Kipróbáltam, lehet-e borotválkozni tejszínhabbal. Igen.
A borotvahabnál környezetbarátabb anyag ez, s újabban igen olcsón
árulják a tejszín szpréket.
A biológiai szennyvíztisztítókban alkalmazott baktériumok a lefolyóba
engedett borostás tejszínhabnak biztos jobban örülnek, mint a
szappanos gezemicéknek, melyek illatosítottak, ami talán még
allergiát is okozhat náluk.
Burgonya
|
On Friday 09 July 2004 16:19, szgyula wrote:
> fel tudja szivni -- egyszer mar megtette). Ami viszont uj szamomra
> az az, hogy a kibocsatas tempoja kritikus, mert a bioszfera csak
> bizonyos tempoban tudja felszivni a CO2-t. Es ugy tunik, ezt a
> kapacitast mar most tullepte az emberiseg (es meg jo egy nagysagrendet
> nohet a kibocsatas, ha valami csoda nem tortenik, elvegre jelenleg
Ez a resz igy szerintem eleg felreertheto, mert ami nohet egy
nagysagrendet, az az emberi kibocsajtas. Ez pedig jelenleg kb 5%at jelenti
a termeszetes kibocsatasnak, tehat ha no is egy egesz nagysagrendet, az
osszkibocsatas nem tizszeresere hanem masfelszeresere no. (Ezzel nem azt
akarom mondani hogy az emberi tevekenyseg elhanyagolhato vagy ilyesmi,
mivel egy egyensulyi helyzetet kis plusz is kibillenthet.)
> Masik amit vizualizalni kene: 10^13 kg szen. Ha elosztom emberek
> szamaval, akkor 1 tonna nagysagrendileg. Evente. Azaz kis bokrok
> nevelese a konyhai cserepben (es annak elasasa) nem tunik realisnak.
> Mire kepes peldaul egy frissen ultetett erdo? Mennyit kene befasitani
> hozza? EGy kisebb orszagnyit? Egy kontinensnyit? Mennyit no egy erdo?
> Mennyit nyel el egy buzafold? Stb. Csak 'erezni' szeretnem a
> problemat...
http://www.grida.no/climate/ipcc_tar/wg3/165.htm :-)
--
Udv, Sandor
|