Kedves Peter:
>De ismetlem ez nem matematikai kerdes, igy a matekilag
>helyes  valasznak nincs szerepe. U. n. metafizikai
>valoszinuseg.
Az meg mi? Szo sem volt arrol, hogy egy ilyen fogalmat bevezettel volna, es nin
cs is ilyen kozkeletu fogalom. Tehat kerlek definiald.
>En szerettem volna a dolog termeszettudomanyos oldalan
>allo erveket,  ellenerveket "provokalni" konkret
>antropikus hatasokkal kapcsolatban.
A furcsa, hogy errol a termeszettudomanyos ervrol kiderult, hogy nem matematika
i kerdes. Igy nem lehetnek termeszettudomanyosak sem, hiszen a termtudban minde
n matematikai kerdes jogos, es nem lehet elvenni a matematika illetekesseget. H
a elveszed, akkro mar nem vagy tudomanyos
>De ugy latszik nem kerulheto meg a metafizikai,
>ideologiai sik.
>Ez viszont jellegebol fakadoan nem dontheto el vitaval, >ervekkel,  kulonben m
ar regota eldolt volna melyik
>vilagnezet a kizarolag  "helyes".
Igy van. szvsz azert nem donthetoek el, mert ertelmetlenek, de a lenyeg, hogy h
at amirol nem lehet ertelmesen vitazni, arrol ne vitazzunk!
>Minden tudomanyos magyarazat szuksegszeru feltetele,
>hogy az  allitasat szuksegszeru [na jo: nagyon
>valoszinu] kovetkezmenykent fogalmazza meg.
NEM! Ez nem igaz, naiv feltetelezes.
Vegyunk egy nagyon evilagi peldat. Vegyunk egy egyenes szakaszt, valasszal rola
 egy pontot egyenletes valoszinuseggel. Jeloljuk azt a pontot, amit valasztotta
l p-vel. Mennyi p valoszinusege? P(p)=0. Vannak olyan folyamatok, amikor 0 valo
szinusegu esemeny szuksegszeruen bekovetkezik, es nincs csalas, nincs csoda, mi
nden tokeletesen ok tudomanyosan, jozan esz szempotjabol is, es meg a vallasoso
sk sem mondanak mast. Ha ebben az esetben nincs okod csodara gyanakodni, akkor
az antropikus erv eseteben sem gyanakodhatsz csodara csupan abbo, hogy egy valo
szinuseg kicsi, vagy 0. Rossz az ervelesi sema, tessek kovetkezetesnek lenni!
>Ha elfogadjuk, hogy ezen eszmeletlenul valoszinutlen
>antropikus tulajdonsagok sokasaga mind egy nagyon kis
>valoszinusegu veletlenek eredmenyei, akkor eleve es
>valszeg tul  koran feladjuk ezen a teruleten a
>tudomanyos magyarazat kereseset.
Nem, a fenti peldan lathato, hogy 0 valoszinuseg sem jelent semmit onmagaban. N
yomosabb ervet pedig nem adott senki eddig.
>ezzel indokolatlanul  kutathatatlannak minositjuk es
>eleve lemondunk a vizsgalodas  lehetosegerol.
ez nem igaz, amit kutatni lehet, azt mindig jogos kutatni. en ugy tudom, hogy a
 vilag keletkezese elotti dolgokat nem tudjuk kutatni. ha valaki tudja, akkor a
lljon elo vele. a vallasok nem megfelelo modon tudjak kutatni (szvsz semmilyen
olyan modon nem tudjak kutatni, aminek koze volna a dolgohoz).
>Az elet es az ertelem nem csupan egyike a miriadnyi
>letezonek, hanem felsobbrendu, kituntetett letezo.
Nincs olyan objektiv fogalom, hogy felsobbrendu. Azt mondhatod, hogy az elet ga
zdagabb, mint az elettelen, az ertelem ertelmesebb, mint az ertelmelten. De eze
knek a jelzoknek meg nincs koze a VE keletkezesenek dolgaihoz. Nem ertem, hogy
logikailag hogyan kapcsolodik a ket dolog egymashoz, miert lenyeges szempont ez
?
Miert nem a banan alaku napok kerdese a jo szempont? Nem indokoltad meg ezeket
a kerdesek, ezek az eloiteleteid.
>A  bonyolultsaga folytan [az emberi agy az ismert
>legbonyolultabb dolog], de az ontudata,
>akarata, erzelmei, muveszete, vilagmegismeresi es
>megvaltoztatasi torekvese folytan. Ez nem
>antropocentrikus, hanem objektiv itelet.
Ez mar igy objektivebb allitas, de hogy miert lenyeges ez a szempont, az nincs
objektiven megindokolva. Miert a bonyolultsagot, akaratot, muveszetet, tekinted
 szempontnak a VE keletkezesenek kerdeseben? Ezt nem indokoltad meg objektiven.
> Ez inkabb valami olyasmi, mintha a kovetkezo heten egy
>AIDSvirust, egy bekat, egy csecsemot, egy Napoleont meg
>egy  ET-t huznanak ki a pesti lotton a maguk
>valosagaban szamozott  golyok helyett.
Barmelyik huzast lehet ugy kodolni, hogy ezt jelentsek. Tehat a lotton szerinte
d minden heten csodalatos dolgokat huznak ki. Ha a lotton olyan szabalyokat csi
nalnak, hogy 1="AIDS virust oltanak a nyertesbe" egy  2="kapsz egy koncertjegye
t", akkor az 2-es hkihuzasa pusztan emiatt csodalatosabb esemeny lesz, mint a 1
-es kihuzasa? Ha 2-est huznak csalaszra gondoslz, ha 1-est, akkor nem? Csak emi
att? EZ nem objektiv, hiszen TUDJUK, hogy P(19=P(2) barmilyen tulajdonsagok kap
csolodnak hozza meg.
>Az viszont mar tudomanyos tenykent kezelheto, hogy a VE
>rengeteg alapveto fizikai tulajdonsagaban, azok szinte
>leirhatatlanul valoszinutlen megvalosult allapotaban
>ezernyi nyilkent mind egyenesen az ertelem
>letrejottenek lehetoseget megteremtve  mutatnak az
>emberre.
Ez koltoiseg nelkul sem megfeleloen igazolt, de ha nagyon koltoiesen fogalmazod
 meg, akkor egyre kevesbe lesz objektiv az allitas sem.:) Engem nem fogsz alleg
oriakkal meggyozni, ha logikaval nem megy.:)
>"Tegyuk fel ad abszurdum, hogy a VE elettelen, de
>ugyanekkor minden parametere a Jupiter voros foltjara
>van hangolva, megpedig ugy,  hogy ezen kivul semmi mas
>letezo sincs, amelynek relaciojaban  hangoltsagrol
>lehetne beszelni.
Az alapveto problema az, hogy egyaltalan nem tisztaztad, es nincs is objektiven
 megmagyarazva, hogy mely tulajdonsagok, es miert azok, amelyek relaciojaban ha
ngoltsagrol lehet beszelni. Szerintem sem a Jupiter foltja, sem az elet, sem az
 ertelem nem ilyen. Nem hangzott el erv emellett es ellen.
>>>Ugyanakkor emlekezzunk arra, hogy a mai mikrofizikaban
>>>magat a valoszinuseget realitasnak tekintik.
>>ezzel mit akarsz mondani?
>Hogy masfele valoszinuseget is realitasnak
>tekinthetunk, de ez csak metafora.
akkor ugy veszem, hogy nem mondtad, hiszen nem lehet egy metafora tudomanyos er
v.:) en tudok nagyon szep metaforakat mondani az en allaspontommal kapccsolatba
n, de itt a TUDOMANYon vagyunk, nem a MUVESZETben.
> Egyebkent, ha az ezernyi  csodat [eszmeletlen kis
>valoszinusegeket] szorozni kell, akkor irto nagy csoda
>[irto kis valszinuseg] lesz az eredmenye ennek a
>"szummazasnak", osszesitesnek.
Igen, de mivel az osszes tobbi lehetoseget ugyanugy szorozni kell, ezert az N (
sok) dimenzios esemenyter barmely mas esemenye ugyanilyen irto kis valoszinuseg
u esemeny lesz, es emiatt ez az esemeny nem valoszinutlenebb, mint barmi mas, a
mi bekovektezett volna. Igy nincs mibol ervet csinalni.
>Maga a valoszinuseg-valoszinutlenseg egyebkent nem
>alapveto eleme az antropiaproblemanak,
>csak "szemlelteto eszkoz".
Az entropikus erv egyetlen egzakt megfogalmazasi modja valoszinusegen alapul. E
nelkul nincs semmi egzakt az ervedben.
>De ez mar onmagaban is csoda. Nem szuksegszeru, hogy
>valami is  letezzen.
igen, de ebbol sem lehet ervet csinalni. mert ha nem letezne semmi, akkor ugyan
olyna jogos a kerdes, hogy "miert nem letezik valami?" a kulonbseg csak annyi,
hogy akkor nincs aki megkerdezze, de ez egy analitikus, tautologia. analitikus
dolgokbol pedig nem lehet kontingens, valosagra vonatkozo allitasra kovetkeztet
ni, igy semminek sem a letezesere vagy nem letezesere. valosagrol szolo allitas
okra csak valosagrol szolo allitasokbol lehet kovetkeztetni. az, hogy "csak let
ezo vilagban lehetseges intelligens letezo" nem valosagrol szolo allitas, hanem
 a fogalmak ertelmerol szolo absztakt, analitikus tautologia.
>Ezernyi pontos nyilkent az eletre utalo tulajdonsaga
>ismert az Univerzumnak. Biztos info nincs,  >valoszinusito infok vannak.
Ez nem olyan info, amirol tudomanyos egzaktsaggal lehetne istenre kovetkeztetni
, akar csak valoszinusegileg is. Errol szol a vita. egyenlore nem ervelted meg
objektiven, hogy hogy szol az a logikailag helyes kovetkeztetes, vagy valoszinu
segi kovetkeztetes.
>A sema jo. Mert 1./ A lottoban nincs kituntetett
>szamotos, a VE  eseten pedig erosen kituntetett az
>ertelem jelenlete, lehetosege.
Ezt nem indokoltad meg objektiven. Indoklas nelkul szubjektiven szerintem az "1
,2,3,4,5" kitntetett. Inteszubjektiven is, mert az emberek tobbsege azt mondana
 .
>2./ Szamit az is, hogy mekkorat tekintunk csodat
>jelento kis  valoszinusegnek. Ha 9 kvadrillio szambol
>huznanak otot, akkor  tenyleg nagyobb csoda lenne egy
>ottalalatos, de mint irtam meg ennel is sok
>nagysagrenddel kisebb valoszinusegekrol van szo itt.
Radikalizaljunk. Legyen lottonk vegtelen szammal. Huznak ot szamot, ennek valos
zinusege P=0. Ervelesi semad szerint akkor egy ilyen lottoban mindig reklamalni
 kell, mindig csalas van. Ez abszurd, rossz az ervelesi semad.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Arpi,

>De azzal, hogy milyen mértékrendszert talál ki
>magának "teremtésétől"  kialakulásától számított X ezer
>év múlva, azzal már nem biztos.
ha mindenhato, akkor mindennel tud szamolni es nyilvan szamolt is. egy mindenha
tonak nem lehet oka nem szamolni valamivel. masreszt olyan jellegu kerdesrol vo
lt szo, ami inkabb a naprendszerrol szol, mint emberi dontesrol. a naprendszert
 sem isten tervezte, az is szabad akaratbol szuletett?:) (lassan lejutunk oda,
hogy tulajdonkeppenisten eleg keves dolgot tervezett, pont azt, ami tok jo, es
azt, ami nem tok jo, nem o tervezte. ez igy cafolhatatlan ad hoc elmelet)

>Ezzel egyetértek, e szempontból valóban nem tökéletes.
>Kérdés, hogy tökéletesnek kell-e lennie?
hat ha nincs tervezve, akkor nem kell tokeletesnek lennie. ti ugy erveltetek, h
ogy a tokeletesseg utal istenre. ha nincs tokeletesseg,a kkr egy erv megbukott.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Csaba gondjaira a piramisokrol re VITA
 Egy egyoldalu beszelgetest nem lehet vitanak nevezni, hiszen minden
elismeresem, es semmi ketsegem se lehet sokeves kutatomunkad soran ebredt
megallapitasaidban.
 Az ember, mint elettelen elemekbol epult, nevezhetjuk 'csoda', rovid
idore lehetoseget kapva hogy elcsodalkozzon a miletben, kivancsisaga egy
allando kutatas, kereses, valasz nelkul a 'miert' szora, mert meg
onmagunkat sem tudtuk felfedni. Belenyugodva kutatjuk a multat, jovot,
ismeretlent, hatha egyszer megoldodik a kerdes. Alitolag 15 milliard ev a
kezdettol maig hogy elerjem azt hogy elmelkedjem, letunk felteteleit
elemezve, sokmiliard az egyhez, hogy ezt es most elertem.
 Es valoban, errol mar volt szo:
>azt is belatjuk, hogy a haboru hulyeseg, megis haboruzunk.
 A valoszinusegek hatarfokan elette formalodott egyenisegeket olunk,
pusztitunk, es nem ertem miert ne tudnank fegyverek nelkul megegyezni,
talan meg tobb belatassal kellene birnunk, maskep a mi Foldunk is
katasztrofa aldozata lehet.
 Tehat erdekes maga az elet fogalma. Ha azt vesszuk hogy volt egy kezdet,
es letrejott az univerzum, es benne a civilizacio, melyet meg nem tudunk
definealni, azt is feltetelezhetjuk, hogy az Univerzumban mashol is
kifejlodhetett a civilizacio, csak epp tul tavol tollunk, vagy eppen nem
egyidoben, igy a kesobiekben is lehet esely. Ha elemezzuk az
eletfeltetelekhez szukseges elemeket az energian kivul, melyet a Naptol
es a fold melyebol kapunk, kiderul, hogy nem is olyan egyszetu, hiszen
szervezetunk rengeteg kemiai elemet igenyel. Ezek az elemek, pl. femek
stb. pedig nem foldi eredetuek, valahol mashol. csillagok melyen,
stb.szulettek.
 A korulottunk folyo kutatasok eredmenytelenek, tehat nem talaltunk mas
bolygon civilizaciot talan egy bolygorol esett szo egy csillag korul
eletzenaban kering, merete viszont nagyobb a Jupiterenel. De ha csak a
szomszedcsillag rendelkezne Foldunkhoz hasonlo bolygoval, talan egy
emberelet sem lenne elegendo az utazashoz a jelenlegi eszkozokkel.
 Igy inkab hihetobb a Mars-Jupiter kozti bolygo lete, esetleg a ket
civilizacio talalkozasa.
 Mindaddig amig a kutatasok bovebb infokat nem hoznak felszinre,
talalgatasokkal nem fogjuk tudni megfejteni a piramisok epiteseinek
titkait. Talan mar maga az is sokat elarul, hogy az Orion csillagkep
akkori hasonmasa az epitmenysorozat, maga az oriasi befektetett munka fo
okai csak rejtely marad.
 Udv. Csaba.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: Inga, foton ( 48 sor )
>Beszeljunk 2 atlatszo kozeg hatararol, pl levego es uveg.
 Kedves Ferenc!
Kerdesem ezesetben is lenne. Espedig legyen egyetlen fotonunk, mely egy
fenyforrasbol szabadult. Ez az energiahalmaz aprocska tomegkent mukodik?
 Elerve egy kozeget, mely epp egy oceanalatti lefektetett uvegkabel
kezdete ket kontinens kozott. A girbe-gurba vezeteken az ileto foton
athalad, hisz a tuloldalt erzekeljuk. A kerdes pedig mar csak az lenne,
hogy ez a haladas hogyan tortenik? Mint egy femgolyo egy lyukas csovon,
vagy azert megsem mert a dolog ennel bonyolultabb, vagyis az ileto foton
kontaktusokba jon a kozeg elemeivel, azok a rezgest tovab adjak, stb. mig
az uvegszal vegen ismet kiszabadul a foton mint energiahalmaz, de
egyaltalan nem ugyanarrol a tomegrol esik szo, melyik bejutott a kozegbe?
  Tulajdonkep mi tortenhet ha fotonok az utjukban levo tomegekkel utkoznek?
A feny, ho, stb. jelensegeken kivul mas tipusu energia is felszabadulhat,
vagy csak egyszeruen a rezgesbe jott tomeg rendelkezhet termodosito
hatasokkal?
 A legutobi ingamereseim hasonlo dolgokrol arulkodnak.
     Udv.Csaba.

Endre,

>mas, mint egy homokdune. (Tudsz mas "darutechnikarol"?) A
Igen, uszo hajok, valtozo sulyponttal stb...
Te allitolag jol ismered a oiramisepitesrol szolo szakirodalmat.

>Az informacio akkor most energia?
Onmagaban nem. De csak energiaval lehet tovabbitani.


>kommunikalunk, hanem e-mailben? :) Nem is ertem miert kell
>ilyeneket kerdezgetnem. :)))

En viszont ertem.
Olvass tobb fizikakonyvet, kevesebb scifit.
A valosag erdekesebb.

>Ennyi erovel azt is elfogadhattuk volna, hogy az
>informacioterjedes maximuma a hangsebesseg.
Jogos. A nyomashullammal tovabbitott informaciora ez vonatkozik is.
Es gondolkozz csak el, mi van ha tul akarjuk lepni ezt a hatart egy
zajos repulovel. Hangrobbanas.
Aztan probald ezt tovabbgondolni elektromagneses hullammal.
"Fenyrobbanas." ??????

Janos

Jozsef,
>A specrel nem bonyolult, erdemes megismerni. A lenyeg megertesehez
>kozepiskolas matematika es nehany ora olvasas meg gondolkodas
kenyelmesen
>eleg. Cserebe nem mindennapi elmenyt lehet kapni, nem sok olyan dolog
van a
>fizikaban, ami ilyen keves befektetessel ilyen sokat adna... Ajanlom
>mindenkinek (n-edszer) Horvath Pista kituno cikkeit:
>http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/rel.html

Koszonom a szakemberi hozzaallasod.


>Ha valaki ugy veli, a specrel hulyeseg, es cafolni kivanja, semmi
gond. De
>(keserves) tapasztalataim szerint csak akkor erdemes hosszas vitaba
>bocsatkozni, ha a partner veszi azt a minimalis faradsagot, hogy par
ora
>alatt megerti a lenyeget.
Namarmost, ha a partner ezt megteszi, akkor szerintem maris vege a
vitanak, mert nincs mirol vitatkozni.

Janos

Csaba,

> De valojaban mik ezek az erovonalak?
Minthogy az erovonalak nem leteznek, felesleges a kerdes, hogy mik.
Amit a vaspor mutat, az csak a vaspor miatti terero surusodes. Vaspor
jelenleteben mar nem is olyan a terero eloszlas, mint nelkule.


>Es mivel a torzios feltetelek sem lehetnek meghajtookok,
Ezt vitatom.


>hullamoztatnak feluletukon. Nem is lattam meg tukrot, mely nem
valamely
>fembol keszult volna.

Majd ha megint jo ido lesz, akkor menj el a Szent Anna tohoz egy
buvarszemuveggel, es hanyattfekve merulj a viz ala.
A viz lecsendesedese utan egy vilagos korben egyszerre latod a kornyezo
hegyeket 360 fokban, a koron kivul meg a vizfenek tukorkepet. Fem meg
se kozel, se tavol....

Udv, Janos

Szocs,

>Az erdekelt, hogy a par mikronos kibocsajtott lezersugar milyen
atmeroju
>lehet a Holdon es milyen atmeroju a Foldon
Fogalmam sincs.
Szerintem kibocsataskor is nagyobb az atmeroje.
Az en interferometerem 3mmes sugarral dolgozik.


><<<Alapveto tevedes. a fotonnak nincs palyaja. Nincs hatarozott
utvonala a
>fotonnak.
>
>>>
>
>Ezt meg meg kell ragjam

Sot, meg az sem igaz, hogy fel masodperc mulva 150000 kmre van a
kibocsatas helyetol.


><<Ne a termeszetben keresd a hibat.>>
>
>A termeszetben nincs hiba, csak nem ertem
Ne ess ketsegbe. Nem vagy egyedul.
Itt vagyok peldaul en is....
:-((

>Azert eppen eleg kevesen tudnak rola, de az Afrika-i piramisokrol
szinte
>mindenki hallott.
De nem azert, mert valaki(k) elhallgatnak valamit.

><<<Semmi dicsoseg nincs a jelenlegi egyiptomiakra nezve abban, hogy
oseik
>
>egy csomo kovet egymasra pakoltak.>>
>
>A valosagban igy igaz, de kerdezd meg az egyiptomiakat, buszkek-e a
>piramisaikra
Na es ha buszkek?
En meg az orszaghazra.

Janos

Hali Robert!

<kopja=emitel.hu> írta "Piramisok es elhallgatas. Kibuc -Re: #1966" témában:
(2002. október 6.)

> Gizah-i nekropolisz az EGY ADOTT terv szerint keszult letesitmeny
> mindharom piramisaval, es a szatellit-piramisokkal, valamint a
> Szfinx-el, es az osszes hozzajuk csatolodo templommal, es gigantikus
> "szent keritesekkel", valamint toltesutakkal
 Jol ertem? Egyszerre terveztek meg az egesz kornyek osszes
epitmenyet? Szerinted milyen adatok tamasztjak ezt ala?

> Igy viszont azt kell mondani, hogy a legkissebb kvaderek
> 0,5 tonnassal, mig a legnagyobbak 210-240 tonnasak.
 A szallitasi problema szempontjabol jogos a felvetes. Tudsz arrol
valamit, beazonositottak mar a legnagyobb kovek kitermelesi helyet?
Egyaltalan milyen jelek alapjan allithato, hogy szallitottak oket, es
nem az alapkozet kiemelkedesei voltak, mint a Kheopsz piramis belso
also resze, vagy a Szfinx fo tomege?

> szallitasa kozben egyetlen uszaly sem sullyedt el tobb szaz evig?
> Ugyanis a Nilus feneket mar atvizsgaltak ultrahanggal is, de
> egyetlen elsullyedt kovet sem talaltak sehol. Ki tudja erre a
> valaszt?
 Passz. Mennyire tudja megkulonboztetni az ultrahang a termeszetes ko
aljazat formait a feltehetoen mar erosen erodalt kolapoktol?
Egyaltalan, talaltak mar a Nilusban elsullyedt oegyiptomi hajot?

> Ez azt jelenti, hogy megfelelo osszegert, siman bebizonyitja neked,
> hogy a Nagy Piramis epitoje Szaddam Husszein volt masodallasban!
 Talan lemaradtam valamirol? Miket "bizonyitott be" eddig "megfelelo
osszegert", amiket a szakma szandekos csalasnak minositett, es amikre
ezt az allitast alapozod?

>> lathato volt a Sziriusz csillag delben 12 orakor. Abban az
>> idopontban, amikor a Sziriusz egyszerre delelt a mi Napunkal, a
>> legenda szerint akkor kezdodott a Nilus aradasa.<<
> * Igen az igy igaz! A kiralyi kamra "szellozteto" nyilasa ez de csak
> 20-20 cm-s ez is. Azt is tudni kell, hogy ie: - 10, 450-ben ha ezt a
> Szirusz egyuttallast vesszuk alapul, akkor pontosan egyutt allt a
> Gizah-i komplexum osszes epitmenye az Orion csillagkeppel a
> csillagkep akkori latszolagos allasa szerint.
 Bauval (es persze Hancock:) "remekmuvet" sajnos nem olvastam, de nem
feltetelezem roluk, hogy ekkora butasagot irtak volna. Megtenned, hogy
pontosan idezed a vonatkozo resz, csak hogy legyen mirol vitatkozni?;)

> hogy a palmafa sem alkalmas semmifele epitesi muveletre, es a
> valoban nagy tomegben hasznalt papirusz nad meg annyira sem. A
> legkozelebb elerheto kemenyfa a Sinai felsziget ekkor mediterran
> eghajlatu videkein termo sinai-akacfa volt.
 Hogy a papirusz mennyire nem alkalmas, arrol lehetne vitatkozni.
Heyerdahl a papiruszhajo otletet eppenseggel egyiptomi abrazolasokrol
vette. Es amennyire emlekszem, a Nagy Piramis korul talalt "temetesi
barkak" valoban akacia _deszkakbol_ keszultek. A deszkat itt azert
hangsulyozom, mert gerendakat nem hasznaltak, togerenda helyett is
hosszanti pallok merevitettek a hajot, ami eppenseggel nem hasznal a
hosszanti iranyu terhelhetosegnek. Ezert sem tartom tul jonak Soros ur
otletet a hajo egyik vegere akasztott, a masik vegen kiegyensulyozott
kotombokrol.

> viszont ha a JTSZ kronologia igaz, akkor nem igaz a Gilgames eposz
> miszerint az eszaki erdok elpusztultak a vizozon kovetkezteben.
 Ez viszont nem igazan lepne meg, hiszen nem ez lenne az elso joval a
keletkezese utan irodott forrasbol ismert legenda- es
mitoszgyujtemeny, amirol bebizonyosodik, hogy regeszeti kronologiakent
nem hasznalhato:) De ha jol emlekszem, eppen ez az eposz irja le
Gilgames egyik kalandjat, amikor Enkiduval az "eszaki erdokbe" ment
cedrusfaert. Es hol van meg onnan a Kaukazus?

                                                          Kibuc

Kedves Jozsef,

> > Felado :  [Hungary]
> > fenysebesseg. Van ilyen tomegtelen valami? Van,
tachionnak
> > hivjuk, es W. J. Lamb 1955-ben Nobel-dijat kapott a
> A tachiont nem felfedeztek, hanem egy elmeleti fizikai
modell termeke volt -
> tehat inkabb felteteleztek. A modell nem valtotta be a
hozza fuzott
> remenyeket, es mostanaban mas iranyokban probalkoznak.
Az egy dolog, hogy a kesobbiekben milyen teves vagy nem
teves uton folytattuk a gondolkodast. Tessek, most itt van
az ERP es a transzmod stb. es ez AZ a kiserlet, amellyel
CSAK a tachion passzol, tehat akkor most elo kell venni. A
hidrogen valahonnan plusz energiahoz jutott es ebbol
kovetkeztetett Lamb, ami nem csak egy konnyu toalettezes-
kozbeni gondolata volt, hanem odaiteltuk neki a Nobel-
dijat. Egy biztos: Egy Nobel-dijazott gondolatot hiba lenne
elvetni, meg idolegesen is, nemhogy vegervenyesen. Ez
vegzetes hiba lenne, csak szolok igy kivulallo
megfigyelokent.

> > > A specrel osszhangban van a megfigyelesekkel, es
> > > olyan elorejelzeseket tettek segitsegevel, amiket
kesobb
> > a kiserletek igazoltak.
> > Az ilyen tipusu kijelentesekrol le kene mostmar szokni,
> > akarmilyen kenyelmes. Ebben ugyanis benne van annak a
> > lehetosege, hogy a sok kiserletbol kivalasztjuk azokat a
> > kiserleteket, amelyekhez passzol a kerdeses elmelet, es
> > kijelentjuk: az elmelet osszhangban van a kiserletekkel.
> Ez egy tudomanyban teljesen jaratlan, buta es
rosszindulatu feltetelezes.
Nem, ez egy teljesen tiszta kovetkeztetes volt, a
lehetosegek merlegelese. Ha a tozsden igy gondolnak, akkor
csak egy honapot elemeznenek es mar reg csodbe ment volna a
vilaggazdasag; a befektetesek vesztesegesek lennenek es
senki nem fektetne be, visszasullyednenk az 19. szazad
szinvonalara, kiveve azt a nehany kiskiralyt, aki nem
osztotta a gondolatodat es folyamatosan elemezte a piaci
folyamatokat, ezert minden befektetese nyereseges volt: azt
nyerte, amit mindenki mas elveszitett.
Elarulok egy nagy titkot: a tarsadalmunk oly mertekben
kezdetleges, hogy penzzel mukodik (helyesebben egy
ertekkepviseleti szimbolummal, ami egyben indokoltsagi
mutato). Ezt innen, a penzugyrol mondom. Ez egy
felmerhetetlenul zsenialis, ugyanakkor felelmetesen
primitiv rendszer, mar reg kinottuk. Mindegy. Tehat
ilyenforman erdek az, hogy minel nepszerubb legyen az
elmeletunk, esetleg meg annak aran is, hogy "nem ejtjuk le
az almat". Ezer ilyet lattam mar, amikor csak a fejemet
fogtam, hogy a kerdeses kiserlet nem bizonyitotta vagy nem
cafolta az allitast, de en a szobabol, taviranyitoval vagy
egerrel a kezemben nem tudtam hozzaszolni, es senki sem
akadt a tudos kollegak kozul, aki szolt volna, hogy he!,
meztelen a kiraly. Talan mert oda se figyelt, vagy nem mert
szolni vagy nem tudom. Most nem tudok peldat, de majd
szolok legkozelebb. Lesz ilyen.

> Allandoan visszater kulonbozo variaciokban: "A
begyepesedett oreg tudosok
> ragaszkodnak elavult dogmaikhoz, es akadalyozzak az uj
gondolatok
> elterjedeset".
> Ezzel szemben az egyetemek tele vannak karrierjuket kezdo
fiatal kutatokkal,
> akik lazasan keresnek uj temakat, amikben lehetoseg van,
amivel elorebb
> vihetik a tudomanyt es amivel kitunhetnek a tomegbol...
Oo, gyermek... :)

> A mai fizika
> kifejezetten vevo a legabszurdabb elmeletekre is, ha
azokban nincs logikai
> ellentmondas, nem allnak ellentetben kiserleti vagy
megfigyelt tenyekkel.
> (szuszi, szuperhurok, sok vilag stb)
:-DDDD Jo, akkor most vegyuk az osrobbanas elmeletet,
amelyben a vilagegyetem legfeketebb feketelyuka nem pont,
hanem narancs meretu (de mihez kepest? :)) ), nincs benne
antianyag es ki tudja milyen csodaenergiatol fel
meltoztatik robbanni, termeszetesen a semmibe, mivel ter
nincsen, se ido, de most akkor hirtelen lesz, mert akkor
egyutt szuletik, de akkor hogy lehet narancsmeretu es akkor
meg meddig folytassam a mondatot. Na de nem errol szol a
vita.

>  > > Ennek a bizalomnak elegseges alapja van, es eddig
nincs olyan
> > > megfigyeles vagy kiserlet, ami megingatna ezt a
bizalmat.
> > :-DD Most nagyon figyelj.. Itt egy alma a kezemben. Most
> > leejtem az almat. Hoppa, megiscsak van gravitacio. :) Ne
> > haragudj, en csak mosolyogni tudok ezen, mert ott van az
> > ERP, ott van a spinatfordulasos transzmodulacio, de azt
> > mered mondani, hogy eddig nincs olyan megfigyeles vagy
> > kiserlet, ami megingatna ezt a bizalmat. Ijjjjjjo.
> Kerlek, mutass ra egy konkret kiserletre vagy
megfigyelesre, amelyben c
> feletti informacioterjedes tortent...  :-)
Elnezest kerek, nem ERP, hanem EPR:
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/lm/et_tart/lst?
kat=Adaf&id=119980605
"... ha egy kesobbi idopontban megmerjuk az egyik foton
polarizaciojat, a masiket szintugy pontosan meg tudjuk
mondani, barmilyen messzire kerultek is idoközben
egymastol." <- Ez tartalmazza a c feletti terjedest.
"Letezhetnek – es leteznek is – tehat olyan reszecskeparok,
amelyek mindaddig elvalaszthatatlan kotelekben
(korrelacioban, szuperpozicioban) maradnak, amig
eroteljesen – egy meressel – szét nem valaszjuk oket."
Ebbol kovetkezik, hogy ha megvaltoztatjuk a ket egyszerre
keletkezett foton kozul az egyik polarizaciojat, akkor a
masike is megvaltozik, azonnal (c felett).
"Egy 1980-ban elvegzett kiserletben Alain Aspect francia
fizikusnak sikerult kimutatnia, hogy ha egy kalciumatom
gerjesztett allapotanak bomlasaban egyidejuleg keletkezo
ket foton egyikenek a polarizacioja megvaltozik, akkor ezt
koveti a masike is."
A spinatfordulasos transzmodulaciora nem talaltam semmit,
szerintem eredetileg nem igy hivjak, csak valaki igy
forditotta vagy nevezte el es ez maradt meg bennem. Ugy
remlik, hogy van egy elektron-proton par, de lehet hogy
elektron-elektron, es ha megvaltoztatod az egyik spinjet,
akkor is a masike is azonnal megvaltozik, nem tapasztalhato
fenysebessegi keses. Aki ebben otthon van, biztosan tud
reszleteket. Erdekes, hogy mindket esetben a spinhez van
koze a jelensegnek.

> Feltetelezem, hogy a kvantummechanika egyes jelensegeire,
pl. csatolt
> reszecskek tulajdonsagaira celzol. Arra, hogy ha egy
ilyen par egyiket
> megfigyelik es igy felvesz egy hatarozott allapotot,
akkor a parja is
> hatarozott allapotba kerul, akkor is, ha a vilag masik
vegen van. Ez nem
> informacioatvitel.
Igen igy van. A kerdeses reszecskek parhuzamos momentumai,
itt a polarizacio vagy a spin megvaltoztathato: a foton
eseteben egyetlen alkalommal. Ez a valtozas me'g atadodik
az egyik reszecskerol a masikra, de a tovabbi valtoztatasok
mar nem. Az elektronparok spinje akarhanyszor
megvaltoztathato, itt nem csak egyszer hasznalatos... Ez
pedig mar egy digitalis informacioatvitel konkret
lehetosege. A foton eseteben a fotonsorozatot kell
polarizalgatni es a fotonparok folyamatosan at fogja vinni
az infot. Learnyekolhatatlanul, lehallgathatatlanul,
tavolsagtol fuggetlenul. Mas kerdes a gyakorlati
megvalositas nehezsegei, de hat mi egyszeru!

> Elso ranezesre olyan, mintha informacionak kellene ehhez
> terjednie, meg is probaltak olyan konstrukciokat alkotni,
amikkel informacio
> lenne atviheto. Alaposan megvizsgaltak es jelenleg is
kutatjak ezeket a
> kerdeseket. Ugy nez ki, ez nem informacioatvitel, es nem
sikerult
> informacioatvitelre alkalmas konstrukciot kialakitani.
(sajnos)
Igen, engem is altattak ezzel, hogy nem ejtettek le az
almat, tehat nincs gravitacio. A kis ferdeszemuek valami
hasonlo technologiaval Mozart-ot hallgattak, persze nem
Jack-csatlakozos audiokabellel.
Eppen eleg ok az, hogy o nem tudta megcsinalni, masnak meg
sikerult, arra hogy ilyeneket mondjon. :)

Relativitas-doksit boszen olvasom.

Udv: Endre

Kedves math!

>>+Nem lehet. A "miert van egyaltalan valami" kerdesre a
>>valasz kivul esik a hardware kepessegein.
>Ezek szerint olyat kerdezel tolem, amire szerinted ugy sem tudok
valaszolni, te
> sem tudsz valaszolni, de a helyes valaszt meg csak nem is ertened.
Honnan vesz
>ed ezutan, hogy a kerdes ertelmes?
 ............
>akkor miert kerdezed? ha nem varsz valaszt, ez azt jelenti, hogy nincs
mit megv
>alaszolni nem? tehat nincs hiany az elmeletben.

+Hiany az nincs, ha ugyesen kijeloljuk a hatarait. Nade a "miert van
egyaltalan valami" kerdes az ertlemes elemekbol all ossze, tukrozi a
hardverunk mukodeset. Letezhet egy magasabb tudat (pl. ami a vilagot
teremtette :) ami konnyeden emulalja a mi hardverunket egy ablakban :)
es o megertheti a kerdest, es lehet hogy valaszolni is tud ra, csak ezt
a valaszt az isten se tudja velunk megertetni. :)
Tehat a kerdes ertelmes, valasz viszont a mi hardverunkon nincs ra.
Ugyanez lehet a reszecske/hullam kettosseggel is, nekunk az egyetlen
menekules, hogy na akkor ez a fogalom nem letezik a termeszetben. Dehat
ott is olyan aron, hogy valamelyik alapelvunket, pl az oksagot fel kell
adni.

(lehet, hogy a vilagot letrehozo valaminek total mas a mukodese, es nem
is ertelmezheti az emberi gondolatokat) Ez az egesz thread persze nem
tudomany.

>szerintem ez a kerdes is ertelm
>etlen. ui. a torvenyek jelensegek magyarazatara szolgalo dolgok. nincs
mas modu
>nk megmagyarazni dolgokat, mint torvenyeket mondani. tehat a kerdesre
te minden
>keppen masik torvenyt varnal (vagy nem varsz, az a te bajod). es akkor
arra is
>megkerdezhetned.  vegtelen regresszio. nyilvanvalo, hogy a torvenyek
kerdeset m
>ar szuksegtelen megmagyarazni. egyebkent a torvenyek nem "vannak",
hanem csak e
>rvenyesek.

+Figyu math, a vilag keletkezeserol volt szo, amig nincsen semmi, addig
milyen jelensegeket kell magyarazni? A jelenseget ami letrehozta a
vilagot, meg kellett eloznie egy torveny letrejottenek. Marmint a mi
limitalt hardverunk szerint. Vagy borul az oksag.

>szo sincs axiomakrol. modszertani elvekrol van szo. olyan elvekrol, ami
alapjan
> egeszsegesen lehet elni, elkeruljuk a neurozist. egeszseges
eletfelfogasrol va
>n itt szo csupan. ne mondd, hogy onkenyes dolog, hogy egeszsegesen
akarok gondo
>lkodni, es nem neurozisban elni.

+Igazad van, de mindenkinek joga van neurozisba kergetni magat, meg
nincs betiltva :)

>>Ugyanarrol beszelunk.
>csak te zavarosan. dontsd el, hogy van-e valasz, vagy nincs. a ketto
nem lehet
>ugyanarrol beszeles. ha a "van valasz" es a "nincs valasz" ugyanazt
mondja, az
>csak ugy lehet, hogy a "nincs"-nek nincs jelentese. ez esetben semminek
sincs j
>elentese.


+Nem tudom, te otthon vagy asszem szamtechben, nem lehet olyan peldat
elkepzelni, hogy egy gyengebb platformon ertelmes legyen egy kerdes, de
valasz csak az erosebb platformon legyen?

Sanyi

Sziasztok! Bocs, ha sci-fit irtam. De szerintem jo.
Voros J. egy oksagi elvvel kapcsolatos ellentmondast mutatott be tudomany
#1965-ben.
<a specrel szerint ket olyan esemeny, ami egy rendszerben egyidejuleg, de
egymastol  tavol bekovetkezik, az egy mozgo megfigyelo szamara nem
feltetlenul egyideju.>
Szerintem csak mozgo megfigyelo latja ugy, hogy nem egyideju, valojaban
pedig egyideju.
<van meg egy C urhajo az A-B egyenesen valahol messze, es jo gyorsan (de
azert c alatt) halad az egyenes menten>
A mozgas iranya es iranyszoge is fontos, lasd kesobb
<a hajon ugy latjak, B ideje hatrabb van, mint A ideje……van ido
megakadalyozni (a gyilkossagot), termeszetes meg is akadalyozzak. De ha
egyszer megakadalyoztak, miert hazudnak at B-be, hogy gyilkossag tortent?>
Nincs ido megakadalyozni!! Lasd kesobb
<elobb megy ki a hivas, aztan csong a telefon. De C-bol nezve nem! Elobb
csong B telefonja>
Nem csong elobb, csak a hivasrol a feny meg nem ert C-be, igy nem tud rola!
Nem tudjuk a leirasbol, merre mozog C. Ha o meg nem latta a gyilkossagot,
akkor tavolodik A-tol. Ha C tavolodik A-tol, akkor a A-bol a feny informacio
kesobb er C-be. C nem latja A valos idejet.
Ha c-vel (fenysebesseg) tavolodna, es visszanez A-ra, akkor egy allokepet
latna. Egy filmkockat lat, nem pereg a film. Ha fenysebesseg alatt
tavolodik, akkor A esemenyei lelassulnak. De ezt csak C latja igy. Amit o
lat, az A-ban mar reg megtortent, hiaba akar telefonalni.
Hogyan latja B-t? Latja, hogy B-ben csorog a telefon, de az nem most csorog,
hanem mar regen. C elebe ment a telefoncsorges feny informaciojanak.
Hamarabb tapasztalta, mintha allt volna. Ha valaki hoz nekem valamit, es
feluton talalkozunk, akkor hamarabb megkapom a csomagot, de attol meg a
feladas idopontja ugyanakkor volt. Ez nem azt jelenti, hogy a feladas
tortent hamarabb.
Ha C 300,000 km-re van A-tol, es all, akkor 1 sec alatt kap egy filmkockat.
Ha elindul, no a tavolsaga A-tol, a kockat megkapja, csak kesobb, mert a
filmkockanak ugyanazzal a sebesseggel tobb utat kell megtennie.
Minden kockat kesobb kap meg, lelassul a film. A B-bol jovo kockakat viszont
surubben kapja meg, B filmje gyorsabban pereg.
Rokon latogatoban vagyok a nagybatyameknal. Az oreg sulyos beteg. Ha nem
veszi be a gyogyszert meghal.
Megallapodunk, hogy ha elmentem, percenkent utanam kuld egy futart azzal az
uzenettel, hogy jol van.
A futarszolgalat a leggyorsabb informacio kuldo szolgalat.
Ez igy is tortenik, percenkent rohannak utanam a futarok, hogy a nagybatyam
el es virul.
Kozben otthonrol is jonnek a futarok, mert nagyon feltem a csaladomat, es
veluk is megallapodtam, hogy percenkent uzennek, hogy minden rendben.
Na most: meghal a nagybatyam, nem vette be a gyogyszert.
Telefonalnak a csaladomnak, hogy mi tortent. A felesegem gyorsan felhiv
otthonrol, hogy ez meg ez tortent. En meg allok ertetlenul, mert a futarok
meg mindig jonnek, hogy minden rendben.
Felhivom a nagybatyamek lakasat, uzenetrogzito veszi fel. Uzenetet hagyok a
rogziton, hogy vegye be a gyogyszert. Meg mindig jonnek a futarok, hogy jol
van. Ok. Megakadalyoztam a halalat.
Legalabb is csak azt hiszem!
Otthonrol is jonnek tovabb a futarok, hogy minden rendben. Egyszer csak jon
otthonrol egy futar, hogy telefonaltak, hogy meghalt a nagybatyam.Eleg surun
jonnek mar, mert egyre kozelebb erek a lakasomhoz.
A nagybatyamtol viszont tavolodtam, igy tole ritkabban kapok rola hirt, mert
a futaroknak tobbet kell futniuk, hogy utolerjenek, de meg mindig azt
mondjak, hogy a nagybatyam el es virul.
Kerdezem az otthonrol jovo futart, hogy telefonaltak-e a felesegemnek? A
valasz: igen! A nagybatyamtol jovo futar viszont azt mondja, hogy ok bizony
nem telefonaltak.
A nagybatyam futara azt mondja, hogy el a nagybatyam. En a telefon miatt azt
a hirt kaptam, hogy meghalt, de sikerult megakadalyoznom a halalat. Meg
ezutan is olyan hireket kaptam, hogy el.
Az otthoniak viszont azt uzenik, hogy telefonaltak nekik, hogy meghalt. De
miert hazudnak? Hiszen en megakadalyoztam a halalat.
Akkor ez most egy paradoxon?
Elobb utobb az a futar is eler, aki a nagybatyamtol jon, es a halalhiret
hozza, meg azt a hirt, hogy felhivtak a felesegemet. Lehalgattak a rogzitot,
en hiaba telefonaltam nekik, nem tudtak megakadalyozni a halalat.
Na itt az uzenetrogzito a csalas. Ha valaki felveszi a telefont, akkor
azonnal megtudom hogy meghalt. Hiaba kapok olyan hireket, hogy jol van.
Arrol van szo, hogy a hir, a fenysebesseggel erkezo informacio kesett!
Vissza az eredeti peldahoz: Nincs semmifele paradoxon. Egyszeruen arrol van
szo, hogy az informaciokat kesobb kaptuk A-bol, mint B-bol. A gyilkossagot
utolag nem lehet megakadalyozni.
A relativitas elmeletek arrol (is) szolnak, hogy a mozgo megfigyelo szamara
maskeppen telik az ido. Szerintem ugyanugy telik mindenki szamara, csak az
informaciot egy lassu postas, a feny kozvetiti. Amint megszuletik egy olyan
eszkoz, a csodamobil, ami valos ideju informaciot kozvetit, a paradoxonok
eltunnek.
Van meg egy erdekes allitas, ami hozzajarulhat az al-paradoxon
kialakulasahoz.
<de a hajon ugy latjak, B ideje hatrebb van, mint A ideje>
Ha a C hajo az AB egyenesen mozog, ez az allitas nem lehet igaz az en
filmkockas elmeletem szerint (sem).
Ha a C hajo A-tol tavolodik, A ideje lalessul, B ideje gyorsul C
szemszogebol.
Ha A-hoz kozeleik, akkor A ideje gyorsul az o nezopontjabol, es B ideje
lemarad.
Tehat B idejet akkor latja hatrebb A hoz kepest, ha A fele megy. De akkor
hamarabb latja a gyilkossagot A-ban, mint amennyi B-ben az ido, igy
semmikeppen nem tudja megakadalyozni.
Csak egy megoldas lehetseges: nem az AB egyenes menten mozog, hanem
tavolodik A-tol es B-tol is, csak A-tol gyorsabban, nagyobb szogben.
Majd a telefon hivas utan iranyszoget vat, es B-tol tavolodik jobban.
De szerintem ez is csak akkor jo megoldas, ha mar tuljutott az AB tav felezo
merolegesen, es akkor jott a telefon B-bol. Majd ekkor ujra iranyt valtott,
telefonalt A-ba, ismet atlepte a felezo merolegest, es azt latta, hogy B
ideje lemaradt.
Hat ennyi. Szerintem ez a pelda csak egy jol osszerakott al-paradoxon. Az
oksagi elv nem serul!
Udv:  Vass Z
PS: A fent leirtak nem keverendok ossze az idoutazassal. Az idoutazas soran
nem arrol kell beszelnunk, hogy az idot melyik megfigyelo hogyan latja.
Hiszen amit latnak csak latszolagos, nem a valosag. Hanem arrol, hogy valaki
a teljes fizikai mivoltaban megjelenik egy korabbi, vagy jovobeli
idopontban. Ugy, hogy nem fiatalodik vissza, vagy nem oregszik meg.
PS2: Einstein konyvet a Specialis es altalanos relativitas elmeleterol 2x
elolvastam. Ha meg vagy husszor elolvasnam, lehet hogy jobban ertenem a
dolgokat, de szerintem akkor is igaznak kell lennie annak, amit eddig irtam.





_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail.
http://www.hotmail.com

Kedves Marky!

Koszonom a reszltetes felvilagositast.

<<Minel pontosabb felbontast akarsz, annal hosszabb shift regisztert =
kell alkalmazni. Maga a felbontas nem problema>>

Nekem arra lenne szuksegem, hogy a 250-3000 Hz tartomanyt, ami a =
beszedmegertes feltetele, tudjam savokra osztani. Azt most nem tudom =
megmondani, mekkora lenne a savszelesseg, amellyel a beszed meg ertheto =
legyen. Ezt ki kell kiserletezni (a 0.1 Hz mar kituno zenehallast =
biztosit). Az a fontos, hogy a savbol kivalassza azokat a =
frekvenciasavocskakat, amelyet pillananyilag tartalmaz es mindig =
ugyanazon kimenore (output) tegye azokat ( a kivalasztott savnak =
megfeleloen). Az egeszbol azt is kivelem erteni, hogy ezt meglehet =
csinalni kozonseges szamitogeppel is (lehet, hogy nem olyan gyorsan), =
megfelelo programmal. Ez kiserletnek a legjobb lenne, mert utana meg =
lehet hatarozni, milyen DSP-re lenne szukseg. Van ilyen program?

Udv szocs



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.
Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

Tisztelt lista

Evezredekkel ezelott, amikor a globalizacio magas szintet ert el, vele
parhuzamosan erosodtek az ellenzok tabora is, vagyis a terrorizmus. A kor
nagyhatalmai nem tudtak felvenni a harcot hatasosan a terrorizmus ellne es
sok variacio kozul azt valasztattok, hogy az epitkezesi szokast meg kell
valtoztatni. A kiserletek egyertelmuen azt bizonyitottak, hogy a gula, mint
mertanitestforma, a legstabilabb. Igy egyontetuen neki fogtak atepiteni
kozpontjaikat, amelyeket a terroristak mar leromboltak. A piramisokat is
tamadas ala vettek terrorista tamadasokkal. A rairanyitott legijarmu
lepattant a feluleterol, a bomba csak a port verte le rola, az egyetlen
bajaratot hatasosan tudtak vedelmezni. A terroristak a sok probalkozas utan
kihaltak tonkrementek, ugyan ugy mint az akkori tarsadalom. Egy hosszu
stagnalas kovette a tarsadalmi fejlodest, minden feledesbe merult.

Ezt az elvet kovetheti Amerika is, de ez is pousztulassal jar!

Udv, szocs


---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.
Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

Nem tudom elfog-e menni, miutan cimet valtoztattam valami nem jo!
Felado Jozsef

<<<Ezt nem egeszen ertem. A Hold mindig ugyanazt a felet forditja =
felenk. Mikor

egy puskaval celzok, nem nagyon gondolkodok azon, hogy szembol van-e

megvilagitva a cel vagy oldalrol. Szalkeresztet a celra, aztan hadd

szoljon... :-)>>>

Ahogy latom megcafolod azt a velemenyt, miszerint a fotont egy eldobott =
golyoval hasonlitjak ossze, de itt Te is azt a kapcsolatot idezed. En =
arra gondolta, hogy ha a feny (szinten golyo elmelet) lemarad a =
fenyforrashoz viszonyitva, akkor nem mindegy, hogy milyen Holdfazisban =
celzok. Nem azert mert arnyekba van, hanem az egesz Naprendszer mozog =
220 km/s sebeseggel. Igy a celzas a Hold negyed, vagy haromnegyed =
fazisaban a legelonyosebb. Ha iagaz volna a kovetkoztetesem!

<<<Nagyon jo minosegu ilyen elrendezes a Fabry-Perot rezonator, amit pl. =
a

He-neon gazlezerekben alkalmaznak, ez ket parabolatukor, egymas =
fokuszaban>>>

Ezt nem ismerem, de gondolatban elkepzeltem letezeset.

Amikor azt allitottam, hogy parhuzamosan haladnak, nem a fotonra =
gondoltam, hanem az egesz fenysugarra, ha pld. a halado fenyforras =
megszggatott fenyt bocsajt ki, s ha folyamatos akkor elhajlik.

A tobbit kinyomtattam es meg bongeszem. Ha valami felmerul megkerdezem

Szocs



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.
Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

Szocs:
>Hogy lehet digitalisan a frekvenciaszurest
>megoldani?  Nem allitom, hogy lehetetlen, de nem tudom.

Marky:
>A digitalis jelfeldolgozasnak (digital signal processing) iszonyatos
>irodalma van.

A digitalis szuresben szerintem pofonegyszeru elindulni.
Csunya elvont konyveket hamar becsukva onerobol rajottem 2
lehetseges modszerre.
Az 1. lehetoseg durvan leegyszerusitve igy nez ki:
Alapfeladat - feherzajbol kiindulva kene olyan spektrumu zajt kihozni,
melynek eloallitasa megoldhato nehany ismert, standard analog
szurovel is.
Nosza megnezem, hogy vannak-e ismert, jol leirt analog szurok erre.
Kiszamitom, Dirac-impulzusra milyen idofuggvennyel szoktak ezek
elvben valaszolni. A valaszfuggvenyeiket kello pontosan, tablazatosan
tarolom a szamitogepben, (ami lehet mikrokontroller is) azaz -
egyuttes eredo valaszfuggvenyuket, melyet Diraccal gerjesztesre kapne'k.
Amikor mar a gyakorlatban a kelloen savhatarolt input jelet akarom
szurni, akkor azt ugye Shannon/Kotyelnyikov tetele szerint
periodikusan mintavetelzve digitalizalgatom. (esetleg durvabban
kvantalva, es  nem is biztos hogy linearis kvantalas az optimalis.)
A valosidoben csordogalo kvantalt idofuggveny diszkret-pillanat-ertekeihez
minden adott mintavetel utan hozzarendelem ara'nyos csucsertekure
felszorozva az elozetesen leta'rolt szuro-valaszfuggvenyeket.
Maskent fogalmazva : Mintha rendre egymas utan inditanek kulonfele
(es altalaban atlapolodo, egymasra is torlodo) de spektralisan hasonlo,
s csak energiajukban valtozekony valasz-impulzusokat - a bemeno
jelem mintavetelezett pillanatertekeihez igazitva oket.

(Tulajdonkeppen minden analog szuro is ezt teszi, csak
nem idodiszkret modon, hanem minden pillanatban, folytonosan,
es kvantalasi zajok nelkul)

Digitalisan komoly szamitasi kapacitast kothet le ez.
A 2. modszer lenyegeben ugyanez, de nem analog szurokbol
indulok ki, hanem matematikai modszerrel krealok (szintetizalok)
olyan impulzust, mely olyan spektrumu, amilyenre nekem szuksegem van,
es abbol lesz a valaszfuggveny-sorozatom alapja.
Ez tobb tekintetben elegansabb, es optimalizalhatobb jelet
biztosit. Az impulzus eloallitasanak modja sem ordongosseg:
minden spektrum(!) Fourier-sorfejtese epp a kello
elvi ido-valaszfuggvenyt adja.
( A Fourier sorfejtes ugyanis oda-vissza mukodik )
Nem erdemes persze kemeny toresekkel tarkitott spektrumokat
igenyelni, mert azoknak nagyon hosszan elnyulo idofuggveny
szokott lenni az ara.

Mindket modszernel sajna belekeveredik a kimeno szurt jelbe
a mintavetelezesi orajel zavaro hatasa. Tehat marad valami
periodikus kosz, amit me'g ki kell loni valahogy,
de erre most nem emlekszem. Kb. 15 eve abbahagytam eziranyu
spanyolviasz-kutatasaimat.

>A masik problema, hogy egy sokadfoku analog szuro belenge'si ideje eleg
>nagy, digitalis szuroknel ez joval rovidebb lehet.

No a fenti 1. ismertetett modszernel johet elo inkabb ilyen gond.
Maskulonben kapcsolt kapacitasu szurot is bevethetnenek telefonoknal.

Udv: zoli

Sziasztok!

Endre, irod:
: Ugy gondolod, hogy felraksz a helyere egy husztonnas kovet
: (valahogyan felrakod) ugy, hogy egy resze kilogjon, ezen
: pedig felhuzol egy masik 20 tonnas kovet? Mert akkor eleg
: nehezen tartja meg a szerpentin-ko nem kilogo fele, ami
: mondjuk 15-17 tonna, a 20 tonnas masik kovet.

A kulcsszo a "forgatonyomatek = ero*erokar". Ha a bennmarado 15 tonnanal
ketszer akkora az erokar, akkor maris jok vagyunk. Elvegre nem kockakat
kell hurcolaszni, hanem teglatesteket, ezeket meg lehet ugy forgatni, hogy
kis erokarral terheljek a szerpentin-kovet. Pelda: fogj egy rajzlapot es
hajtsd felbe ugy, hogy derekszog keletkezzen. Tedd a lapot az asztal
szelere, hogy a fuggoleges resze tullogjon es nezd meg, hogy mikor borul
le. A kiserlet alapjan a szerpentin-konek kb. a hatoda kiloghat. De ha nem
tetszik a megoldas, akkor a szerpentin-kovon eloszor huzz fol egy ottonnas
kovet, rakd ra nehezeknek, es csak ezutan huzd fol a kovetkezo 20 tonnast.

Udv,
marky

Sziasztok!

Szerintem azert nem talaltak elsullyedt koveket (ha tenyleg *mindenhol*
vegigneztek a Nilust), mert 1) vagy tul ertekesek voltak es valahogy
kihuztak oket a folyobol 2) a Nilus nem olyan mely, es egy elsullyedt ko
akadalyozta a hajozast, tehat mindenkeppen ki kellett huzni.

Udv,
marky

Sziasztok!


Sandor, idezed Robertet:
: > kemenyfa. Kepzelhetjuk, hogy mekkora hiany volt a fa, ha meg faraokrol
: is
: > csak imitt-amott lehet egy-egy kis 40-50 cm-s  faszobrocskat talalni.

: Na, ez mar sejteti a valaszt, de azert szeretnem ha megerositened:)

Persze, ilyen alapon a Szovjetunioban sem voltak fa'k. Elvegre a
Szovjetunioban volt vagy 1000 Lenin-szobor (minden varosban legalabb egy),
de Lenin-fafaragas valahogy nem maradt rank. Tovabba nem teljesen fair
termeszetes szerves anyagrol feltetelezni, hogy tobbezer even at megmarad,
a szu'ra'ga's esetleges problemaitol teljesen eltekintve.

De most komolyan: a faraok halala utan a szobrok gondoskodtak a lelkuk
eletbenmaradasarol meg visszatereserol meg mittudomen. Igy aztan eleg volt
a sirkamranal a ko"alakokat kicsit megve'sni, es maris meg volt a
"garancia" arra, hogy a nehai farao lelke nem fog visszaterni. Szerintem a
faraok eleve nem vallalkoztak faszobrokra, hiszen, ha ezek megsemmisulnek,
vege a lelkuknek is. Es azert egy koszobor megiscsak strapabirobb...

Udv,
marky

math,

"lehet, hogy a mi vilagegyetemunk sem eri el mas egyetemek masodperceben
mert 2. masodpercet..."

Csak ex has irtam egy szamot. Persze, hogy relativ az ido; csak arra
szerettem volna utalni, hogy a ma ismert VE parameterek kulonbozo ertekei
mellett igen nagy a valoszinusege annak, hogy egy keletkezo VE vagy
visszazuhan onmagaba, mielott annyira lehulne, hogy egyaltalan stabil atomok
alakulhatnanak ki, vagy annyira szetspriccel es "felhigul", hogy sem napok,
sem bolygok nem alakulhatnak ki, hanem egy divergensen tagulo, absz. zerus
fokhoz közeli híg kod lesz az egesz. Ugy gondolom, egyik esetben sem johet
letre bennuk elet. Persze bizonyitani nem tudom. A mienkhez hasonlo, stabil
vilagegyetem kialakulasahoz viszont igen szuk - mar-mar pontszeru -
tartomanyba eso parameterek szuksegesek, igy kialakulasanak valoszinusege
csekely. Es megis itt vagyunk. Ezert erzem csodalatosnak a vilagunkat, es
benne az eletet.

Arpi

Szia,

"A masik profetai konyv a Henokh Konyve az ugyan apokrif es ki van tiltva a
Bibliabol, de ha akarod szivesen elkuldom neked Word doc. file-ban
szerenysegem forditasaban.".

Kerlek, kuldd el nekem Henokh Konyvet a  cimre, igen erdekel.
Kosz:
Arpi

Sanyi,

"Ugye minden ami van=vilagegyetem. Nincs rajta kivul semmi. Trivialis."
Ez azert nem ilyen egyszeru. A VE a mi vilagegyetemunket jelenti, de egyes
elmelete szerint lehetnek "parhuzamos vilagok", baby univerzumok, stb.

"Soha semmilyen kapcsolatunk nem lehet masik vilaggal, ami tehat NINCS."
Ez az "amit nem latok az nem letezik" felfogas. Pl. a Fold tulso felen, egy
elhagyott tengerparton van egy szikla. Soha, semmilyen kapcsolatod nem volt,
nincs es nem lesz vele. Tehat nem letezik?

"Ennek NINCS meg a lehetosege, se fizikailag, se logikailag se
valoszinusegek
szempontjabol. (meg persze nem is volt meg nem is lesz meg a lehetoseg, mert
az ido is egyutt keletkezett a
vilaggal: legombolyodo kepzetes ido meg ilyenek)"

Hat en ugy tudom, fizikai elmeletek (nem bizonyitekok!) leteznek a
parhuzamos vilagokra. Valoszinuseg szempontjabol sem lehet kizarni a
letezesuket. Egyebkent minden vilagnak sajat ideje van, amelyek fuggetlenek
egymastol.

"Ehhez persze Isten kellene, ami beismerese annak, hogy gozunk se lehet a
megoldasrol."

A bolcsesseg kezdete annak belatasa, hogy nem tudunk semmit...

Arpi

Sorlimit...
> > >Es ismet fent irod #1960-ban: "... egy >>reszecske<<
> > >sebessegere es helyere iranyulo meres pontossaganak
> > >szorzata egy bizonyos allando felett van." Tehat a
> > >reszecske helyet, VAGY sebesseget NEM FURKESZHETJUK KI.

> > A fenyben a foton sebessege _pontosan_ ismert: a fenysebesseg.
> > Az atommagban a nukleonok helyzete nagyon nagy pontossaggal ismert:
> > bent vannak a magban.
> > Isten tulajdonsagaira ez nem igaz: ezek nagy reszet a masiktol
> > fuggetlenul sem lehet tetszoleges pontossaggal "kifurkeszni", ezen kivul
> > nem tudjuk megmondani, melyek azok a tulajdonsag-parosok, amelyeket nem
> > lehet _egyutt_ kifurkeszni (bar jol hangzik pl. ez, hogy "mindenhato"
> > _es_ "vegtelen josagu" ill. "igazsagos" _es_ "megbocsato").
> >
> > >Akkor most a KIFURKESZHETETLENSEG
> > >feltetelezese "onellentmondas, hajmereszto szelhamossag"
> > >vagy "egy >>reszecske<< sebessegere es helyere iranyulo
> > >meres pontossaganak szorzata egy bizonyos allando felett
> > >van"? Akkor megiscsak legitim a kifurkeszhetetlenseg
>
> > Ott van a problema, hogy a kvantummechanikaban nincs olyan fogalom, hogy
> > "palya" ill. "hullam". Valami olyan jelenseg van, ami eleg messzirol
> > nezve ugy nez ki, mintha az a reszecske egy palyan mozogna vagy
> > hullamkent terjedne, a korulmenyektol fuggoen. Ez a jelenseg (amire meg
> > nincs szavunk) ugy gondoljuk, kifurkeszheto - a "palya" viszont azert
> > csak kozelites, mert az a valosagban _nincs_ es ez a kep idaig
> > alkalmazhato, ennel pontosabban NEM. Nincs ellentmondas, csak pontosan
> > kell fogalmazni.

> >csak a legszuksegesebb mertekben elkalandozni de akkor sem a
> >teljesen megalapozatlan kepzelet teruletere. Ockham urat muszaj
> >neha negligalni, de ha allandoan es indokolatlanul ezt tesszuk,
> >akkor teljesen megalapozatlan lesz rengeteg allitasunk. A "minden
> >lehetseges" nem vezet sehova. Ellenveteseitek legtobbje ilyen.
> Inkabb azt mondanam, hogy "nem lehetetlen".
>
> >De a "rovid ideig letezo VE-ben gyorsabbak
> >lehetnek a folyamatok" erv nem tudomanyos erv. Semmilyen konkret
> >ismeretunk nem alapozza meg. Megalapozatlan puszta fantazmagoria.
> Igaz, bar valoszinusitheto (ha a vilagegyetem elete gyorsabb,
> valoszinuleg a benne zajlo folyamatok is - persze nem biztos, hagy
> _elegendoen_ gyorsabbak).
>
> >Mas: Kerlek benneteket, hogy legalabb a legelemibb bizalommal
> >legyetek irantam, legalabb azt feltetelezzetek, hogy szandekosan
> >nem hazudok. Ha azt irom vagy haromszor, hogy a VE hangoltsaga
> >_mindenfele_ elet szamara lehetosegfeltetel es ezt az irodalomban
> En nem gondoltam ilyenre - viszont megkerdezem, hogy tenyleg ismersz
> _mindenfele_ eletet, hogy ezt kijelentheted ?
>
> >kovetkezmennyel jarna  a vilagra, az eletre ha mondjuk az elektron
> >es a proton tomegenek az aranya kicsit mas lenne es ekozben
> >szigoruan megmaradunk a tudomanyos ismereteink talajan - ennek van
> Igen, de azt latom, nalad csak az egyik iranyban mukodik. Mit tudom en,
> pl. kiszamolod, hogy az adott valtozas miatt a viz 55 fokon fagyna es 58
> fokon forrna -> ebbol egyenesen jon a kovetkeztetes, hogy itt
> _semmilyen_ elet nem lehetseges.
>
> >ertelme. Ad hoc feltetelezni "gyorsabb fejlodest", legbolkapott
> >tudomanyos torvenyeket imho teljesen ertelmetlen, sehova sem vezet.
> Az adott valtozasok szerint meg lehetne vizsgalni, hogy az adott
> vilagban hogyan mukodhetnek a folyamatok - es nem csak azt, hogy mi
> _nem_ mukodhetne.
>
> >>A sok vilag elmelet eppen olyan jolmagyarazza meg....Csak az lehet
> >>a kerdes, melyik magyarazat jobb mas szempontbol.
> >szembetunoen eroltetett. Istent evezredeken keresztul eppen a VE
> >eszmeletlen bonyolultsaga, "szervezettsege" miatt felteteleztek.
> Hogyne. Csak azt ne feledd el, hogy az istenfogalom folyamatosan
> valtozott es valtozik ma is. Az elso istenek lenyegeben halhatatlan (?
> ez sem biztos - idonkent oltek is egymast) _emberek_ voltak.
>
> >>ha mar valamit elokapunk, akkor egy isten az eroltetettebb, mint
> >>masik univerzumok. Isten az egy ujfajta letezo, a masik vilagok
> >>pedig ismert tipusu letezobol masik peldany.
> >Istent minden antropikus ismeret nelkul is feltetelezik tobbezer
> >eve, az mar az antropia elott sem volt eroltetett. Sokaknak regota
> >"letezo". Viszont ha nem kellene Istent mindenaron elkerulni a
> >sokvilag fel sem merult volna. Mindket oldalon _legalabb_ egyarant
> Nem. Amiota ugy gondoljuk, hogy a mi vilagunk olyan, amilyen - hogy
> valamikor kialakult, hogy adott modon lehet vege, valamint hogy lehet
> valami a vilagunkon kivul is - azota merult fel a tobbi vilag gondolata.
> Ehhez nem kell semmilyen isten lete vagy nemlete: mindket esetben
> ugyanugy mukodik.
>
> >kilog a lolab, az ideologiai prekoncepcio. A "masik vilagok" pedig
> >legalabb annyira ujfajta letezo, mint Isten. Mert eddig a VE-et
> Nem, mert egyiknek sincsenek termeszetfeletti tulajdonsagai - nem ugy, mint e
gy istennek, amelyiknek minden tulajdonsaga az.
>
> >kizarolagosnak tartottuk. Minden, ami van. Ebbol meg egy, az nagyon
> >ujszeru letezo. Az hogy a "masik" tolunk elszigetelt, akkor
> >esmeg csak nagyon hasonlit Istenre.
> Nezzuk, mi kovetkezik a ketfajta allaspontbol:
> - isten(ek) lete: _nem_kovetkezik_semmi! Ha leteznek, eppugy nem tudunk
> es nem is _tudhatunk_ (legfeljebb gondolhatunk) barmit is a
> tulajdonsagaikrol vagy a szandekaikrol. Honnan tudod pl. hogy az isten
> nem csak azokat kuldi a mennyorszagba, akik _NEM_ hisznek benne (pl.
> mert ok gondolkodnak logikusan) ???
> Viszont: egy csomo olyan dolgot el kell vetni, nem szabad vele
> foglalkozni, ami elore vihetne a fejlodest es gyarapithatna a tudasunkat
> - de a jelenlegi vilagkep szerint ellentetes az isten szandekaval vagy
> csak egyszeruen az istenre tartozik es nem rank.
> - masfajta vilagok lehetosege:
> 1. segithet jobban megerteni a sajat vilagunkat. Lehet, hogy a
> kozmologiai "allandok" nem voltak mindig allandok... ebben az esetben
> pontosabban megtudhatjuk, mi is tortent regebben,
> 2. megprobalhatunk modellezni ilyen folyamatokat. Pl. mar nagyon regota
> szeretnek megoldani a hidegfuziot elektronok helyett mezonokat
> tartalmazo hidrogennel,
> 3. ha valoban letezik valami a mi vilagunkon kivul es ha van eselyunk
> valamit megtudni rola, akkor nem art, ha nem utasitjuk el kapasbol,
> 4. vegul, ha tenyleg letezik es valahogy el is tudjuk erni, akkor
> _vizsgalhato_ is. Istenrol ez sem mondhato el.
>
> >Ne mondd, hogy az utolso mammut szaporodaskeptelensege miatt
> >mar eleteben sem szamitott elonek! :-) Elo-e egy oszver? :-)
> Ezeknek a sejtjei kivaloan szaporodtak.
>
> >>Milyen elet lehet egy par fajta elemi reszecskebol allo
> >>millio fokos plazmaban?
> >nem lehetnek. Elet sem. Se gyors, se lassu. Az ismert
> Elarulnad, hogy mi _tiltja_ ezt?

> >"1) Az isteni tervben szerepelt az ember, tehat jogos szamolni vele."
> >De azzal, hogy milyen mértékrendszert talál ki magának "teremtésétől" /
> >kialakulásától számított X ezer év múlva, azzal már nem biztos.
> Szerinted ez gondot okozhatott az istennek ? Egyebkent minden emberi
> mertekrendszer valamilyen termeszeti mertekhez alakult ki.
>
> >Ezzel egyetértek, e szempontból valóban nem tökéletes. Kérdés, hogy
> >tökéletesnek kell-e lennie?
> Csak akkor, ha a Fold valoban az embernek lett teremtve. Mondjuk itt
> azert mas problemak is vannak: nagyon sok eloleny nem kifejezetten
> _szolgalni_ akarja az embert (pl. ugy, hogy odaall ele "itt a vacsora"
> felkialtassal), inkabb megenni vagy eloskodni rajta, megbetegiteni, stb.
> vagy legjobb esetben elmenekul, folosleges faradtsagot okozva az
> embernek, mig elejti. Ugyanez igaz a lakaskorulmenyekre: nem eleg, hogy
> olyan keves a barlang es a megfelelo lakofa, ritkan nonek hazak a
> foldbol - raadasul idonkent amit az ember maga epit, az alatt is forro
> lesz a talaj.
> Az ember sajat testerol mar nem is beszelve: ha egy kicsit is nagyobb
> lenne a feje, mar nem szulethetne a jelenlegi modon - igy is egy csomo
> trukk kell neki (amit pl. a majmoknak meg nem kell alkalmazni: felig
> kesz koponyacsontok, sok-sok honapig magatehetetlen gyerek, mert
> fejletlen aggyal kellett megszuletnie, stb.) - es az eletebol kb. 25 ev
> tanulassal megy el, amit orokolhetne a szuleitol is...
> Persze lehet azt mondani, hogy az Edenben meg igy volt, de akkor a
> kiuzeteskor gyakorlatilag _mindent_ at kellett tervezni (pl. a teljes
> allatvilagot is, mert azota megeszik egymast).
>
> Szerinted ez a vilag lenne az ember szolgalatara kitalalva?

>> A keringesi tavolsag
>> szabalyszerusegei ugyanis egyertelmuen utalnak arra, hogy
>> ott egy bolygo volt.

>Nana, lassabban a testtel. A keringesi tavolsag szabalyszerusegei
arra
>is egyertelmuen utalnak, hogy a Neptunusz es a Pluto nem is letezik.
>Aztan megis.

A keringesi tavolsag szabalyszerusegeire regen felfigyeltek,
atmenetileg azt hittek, hogy ez ugyanolyan eros torveny, mint a
Kepler-fele torvenyek. Azonban egy nagy baj van vele, ami nagyon hamar
kiderult: mig a Kepler-torvenyek a Newton-fele gravitacios
torvenyekbol egyertelmuen levezethetok, a keringesi tavolsag
szabalyszerusegeit tartalmazo Titius-Bode-fele szabaly semmilyen
altalanos torvenybol nem kovetkezik. Egyebkent a szabaly nem pontos.
Talan ha a bolygok keletkezesere vonatkozoan sikerul valami torvenyt
talalni, levezetheto lesz a Titius-Gode, de addig csak veletlennek
tekintendo, amelybol semmifele messzemeno kovetkeztetetes nem vonhato
le.

Ferenc

Kedves Endre!

>Egy tomegtelen valami mehet gyorsabban mint a
>fenysebesseg. Van ilyen tomegtelen valami? Van, tachionnak
>hivjuk, es W. J. Lamb 1955-ben Nobel-dijat kapott a
>felfedezeseert. A tachion fenysebessegnel gyorsabb
>tomegtelen reszecske (hogy hogy lehet reszecske, ha
>tomegtelen, az furcsa, de ez most reszletkerdes).

Meglepo, hogy milyen legendak kelhetnek szarnyra egy tudossal kapcsolatosan!
A Willis E. Lamb valosagban a hidrogen-spektrum finomszerkezetevel
kapcsolatos felfedezeseert kapott Nobel-dijat, mint ahogyan az a Nobel-dij
bizottsag honlapjan olvashato:
http://www.nobel.se/physics/laureates/1955/
Rovid eletrajzaban sincsenek megemlitve tachionok
(http://www.nobel.se/physics/laureates/1955/lamb-bio.html),
mint ahogyan az egesz honlapon sem szerepel ez a szo, es be kell latnod,
hogy a Nobel-dij odaitelesenek kerdeseben ez a honlap hitelesnek tekintheto.

Ahogyan en tudom, a tachion egy hipotetikus reszecske, amelyrol sokat ugyan
sokat beszelnek a fenysebesseg hatarsebesseg jellege kapcsan, de semmi nem
utal arra, hogy letezne, vagy leteznie kellene. Tehat ilyen reszecske nincs.
Talan felul kellene vizsgalnod az informacioforrasaid megbizhatosagat, mert
ugy nez ki, nagyon bepaliztak.

Udv: Takacs Feri

Kedves Csaba!

>A fizikaban egy allando magnest csak igy jellemezunk, tehat magneses
>erovonalak veszik korul, olykor 'ter' fogalmat is hasznalva.
>De valojaban mik ezek az erovonalak? Fotonhoz hasonlo kissebmeretu belso
>kisugarzas? Tudjuk e identifikalni meretuket, frekvencia hullamhossz stb?

A fotonnal kapcsolatban nagyon sokfele elkepzeles forog kozkezen. Az egyiket
Maxwellnek tulajdonitjak, aki szerint a feny (melynek legkisebb
alkotoelemeit neveztek el kesobb fotonnak)  is elektromagneses sugarzas. Ha
kovetkezetesen tartjuk magunkat ehhez az elkepzeleshez, akkor a magneses
erovonalak, es a fotonok egy, es ugyanaz a fizikai jelenseg reszei, csupan a
fotonok az elektromagneses ter rezgeseikent ertelmezhetok, mig az erovonalak
magat az elektromagneses teret jelolik. Az elektromagnes ter elmeletet
Lorentz dolgozta ki, amelyet viszonylag konnyen adaptaltak a relativitas
elmelethez. E szerint minden elektromagnesesseg forrasa a toltesek altal
generalt elektromagneses ter, amely felbonthato a korabban felfedezett
elektromos, es magneses terekre. Mint az a relativisztikus
elektromagnesesseg elmeleteben megmutathato, a magneses ter a mozgo toltesek
elektromos terenek Lorentz-transzformaciojaval jon letre (szamithato at
egyik a masikba), es a magnesesseg minden esetben a toltesek mozgasanak
eredmenye. Az elektromagneses ter leirasanak csak az egyik modja, hogy kulon
elektromos, es magneses teret definialunk (a ter minden pontjahoz ket harmas
vektort rendelunk). Lehetseges, es szokasos is az elektromagneses teret
pontonkent egyetlen negyes vektorral is jellemezni, amelybol egy kompones a
skalarpotencialt, a harom masik pedig a vektorpotencialt jelenti. Barmelyik
modon is adjuk meg az elektromagneses teret, ez a leiras mindenkeppen
matematikai jellegu leiras lesz, amely azonban igen jol hasznalhato a
valosagos makroszkopikus esemenyek leirasara. A ter minden pontjahoz
rendeltunk ket vektorvaltozot, vagy egy vektor-, es egy skalarvaltozot. Ez
matematikailag teljesen korrekt. Hogy ez fizikailag milyen objektumokat
takar, az erdektelen az elmelet szempontjabol. Az atomi meretek kozeleben
azonban a klasszikus elektrodinamika csodot mondott, es itt mar csak a
kvantumelmelet mukodokepes. Igy nemcsak hogy nem tudjuk pontosabban, hogy mi
van a klasszikus elmelet matematikai objektumainak fizikai hattereben, hanem
biztosan tudni lehet, hogy az atomi mereteknel ez az elmelet mar nem
hasznalhato. Ennek kovetkezteben minden szemleltetes valahol szuksegkeppen
kicsit santitani fog, de adott keretek kozott nemelyik szemlelteto
magyarazat hasznos lehet. Igy peldaul mondhato, hogy a vas atomjaiban
keringo elektronok okozzak a vas magnesessseget. Nagyon nagy szamu atom (un.
dome'n) egymassal parhuzamosan all be a magneses ter iranyaban, es ezek
egyuttes hatasaval magyarazhato a vas egeszen nagy permeabilitasa. Mas
anyagok atomjainak elektronpalyai egymashoz kepest rendezetlenek, igy az
adott iranyu kulso magneses terrel valo kolcsonhatasuk csekely. De ez a
csekely kolcsonhatas is felbonthato ket reszre, dia-, illetve
paramagnesessegre aszerint, hogy erositik, vagy gyengitik a kulso magneses
teret.

Az elektromagneses ter rendszeresebb hullamzasait nevezhetjuk pl.
radiosugarzasnak, hosugarzasnak, infra-sugarzasnak, fenynek, uv-sugarzasnak,
rontgen-sugarzasnak, es ezekrol Einstein bizonyitotta be, hogy ervenyes
rajuk a Planck-fele kvantalasi elv, azaz barmely sugarzas energiaja csak a
frekvencia, es a Planck-fele allando szorzatanak egesz szamu tobbszorose
lehet. Maskeppen minden frekvenciahoz tartozik egy minimalis energiakvantum.
Kisebb frekvenciahoz kisebb, nagyobb frekvenciahoz nagyobb energiaju
elektromagneses hullamkvantum (foton) tartozik. Ennek magyarazata a sugarzas
atomokban valo keletkezeseben, illetve atomokban valo elnyelodeseben
keresendo, amely jelenseg a kvantumelmelet alapja, igy ezek pontosabb oka a
klasszikus elmeletbol nem deritheto ki. Igy a fotonok es a klasszikus
elektromagneses hullamok kulonbozoseget nem lehet egyetlen elmeleten belul
targyalni, mivel kulonbozo elmeletek objektumai.

>A maghasadas utani alfa, beta es gamma sugarzasok magneses polusok altal
>valo kulonbozo iranyu elteritesei mintha az elob emlitett tulajdonsagokra
>utalnanak.

Vigyazz, itt toltott reszecskek (alfa, es beta sugarzas) elteriteserol van
szo, amelyek mind elektromos mind magneses terben elterithetok. A nem
elterulo gamma sugarzasba beleertendok a semleges neutronok, es a
nagyenergiaju rontgensugarak is.

>Egy akadalytalan athaladas kismeretre vall, maga a kolcsonhatas esete
>pedig elegge rejtelmes, ha egyarant vonzast es taszitast is eszlelunk
>magneses terek kozott. Vajon e kolcsonhatasok esetben is
>impulzusatadasrol lenne szo?

Az elektromagneses ter a terben mindenutt ertelmezett, igy eppen akkora,
mint maga a geometriai ter, igy kis meretekrol semmikeppen nem lehet
beszelni. De beszelhetunk e helyett atlatszosagrol, ami szinten egy
elektromagneses sugarzassal, a fennyel kapcsolatos fogalom.
A klasszikus ertelemben nincs szo impulzusatadasrol, hiszen ahhoz tomegekre
lenne szukseg. A magnesben, illetve a magneses terben levo anyagokban az
atomi meretu aramok keltette magneses terek hatnak kolcson egymassal.
Maskeppen, ha ez ismerosebb, az aramjarta vezetok vonzak, vagy taszitjak
egymast. Ugyanakkor ahogyan a kvantummechanikaban a fotonokhoz is impulzust
lehet rendelni, igy ezt termeszetesen altalaban az elektromagneses sugarzas
eseteben is megtehetjuk. De ez nem ket test kozotti impulzusatadas, hanem a
test, es az elektromagneses mezo kozotti impulzusatadas. Szigoru ertelemben
veve emberi leptekekben ket test kozotti kozvetlen kolcsonhatas nem is
letezik, mivel az anyagokat alkoto reszecskek nem ernek egymashoz, hanem
minden hatast az elektromagneses, es gravitacios terek kozvetitenek kozottuk
fenysebesseggel. Az atommagot osszetarto, es bomlaszto erok a kivetelek ez
alol, mivel itt mar nem elektromagneses, vagy gravitacios erok, hanem a
magerok mukodnek (meg rejtelmesebb korulmenyek kozott).

Udv: Takacs Feri