Kedves Zoli!

>>Igy diszkret
>>logikai differencialegyenletekrol sem lehet beszelni.
>Ellenben kivetel van, hiszen a diszkreten megvaltozo 1(t)
>egysegugras fuggveny derivalhato, megpedig derivaltja
>a Dirac impulzus.

Bizonyos esetekben ez egy athidalo megoldas lehet, de az 1(t) egysegugras
fuggvenyben a fuggetlen t megis csak folytonos valtozo, aminek tetszoleges
logikai valtozohoz valo hozzarendelese sokszor csak elbonyolitana a
problemat. Diszkret idopontokban valtozo logikai halozat vizsgalatanal azt
hiszem nagyon elbonyolitana a targyalast mondjuk a folytonos idokoordinata
bevezetese.

>Ez az 'allva gyorsulas' nekem mindig bizarrnak tunt.
>Ha pedig a fold anyaganak eroi taszitoan hatnak, akkor az allohelyzet
>megorzesehez feltetelezni kell egyensulyt megteremto erot.
>Ha azonban ezt az erot a terido 'zuhanasabol' eredeztetnenk, azzal
>Einsteint neg
ligalnank, aki elmeletebol szamuzte a newtoni
>gravitacio fogalmat es a gravitacios ero fogalmat is
>elvetette egyuttal.

Nincs ezzel semmi hiba. A gravitacios ero is, es a tehetetlensegi ero is
teljesen ki van kuszobolve a zuhano terido modelljeben. De nem szabad
elfeledkezned arrol, hogy nem csak egy nagy tomegu egitestekbe zuhan a ter,
hanem minden tomeggel rendelkezo testbe is, a tomegevel (pontosabban az
osszes energiajaval) aranyosan. Ezert nem csak az egbol potyogo kisbaltak
nyugszanak a Fold iranyaba zuhano teridoben, hanem a Fold is a kisbaltak
fele zuhano teridoben nyugszik. Amikor egy kisbalta eleri a felszint, akkor
a terkitolto erok (elektromos erok, Pauli-fele kizarasi elv) megakadalyozzak
ezt a kolcsonos zuhanast, es eppen akkora erovel fogja egymast nyomni a Fold
es a kisbalta, amennyi megakadalyozza a testek teridoben valo tovabbi
zuhanasat, kovetkezeskeppen a testek gyorsulni fognak a zuhano teridoben,
amit azutan mi a felszinen valo nyugvasnak eszlelunk. Egy ketszer akkora
kisbalta ketszer akkora erovel tarthato egyensulyban, mivel ketszer akkora a
terido baltaba iranyulo gyorsulasa.

>A test gorbuletbe kerult es ezaltal
>kevesbe mozgekonnya valt reszecskei lomhabba valtan kevesbe kepesek
>visszaverni a naluk meg mozgekonyabb reszecskeket, melyek
>az elobbiek vonzasa folytan viszont szabadabban esnek
>gyorsulva felejuk.
>Tehat a testek ido-anomalia kovetkezteben onmagukat
>a fokozottabb gorbuletek fele engedik csak haladni.

E szerint a testek megszilardulasa jelentos tomegnovekedessel jarna, pedig a
homerseklet csokkenese inkabb energiavesztesre utal. A szabad reszecskekre
viszont eszerint nem hatna a gravitacio.

>Tergorbuletbe futo feny az ottani lassu ideju megfigyelo szerint
>magasabb frekvenciaju. ...

Persze igy is lehet magyarazni, de mennyivel egyszerubb a zuhano terben valo
terjedessel, ahol egyszeruen az egyenesen terjedo feny koordinatai mozdulnak
el. Termeszetesen a tomegek fele zuhano terben is el lehet jatszani a
spec.rel. elvi kiserleteit, es ki lehet mutatni a kulonbozo objektumok
sajatidejenek eltereseit. Einstein is egy raketaval gyorsitott liftet
keresztulszelo fenysugaron demonstaralta a feny elhajlasat, mondvan, hogy a
Fold felszinen is ez tortenik.


Kedves Endre!

>az olomgolyo kulseje arnyekolna
>a belsejenek gravitacios mezejet (ahogy a bolygo is, ami az olomgolyot
>vonza), tehat a meretevel aranyosan csokkenne a fajsulya.

Csokken is a fajsulya, csakhogy ennek kimutatasahoz nehany naptomegnyi
olomgolyora volna szukseg. A szokasos meretu olomgolyoknal, de meg a Fold
meretu golyoknal is ez a hatas szinte teljesen elenyeszo.

Udv: Takacs Feri

> Felado : Kiss Laszlo

<<1, Nekem senki nem bizonyitotta eddig be azt a tenyt, hogy az a vilag
amiben elek _nem_teremtett_.
Ugyanakkor elutasitok mindenfele vallasi dogmat!>>

Nekem sem bizonyitotta senki. Barmelyiket elfogadhatod es az akkor mar
csakugyan "hit".
 .
<<2, A Hit es Isten nem egymast feltetelezo korulmeny. Marmint ha
Istent elolenykent aposztrofaljuk.
"Hit=bizonyossag abban, hogy amit valosagnak velek az maga a valosag.">>>

En azt gondolom, hogy itt mar a fogalom megnevezese jatszik szerpet. Amit
nem bizonyitott be senki, de valosnak tartom, az "hit", az amit
bebizonyitottak azt "tudom" vagy megtudhatom. En a villamosaram
tulajdonsagait nem hiszem, hanem tudom. A vilag teremtesit nem tudom, de
elhihetem.

Ennyi Szocs

> Felado :  [Hungary]

<<Ugyan en irtam huzalozast, de meg alacsonyrenduekben is van valami
hangolas
(esetleg csak a sikeresen osszekapcsolodott sejtek maradnak fent). A DNS-ben
nem lenne megfelelo mennyisegu info a teljes kapcsolatrendszer leirasara....
(10^6-7 idegsejt 10^3-4 kapcsolattal)>>>

Valahogy igy igaz. Ha minden benne lenne a DNS-ben, akkor meghatarozott
kepesegekkel, tudassal jonnenk a vilagra.

<<<Szoval az alacsonyabb renduek sokkal rogzitettebb, kevesbe plasztikus
rendszert hasznalnak (a tobbivel egyet ertek), de azert van nemi, a rutin
viselkedeseket nem erinto hangolas.>>>

Eleg nehez azt elhinni, hogy vannak tobsejtu lenyek, amelyek a szuletessel
magukkal hoznak minden kepesseget es semmit nem tanulnak a kulvilagban,
holott a kulvilag, kornyezet az eletfeltetel..

<<<Persze nem tudom, hogy a ket modszert hogyan lehet egy szervezeten belul,
hasonlo idegsejtekkel megvalositani: tanulas (plaszticitas) es elore
'huzalozottsag'...>>>

En ezzel a problemaval foglalkoztamm gyakorlatilag, marmint modelleztem
elektronikai eszkozokkel (igaz, hogy senkit sem erdekelt), es azt is tudni
kell, hogy a huzalozas, vagy a csatlakozasi pontokon, a kapcsolat merete
(synapszis) valtozo, amely ingervezetesi idoeltolast eredmenyez. Ez egy
hangolhato pont  Ezen kivul nem tudja senki; valtoznak-e a mielin szakaszok
kozti ingeratviteli ido, amely vegeredmenyben a rost igervezetesi sebesseget
hatarozza meg. A hangolas meg van oldva a hasonlo idegsejtekkel is.

Szocs

> Felado :  [Hungary]

<<<Igen, de csak annyit tanulhat, amennyit az agya akkor eppen elbir _es_
az info ott van. Ez nem tul sok.>>

Ez minden elolenyre ervenyes.

<<<Dehogynem. Abortusznal pl. a 12 hetes magzat erzekeli a veszelyt es
menekul.>>>

Itt arra gondoltam, hogy a felnott (aki mar a kulvilagban tanult), a
veszelyt eszreveszi, azelott (legtobbszor), hogy elkezdenek kivitelezni a
tamadast. Nem ugy reagal a felnott, tanult.

<<<Ez veleszuletett, nincs ideje vagy modja ott tanulni, mert sietnie kell
es senki sem tanitja.>>>

En ugy velem, hogy a kepesseg, amely lehetove teszi a mozgast, determinalt,
amikor vilagra jott (a tojasban is megtanulhatta), de, hogy merre menjen az
nem lehet determinalt. A koordinatak ismeretere lenne szuksege es az, hogy
hol helyezkedik el a tenger. Ez lehetetlen. En ugy fogom fel, hogy
egyszeruen megerzi a tenger kozelseget, iranyat, de nem azt erzi, hogy az
tenger, hanem egy, szamara kellemes hatast erez. Nem hiszem, hogy az a
teknos amely egy sivatag kozepen jon a vilagra (tavol minden tengertoil), a
tengerfele veszi az iranyt. Ahogy az en kicsi macskaim, amikor elindultak,
rovid ido utan megtalaltak a villanymelegitot es korbe lefekudtek. Nem
tanitotta senki, de megereztek a kellemesebb kornyezetet. Egyszeruen;
reagalnak a kornyezetre.

<<<Ez az egyetlen helyes taktika: minel kevesebbet van a parton, annal
kisebb az eselye, hogy elfogjak - es ekkor meg nincs tul sok De ez nem
tanult, hanem osztonos taktika - az evolucio alakitotta ki.>>>

Emberi megfogalmazas szerint igy hangzik. Amikor azt mondod; egyetlen helyes
taktika, akkor mar tudatos cselekedetrol van szo s ezt ok nem teszik, de
ereznek egy kellemesebb kornyezetet, mert erzekszervek nelkul semmire nem
kepes, sem a teknos sem az ember.

Udv. Szocs

Zoli irta:

> Hol  mindenutt  ? Es hol lehet utanajarni, hogy Te mit tanultal rola
> az iskolaban ?
[snip]
> Ma  talaltam  utalast a weben, hogy oktatjak az elfogadott elmeletet
> egyetemen, de attol az meg messze nem _koz_ismert.

Elnezesedet kell kernem, azt hiszem ez rosszul sult el pedig nem
sertegetni akartam, tenyleg komolyan kerdeztem hogy mi a baj az
elmelettel amelyet kozismertnek felteteleztem, hiszen en nem
egyetemen, sot ha jol remlik meg csak nem is kozepiskolaban hanem
elemiben tanultam, 13-14 evesen [mondjuk nalunk specialis relativitast
es szilardtestfizikat is tanitottak kozepiskolaban, de akkor is:)]...
Tehat felteteleztem hogy ha egy szerintem kozismert valasszal biro
dologrol mondjak hogy nincs magyarazat, az en "koz"ismeretemben van a
hiba. (Foleg ha Te mondod - hiszen ezekben a dolgokban sokkal jobban
otthon vagy mint en.)

Ami a kerdeseidet illeti, mivel en nem vagyok specialista, nem tudok
mast tenni mint szamomra hitelesnek tuno forrasokra hivatkozok
(peldaul http://istp.gsfc.nasa.gov/earthmag/dmglist.htm), de keptelen
lennek szamodra kielegito feleleteket adni a kerdeseidre, pontosabban
megvedeni azokat a feleleteket amelyeket peldaul a fenti oldalon lehet
olvasni. Hiszen pont ezert kerdeztem... De azert elmondom a "standard"
valaszokat. Persze minden adatot nem ismertem, viszont most rakerestem
egypar forrasra:)

> Egyreszt  nem  ertem, hogy az aramlo vas milyen alapon kelt magneses
> teret,

Dinamoeffektus reven. Egy visszacsatolasos folyamat: a meglevo
magneses terben mozgo vasaramlatokban (mint vezetokben) aram
keletkezik amely a maga soran ismet magneses teret indukal.

>  masreszt  azt  se  tudom,  milyen  okra  vezetik  vissza az olvadek
>  folyamatos  aramlasat.

Ugy tudom a belso mag mas periodussal forog mint a kulso hej (sot,
olyan elmelet is van [Halley] hogy a belso mag tobb, kulonbozo forgasi
periodusu es kulonbozo magnesezettsegu hejbol all), tehat mar csak
ezert is kell mozogjon a kulso mag amely az egyetlen "folyekony" resz
a dologban. Az viszont biztosnak tunik hogy termikus konvekcios mozgas
van (belso mag forro, aramlik az anyag a hideg hej fele, lehul,
visszahull, felmelegszik, kezdi elolrol) es ez tunik a lenyegesnek.

>  (Es  hogy  a  Fold  magja  nagyreszt vas lenne, s nem inkabb arany,
>  olom, egyeb, az milyen feltetelezesekre epulo elmelet.)

1866ban vetette fel Gabriel-August Daubree. Azota csak megerositest
nyert, a kutatok a foldrengeshullamok terjedesere, a gravitacios mezo
es a meteoritok tulajdonsagaira hivatkoznak. Nem tiszta vas, van ott
szilicium, nikkel, oxigen es ken is. Nyomasat es suruseget szazaleknyi
pontossaggal ismerik (a homersekletet nem), ami segit megbecsulni hogy
mi is lehet ott.

> De ha vas, nekem akkor is gond, hogy 770Celziusz korul ugrasszeruen
> lecsokken a magneses szuszceptibilitasa, azaz ettol feljebb
> paramagnesesse valik. Az olvadaspontja pedig 1000fok felett van es
> nem tudok rola, hogy olvadtan ujra ferromagnesesse valna, hacsak nem
> nagy nyomason megint... ???

Mivel elektromagneses jelenseg, nem szukseges hogy ferromagneses
legyen. Bar valo igaz hogy a felszin kozeleben levo ferromagneses
anyagok befolyasoljak a mezot. (Amugy az olvadaspont fugg a nyomastol,
a vas olvadaspontja 135GPa-on [amennyi a kereg es a mag hatarvonalan a
nyomas] 4000K fele van, 330 GPa-on [kulso mag/belso mag hatar] meg
6000: http://chianti.geol.ucl.ac.uk/~dario/pubblicazioni/401462A0.pdf)

Ket tovabbi (angol) cikk:
Earth's Core and the Geodynamo
(http://www-geol.unine.ch/cours/geol/coredynamo.pdf)
The composition of the Earth
(http://quake.mit.edu/hilstgroup/CoreMantle/EarthCompo.pdf)

Udv, Sandor
PS. Leellenorizve, a foldmagnesesseg dinamo-elemeletet eloszor Joseph
Larmor vetette fel 1919-ben, es 1939ben Walter Maurice Elsasser
feltetelezte hogy konkretan olvadt vasmag hozza letre. Ami uj, az az
hogy egyre jobban tudjuk szimulalni a folyamatot (ami nem konnyu, mert
olyan megoldast kell talalni ami magyarazatot ad a stabilizalo
visszacsatolasra is).

On Tue, 2002-12-10 at 16:55, nagy_peter--chello.hu wrote:
> > Dehogynem! Ha lenyeges elonyei vannak, pl. infok, amiket egyebkent nem
> > tudnal meg.
> Bocsi, de szerintem az utodszam attol fugg, hogy mennyit kefelsz, nem attol,
> hogy milyen tulajdonsagaid vannak.

Szuleto utodok szama talan (mondjuk azert a "tulajdonsagok" ott sem
lenyegtelenek). De ami fontos, az a nemzokepesse ero utodok szama. Igy
aztan ha az osember kozott lett volna olyan amelyik latta a tigris
aurajat amikor a tigrist meg nem lehetett latni-hallani-erezni, akkor az
kaphatta a cokmokjat es a kolykeit es elfuthatott volna. A tigris pedig
bezabalta volna az aura-vak tarsait. Ily modon az aura-lato utodjai
nagyobb esellyel nottek volna fel es amennyiben a kerdeses tulajdonsag
genetikailag oroklodo, elterjedt volna.

Jut eszembe, ugye az aurasok szerint mindennek van ilyenje. Es az
allatok messzirol latjak/erzik is, mint azt megtudtuk. Akkor mondjuk az
antilop miert hagyja hogy az oroszlan megvacsorazzon belole?

Udv, Sandor

On Tue, 2002-12-10 at 08:53, sarkadi--haea.gov.hu wrote:

> 2002. oktober 10-en roppent fel a hir Washingtonbol, hogy a Chandra
> amerikai rontgenobszervatorium meresei arra engedtek kovetkeztetni,
> hogy letezhet meg a fenynel is gyorsabb anyag, es ha ez igy van,
> alapjaiban rendulhet meg a vilagegyetemrol eddig alkotott felfogasunk

Nem a legjobb reszt idezted az interjubol, ez nem uj dolog, legalabbis
az otlet nem uj (az elmult ev Hix Tudomany termeseben rakeresve a
tachion szora 7 e-mailt talaltam). Ami megrenditobb, az Dobo valasza:

"azt is kimutattam, hogy nemcsak az a helyzet allt elo, hogy letezik a
fenynel nagyobb sebesseg, hanem letezik olyan ero, amely kepes barmely
tomeget a fenynel nagyobb sebessegre gyorsitani"

Na, ez lenne a forradalmian uj dolog amit nem enged meg a jelenlegi
elmelet, igy aztan en is kivancsian varom a hozzaszolasokat, mert ez
nekem messze tul magas:)

> Reszletek: www.extra.hu/doboandor

Meg ha esetleg remenykednek is abban hogy megertem, az extra.hu csak
magyarorszagrol erheto el. Kar egy einsteint megingato elmeletet ilyen
helyre tenni, a nobel-bizottsag nem tudja elolvasni...

Udv, Sandor
PS. A chandra honlapjan amelyet par napja kuldtem be a listara nincs
nyoma ilyen bejelentesnek. Tudnal adni egy pontosabb cimet?

>Talan mellekag, de nem biztos hogy jol tenned ha kitalalnad a kepzetten
>szuleto embert... A nullarol valo kezdes nem csak azt vonja maga utan
>hogy sok idot kell eltolteni az ismeretszerzessel, hanem azt is lehetove
>teszi hogy az elavult ismeretektol megszabaduljon az ember, es ezaltal
>(gyorsabban) fejlodhessen. Tulajdonkeppen egyfajta
>felfedezes/kihasznalas kompromisszumrol van itt is szo aminek lehetseges
>hogy az optimalis aranya nem a jelenlegi - de az is lehet hogy igen.
Bocs', ezt nem irtam eleg reszletesen. Termeszetesen a "gyorstanulas"
fontos kiegeszitoje a gyors, tudatos es pontos felejtes is, hogy ne
temesse el az informacio-aradat a delikvenst - es a "kepzetten szuletes"
is azt jelenti, hogy nem minden info, csak amirol a tarsadalom ugy
gondolja, hogy maradando es erdemes atorokiteni (terlatas, jaras,
gondolkodasi modok, beszed, alapveto ismeretek, stb.)

>> Csak egy ilyen: hol van a mennyorszag es a pokol? Regebben "odafont"
>> ill. a Fold belsejeben volt - ma azt mondjak, hogy a szivunkben ill. a
>> mi vilagunkbol nem megtapasztalhato helyen. Ez bizony a regi tagadasa.
>Ez a velemeny pedig a dolgok nem ismerete. Sajnos addig, amig pl.
>Ne keverjuk pl. ossze azt, hogy leirt bibliai reszeket egyes
>korokban hogyan ertelmeztek -- netan tevesen -- azzal, hogy a
Ez itt mindegy. Az adott vallas _autentikus_ kepviseloi egyszer ezt,
kesobb mast mondtak.

>> Egyebkent a kereszteny vallas (is) a kialakulasa utan meg par szaz evig
>> nagyon komolyan atalakult: mar Jezus sem mind ugy mondta a tanitasait,
>> ahogy lejegyeztek (minden apostol mashogy), a Bibliat is tobbszor es
>> tobben atirtak (pl. a zsinatok), stb. stb.
>Ezek a kijelentesek sajnos mar tobbek egyszeru tevedesnel...
>Kezdjuk ott, hogy alapveto fogalmi csusztatas mar az is, ahogyan
>az apostol szot hasznalod. Megfogalmazasodbol az sejlik, hogy
>osszekevered az evangelistaval.
En meg a 12 (13) apostolrol hallottam... bar tudom, hogy a "keresztyen"
es "evangelista" szavak azt jelentik, hogy a kereszteny vallas adott
agat hiszed. En inkabb a masik szot hasznalom, mert nem ismerek olyan
szotovet, hogy "kereszty".
 
>A zsinatok pedig teljesen egyertelmuen, tortenelmileg nagyon is
>jol dokumentaltan *nem* valtoztattak a Biblian. Nem is tudom,
Ugy tudom, tobbszor kivettek bizonyos reszeket (apokrif iratok) belole,
hogy konzisztensebb legyen.
 
>> Azutan jottek az egyhazszakadasok,
>Ennek ugyan mar mi koze a tanitas 'valtozasahoz'? Vegkepp a Biblia
Az, hogy mindegyik az oskeresztenyseg egyeduli valos utodjanak es
szellemi orokosenek tekinti magat - viszont igen sok dolgot igen
elteroen magyaraznak es tanitanak.
 
>> sorra szuletnek az uj kereszteny szektak is, mind mas tanitassal.
>Ez a beallitas is teves. Szektak es tevtanitasok mar a
>keresztyenseg kezdetetol fogva _azonnal_ voltak, az Ujszovetseg is
>megorokit kozuluk parat (marmint termeszetesen vitaba szallva
Ugyanez a gond veluk. Melyik az igazi? ~2000 eve a mostani fo iranyzat
elodje is csak kis szekta volt.
 
>A tudomany meg inkabb folyamatosan valtoztatja dogmait - messze
>sokkal tobbet valtozott a vilag ertelmezese 2000 ev alatt, mint a
Tudomanyrol beszelunk. A vilag ertelmezese nem ugyanaz, foleg
evezredekkel ezelott nem volt az.

>Bibliae, mint az irasmagyarazat. A keresztyen tanitas pedig
>tulajdonkeppen nem valtozott azota semmit - legfeljebb a feltett
>kerdesek ujabbak, es ennek megfeleloen az ujabb kerdesekre is
Igen, a tudomany ujabb eredmenyeinek fenyeben probaljak korszerusiteni a
vallast, ha lehet. Nem mindig sikerul - ilyenkor megprobaljak az adott
tudomanyos felfedezest gatolni (lasd pl. USA/evolucio).

>keletkeztek valaszok... Nem szep dolog egyebkent altalanossagban
>vagdalkozni -- mert igy persze elore biztositott, hogy cafolat sem
>erkezhet, leven nincs semmi konkretum, amiben kimutathato a
Mar mondtam: mondj egyetlen _vallasos_ felfedezest, vagy barmifele
ellenorizheto dolgot! A tudomanyban ezzel kezdodik minden, enelkul
semmirol sem lehet beszelni - EZERT mas, mint a vallas.

>tevedes. Mondj konkretan olyan _keresztyen_ _tanitast_, ami
>valtozott 2000 ev ota!
Pl. Jezus egyik mondasa, miszerint meg a tanitvanyai eleteben
bekovetkezik a vegitelet. Nem is egyszer: eleg sokszor valtozott, hogy
mikorra vartak. Vagy: a "szemet szemert, fogat fogert" elv (Biblia). Ma
mar legtobbszor maskent hirdetik. Vagy: az evolucio. A Biblia teljesen
mast ir! Egy egyszer elkeszitett, statikus vilagot! Ma viszont
altalanosan elfogadott a keresztenyseg tobb agaban - legfeljebb
hozzateszik, hogy az evoluciot is isten hozta letre, minden
jellemzojevel egyetemben, es persze o tervezte az "eredmenyet" is: az
embert (tehat azt is mondjak, hogy az egesz vilagmindenseg celja es
ertelme az ember).
 
>> A vallas valodinak kinezo, egyszeru, konnyen megertheto es szepen hangzo
>> valaszokat ad az elet legfontosabb problemaira, valamint ugyanilyen, de
>> nagyon csunyan hangzo dolgokat arra az esetre, ha ezeket nem fogadnad
>> el. Valamelyik a ketto kozul nagyon sok embert meggyoz...
>Iszonyu 'egyszeru' tevhit, hogy a keresztyenseg egyszeru
>valaszokat ad. Latszik, hogy fogalmad sincs, mi is a
>keresztyenseg, es milyen valaszokat ad _valojaban_... Konkretumok
A vallasos kepeket le lehet annyira egyszerusiteni, hogy ez megteheto
legyen, szemben pl. kvantummechanika jelensegeivel, amelyeket NEM lehet
szemleletesen bemutatni, igy nehezen erthetok.

>nelkul persze tulajdonkeppen ez esetben sem mutathato meg, hol is
>tevedsz... (Mert formailag altalanosabban vallasnak nevezve ugyan,
>de egyertelmuen minden konkretumod a keresztyensegre vonatkozik...)
Azt ismerem a legjobban, de van fogalmam a tobbi vilagvallasrol es
nehany szektarol is. Valoban eleg feluletesek az ismereteim, de azert
nehany kovetkeztetes igy is levonhato beloluk. Ennel melyebbre akkor
megyek, ha valaki ellenorizheto konkretumot allit.
 
>Osszessegeben alapveto es hatalmas tevedes, hogy a tudomany es
>keresztyenseg szemben allna egymassal. A ketto kozul minimum
>egyiket hibasan kell ertelmezni ahhoz, hogy ilyet higgyen az ember.
Valoban, vannak teruletek, ahol megfernek: ezek azok, amelyekrol a
tudomany nem tud nyilatkozni vagy nem illetekes, ill. ahol annyira
egyertelmu az igaza, hogy nem lehet tagadni. Utobbi valtozott is jocskan
az elmult 2 ezer evben... egyebkent pedig regebben minden tudomanyos
felfedezesnel a keresztenyseg megvizsgalta, hogy az mennyire illesztheto
a sajat tanai koze, es - ha tul nagy volt az ellentet - tuzzel-vassal
kuzdott a felfedezes ellen. Ma mar ez nem ennyire nyilt (ill. ahol
erosebb a vallas/elmaradottabb az orszag, meg ma is elofordul), mert
kisebb lett a vallas hatalma es kifinomultabbak a modszerek: kiderult
pl., hogy a Bibliat nem lehet szo szerint ertelmezni. Ebbol viszont
kovetkezik, hogy gyakorlatilag akarmit ki lehet olvasni belole, igy
persze igen nehez barmit is allitani vagy cafolni.

>> Masreszt: ha regen ez altalanos volt, akkor nem volt benne semmi
>> kulonos, mindenki hitt benne. Mitol tunt ez el???
>Hallottál az inkvizícióról? Már azért is megégettek, mert valaki azt
>hallotta rólad, hogy van egy fekete macskád! Az ilyesmi
Nem errol kerdeztem. Annal a sok-sok nepcsoportnal meg a kozepkor elott,
amelyik birtokaban volt ennek a tudasnak, hogyan tunt el? Hogy lehet,
hogy egyaltalan _elkezdett_ ritkulni, mikor ennyire elonyos??? Elore
tudtak mind az eljovendo termeszeti csapasokrol, idegen tamadasokrol,
idojarasrol, uj felfedezesekrol, ellenseg gyenge pontjairol, lehetseges
szovetsegesekrol, menekulesi lehetosegekrol, lattak a tobbiek szandekat,
stb. Mi arthatott akkor nekik egyaltalan???

>boszorkányságnak=eretnekségnek számított hosszú éveken keresztül. Az egyház
>birtokolta a tudást, és irigyelte másoktól. Minden konkurenciát
>megsemmisített, mert a buta ember könnyebben befolyásolható.
Az egyhaz a kialakulasakor es meg utana sokaig halado ero volt es meg ma
is vannak pozitiv vonasai. Amit emlitesz, azota kerult _tulsulyba_,
miota bebetonozta a hatalmat: onnan kezdve az volt a legfontosabb, hogy
ezt BARMI ARON megvedje es novelje. Ez sajnos minden szervezetre
jellemzo...

>Sose mondtam, hogy fizikus lennék, de az agyműködés nem fizika! Ha
Miert, mit gondoltal? Mas kerdes, hogy ma meg az egeszet egyutt nem
latjuk - de mar eleg sokat tudunk rola. A Te eleted is keves lenne, ha a
kedvenc programod mukodeset a mai Pentium processzor sok milliard
tranzisztoranak osszehangolt munkajan keresztul az atomoktol kiindulva
szeretned megerteni - de azert letezik, mukodik, es nagyjabol ugy
mukodik, ahogy a tervezoje nemreg megalmodta.

>összeraksz egy halom atomot, amiből mi állunk, még nem kapsz embert. Itt
De egy egyszeru es mukodokepes virust mar sikerult osszerakni
"atomokbol"! Es ehhez nem kellett ismerni a virus mukodeset sem.

>valami más van, az élet az a misztérium, amire a tudomány MÉG nem adott
>választ. Talán holnap :-)
Szerintem, ha a virus sikerult, csak ido kerdese a tobbi. Egy evtizeden
belul lesz mestersegesen osszerakott bakterium is (ami mar holtbiztosan
eloleny). Lesz teljesen mesterseges ember is - nem feltetlenul a mi
eletunkben. Persze elofordulhat, hogy ilyenkor ott all keszenletben egy
lelek, es gyorsan "beugrik" az eppen keszulo lenybe :-)

Azon kivul: mar keszultek olyan lenyek, amelyek nincsenek benne a
"teremtesben" (idaig ilyen nem letezett). Honnan van azoknak lelke?
Isten elore eltervezte, hogy az ember kiserletezo kedveben milyen
lenyeket fog legyartani, es mindjart lelket is tervezett nekik?

@@@ Hacsak ugy nem... @@@

>> Nos, hol és mikor lehet megtekinteni, amikor a testeden kívül vagy
>Minden egyes éjjel, ugyanis az álom is ilyen állapot. Helyet nem tudok
>mondani, ki tudja előre, hol lesz álmában.
Vallalsz kiserletet? Ebren es alomban pontos meres: mekkora a sulyod es
hogyan mukodnek az egyes agysejtjeid. Ha ugyanakkora, ugyanugy, es
semikor nincs kimutathato energiaaramlas a "semmibol", akkor mit csinal
es mire valo a lelked???

 irta, 2002. 12. 09, 15:45:18 +0000-kor kelt leveleben:

> Szo nincs arrol, hogy ketelkedne'k az auraban.
> Nem kell parafenomennak lenni ahhoz, hogy tudjunk rola.
> Akinek van haziallata, jol tudja, hogy szaz meterrol megerzik
> a gazdit, es ne magyarazza azt senki, hogy
> meghalljak a jarmuforgalom zaja mellett vagy hogy
> megerzik a szagat negy falon es a szmogon keresztul.
> A kutyusoknak es cicaknak teljesen termeszetes dolog
> "latni" a gazdi aurajat.

Khmm...

Miota elek, kisebb kihagyasokkal, de szinte folyamatosan van kutyam vagy 
macskam. Viselkedesuket ismerven ellent kell mondjak a
kovetkeztetesednek.

A kutya valoban igen izgatott, mikor kozeledik a gazdi. Ha a megszokott
idoben kozeledik. Ha korabban jon, gyakorta eszre sem veszi, mig moge
nem settenkedik es orvul megsimogatja (ha jo a szelirany es a bloki
alszik, vagy massal van elfoglalva). Nem "auralatok", csak igen jo az
idoerzekuk, es a megszokott, rendszeresen azonos idopontokban
bekovetkezo esemenyeket mar varjak.
Jelenlegi oreg kutyusunk pl mar evtizede kb 1-masfell perccel este 7
elott jelzi, hogy setaido van. Delutan fel negy elott par perccel meg
izgatottan jelzi, hogy jovok. Akkor is, ha nem jovok, mert ra kellett
huzni egy kicsit a meloval. Ezesetben a megszokott idoponttol kezdve
10-15 percenkent ujra "jelzi, hogy jovok", es ha megsem, akkor
sertodotten elfekszik. Ha orakat kesek, abbahagyja es a tenyleges
erkezesen elott semmifele jelzest nem ad...

-- 
				SaGa

Kedves Sloan,
>Az emer agyának kb 5-9%-át használja ki átlagosan. Hova 
>kellene akkor fejlodni ?
Ha jol sejtem, akkor ezt nem ugy erted, hogy 90 szazalekat ssem hasznaljuk, han
em egyszerre ennyi resze aktiv. No de az, hogy egyszerre 100%-osan aktiv legyen
 az agyunk nem is kivanatos, es hulyeseg is lenne, hiszen akkor egyszeree minde
nt csinalnank. Logikai szuksegszeruseg, hogy peldaul ha felismerunk sok lehetse
ges dolog kozul valamit, akkor a sok lehetseges dolog kozul csak az az egy dolo
gert felelos neuron legyen aktiv.
Peldaul egy kozlekedesi lampa kihasznalasa 1/3, de ez igy is van jol.
>És még valami: a gondolatot semmilyen
>módszerrel nem vagyunk képesek mérni, holott az is 
>valami energia, mi más lehetne?
akcios potencial es tudjuk merni. tehat elektromos energia.
>Késobb a Spektrumot említed: láttam nemrég egy filmet, 
>ahol az FBI olyan embereket használ eltuntek 
>kutatására, akik ESP-vel rendelkeznek. Több esetben 
>lerajzolta a fickó azt a helyet, ahol a hullát elásták, 
>és meg is találták ott a közelben. A rajz és a helyszín 
>képe megegyezett. Ez talán silány?
Uri Geller pedig egy hires magyar eltunes eseteben leirta, hogy a lany el, pedi
g mar akkor halott volt, mint kesobb kiderult. ld. termeszet vilaga december va
gy november. Randi cikke. nem legendak kellenek, hanem ha vmit igazolni akarunk
, akkor rendes statisztikai felmeres. van-e szignifikans jelenseg?
>Igen, miért, talán ott válaszolnak az élet miértjére? 
>Vannak jó filmek, pl:csillagászat, de igazán 
>korszakalkotó felfedezést még nem tettek közzé.
ha a "miert" oksagi kerdes, akkor a valasz: evolucio. ha "celsagi", akkor nem o
lyan kerdes, amire feltetlenul kell, hogy legyen valasz.
>Most olvasom Balog Béla könyvét, asszem Végso valóság a 
>címe, és eléggé következetes módon vezeti le a fizikai 
>elméletek új vonalát, ami eddig még nem látott 
>távaltokra nyit kaput, más kérdés, hogy be merünk-e 
>menni rajta. Ajánlom mindenkinek!
en nem. beleneztem, minden evben megjelenik 3 ilyen konyv magyarul es angolul. 
semmi egetvero nincs benne, hanem ismert dolgok osszehordasa analogias, metafor
ikus, homalyos, alapon. egyebkent is Lorenzo kiesett a valo vilagbol.:)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Sloan,
>Ez igazából azt jelenti, hogy az emberi elme annak 
>ellenére, hogy élete során mi mindent tanul meg, nem 
>szenved "károsodást" más téren. Ez alatt azt értem, 
>hogy ha valaki mondjuk megtanul írni, olvasni stb. 
>alapveto ismereteket, azután nyelveket sajátít el, 
>tudományos kutatásokba kezd, zenét tanul, és mindezek 
>nem zárják ki egymást. Ha az agyunk fix 
>befogadóképességgel rendelkezik, amit a materialista 
>gondolkodás feltételez, hiszen végtelen 
>befogadóképessége nem lehet véges anyagnak, akkor egy 
>ido után be kellene telnie, és ebben az esetben az új 
>információk csak a régiek helyére írhatóak be, mint itt 
>valaki a számítógépes analógiát használta. De ez nincs 
>így!
ket verziot hozol itt fel. az egyik a Neumann tipusu szamitogep memoria, a masi
k egy vegtelen kapacitas. csakhogy van mas lehetoseg is, es az agy ilyen. a mos
tani szamitogepek analogiaja sem jo, es a vegtelen kapacitas sem. veges a kapac
itas, de a tarolas elve nem digitalis, hanem konnekcionista. a neuronhalo a jo 
modell: bizonyos redundanciaval, es atfedessel tarolja az informaciot. egy bizo
nyos ideig tudsz uj dolgot memorizalni uj neuron nelkul is, uj osszekottetesek 
segitsegevel, vagy sulyok megvaltozasaval.
de eszrevheted azt is, hogy bizony felulirodnak regi emlekek.
en peldaul vmikor tudtam az osszes fovaros nevet, ma nem tudom. ha valami nagy 
mennyisegu ujat tanulok, nagyon sokminden kiesik az agyambol. ez a "materialist
a" felfogast igazolja.
emellett az is igaz, hogy vannak, akik 4 nyelvet beszelnek, es vannak, akik csa
k egyet, es a 4 nyelv mellett meg lehet valaki magas szintu kutato. ez belefer 
a kapacitasba. az agy rugalmassagaba. egyebkent is a pelda nagyon aluldefinialt
, egy csomo megjegyeznivalot nem vesz figyelembe.
>beszélt, ami nem állja meg a helyét, hiszen többezer 
>éve is éltek olyan koponyák, mint Plátón, 
>Arisztotelész, Seneca, stb. Ezek az emberek még a mai
>napig példaképeink, idézgetjük mondataikat. És agyuk 
>fejlettlenebb lett volna?
nem feltetlenul azert pledakepek, mert tobbet tudtak. ok reprezentalnak bizonyo
s ideakat, nezeteket, amiket mi is tudunk, vagy mi is kepesek volnank kidolgozn
i, de mar ok "szabadalmaztattak".
>Kicsit más: Az ember életében többmillió agysejtet 
>veszít. Mégsem felejti el például olyant mint a címébol 
>az egyik számjegy. 
mert a fontos dolgok redundansan vannak tarolva.
>Ha feltételezzük, hogy az agy hasonló pl a 
>merevlemezzel, 
nem hasonlo. konnekcionista, asszociativ tarolasu.
>Balog Béla könyvében olvastam a napokban. 
mondom, nagy spanyolviaszkevero ez a BalogBela.:)
Lehet, hogy bizonyos emberek valoban csak nehany szazalekat hasznaljak agykapac
itasuknak?:)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Szocs kerdezte:
>Mi az erzes? Valaki foglalkozott vele?
>Valamikor olvastam, hogy az erzes szubjektiv hatas. Ezt 
>ketlem, mert fizikai behatasrol van szo, elsosorban, es 
>masodsorban lehet szubjektiv tartalma, azzal, hogy mit 
>uzen, mit mond ez egyennek. Ez mar feltetelezi a mult
>esemenyeinek ismeretet.
Az erzesek az agy osi, belso teruleten levo limbikus rendszerhez kothetoek legi
nkabb. Ez ha jol emlekszem, a hulloagy resze. Kezenfekvo, hogy akkor az erzesek
 olyan kevesbe rugalmas osi "gondolkodasmodok", amelyek az informacio primitive
bb, azaz durvabb, egyszerubb kevesbe rugalmas feldolgozasabol adodnak.

Peldaul a faji gyulolet erzese azon alapul, hogy van valami rossz emlekunk, vag
y neveltetesunk, vagy pedig egy kesztetesunk valamilyen elharito mechanizmusra,
 amivel valakit felelosseg tehetunk a bajainkert, es ezert gyuloljuk az adott "
fajt". Ez egyszeru asszociacios feldolgozas. Peldaul: "a multkor az a masik cig
any ezt es ezt tette, ezert ettol is tartok". Kevesbe rugalmas feldolgozas, mer
t ha bevesodik, akkor nehezen irhato felul.
Ugyanakkor a neocortex gondolkodasa finomabb statisztikai elemzes alapjan, vagy
 elvek alapjan azt modnja, hogy az a faj nem kulonbozik lenyeges dolgokban tolu
nk, vagy pedig hogy meg ha kulonbozik is, ez nem ad jogot a gyuloletre.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kiss lAszlo:
>1, Nekem senki nem bizonyitotta eddig be azt a tenyt, 
>hogy az a vilag amiben elek _nem_teremtett_.
>Ugyanakkor elutasitok mindenfele vallasi dogmat!
Ezzel en is igy vagyok. Persze fontos tovabbi nezeteim is vannak e teren.:)
>2, A Hit es Isten nem egymast feltetelezo korulmeny. 
>Marmint ha Istent elolenykent aposztrofaljuk.
Ezzel is egyetertek.
>"Hit=bizonyossag abban, hogy amit valosagnak velek az 
>maga a valosag."
>En anno igy tanultam ideologiabol.
Ez egy jo definicioja valaminek, de szerintem nem pontosan fedi azt, amit hitne
k nevezunk. Nem szukseges, es nemis elegseges feltetel.
Ez a definicio itt a dogmatikus gondolkodast jol leirja. A hit legtobbszor dogm
atikus, a vallasos hit szinte mindig. Ugyanakkor nem minden hit dogmatikus. Pel
daul hihet valaki mondjuk abban, hogy egy popsztar jo ember, aztan pedig hirtel
en megutalja. Ez hit, mivel nem alapul objektiv ertekelesen, racionalis elemzes
en, ugyanakkor nem dogmatikus, mert lehet az illeto szeszelyes, sot, lehet, hog
y tudja, hogy szeszelyes, es vallalja. Tehat ilyenkor egyaltalan nem biztos, ho
gy biztos hiteben.
Szerintem tehat, es az en filozofiai ismereteim szerint a hit igazolatlan velek
edes.
A hit ezek szerint valaoban egy velekedes, tehat valamit tartok a valosagrol, d
e nem feltetlenul abszolut ertelemben, viszont nagyon fontos, hogy ez a veleked
es nincs megfeleloen alatamasztva, nem igazolason alapul, hanem inkabb elkotele
zettsegen, vaalsztason. Nem azert hisz valaki, mert erre megfelelo igazolasa, a
z igazsag szempontjabol jo oka van, ahnem azert, mert ezt valasztotta, ez tetsz
ikneki, ez jo neki. Azaz mas szempontbol van jo oka ra, nem az igazsag szempont
jabol, hanem a boldogsag szempontjabol.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Uraim, es Dezso (az elojelhibas)!

> Adalek Dobo Andor munkassagahoz:
> http://www2.mno.hu/cikk.mno?cikk=117463&rvt=51
Aki nem tudta elolvasni, es a millenarison se jart:

(Dobo Andor) "Világhíru felfedezése, hogy 1979-ben az általa módosított
úgynevezett Titius-Bode -szabály felhasználásával megállapította a Jupiter
bolygó egy még ismeretlen holdjának helyét. A következo évben a Voyager-1
urszonda által szolgáltatott adatok alapján megtalálták ezt a holdat a
megadott helyen."

Csillagaszok, hogy is allunk a Titus Bode szaballyal?

Fizikusok,
> Mi az oka, hogy Dobo elmelete nem elfogadott a hivatalos fizikaban?
Nekem van nehany tippem.....

> En egy hibat tudok Dobo Andor elmeleteben, mely nem fizikusi hiba,
> hanem matematikai hiba.
Valahol helyes az elojel?  :-)

>  Kivancsi lennek, ki talalja meg ezt a hibat rajtam kivul.
En is.

> Reszletek: www.extra.hu/doboandor
A fenti honlap eleg vegyes....

> Varom a valaszt: a pontos elojelu Sarkadi Dezso.
Eleg nehez lesz, rengeteg cikk van a fenti honlapon, beidezek nehanyat,
hatha nem irtja ki a moderator, most ugyis nagyon kohogos....
Vajh hol lehet az a hibuci? Melyik cikkben?

      Theorema egregium a fizikában(pdf - 74KB) [2002. 11. 18.],
Viszatekintés a múltba - pillantás a jövobepdf - 206KB) [2002. 11.
02.], Eloadásjegyzetek [2002. 09. 10.]
        a.. A Pitagorasz-tétel (pdf - 48KB)
        b.. Görbült térido világ (pdf - 120KB)
        c.. Tömeg és energia képletek (pdf - 99KB)
      Hol tartunk ma (pdf - 267KB) [2002. 09. 10.]
      Összefoglalás (pdf - 107KB) [2002. 05. 24.]
      Speciálisból az általánosba      (pdf - 87KB) [2002. 03. 29.]
     A bolygók perihéliumának mozgása (pdf - 44KB) [2002. 03. 24.]
      A hiperbolikus görbült térido paraméterérol (pdf - 83KB) [2002. 02.
24.]
      A Bolyai-féle párhuzamos (pdf - 74KB) [2002. 01. 27.]
      Az elso lépések [2001. 12. 26.]
      A hiperbolikus geometria paraméteréro (pdf - 262KB) [2001. 12. 15.]
      Tömegdefektus görbült terekben(pdf - 104KB) [2001. 11. 29.]
      A Compton-jelenség diszkutálása      (pdf - 53KB) [2001. 11. 19.]
      Görbült terek energiakülönbsége      (pdf - 72KB) [2001. 10. 16.]
      Ábrák az intrepretáláshoz      (pdf - 82KB) [2001. 10. 03.]
      Relativisztikus gravitációs ero(pdf - 165KB) [2001. 09. 21.]
      Ami még megoldásra vár(pdf - 71KB) [2001. 05. 24.]
      Tömeg és energia képletek[2001. 03. 31.]
      Érvek(pdf - 129KB) [2001. 03. 18.]
      A tömeg extrém tulajdonságai(pdf - 52KB) [2001. 03. 07.]
      A relativisztikus energia diszkutálása(pdf - 92KB) [2001. 03. 04.]
     Vizsgálatok a lebegések frekvenciái körében(pdf - 63KB) [2001. 03. 03.]
      Anyaghullámok a görbült téridoben(pdf - 118KB) [2001. 03. 02.]
      A Compton-jelenség(pdf - 59KB) [2001. 02. 18.]
      A speciális relativitások alapjai(pdf - 332KB) [2001. 01. 06.]
      Az általánosított speciális relativitások elmélete(pdf - 68KB)
[2000.12. 13.]
      Matematikai alapok földrengések számítógépes
elorejelzésére(pdf -216KB) [2000. 11. 19.]
      Múltunk a matematika tükrében[2000. 10. 19.]
      Válasz néhány kérdésre(pdf - 533KB) [2000. 10. 08.]
      FÜGGELÉK A relativitáselmélet matematikai háttere
      (pdf - 206KB) [2000. 05. 24.]
      A speciális relativitások jellemzése(pdf - 99KB) [2000. 03. 02.]
      Az Einstein-féle speciális relativitáselmélet kritikája[2000. 02. 29.]
      Görbület és gyorsulás(pdf - 195KB) [1999. 11. 29.]
      Az átalánosított speciális relativitás transzformációi(pdf -
123KB)[1999. 10. 16.]
      Relativitások paradoxonjai(pdf - 325KB) [1999. 07. 05.]
      Az általánosított számok és alkalmazásuk, valamint az
Általánosíottspeciális relativitás
      Konstruált matematika és alkalmazásai címen egybe lett foglalva.
Ennekeloszava található meg az Interneten.
      [1999. 04. 01.]
      Általánosított speciális relativitás(pdf - 316KB) [1999. 01. 31.]
      Általánosított számok és alkalmazásuk(pdf - 426KB) [1998. 08. 05.]
      Egy új szillogisztikáról(pdf - 101KB)
      A következtetési tétel következményei(pdf - 97KB)

Amint latjatok, az osszes lenyeges problema meg van oldva. ;-)

Tisztelettel,
Janos

benko.laszlo=chello.hu irta
>>>elképesztoen hibás értelmezésre jutott a "tudomány", aminek a valós
alapja a forgómozgás, és semmilyen kapcsolata nincs a "téridovel"<<<

+Szerinted az e'tert forgatja magaval a Fold? Mielott Einsteint es a
NASA-t lehulyezed, leirom, hogy szerintem ez a frame dragging-nek
elnevezett effekt onnan ered, hogy egy tomeg tehetetlensegenek a vilag
tobbi tomege miatt van ertelme. Es ha ezek kozul egy nagy darab forog,
akkor a mellette levo kicsi "szedulni kezd". mert kismertekben magaval
ragadja a tobbi tomeg altal rogzitett teridot(?) vagy annak valamely
elvont tulajdonsagat. Tehat nem egyszeruen az e'tert kavargatja maga
korul. (foleg mert nincs) Egy fizikus biztos pontosabban le tudna irni.
udv, Sanyi

Sloan:
>az agymukodes nem fizika! 

Nem talalod komikusnak alabecsulni az anyag adottsagait es lehetosegeit ?
(s ezzel a vilag velelmezett teremtojet elszomoritani...)

Baj lenne ha a fizikusok kivonnak magukat az agy megismerese folyamatabol. 
Villamos jelek is futkosnak benne, es spektrumanalizissel,
vagy kulonfeke tomografokkal korkepeket is meg lehet allapitani.
Az orvosi muszerek javat pedig fizikusok kozremukodesevel fejlesztik,
mert fizikai jeleket produkal. Ilyen tudomanyagak is vannak: 
biofizika, kvantumbiologia, kvantumbiokemia, biofizikai kemia.
Ezek mind kompetensek a kutatasaban, es rengeteg az eredmeny.

>Ha osszeraksz egy halom atomot, amibol mi allunk, meg nem kapsz embert. 
>valami mas van, az elet az a miszterium, amire a tudomany MEG nem adott
>valaszt. Talan holnap :-)

Nem. Sok nappal ezelott ide megirtam, mi az elo definicioja.
(Kiabranditoan egyszeru, ezert nem terjedt futotuzkent a hir.)
Az elet kialakulasa, az a nagyon razos ugy. Az elso sejtek
szulohelyei vulkanikus kozetek likacsai lehettek, erre tippelek 
meg most is.

Elolenyt ma meg nem lehet szintetizalni, viszont aki tul 
sokat hianyzott kemia orakrol annak akar a PVC letrejotte is 
lehet miszterium, mert hiaba hajigalja egymasra a P-t a V-t es a C-t, 
elofordulhat, hogy rossz sorrendben kapcsolodnak. :)

>ha az agy mukodese nem irhato le a szamitastechnika nyelven, akkor
>kerlek ird le mashogyan. Hogy mukodik, hogyan tarolja az informaciokat, 
>HOL tarolja oket, milyen formaban, hogyan eri el, 

Szerteszejjel tarol sokmindent, ami agyserultek vizsgalata
alapjan tudhato. Ma meg nem tisztazott, hogy a szinapszisokban
levo vegyuletek, vagy a neuronok 'huzalozasa' milyen aranyban 
jatszik szerepet az emlekezesben,  ill. hogy milyen egyeb
molekularis tarolasi megoldasok vannak.
Az elosztott tarolast az adatbiztonsagi elonyon kivul az is 
indokolhatja, hogy a tudat maskepp keptelen volna kello gyorsan 
elerni logikailag osszetartozo adatokat egy kotegben (pl. 
komplett arckepeket, vagy irott szavak kepet, stb.)
Tarhelyek tartalmanak irasi/olvasasi lomhasaga nem okoz
problemat, ha kis mozaikreszleteket tarol sok helyen, es parhuzamosan 
elerve egyszerre osszesitheti ezeket. 
Ha a mozaikreszleteket bizonyos atfedessel tarolja, akkor 
valamely megsemmisult reszlet reprodukalhato a tobbi tarhely 
tartalma alapjan. Azt persze nem allithatom, hogy csakis igy mukodhet, 
de a neuronok jeleinek terjedesi sebessege arra utal, hogy
soros adatatvitelrol altalaban szo nem lehet pl. kepfelismeres
eseteben.
Az is megoldas lehet, hogy ugyanarrol a dologrol egymashoz hasonlo 
sok teljes kep all rendelkezesre, melyek azonban egyedileg kis 
informaciotartalmuak (pl. gyatra felbontasuak, vagy zajosak) 
de atlagolassal eloallithato beloluk a hasznalhato kep.
A talalomra emlitett 2 eset kulonfele kevert valtozata is 
elkepzelheto. 
Viszont a fejben reprodukalhato kepek valszeg nem fenykepszeruek,
hanem jelentosegtol fuggoen kiemelt reszletekbol tevodnek ossze, 
mas reszletek elhanyagolasaval.
Ezt abbol gondolom, hogy karikaturak, vagy profilok arnykepei alapjan 
is kepesek vagyunk gyorsan azonositani szemelyeket, mig a konturok 
elmosasa mellett, bizonyos reszletek kihangsulyozasa ellenere is - 
a felismeres nehezebben megy.

>miert mukodik sokkal tokeletesebben pl. hipnozisban stb. 
>Mert az en ismereteim szerint a tudomany meg nem adott pontos 
>valaszt ezekre a kerdesekre, de lehet, hogy tevedek.

Ezen utobbi kerdesedre berepulo pilotak adhatnanak megfelelo
valaszt. Meg kell kerdezni, hipnotizaljak-e oket a felszallas 
elott/alatt? (Hatha nem haditotok.)
De vigyazat, ha igen eros hipnotizisban szoktak repulni,
lehet, hogy meg arra sem emlekeznek utolag, hogy egyaltalan 
repultek-e. :)

Udv: zoli

Sanyi:
>az EH-on belul csakis a szingularitas fele mozgunk kotelezoen, 
>fenysebnel gyorsabban akar, mert _maga a ter zuhan_. 

Alljunk meg itt. A c-nel nagyobb sebessegu zuhanas lehetosege
nem cafolja azt a tetelt, miszerint informaciot tovabbitani 
legfeljebb c-vel lehet ?

>Na de az se semmi, amirol a masik idezet szolt, hogy az
>esemenyhorizontot relativisztikus ertelmebn soha nem eri el az utazo
>(szamunkra!), 

Ennek magyarazasara nemreg tettem itt kiserletet. Az nem 
elfogadhato ?

Ami nekem magas, mint tyuknak a farzseb, az a kovetkezo:

A szokesi sebesseget klasszikusan ugy vezettek be, hogy
M tomegpontot es valamely 'a' pontot osszekoto egyenesre
meroleges iranyu kezdosebesseg, (ko:rsebesseg) mellyel veglegesen, 
tehat visszaeses nelkul elhagyhato az M tomegpont.

A feketelyuknal viszont a horizont sugaranak masfelszeresenel
van az a szfera, mely alol c korsebesseggel nem szokhet
meg a feny.
Masreszt a testek szokesi sebessegenel nagyobb seb. a vegtelenbe 
tavozashoz kell, mely parabola vagy hiperbola palyan tortenhet.
A szokesinel kisebb sebesseggel korpalyan vagy ellipszisen 
lehet keringeni. Az ellipszis palya lehetove teszi az M
tomegponttol eltavolodast, de az elszakadast onmagaban nem.
Am ha eltavolodvan elkapunk egy mentokotelet, akkor 
arrol ujra elrugaszkodva megloghatunk.
A lyuknal ilyen elvi eshetoseg van-e, es milyen tavol a szingularitastol ? 

Udv: zoli

Hello!

Előszöris: Én is a "hívő de nem vallásos" kategóriába tartozom. Erről már
volt szó, aki még mindig nem érti, azt sajnálom. Sokmindenben igazad van, de
ott a probléma, hogy mindketten a saját világnézetetek rabjai vagytok!
Tessék a másik véleményén elgondolkodni, mert a keresztyénség tanításaiban
is vannak hibák. Nem nekem írtad, de reagálnom kellett.
> A zsinatok pedig teljesen egyertelmuen, tortenelmileg nagyon is
> jol dokumentaltan *nem* valtoztattak a Biblian.
Ezt ugye nem gondoltat komolyan? Az összes vatikáni zsinat azzal
foglalkozott, hogyan lehetne 'megvágni' a bibliát. Minden az egyház
politikai érdekei miatt történt!
(Nem vagyok egyházellenes, de a múlt bűneit nem lehet kitörölni!) Az emberek
tudatlanságban tartása azért kellett, hogy a papok megvezethessék őket. És
ez még most is zajlik. Apám mesélte, hogy böjt idején nagyapám vele küldött
misebornak valót a lelkésznek, aki kétmarékkal tömte a fejét, és külön
elrakta magának a bort, mert tudta, hogy nagyapám minőségit küld, nem
öntötte össze a lőrével, jó lesz az neki! Ekkor ábrándult ki az egyházból.
honnan is jön a _bort iszik,_vizet_prédikál?
> > Azutan jottek az egyhazszakadasok,
> Ennek ugyan mar mi koze a tanitas 'valtozasahoz'? Vegkepp a Biblia
> valtozasahoz?
Hasonlíts össze egy Kálvinista, egy Lutheránus és egy Katolikus Bibliát, és
megtudod.
> Amugy az egesz gondolatmenetnek az ismerethiany mellett talan meg
> nagyobb baja, hogy szinte egy az egyben alkalmazhato a tudomanyra
> is, igy vegkepp alkalmatlan, hogy valamifele tudomanyossag neveben
> keresztyenseg ellenes propagandanak hasznald...
Ez igaz, látod van, amiben egyetértünk :-)
> Mondj konkretan olyan _keresztyen_ _tanitast_, ami
> valtozott 2000 ev ota!
"Egy törvényt hoztam néktek, szeressétek egymást!"- ezt mintha valami Jézus
nevű pasi mondta volna úgy kétezer éve.
Ezzel azért kicsit szemben állnak a gyerekek keresztes hadjáratai (a
felnőttekéi is!), az inkvizíció mint intézmény, komplett kultúrák kiirtása
(D-Amerika) stb. Nem csak a tanítás, hanem a tettek is számítanak!
De nem tudom tudsz e a mostanában publikált 'megtalált' rég elfeledett
írásokról, pl. a holt tengeri tekercsek vagy az ötödik evangélium, ami nem
ment át a vatikán kezén. (láttad a Stigmatát?) Vagy például, hogy csak egy
dolgot említsek, a reinkarnáció tanát kivágták, persze nyomokban még benne
van, ha érdekel majd megírom hol.
> Osszessegeben alapveto es hatalmas tevedes, hogy a tudomany es
> keresztyenseg szemben allna egymassal. A ketto kozul minimum
> egyiket hibasan kell ertelmezni ahhoz, hogy ilyet higgyen az
> ember.
Ja, a keresztyénséget hibásan is értelmezik, a tudomány pedig igazából nem
tud értékelhető eredményt felmutatni a vallással szemben. Persze a vallás
tanítása pedig tudományosan nem bizonyítható, úgyhogy patthelyzet.
Jó vitát, üdv Sloan

Kedves Math!
> mitha a lelek amolyan turista vendeg volna a testben: ha jo az ido, jo a
szallas, o
> csak egy kobor vendeg. mivelhogy meg csak nem is hasznalja le, nem
rombolja a
> testet, semmifele empirikus megjelenese nincsen
Rosszul értelmezted azt, amit írtam. Persze lehet, hogy nem voltam eléggé
egyértelmű.
Csak ugye a sorlimit miatt nem lehet mindent leírni, esetleg magánban ha
kell még infó írhatok bővebben.
>kivetel az, hogy a gondolkodast, erzekelest hozza kapcsoljatok. ezt viszon
> t az agyhoz is tudjuk kapcsolni. szoval a lelek-elmelet eleg ures igy.
nagyjabo
> l egy materialista elmelettel ekvivalens, csak van emg nehany felesleges
szovirag
Csakhogy a gondolkodas nem kapcsolhato az agyhoz addig, amig nem lehet
pontosan lokalizálni! Valaki írta, hogy ez azért nehéz, mert egyszerre
gondolkodsz, mozogsz, beszélsz stb. és nehéz ezeket az agyban
szétválasztani. Véleményem szerint az agy csak utasításokat hajt végre. Az
útált sz.gépes analógiát használva az agy a PC, a szellem a User, a lélek
pedig a Software. Persze ez csak hasonlat, nem mondom, hogy az agy
számítógép!
Üdv Sloan

Hello!
> >> Nyilvanvalo, hogy az extraszenzoros ember es a normal
> >>ember egy nicheben van.
> Igen, felteszem es szerintem helyes is a felteves.
Ha egy fajnak tekinted az extraszenzoros embert és a 'normált', mint pl. a
negridet és a kaukázusit, akkor érdemes egyáltalán ilyenről beszélni? Azértk
kérdem, mert ez a Te szakterületed.
> De ha az ESP letezik, es hisz benne legalabb nehany ember, akkor akkora
szelekc
> ios elonyt jelent, hogy ok tokelyre fejlesztik, es megjelennek a
civilizacioban
> , es lassan elnyomjak a tobbit.
Kifelejtettél egy nagyon fontos tényezőt a képből, mégpedig az emberi EGO-t.
Ha nekem van valamim, másnak ne legyen, mert akkor Ő is egyenértékű lesz. Az
ESP olyan tudás, amit a régi beavatottak őriztek, nem adtak ki bárkinek,
hogy megmeradjon az előnyük, csak nekik. Az egyház odáig is elment, hogy
világi hatalmánál fogva kiirtott minden 'eretnek' boszorkányt,
javasasszonyt, fekete mágust meg efféléket, akik olyan tudást birtokoltak,
ami számukra veszélyes volt. Mint manapság az üzleti életben. Nyírd ki a
konkurenciát!
> Figyeld meg, hogy a mai fejlett tarsadalomban m
> indenki tud irni, mert oriasi elony, es figyeld meg, hogy az irastudo
tarsadalm
> ak megjelentek, fejlettebbek, es lassan elnyomjak az irastudatlan
tarsadalmat.
> Az iras megjelenese utan nagyon gyorsan azok uraltak a tarsadalmat, akik
tudtak
>  irni, es utana nagyon gyosan irastudo tarsadalmak uraltak a vilagot.
Igen, ebben igazad van, de az én fentebbi gondolatom is megjelenik pl. a
most kiirtott tálib rendszer nem engedte írni tanulni a nőket, hogy ne
legyen egyenlő esélyük. Amíg buta, addig arra a kérdésre sem keresi a
választ, hogy miért van ez így?
Üdv Sloan

Kedves Math!
> Azt allitottam, hogy felteve, hogy
> 1) A para kepessegek genetikusan orokolheto vagy tanulhato kepessgek.
> 2) A para kepessegek jelentos es altalanos szelekcios elonyt jelentenek.
> 3) ELeg regota megvannak egy bizonyos populacioban.
Ebben igazad van! Ha feltételezzük :-) Valamilyen szinten genetikus is,
megvan mindenkiben a megfelelő idegpálya  a használatához, plusz az agyban a
tobozmirigy, amit a parahívők azunosítanak az ajna csakrával (3.szem), ami
közvetíti a 6. érzéken keresztül az információt: Távlátás, távhallás,
távtapintás, távszaglás, távízlelés. Te is folytathatsz kísérleteket saját
magadon, de ha nem is hiszel benne, akkor fel fogod adni hamar, mielőtt
értékelhető eredmény születne. Szerintem itt van a kutya elásva! Vannak igen
kevesek, akiknek valamiért csak úgy megvan ez a képesség, de tanulható is,
csak baromi hosszú ideig kell csinálni. Évekig, amire sok embernek nincs
türelme, azt mondja, hogy hülyeség, és abbahagyja.
> akik hasznaljak lenyomjak azokat, akik nem.
Pontosan, régebben ez volt, már írtam egy másik leveledre reagálva az
egyházról.
> 1) Platonnal es Arisztotelesszel a legtobb jelenlegi filozofus siman
felveszi a
>  versenyt.:)
> 2) Nem biztos, hogye zek orokletes tulajdonsagok.
> 3) Nem biztos, hogy szelekcios elonyt jelentenenek.
Ja, de ez az ESP-re is igaz lehet. Valaki írta, hogy az emberi társadalom
nem éppen nyitott a másra. Lásd a homokosokat, a sérülteket, stb. Spártában
például :-(
Valószínűleg az átalgember hülyének nézte az ESP-st, nem pedig közösült
vele.
> ez homalyos. konkretan mit jelent a "letunt" "lezarjak" terminusok? most
akkor
> en konretan rendelkezem ezzela  kepesseggel, vagy nem? es ha igen, miert
nem tu
> dok rola?
Erről már írtam valakinek a listára, maya fátyla, ilyesmi, remélem megjött.
Te konkrétan rendelkezel ezzel a képességgel, csak azért nem tudsz róla,
mert:
1,) Nem hiszel az ember mint trancendens lény világképében
2,) Nem hiszel azoknak, akik azt mondják, hogy ez a tudás mindenki előtt
nyitva áll.
És ma nagy szerencsénk van, a világ eléggé nyitott, a keleti tanok elértek
minket, lehet tanulni buddhizmust, stb. ahol sok kérdésre választ kaphatsz,
ha akarsz.
3,) Nem gyakorolsz eléggé kitartóan (lehet, hogy egyáltalán nem)
Üdv Sloan

Hello!
> En meg arra lennek kivancsi hogy mikent lehet latni ezt az aurat szaz
> meterrol,
Az állatok érzékelése más, mint a miénk. Többféle érzékük van, mint egy
átalgembernek. Bennünk is meg van a képesség, csak elcsökevényesedett. Minek
telepátia az email korában? Fell kellene ébreszteni a rejtett
képességeniket.
Allatok: A vándormadarak a Föld sugárzásait, energiavonalait követik, amikor
Dél felé mennek, nekik nincs iránytűjük!, de látják azt, amit mi nem.
> Es hogy miert jobb magyarazat a gazdi erzekelesere az hogy
> bevezetunk egy teljesen uj erzekelesi format amely azon tul hogy nehezen
> tamaszthato ala (egesz pontosan ellentmond a jelenlegi fizikai/biologiai
> elmeleteknek), ugyanazt a problemat (akadalyon keresztul erzekelheto)
> veti fel mint a "klasszikus" erzekeles.
Attól, hogy ellentmond egy jelenlegi elméletnek, még lehet igaz. Hisz az
elméletek sajátja az, hogy addig állnak fenn, amíg be nem bizonyosodik, hogy
hamisak. Ha az első tudós kifejlesztené azt a gépet, ami megmutatja az eddig
láthatatlant, és tényleg nem lenne kamu, attól fogva megdőlne a jelenlegi
elmélet. Tessék rajta dolgozni!
Sloan

Üdv!
> bevett nezet, de abszolut nem ertheto. magyarazd mar el, miert.

> zavaros beszed.
> 1) az aura a te nezeted szerint tulajdonkeppen a test es lelek
viszonylataban m
> i, es hogy is kapcsolodik a kerdeshez?
> 2) az aura szerinted anyagi?
OK! 1) Test=jármű, lélek=közvetítő elem, szellem=Isteni Én, valójában ez
vagyunk mi. Az aura a csakrák által generált finomenergia mező, érzelmi
állapotod fényében változó színű, alakú. Tükröződnek rajta a test
betegségei, ahol baj van, ott vékonyabb, vagy vastagabb- NRG hiány, többlet.
Mérete egyéneként változó, függ a rezgésszinttől is. (minden hullám, az
anyagi világ állóhullámként definiálható-Balogh Béla:A végső valóság c.
könyvében részletesen ír erről, olvasd el, aztán megvitatjuk)
2) Az aura nem anyagi, legalább is nem olyan értelemben, mint az asztal vagy
a testük. Energia, finomenergia, aminek rezgésszáma magasabb az anyagi
világánál, de alatta marad a mentális, stb. szférákénál. Olvass ebben a
témában az indiai csakrákról, amik az aurát generálják. Ezek a test NRG
központjai.
Sloan

"A lappa zsugorodott vilagban nem telik az ido. Nem tortenik benne
semmi a hosszkontrakcioval aranyban allo idodilatacio miatt.
Minden megallt benne."

En ezt kicsit maskepp latom. Van a fenynek egy sajat ideje, es van a
kulvilagnak. Attol, hogy a feny szamara all az ido, attol meg a
vilagegyetemben telik. Tehat ha megtesz a feny pl. 10 000 fenyevet, akkor
azt "o" ugy erzi, egy pillanat alatt tette meg, mig a kulvilagban eltelt 10
000 ev.

Arpi

"vagy a gravitacios elmeleted miatt t=vegtelenben is magasabb homersekletu
lesz..."

Ugy gondolom, ez nem lehetseges, mert akkor egy ugyesen elhelyezett
termoelemmel megvalosithato lenne az elsofaju orokmozgo.

Arpi

Lehet, hogy en is felreertem az egeszet, de szerintem eppenhogy az a
helyzet, hogy minel gyorsabban mozog valami, relative annal lassabban jar az
oraja. A fekete lyuk fele zuhano vekker tehat egyre lassabban meri az idot,
de ez mit sem valtoztat azon, hogy beleesik a lyukba. Egyszeruen, mivel az
ora lassabban ketyeg, kevesebb idot fog merni az EH-n valo athaladasig, mint
a kulso szemlelo. Ha az ora fenyimpulzuskat is kuld hatrafele, akkor ezeket
egyreszt egyre ritkabban kuldi (a mi szemszogunkbol), masreszt a kuldott
feny egyre jobban voroseltolodast szenved. Az esemenyhorizontttol
tetszolegesen kis tavolsagra levo pontbol sugariranyban meg kijut a feny, de
egyre nagyobb lesz a hullamhossza a lyuktol elegendoen nagy tavolsagra levo
megfigyelo szamara. 

Arpi

Kedves Woland,

Ne haragudj a kiakadasomert, de nem veszem orommel, ha megvadolnak valami
valotlan dologgal, meg ha az egy szoveg mogottes ertelmeben is rejlik. A
vad roviden az volt, hogy en is olyan csokott laikus vagyok, akit nemi 
tuzijatekkal konnyen meg lehet teveszteni es aki Ufomagazint olvasgat,
mert jobb otlete nincs. Mivel nem vagyok fizikus, laikos egyertelmuen
vagyok, de nem "abbol" a fajtabol.

> Ahany ionszel emlitest talalsz az irasomban, annyi turo rudit kapsz tolem,
> ok?:-)))

:-DDD Ez jo, koszonom. :)

Nem az a lenyeg, hogy ki emlitette az ionszelet, hanem hogy nem tevesztett
meg engem a jelenseg, mindjart kitalaltam egy egyszeru es kezenfekvo 
magyarazatot, es azt is, hogyan lehet ellenorizni, hogy helyes-e a
magyarazat. Tehat hogy egyszeru ionszel, nem pedig valami antigravitacios 
jelenseg, ami mar figyelmet erdemelne. :)

Mizsei Janossal mar konzultalunk is arrol, hogy vakuumban kiprobaljuk es
mindjart elokerul a lolab. :)

Udv: Endre