 ev.

Udv: Endre

On 2 Oct 2002, at 9:19, Almasy Laszlo 16-82 wrote:
> Kedves Sandor,
> Szeretnelek megnyugtatni, hogy mi semmit nem szoktunk
> ok nelkul kivagni, es ha ugy iteljuk meg, hogy valamelyik 
hozzaszoas
> kivagando, akkor irunk egy kulon levelet a szerzonek, 
megmagyarazva
> a dolgot. En attol tartok hogy vagy a szamitogep rendszer 
okozta a leveled
> nem-megjeleneset, vagy valakinek az emberi hibaja, amit az 
illeto nem vett
> eszre es igy nem is tud rola.
>  Ha veletlenul a jovoben ujra ilyesmi tortenne, akkor azonnal irj 
kerlek
> nekunk, pl erre a cimre ,   hogy 
kideritsuk a
> hibat.
> Megertesedet kerem,
> Almasy Laci

On 2 Oct 2002, at 10:53, Laszlo Meszaros (ETH) wrote:
> Szia Gobe,
> Nem lehet, hogy a cikked valojaban megjelent
> a #1960-ban, csak nem vetted eszre...?
> Udv///Laci
Mea culpa. Mea maxime culpa!
Igy igaz!
A cikk megjelent es csak a reklamacio elkuldese utan talaltam ra 
az 1960-asban.
Mit mondhatnek meg?
Ugy latszik, hogy bennem volt meg egy tuske az Isvara-s levelem 
visszautasitasa miatt. :-(
Ezuton kerek bocsanatot minden moderatortol.:-((~
Udv. go'be'

TUDOMANY 1962
> >Forras Neale Donald Walsch: Beszelgetesek Istennel c. konyve.
> Tudsz internetes forrast ?

http://www.cwg.org/

Rakattintottam! Megjelent a szeme, jo nagy, zold irisszel es 
azt irja rajta, hogy: Boold Br owned you
  Lent pedig: Karina i love u baby!

Ennel tovabb nem jutottam, nem talaltam aktivalhato pontot.
Mi az isten volt ez? :-))
Udv. go'be'

Hello,

egy rovid hozzaszolas a gombhalmaz temahoz.

>> Legjobb tudomasom szerint a galaxismagok kozepeben mutattak ki a
>> leghatalmasabb fekete lyukakat!
>> (10^9 naptomeg!!!) Ezek utan, hogy ezt komolyan gondolom-e, az nem
>> kerdes...
> Igaz, ott vannak, es a kozvetlen kornyezetukbol mar "beszip-
> kaztak" a csillagokat (is) joreszt. Ami meg belejuk hull az
> pedig nem lassulo, hanem spiralis palyan egyre gyorsulo moz-
> gassal tortenik. Ha gombhalmazokban is lennenek ilyen
> esemenyek ("osszeroppanas" - beszipkazas), akkor azok is
> hasonloan gyorsulo mozgassal tortennenek.

A neten talaltam egy cikket egy gombhalmazban talalt fekete lyukrol. 

http://spaceflightnow.com/news/n0209/18blackhole/

Krisztian

Szocsnek
> A rendorok logikusan gondolkodtak, csak nem jo helyen
> kerestek es foleg nem eleg gyorsan (2xc-vel).
Hmmmm... Logikusan?? Persze, elegendoen alacsony
szintrol nezve 1 beka hatso fele is magaslatnak latszik. 
> Nem tudom, hogy a koncentralt lezersugar mennyire terjed
> szet, ameddig eleri a Holdat, mert bizony maskulonben jol
> kell celozni. Itt meg egy kerdes; a Hold-Fold tavolsagot
> ugyanolyan celzassal merik, a Holdfazis barmely szakaszan
> (Holdperiodusban)?
Ezt szorodasnak nevezik, es a lezernek az az elonye, hogy
kevesbe szorodik. Azt nem tudom, hogy a Fold-Hold tavon
mekkora a szorodasa. A holdfazis lenyegtelen. 
> Ezek szerint nem fugg a fenyintenzitastol, hogy milyen
> messzire jut el a feny? Csokken a fenyamplitudo a
> tavolsggal? Ezt gyakorlatba megfogom csinalni. A ket
> szemkoztifalra teszek egy-egy tokrot, elvillantok egy
> fenyforrast es a ket tukor kozott a feny repul oda-vissza.
> Meddig, a vegtelenig?
Termeszetesen csokken az intenzitas, mig vegul nullaig
is lemegy, ez tukrok kozott is igy van. Ha nem vakuumban
csinalod a kiserletet, akkor nem erdemes kiserletezned,
es meg mas okbol (interferencia) sem erdemes.
> Ha igy tekintem, akkor a mozgasban levo fenyforras altal
> kibocsajtott fenysugar elhajlik. A golyot a tehetetlenseg
> hajtja, de mi hajtja a fenyt (fotont)? A fenyforrastol
> kapott energia?
Meg is valaszoltad a sajat kerdesed. Amikor terjed inkabb
celszeru hullamnak tekinteni.
> Igy elvileg lehetseges a multat meglatni, csak eppen meg
> kell elozni a fenyt.
Igen. A vilagurben minel tavolabbi objektumot nezunk, annal
regebbi multba latunk vissza. Persze a fenyt nem fogjuk
megelozni.
> Ha a fotont nem erdekli, hogy kovetik-e masok, akkor az
> ervenyes, nemcsak a sebessegere, hanem az utiranyra is. A
> kesobbi foton mar mas uton megy, ha a fenyforras mozgasba
> van es minden fenyforras mozgasban van. Elhajlik a feny.
Ezt nem szokas elhajlasnak nevezni. Amugy a lenyege igaz.
> Ha a
> Holdhoz ero lezersugar szetterjed, akkor nem veheto eszre.
> Nem tudom mennyire terjed szet?
En sem tudom, de elengendoen intenziv fenyforras
fenyebol marad annyi, amennyit a visszaverodes utan
eszlelni lehet itt a Foldon.
> A feny nem utkozik ellenalasba, a terben, ha nem csokken a
> sebessege es akkor mi hajtja az elszakadt fotont, ha nincs
> tehetetlensege? 
Ez nem egeszen igy van. A feny terjedesi sebessege fugg
a kozeg optikai surusegetol. Pl. vizben, uvegben lassabban
terjed (megy) mint vakuumban. Terjed a hullam, es amig
nem nyelodik el, vagy interferencia miatt nem oltodik ki
addig megy megallas nelkul. Nem kell neki tehetetlenseg,
mert nincs nyugalmi tomege. Persze E = h"nu"= mc^2
alapjan ki lehet szamitani a fotonnak megfelelo tomeget. 
> Nem tudom milyen modszerrel erzekelik az olyan fotonokat,
> amelyek nem latszodnak. Nekem egyszer az a gondolatom
> tamadt, hogy a ter tele van fotonokkal es fennye
> (lathatova) akkor valnak, ha rezgesbe hozza valami. Udv, szocs
Teves gondolat, persze virtualis fotonokkal tele lehet a
vilagur is.
Az elektromagneses sugarzasok teljes frekvencia, ill. hullam-
hossz tartomanyat fotonok "viszik". Szemmel csak a lathato
tartomanyt latjuk. Lasd a mostanaban masok altal irt
valaszokat. A tobbihez - gamma-, UV-, infravoros-, radio-
tartomany vannak muszereink. Udv.: S. Zoli

Sziasztok!

> Egy kovet egyszerre kb. 10 ember mozgatott, es mivel 0,5 m^3 ko van vagy 2
> tonna, 20 tonnas kovek mozgatasahoz sem kell olyan eszeveszetten sok ember
> (mar ahhoz kepest, hogy hanyan dolgoztak a piramisok epitesenel).

Nem lenyegi az eszrevetelem, de azert megjegyzem, hogy a tomeg becslesed
kicsit tulzo. Nehany suruseg egy jegyzetbol:

marvany, granit, bazalt: 2,8 kg/dm3
homokko, kvarcit: 2,4 kg/dm3
meszko: 1,7 kg/dm3
mesztufa: 1,3 kg/dm3

Udv:
Joco

> Felado :  [Hungary] irta:

>>>Valoszinusegbol es egy esetbol nem lehet megalapozottan
>>>kovetkeztetest levonni.
>>Kerdes mit jelent a "megalapozott kovetkeztetes"? Ez itt nem matek.
>de tudomany, es a tudomanyban a matematikai kerdesekben a 
>matematikailag helyes valasz szamit megalapozottnak.

De ismetlem ez nem matematikai kerdes, igy a matekilag helyes 
valasznak nincs szerepe. U. n. metafizikai valoszinuseg. 
Mar az elejen teljesen kisilkott a vita.
En szerettem volna a dolog termeszettudomanyos oldalan allo erveket, 
ellenerveket "provokalni" konkret antropikus hatasokkal
kapcsolatban.
De ugy latszik nem kerulheto meg a metafizikai, ideologiai sik.
Ez viszont jellegebol fakadoan nem dontheto el vitaval, ervekkel, 
kulonben mar regota eldolt volna melyik vilagnezet a kizarolag 
"helyes". Mindazonaltal lehet filozni is.

Latszik ez az eldonthetetlenseg a kovetkezokbol:
>>De megis! Ki jar el helyesen? Az, aki atlep az iszonyu
>>valoszinutlensegen "nem volt az 0" felkialtassal, vagy
>>az, aki egy szigoruan egyebkent eldonthetetlen
>>kerdesben erosen valoszinusiti a csalast?
>az elso.
Szerintem a masodik. Szerintem a Te valaszodba van "beepitve" a
vilagnezet, az eloitelet. Nem tudnek olyan kis valoszinuseget
mondani, hogy elgondolkoztasson egy termeszettudomanyosan szigoruan 
ok-okozati gondolkodassal egyebkent eldonthetetlen kerdesben. 
Holott imho ezugyben ugyanugy alkalmazhato a valoszinuseg
szerinti gondolkodas, mint ahogyan bar nehezen, de elfogadtak azt
a mikrofizikaban. Meg akkor is, ha csak egyetlen vilagegyetemet
ismerunk.

Filozzunk, nezzuk miert?
Minden tudomanyos magyarazat szuksegszeru feltetele, hogy az 
allitasat szuksegszeru [na jo: nagyon valoszinu] kovetkezmenykent
fogalmazza meg. Ha elfogadjuk, hogy ezen eszmeletlenul
valoszinutlen antropikus tulajdonsagok sokasaga mind egy nagyon kis
valoszinusegu veletlenek eredmenyei, akkor eleve es valszeg tul 
koran feladjuk ezen a teruleten a tudomanyos magyarazat kereseset.
Ez persze nagyon jol jon, ha _mindenaron_ a vilagnezetunket 
akarjuk megvedeni a kisertesektol, de ezzel indokolatlanul 
kutathatatlannak minositjuk es eleve lemondunk a vizsgalodas 
lehetosegerol. Ha teszemazt Kepler azt allitotta volna, hogy a 
bolygok egy irto kis valoszinusegu esemeny bekovetkezte miatt
keringenek ellipszis palyan, pedig mozoghatnanak kismillio egyeb
modon is es ezzel megelegednenk, [es egyeb esetekben is igy 
jarnank el] akkor ugye sokkal kevesebbet tudnank a vilagrol.
Az, hogy a VE izotrop, a Big Bang elmelet szerint lehetseges,
csak irto kicsi a valoszinusege. A rulettel ellentetben a 
tudomanyban megis indokolt vizsgalni azt, hogy _miert_ izotrop
VE-ben elunk. Miert ez az irto valoszinutlen eset "valosult meg?
Nem lehet elintezni azzal, hogy "tortenetesen ezt huztak ki".

Az elet es az ertelem nem csupan egyike a miriadnyi letezonek,
hanem felsobbrendu, kituntetett letezo. A bonyolultsaga folytan
[az emberi agy az ismert legbonyolultabb dolog], de az ontudata,
akarata, erzelmei, muveszete, vilagmegismeresi es megvaltoztatasi
torekvese folytan. Ez nem antropocentrikus, hanem objektiv itelet.
Emiatt egy ertelmet hordozo VE valami egeszen mas, minosegileg
felsobbrendu VE annal, amit egy vagy millio masik elettelen VE 
jelent. Ez nem hasonlithato ahhoz, hogy egy adott szamotost 
huztak ki a lehetseges 40millio ugyanilyen erdektelen szamotos 
kozul. Ez inkabb valami olyasmi, mintha a kovetkezo heten egy 
AIDSvirust, egy bekat, egy csecsemot, egy Napoleont meg egy 
ET-t huznanak ki a pesti lotton a maguk valosagaban szamozott 
golyok helyett. Ne is ird, tudom, Te maskepp gondolod. Nem lehet
vitaban eldonteni.

Az viszont mar tudomanyos tenykent kezelheto, hogy a VE rengeteg
alapveto fizikai tulajdonsagaban, azok szinte leirhatatlanul
valoszinutlen megvalosult allapotaban ezernyi nyilkent mind
egyenesen az ertelem letrejottenek lehetoseget megteremtve 
mutatnak az emberre.

"Tegyuk fel ad abszurdum, hogy a VE elettelen, de ugyanekkor minden
parametere a Jupiter voros foltjara van hangolva, megpedig ugy, 
hogy ezen kivul semmi mas letezo sincs, amelynek relaciojaban 
hangoltsagrol lehetne beszelni. Egy ilyen hipotetikus esetben a 
Jupiter voros foltja, annak ellenere, hogy ugyanolyan kozonseges 
letezo, mint barmelyik masik, a VE altal kituntetette valna.... 
ugy tunik, hogy azok a letezok, amelyeknek kozmikus 
lehetosegfeltetelei a hataron vannak, eppen az ertelmes elet fele 
mutato antropikus nyilra esnek, ami persze nem veletlen: az 
ertelmes elet nem csupan egy "voros folt", hanem az ismert 
termeszeti letezok legosszetettebbje, amely mint ilyen a 
hierarchikusan egymasra epulo szervezodesi szintek csucsan 
helyezkedik el."

>>Ugyanakkor emlekezzunk arra, hogy a mai mikrofizikaban
>>magat a valoszinuseget realitasnak tekintik.
>ezzel mit akarsz mondani?
Hogy masfele valoszinuseget is realitasnak tekinthetunk, de ez csak
metafora.

>>Tobb esemenyter van. Sok tucatnyi esemenyterben
>>[egymastol fuggetlen fizikai allandok] eppen mindenhol
>>az az ertek valosult meg, ami az ertelemhez feltetlenul
>>szukseges. Persze lehet ezeket a fuggetlen 
>>esemenytereket szummazni. 

>Matematikailag. vegyuk az esemenyter descartes szorzatat=komplex 
>esemenyter. szorozni es nem summazni kell a valoszniusegeket. 

Nem akartam en szorozni a valoszinusegeket, csak arra akartam utalni
hogy az ezernyi _fuggetlen_ esemenyteret [fizikai allandot, stb.]
lehet egyetlennek tekinteni matekilag. Egyebkent, ha az ezernyi 
csodat [eszmeletlen kis valoszinusegeket] szorozni kell, akkor
irto nagy csoda [irto kis valszinuseg] lesz az eredmenye ennek a 
"szummazasnak", osszesitesnek.

Maga a valoszinuseg-valoszinutlenseg egyebkent nem alapveto eleme
az antropiaproblemanak, csak "szemlelteto eszkoz". Mert ha mind az
ezernyi fizikai allando/teny, amelyek lehetseges formaiknak csak 
elenyeszo toredeke ad lehetoseget az eletre, ha mindezen tenyeket
szamunkra ismeretlen fizikai torvenyek korlatoznak arra az 
egyetlenegy formara/ertekre, amely az elet feltetele, akkor is 
mindegyik ugyanugy antropikusan hangolt lenne. Hagyjuk a lottot!

>>Speciel meg abban sem ertek egyet, hogy az "egyiket ki kell huzni"
>Ok, de ez masik kerdes. az antropikus erv ugy szol, hogy miert 
>pont ilyen a vilagegyetem, tehat a vilagegyetem letezese adott.

De ez mar onmagaban is csoda. Nem szuksegszeru, hogy valami is 
letezzen.

>>valasz: "Azt mondanam neki, hogy Uram, nem adtal szamomra 
>>elegendo informaciot ahhoz, hogy ateizmusomat elvessem."
>>Nos informacio, tudomanyos informacio mar van ezernyi.
>Nem alliothatsz ilyet, errol szol a vita. Egyetlen tudomanyos 
>igennyel helytallo igazolo informaciorol sem tudok.
Ezernyi pontos nyilkent az eletre utalo tulajdonsaga ismert
az Univerzumnak. Biztos info nincs, valoszinusito infok vannak.

>A lotto barmely huzasanal azt kellene mondanod, hogy egy iszonyu
>kis valoszinusegi esemeny kovetkezett be, tehat a semad szerint 
>csaltak. Rossz az erv semaja, mert mas analog esetekben nem 
>allja meg a helyet. Miert pont isten eseteben gondolkodsz 
>mashogy, mint a lottonal?

A sema jo. Mert 1./ A lottoban nincs kituntetett szamotos, a VE 
eseten pedig erosen kituntetett az ertelem jelenlete, lehetosege.
2./ Szamit az is, hogy mekkorat tekintunk csodat jelento kis 
valoszinusegnek. Ha 9 kvadrillio szambol huznanak otot, akkor 
tenyleg nagyobb csoda lenne egy ottalalatos, de mint irtam meg ennel
is sok nagysagrenddel kisebb valoszinusegekrol van szo itt. 3./
A csoda nem bizonyitek a csalasra, csak erosen valoszinusiti azt.
Es imho az a normalis, ha biztos info hianyaban a sokkal valoszinubb
esetet feltetelezzuk.

>Egy ilyen vilagegyetem nyilvan azert el rovid ideig, mert gyorsak 
>benne a folyamatok. A gyors folyamatok pedig eredmenyezhetnek 
>gyors evoluciot. Minden lehetseges mas idoleptekben.
Nem gyorsabbak benne a folyamatok, hanem kisebb erovel dobtak fel a
kovet, ezert hamarabb visszaesik.

>>Ha nem alakulhatnak ki benne komplett atomok, akkor sem
>>lehetne elet.
>Miért? Mas alapon nem lehet?
Nem. Atomok nelkul, kaoszban nincsenek bonyolult strukturak.

>>Ha nincs egyetlen olyan elem {szen} ami elegendoen
>>bonyolult molekulakat kepes alkotni, akkor is elveszett
>>a fejsze nyele.
>Miert, mas alapon nem lehet?stb. vegig azt bizonygatod csak, hogy 
>a mienkhez hasonlo elet nem lehet. figyelembe se vetted az ervemet.
>nem veszed szamitasba az osszes lehetseges eloformat.
Egyszeru elet nem lehet. Errol ezer oldalakat irtak szaktudosok.
Es leginkabb ezt az ellenervet dongoltek agyagba eddig az 
antropiaval foglalkozo tudosok. Ismetlem. _Semmilyen_ elet nem
lehetne a VE antropikus hangoltsagai nelkul.

>>En erosen vitatom azt, hogy emiatt mar eleve nem kellene
>>elgondolkozni a let iszonyu valoszinutlensegen.
>Gondolkozni lehet. Erdekes is, de azt a bizonyos kovetkeztetes 
>levonni illogikus, deduktivanis, es metodikailag is.
Penig errol szol a filozofia ezer eve.

>szerintem Occam borotvajanak jobban megfelel vegtelen sok 
>falszifikalhatatlan fizikai vilageygetem, mint egyetlen 
>falszifikalhatatlan metafizikai isten.
"Mas" vilagegyetem, plane millio legalabb ugyanannyira metafizikai
am!!!

>eleve nem latom be logikusan, hogy miert kellene csodalkozni 
>azon, hogy a vilagegyetem parameterei olyanok, amilyenek, ha ennek
>ugyanaz a valoszinusege, mint annak, hogy masok lennenek.
Az eletet hordozo lehetseges VE-ek valoszinusege sokkal, de sokkal
kisebb, mint az ureseke. De meg ennel is sokkal-sokkal nagyobb a 
"valoszinusege" annak, hogy ne letezzen semmi. Lehet jatszani a
hatarok meghuzasaval, csoportositassal. Udv, Peter.

Fijug! Mar most is legalabb 5 solimitnyi mondanivalom lenne. De a 
holnap megjeleno levelemet mar reggel megirtam, csak holnaputan 
mehet az elso valasz a ma olvastakra. Ellenveteseitek tobbsege mar
ezerszer jol cafolt, ha ismernetek az irodalmat fel sem hoztatok 
volna. Ketelkedni, megalapozatlanul allitani mindig kevesebbb sort
kivan, mint cafolni, bizonyitani. Eleve hatranyban vagyok. Peter.

> E-mail :  [Germany]
 

Szia Marky.
 
<<<Ennek semmi koze a "digitalis" definiciojahoz. 
A "digitalis" csupan azt
jelenti, hogy egy fuggveny (jel) nem vehet fol tetszoleges 
y-erteket,
hanem csak veges szamu, elore definialt erteket. Egy masik 
dimenzio az,
hogy a fuggvenyertek-valtozas tetszoleges x-erteknel 
bekovetkezhet-e, vagy
sem. Tehat letezik fuggvenyertekben diszkret, de idoben 
folytonos
fuggveny, ill. fuggvenyertekben folytonos, de idoben 
diszkret fuggveny is.
Amire Te gondolsz, az az idotartomanyban es 
ertektartomanyban egyarant
diszkret fuggveny.>>>


Az egyertelmuen igaz, hogy az eloszervezetben nincs, 
a "digitalis" definicioval azonos informacioforgalom. 

<<<Egy analog jelfeldolgozo rendszernek miert nem lehet 
idoben
es ertekben diszkretizalt jelet a bemenetere adni? (Kicsit 
sarkitva: egy
hangszorora is rakapcsolhatsz negyszogjelet, nem kell 
szinusszal hajtani.)>>>

Lehetni eppenseggel lehet, de a termeszetben nem-igen 
fordul elo, csak a technikaifejlodes hozta magaval. Pld, a 
film, tv kepkockak valtasa (ez is sarkitva), amely csak 
meghatarozott, minimalis frekvenciaval erheto el A nagyobb 
frekvenciaval is lehet, de akkor a receptor nem koveti a 
bemeno frekvenciat. A bayte-be becsomagolt informaciot 
egyaltalan nem ismeri fel az eloszervezet.

<<A digitalis jelfeldolgozasnak (digital signal processing) 
iszonyatos
irodalma van..>>>

Ezt nagyjabol  tudom, de azt nem ismerem, hogy pld. egy 
szeles hangfrekvenciasavbol, hogy lehet kiszurni az egyes 
frekvenciakat es foleg milyen egyedi savokban. Pld a 
halloreceptorok megkulonboztetik a 0.1 Hz-s 
frekvenciaelterest is, foleg az also frekvenciasavban 
(foleg jo zenehallassal rendelkezok), de athallas van, a 
receptorok kozott is. Pld a beszedmegerteshez szukseges 250-
3000 Hz savot, hany egyedisavra lehetne osztani, digitalis 
modszerrel, amelyet azutan lehet multuplexelni.

<<<<Egyaltalan nem problema huszadfoku digitalis 
sa'vszu"ro"t programozni, mig
analog modon osszerakni 10 muveleti erosito es 10-10 
kondenzator es
tekercs kell hozza. Ezzel igen meredek le- es felfutasu 
atviteli
fuggvenyeket lehet generalni. Ez frekvenciamultiplexelesnel 
jon jol.>>>

Ezt igy megertettem. En muveleti eositovel csinaltam. Ahogy 
latom meg programozni is lehet, ami nagy elony lenne az 
egyenek sajatossagara rahangolni. Kar volna nemkihasznalni, 
de en nem vagyok kepes erre, gyakorlatilag.

<<<Analog multiplexelesnel 2 csatorna kozott helyet kell 
hagyni a
frekvenciatartomanyban, mert a szurok a hatarfrekvencian 
tul is meg .....>>>

Koszonom a reszletes leirast. Latom a kulonbseget es az 
elonyt is. Nem tudom a modszert olvastad-e, amellyel 
probaltam a hallashianyt potolni. Ahogy meggyoztel, a mai 
technologiaval megjobban lehtne kivitelezni, mint ahogy en 
gondoltam. Nem kell semmilkyen kodrendszert megtanulni, 
csak gyakorolni a hasznalatat, mint a beszelni tanulo 
kisgyerek. Sztereoban is konnyen megoldhato. Nem igenyel 
semmilyen orvosi beavatkozast.

Udv, szocs

> Felado :  [Hungary]

Szia!

<<<Mar miert kotne helyhez?
Az egesz szerkezet osszehozhato egy mibiltelefonnyi 
meretben, es nem is
kell Braille iras, ha a kepernyon latszik a szoveg.>>>>

Ezt elhiszem, de ha az ember megy az utcan, forgalom 
kozepette, bizony nehez a kepernyot figyelni, olvasni, es 
szablyosan is kozlekedni. Ehez lekell ulni egy utszeli 
padra. Az en modszeremmel, a szem nincs lekotve a hallasra. 
A tapintasi receptorok, a test nagyreszen, nincsenek 
igenybe veve a gyaloglasnal, s ezeket lehet alkalmazni a 
hallasra.
Megy az utcan a delikvens, radudal egy auto,  utana kialt a 
baratja, jon a villamos nagy zajjal. Mindezeket, hogy irja 
ki a kepernyo? Ha ki is irna, honnan tudja milyen iranybol 
jott a hang, milyen hangos, stb. A kornyezeti zajokat nem 
lehet kiirni kepernyore.

<<<Egyebkent ha a Braille irast lassabban tapogatja le az 
ember, akkor a
te ingerlo eszkozodet mitol tapogatna le gyorsabban?>>>

Azt nem vetted eszre, hogy nem en tapogatom le, hanem a 
keszulek "tapogat meg" engen, tehet nincs keses, szinkronba 
van a tapintas a kornyezet zajaval.  Sztereoban 
iranyerzekelo is.

<<<Minek nevezzuk a kepernyon megjeleno szoveget?>>

Termeszetesen analog jel az is, vagy maskent fogalmazva, az 
irasjelek analog informaciot kozvetitenek a szemnek, az 
egyes pontok intenzitasa szerint..

 Udv, szocs

In article >,  says...
> Sziasztok!
> 
> Arpi irta:
> > Tényleg, van arra vonatkozó valamilyen elmélet, hogy
> akkor, amikor hírközlés
> > gyakorlatilag nem létezett, hogyan terjedhetett el a
> földön a piramisépítés
> > "technikája"?
> Hm.. Szerintem atkiabaltak!

Vagy egyszeruen rajottek hogy piramis format viszonylag konnyen lehet 
epiteni es eleg biztonsagos is.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Kvantalt energia.... ( 90 sor )
> Idopont: Tue Oct  1 17:13:44 CEST 2002 TUDOMANY #1963

Kedves Woland! Tiszteletem!

Olvasom a HIX Tudomany mai szamaba irt leveled/valaszod.
Tetszik! Ugyes... Ha nem tudsz a temaban erdemben hozzaszolni,
akkor gyalazod, lehordod, aki tud... Csak igy tovabb!!! :-) ;-)

Sa'nta Csaba
www.extra.hu/apeiron

"tehat az elmeletben nincs olyan dolog, ami szerepelne az ontoligiaban, de
kifurkeszehtetlen. nincs  (hely,sebesseg) allapot."

Aha. Szóval, ha mégis adódik egy kifürkészhetetlen dolog, akkor arra
ráfogjuk, hogy nem létezik, csakhogy a brilliáns elméletben ne legyen
önellentmondás. Ügyes! Ezt különböző korokban különböző szinteken álló
tudósok el szokták játszani.

Árpi

Kedves Math )!

> Szerintem lenyeges, hogy egyertelmuen tisztazzuk ezeket a
> dolgokat, es leszogezzuk, hogy a kifurkeszhetetlenseg
> bizony a vallas kudarcanak jele a megismeresben.

Ez olyan, mintha egy elefant azt mondana: ideje, hogy egyertelmuen 
tisztazzuk ezeket a dolgokat, es leszogezzuk, hogy a vizilo az evolucio 
felresikerult termeke, hiszen nincs neki ormanya ;->

> 3) Ellentmodasossag. Torok Peter valami olyasmit ir, hogy
> ami szamunkra ellentmondasos, az "egy magasabb egysegben
> feloldodik". Ez hulyeseg, nem jelent semmit.

Erdekes, masok itt a listan erteni velik...

> Masreszrol egy logikai ellentmondashoz barmifele ujabb
> magasabbrendu elveket is teszunk hozza, az nem oldodhat
> fel. A logikai ellentmondast csak premisszak elvetelevel
> lehet feloldani, nem hozzaadassal.

Ugyanarrol beszelunk. Az altalam hivatkozott esetekben pl. az ellentmondas 
a jo-rossz, letezo-nemletezo, igaz-hamis, veges-vegtelen stb fogalmak kozott 
all fenn. A misztikusok pedig eppen azt teszik, amit javasolsz, azaz elvetik 
a kerdeses fogalmakat, mondvan: a valosag ellentmondasmentes, a hiba tehat 
a fogalmainkban van.
Peter

Kedves barataim!
A kozeljovoben 6 honapos fizetes nelkuli szabadsagra megyek, amely 2003 aprilis
kozepen er veget. Ez ido alatt a HIX-et csak esetlegesen fogom olvasni es a
meglevo nokias emilcimemen nem leszek elerheto. A kovetkezo napokban
igyekszem megirni a meg ram varo valaszokat, de uj temakba mar nem
folyok bele.
Amennyiben kivantok, a kovetkezo cimre kuldhettek majd nekem uzenetet
ez ido alatt:

	torok_peter <kukac> yahoo.com

(nem irom le a helyes cimet egyben, mert nem kivanok spamet kapni - csereljetek
 ki a <kukac>-ot egy @ karakterre es hagyjatok el a szokozoket)

Az ido jo reszeben utazni fogok, ugyhogy a postaladamat nem feltetlenul fogom
tul gyakran megnezni; kerlek legyetek turelmesek :-)
Peter

Kedves Zoli )!

> >Masreszt a szifiliszt a tudomany mai allasa szerint
> >az Ujvilagbol hoztak magukkal a felfedezok, igy 1500 elott 
> >(az "igazi sotet kozepkorban") nem is ismertek azt 
> >Europaban.
> 
> Ennek ellentmondo hirre leltem itt, de a forrast nem kozlik:
> http://www.euuzlet.hu/szines/szifilisz.html

En a magamet innen olvastam:
http://www.archaeology.org/9701/newsbriefs/syphilis.html
Azt irjak, hogy a szifilisznek rokon betegsegei is vannak (angolul 'yaws' 
es 'bejel'... magyarul ???), ezek hasonlo tunetekkel jarnak, de lenyegesen 
gyengebbek, es az egesz vilagon ismertek voltak mar az okortol kezdve. A 
kutatasok arra mutatnak, hogy a szifilisz a 'yaws'-bol alakult ki 
mutacioval Amerikaban, kb 1600 eve.

> Szerintem a klasszikus nyugati tipusu istenkepek mogott
> a minden hierarchiak csucsan allo legyozhetetlen legfobb 
> vezer kepe lakozik !

Nem feltetlenul mondunk ellent egymasnak. Egy kisgyereknek ki ez a "minden 
hierarchiak csucsan allo legyozhetetlen legfobb vezer"? Szerintem az apja.

> A joleti tarsadalom egyedei akkor feldobottak,
> ha modjuk van ho''skodni, es akkor depressziosak vagy
> szetesettek, zavartak, ha erre epp nincs semmi lehetoseguk.

Szvsz ennek a nezopontnak komoly hibaja, hogy figyelmen kivul hagyja a 
tarsadalom mintegy felet: nevezetesen *a noket*.
Peter

Kedves Csaba!

Sajnos az emlekezetem kisse megcsalt, mivel amelyik kiserleti leirasra
gondoltam, az nem a magneses terben valo viselkedesre vonatkozott, hanem a
statikus elektromos terben valo polarizaciora adott mintapeldat, es raadasul
valojaban a golyo keszult parafinbol, a folyadek pedig ricinus olaj volt. A
dia-, es paramagneses anyagok magneses terben valo viselkedesre azonban ket
utalast is talaltam mashol, igaz a kozeg ezekben mindig levego volt. Ebbol
az egyik azonban kifejezetten az inhomogen magneses ter be-, es
kikapcsolasakor elmozdulo targyakrol ir, tehat az indukalt orvenyaramok
magneses terenek hatasarol, igy ez kulonbozik az anyagok allando magneses
terben valo viselkedestol, es az orvenyaramu fekezes analogonja. A masik
leiras viszont csucsosra kikepezett polusu eros inhomogen magneses terrol
ir, es bizbut golyorol, amelynek permeabilitasa a legkisebbnek volt jelolve
egy rovid tablazatban. Talan erdemes meg megjegyezni, hogy a dia-, es
paramagneses anyagok nagyon kismertekben teritik el a magneses erovonalakat,
amelyek szinte akadalytalanul hatolnak at rajtuk, es ezert kicsi a magnessel
valo kolcsonhatasuk. Tovabba hogy a diamagnesesseg merteke anyagi allando,
mig a paramagnesesseg eseteben a szuszceptibilitas (=rel. permeabilitas-1)
merteke olyan anyagi allando, amely ezen felul forditottan aranyos az
abszolut homerseklettel is (Curie-torveny).

Udv: Takacs Feri

On Tue, 2002-10-01 at 19:33, vf--elte.hu wrote:
> > Nem hallottal rola, hogy megprobaltak, de keptelenek
> > voltak akkora kovekbol epitkezni meg a mai
> > darutechnikaval is? Kisebb kovekbol epitettek es az is
> 
> En nem ertem mi benne a nehezseg, csak penz kerdese.
> Akar komplett szallodat, vagy sportstadiont is elguritanak.

Pontosan. Szulovarosomban (fejletlen szocialista orszag 40 ezres
varoskaja) a '80as evek kozepen csinaltak egy olyan viccet hogy a
nemzeti bank epuletet nem akartak lerombolni es kicsit odabb felepiteni,
viszont a hely meg kellett. Kerekekre raktak a mintegy 30*20 meteres,
harom szintes epuletet es odebb guritottak. Meg kanyar is volt az
utvonalon:)

Udv, Sandor

On Tue, 2002-10-01 at 19:33, tsandor--nextra.ro wrote:

> Nagyon erdekelne egy reszletes es tudomanyosan megalapozott
> leltar

Erre jo a Drake formula (peldaul
http://seti.tavkapcsolat.hu/SETISZEP/SS01DRFM.HTM) viszont ugyelni kell
vele, mert a kulonbozo egyutthatokra nagyon eltero becslest adnak a
"szakertok" es igy barmit ki lehet belole hozni. De azert keress ra a
neten, probald kihamozni az ocsubol a buzat...

> A fentieket elintezhetjuk azzal, hogy : sok-sok galaxis sok-sok
> bolygoja kozott termeszetes, hogy kerult legalabb egy amelyik
> buszken viselheti az  eMVe'eL  nevet
> (lasd Mandics Gyorgy:Vasvilagok).

:)) Nem fogjak ismerni, Mandics (es M. Veress Zsuzsanna) romaniaiak,
pontosabban temesvariak. Ugy tudom a trilogia nem is jelent meg
Magyarorszagon. Nagy kar...

Igy tehat a magyarazat azoknak akik nem ismerik: MVL, Minden Vilagok
Legjobbika, egy olyan bolygo ahol a teljesul az ember osszes kivansaga.
(Kar hogy cserebe oregedessel kell fizetni, de hat biztos van valahol
egy MVLL:)

Udv, Sandor, aki azota sem erti mikent hagyhatta a cenzura ezt a
sorozatot megjelenni

> Felado :  [Hungary]
> Nem tudom, hogy a koncentralt lezersugar mennyire terjed
> szet, ameddig eleri a Holdat, mert bizony maskulonben jol

Ez elsosorban a kollimalt sugar atmerojetol fugg. (kollimator kb egy
forditott tavcso, bemegy a kis atmeroju sugar a szemlencsen es kijon a nagy
atmeroju sugar a targylencsen) Minel nagyobb a sugar, annal kevesbe terjed
szet. Pont ugyanaz a helyzet, mint a tavcsonel, ha kis szogfelbontast
akarsz, nagy atmeroju lencse vagy tukor kell. Sacc/kb alapon par km atmeroju
foltig le lehetne menni. Mivel a Holdon tukor van, macskaszem jellegu,
nagyon jo a visszaverodes, nem nagyon nehez merni a visszavert sugarat.
(visszafele persze sokkal jobban szorodik, mivel a tukor nem nagyon nagy).

> kell celozni. Itt meg egy kerdes; a Hold-Fold tavolsagot
> ugyanolyan celzassal merik, a Holdfazis barmely szakaszan
> (Holdperiodusban)?

Ezt nem egeszen ertem. A Hold mindig ugyanazt a felet forditja felenk. Mikor
egy puskaval celzok, nem nagyon gondolkodok azon, hogy szembol van-e
megvilagitva a cel vagy oldalrol. Szalkeresztet a celra, aztan hadd
szoljon... :-)

> Ezek szerint nem fugg a fenyintenzitastol, hogy milyen
> messzire jut el a feny? Csokken a fenyamplitudo a
> tavolsggal? Ezt gyakorlatba megfogom csinalni. A ket

A tavolsaggal negyzetesen csokken az intenzitas. Egyszeru elkepzelni, egy
gombfeluleten oszlik el a feny, a gombfelulet pedig nyilvan negyzetesen no a
tavolsaggal, az ugyanannyi energia nagyobb feluleten oszlik el. Akarmilyen
messzire eljut a feny, csak csokken az intenzitasa. Amikor terjed a feny,
akkor hullamterjedeskent erdemes szamolni vele, az amplitudo negyzete
aranyos a fotonbecsapodas valoszinusegevel. (Pl. egyetlen foton keletkezik
egy detektorokkal boritott gomb kozepen. Gombhullamkent szetterjed, es r/c
ido mulva valahol eleri a gomb hejat. Ezutan valamelyik detektorban
befogodik. Nem tudni, melyikben. Ketszer akkora sugaru gombre 4-szer annyi
detektor fer, negyede a valoszinusege annak, hogy pont egy elore
kivalasztottat talal el.)

A "parhuzamos nyalab" nem egy jo elkepzeles, ez nem olyan ez, mint a kilott
soret. Inkabb valahogy igy lehet elkepzelni:
A hengeres nyalab egy korlapja a hullamfront. A korlap minden pontja egy
egyedi forras, ami gombhullamot kelt. Ezek a gombhullamok osszegezodnek.
Bizonyos kituntetett iranyokban jol osszegezodnek, mashol reszlegesen
kioltjak egymast. Egy a korlappal parhuzamos sikon "jol" osszegezodnek, egy
a kiindulasi korlaphoz nagyon hasonlo meretu kort alkotnak. De nem pont
ugyanolyat. Picit nagyobb, picit halvanyabb, picit elkenodottebb a szele.
Minel messzebb megyunk, annal inkabb. Tehat egy elkent kupszeruseg inkabb az
a "parhuzamos" nyalab. A kupszog pedig a hullamhossz / nyalabatmero aranytol
fugg (ha egyebkent "tokeletes" optikai rendszer csinalta a nyalabot).

Vizhullamokkal szoktak szemleltetni a dolgot. A csendes viztukorbe
belenyomnak egy rudat es fel-le mozgatva hullamot keltenek vele. Korkorosen
terjedo hullam lesz. Ha ket rudat egymastol valamilyen tavolsagra, akkor a
ket korhullam interferal. Ha egy szeles lapot (vagy sok rudat egy vonalban),
akkor egy vonalszeru hullam lesz, ami eleinte vonal marad, de a szelen nem
tokeletes, tavolabb pedig egyre inkabb egy nagy kornek latszik. Szelesebb
lap, surubb hullamok: tovabb megmarad a vonalszeru hullam. Itt lehet
megerteni, mirol van szo: egy fel meteres hullamhosszu hullamnak (fel meter
hullamhegytol hullamhegyig)  ugyan mindegy, ceruzaval vagy 10 centi szeles
lappal gerjesztik, egy fel centis hullamhosszunak meg nem mindegy.

Terjedes szempontjabol teljesen helytelen kicsi repulo golyoknak kepzelni a
fotonokat, pl. az interferencia ezzel a modellel ertelmezhetetlen.
Sokkal celszerubb kep az, hogy egy hullam terjed, ami kitolti a teret, majd
valahol egy reszecskevel, altalaban elektronnal, kolcsonhatasba lep. A
hullamamplitudotol fugg, mekkora annak a valoszinusege, hogy pont azzal az
elektronnal lep reakcioba. Erdemes belegondolni, a hullam kitolti a teret,
minden megfelelo tavolsagu ponton van valamilyen valoszinuseg, a tukrok,
lencsek, akadalyok alakitjak ki ezt a valoszinusegi teret. Majd megtortenik
valahol a kolcsonhatas, valamelyik elektron bekapja az egeszet, es mindenutt
mashol nullara csokken a valoszinuseg.

> szemkoztifalra teszek egy-egy tokrot, elvillantok egy
> fenyforrast es a ket tukor kozott a feny repul oda-vissza.
> Meddig, a vegtelenig?

A tukor ketfele veszteseget visz be, szorja a sugarat, es anyaga befogja
valamilyen valoszinuseggel a fotont. Jo tukor eseten dominal a szoras.
Nagyon jo minosegu ilyen elrendezes a Fabry-Perot rezonator, amit pl. a
He-neon gazlezerekben alkalmaznak, ez ket parabolatukor, egymas fokuszaban.
Ennel nagyon jo lehet a korjosag, nagyon kicsi a veszteseg, nem tudok pontos
erteket, de sacc/kb alapon millios nagysagrendu lehet a felezesi futasszam
(hanyszor pattog ide-oda amig fele-fele lesz a valoszinusege, hogy meg
megvan, vagy mar elveszett egy foton)

> <<<Tekintsd ugy a kibocsatott feny-
> impulzust, tehat a fotonokat, mint elhajitott
> kis "golyokat".>>>

Ne tekintsd, nem egy nyero otlet...   :-)

> fenyintenzitastol. Minden egyedi foton, egymassal
> parhuzamosan mozog, de elhajlott fenysugar latszik. Ezt is

Ilyen zavarok keletkeznek, ha nem megfelelo modellben probalod elkepzelni a
feny terjedeset. A hullamterjedesi modellben egeszen egyszerunek tuno dolgok
hirtelen erthetetlenne valnak, ha repulo sorettel probalod elkepzelni.

> Nem tudom milyen modszerrel erzekelik az olyan fotonokat,
> amelyek nem latszodnak. Nekem egyszer az a gondolatom
> tamadt, hogy a ter tele van fotonokkal es fennye
> (lathatova) akkor valnak, ha rezgesbe hozza valami.

Ez igy persze vicces, bar bizonyos szempontbol hasonlit a szokasos modellre,
de azert jelentos a kulonbseg is.
Egy tipikus esetet inkabb igy erdemes elkepzelni:
Valahol egy elektron magasabb energiaszintrol alacsonyabbra ugrik, es kelt
egy fotont. Ez a foton egy valoszinusegi hullam, amely c sebesseggel terjed.
Ez a hullam kitolti a teret, majd valahol, de egyetlen ponton lep reakcioba.
Amig nem lep reakcioba, nem lehet megfigyelni. Mikor reakcioba lep, pl.
atadja energiajat egy elektronnak, akkor ezt esetleg eszrevehetjuk. Attol
kezdve nincs tobbe hullam. Pl. azert vesszuk eszre, mert ez az elektron egy
CCD egyik pixeljeben kelt egy ki toltest, ez kiolvasasnal kelt egy kis
feszultsegimpulzust, amit felerositunk, es egy PC kepernyojen egy pixel
fenyerejeve alakitunk.

Aztan azt mondjuk, ez a keppont azert fenyes, mert a CCD egy pixelje
befogott egy fotont.

Akar egy olyan fotont, amit milliard eve, milliard fenyevnyire innen, egy
csillag valamelyik elektronja keltett.

Nem mondhatjuk azt, hogy ez egy kis golyo, ami pont felenk repult, hogy
telibe talaljon egy elektront pont a CCD-n. Inkabb azt, hogy egy milliard
fenyeves gombhejon volt valamilyen valoszinusege annak, hogy reakcioba lep,
es ez a nagyon kicsi valoszinuseg pont ott bekovetkezett. Ha teszem azt egy
nagyon nagy tavcso CCD-jen kovetkezett be, akkor a tavcso tukrenek jo nagy
felulete novelte meg ezt a valoszinuseget a fotukor_felulete /
CCD_pixel_felulete aranyban. Ami persze igy is kegyetlenul kicsi lenne, ha
nem keltett volna annak a csillagnak nagyon sok elektronja nagyon sok
fotont. Amibol aztan parat elkaptunk.

Udv, Jozsef