HIX NYELV #0624, Racsko' Tama's >:
> Az <imágó> eredetére már válaszoltak, de a jelentésére még nem. Az
><imágó> egy specializált szó, nem használhatód sem az <imázs>, sem az
><imidzs> helyett. Az <imágó> szó a kifejlett rovart jelöli (szembeállítva
>az egyedfejlődésének korábbi különféle lárvaállapotaival).
Ezt nem tudtam. Halvány az emlék, de mintha Vágó Istvántól hallottam
volna a szót 'imázs' értelemben. De ha mástól, esetleg akkor is
előfordulhat az, hogy módosul a jelentések halmaza, nem? Lásd "pickup",
bár itt a kiejtés azért megkülönbözteti a jelentéseket [pikáp, piköp].
Vagy lásd még "swap".
> A <http://romanid.freeweb.hu/DT2/dt2_prg.zip> címről letölthető a
>program (938 kB), a dBase-es változat (398 kB) pedig elérhető, mint
>< http://romanid.freeweb.hu/DT2/dt2_dbf.zip>.
Nem sikerült letölteni. Az oldal létezik, de ezek a linkek nem...
>> nem kellene ilyen nagy súllyal értékelni az előfordulási frekvenciát.
>> Érdekes információ, de nem biztos, hogy törvényeket kell rá építeni.
> Az előfordulási frekvenciák összességét fonotaxisnak nevezzük, amely
>komoly tudományterület, és segítségével könnyen rájöhetünk, hogy a <tkács>
>nem lehet magyar szó, ellenben szlováknak tökéletes.
Pont ezt mondom én is. Információ. De szerintem nem feltétlen kéne
szabályokat erre alapozni, ne a szabály mondja meg, hogy nüansznak vagy
nuánsznak ejtsem a szót. A swap[ról/ről] is ugyanezt gondolom.
>[...] az <-nsz> végű szavak nem különösebben jólformált hangtestű szavak a
>magyarban, ami azt jelenti, hogy maguk a szavak valószínűleg még nem értek
>a magyarosodási folyamatuk végére. [...] érdemes nagy súllyal értékelni az
>előfordulási frekvenciákat és időbeli változásukat, mert általuk
>szerezhetünk információt a nyelv mögöttes szerkezetéről.
OK. Csak még annyit, hogy pont ott nem kéne erősen szabályozni, ahol konkrét
magyarosodási folyamat zajlik. De hogy őszinte legyek, már magam sem tudom,
honnan indult ki a téma, és volt-e egyáltalán szó ilyen szabályozásról.
--
Udv,
Hunter http://vnet.hu/huntah/ -[HE 1.15beta10;]-
|