Öszeérnek-e a sínek a horizonton?
Ez matematikai kérdés, háborgást mellozve kérem fogadni.
Síkban fekvo, horizonton összeérni látszó párhuzamosokról van szó. 
Össze kell-e érniük elméletileg, perspektivikus képükön ?
(A HIX Tudomanyban ezzel kapcsolatban félresiklato velemeny 
jelent meg 2003-ban. Ráadásul olyan retorikai fogással, mely után a 
kétked?k vsz. nem mertek megszólalni, s hozzáéert?k pedig vagy nem 
születtek még meg,  vagy épp nem voltak jelen akkortájt, vagy ha 
voltak is netán, közönyösen hallgattak -  tévhitben hagyva sokakat. 
Az igazság elhallgatása is hazugság) 
Az érdektelenné minosito kamuzás miatt rögtön befulladt a téma,
mielott tisztázódhatott volna az elvi jelentoségu kérdés.

Burgonya





Burgonya

Marky,

>1) honnan jon a Heisenberg-hatarozatlansag?
Par eve mar targyaltuk.
En azt mondom, hogy a dolog matematikai leirasanak kovetkezmenye.
A frekvencia (energia) és az id? egymás Fourier transzformaltjai.
Mindkettohoz rendelunk egy Gauss gorbet, a gauss Fourier transzformaltja is
gauss, az eredeti gauss es a transzformalt felértékszelességeinek szorzata
allando (=8, ha jol emlekszem).

> A problema metafizikai kerdesre redukalodik:
>lehetseges-e informaciot tovabbitani energiatovabbitas nelkul? Erre van
>egy olyan valasz, hogy a mai technikai tudasunkkal nem lehetseges.
>Elmeletileg lehetseges?
Nem. Az informacio definicioszeruen valami bizonytalansagot szuntet meg.
Ehhez kolcsonhatas kell. Az meg azt jelenti: energiatranszport van. Azt is
mondhatnam, az informacio lenyebol fakadoan energiaval ekvivalens.

>2) klasszikus esetben E=1/2*m*v^2. Einsteinnel E=m*c^2. Miert nincsen az
>utobbiban 1/2 (azon tul, hogy a kinetikus energia es a tomeg-energia
>ekvivalencia ket teljesen kulonbozo dolog)?
Az Einsteine a korrekt es altalanos, a tomeg helyére beirva  a
relativisztikus tomeget, a kapott kifejezes sorfejtesenek elso ket tagja a
nyugalmi tomeg energiatagja es a mozgasi energia, a további tagok csak a
fenysebesseg kozeleben lesznek jelentosek.

Janos