Halihó!

 írta 2002. december 10. 15:33 dátummal:
>> Nos, hol és mikor lehet megtekinteni, amikor a testeden kívül vagy
>> éppen?
> Minden egyes éjjel, ugyanis az álom is ilyen állapot. Helyet nem tudok
> mondani, ki tudja előre, hol lesz álmában.
  A tények elég erősen ellentmondanak mindannak, amikről beszélsz. Az álom 
eléggé kötődik az agyhoz, és bizonyos területekhez méginkább, e területek 
csökkent működése álomtalan alvást jelent; de erről kérdezz megy egy-két 
álomkutatót, vagy olvass könyveket.
  A álom nagy része (majd 100%) arról szól, ami aznap éppen történt velünk 
valahol, sőt, olyan dolgokról nem is álmodunk, amit nem láttunk azelőtt; 
viszont az asszociatív emlékezés folytán -ellenőrzés nélkül- nagyon jól 
kombinálódnak az emlékek, képek, mozdulatok.
  Egyik érdekesség, ami miatt nem lehet testen kívüli élmény: ha két ember 
egymásról álmodik, szinte alig találni egyező momentumot az álmukban.
  Másik érdekesség, hogy a zuhanás álmodása az esetek nagy részében akkor 
történik, amikor a kezünk a hasról például lecsúszik a testünk mellé, 
illetve álmunkban fordulva átbillenünk a másik oldalra. A zuhanás végén a 
hirtelen felébredés még azon drótozott reflexek, közé tartozik, amelyek az 
erdőben, fákon élve alakult ki és maradt meg, mivel a túlélési esélyt 
jelentősen megnövelte az ilyen mozdulatok utáni azonnali ébredés: nem esett 
nagyon az alvó, hanem megkapaszkodott azonnal.

  Az agy bizonyos részeit ingerelve, illetve bizonyos vegyületek hatására 
álomszerű képeket és emlékeket látni anélkül, hogy aludnánk. Nem hinném, 
hogy az efajta kábítószer élvezők nagy része parafenomén testenkívül-lépő 
művész, pedig pont olyan élményeket mesélnek, mint amiről Te beszélsz.
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36-70/312-1856 +36-30/368-7792 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch)
Key fingerprint = E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D

Udvozlom es elnezest kerem, ha nem a megfelelo hyelyen kerem a segitseget.
Lengyel- magyar tolmacs vagyok es a Na2SiF6 - kemiai vegyulet magyar nevet
keresem
Koszonom a segitseget
Szeretettel udvozlom
--
Ania Drukała
_______________________
mail to: 

> Felado :  [Hungary]

<<OK, ha az agy működése nem írható le a számítástechnika nyelvén, akkor
kérlek írd le máshogyan. Hogy működik, hogyan tárolja az információkat, HOL
tárolja őket, milyen formában, hogyan éri el, miért működik sokkal
tökéletesebben pl. hipnózisban stb. Mert az én ismereteim szerint a tudomány
még nem adott pontos választ ezekre a kérdésekre, de lehet, hogy tévedek.
Mindenesetre én is azt mondtam, hogy NEM számítógép módjára működik.>>>

Pontos valaszt, talan meg senki sem adott. Azt mondanam; nem jo uton
kozelitik meg a problemat.
Az agymukodesrol nem is lehet beszelni onmagaban. Az agy az egesz
szevezettel egyetemben mukodik. Nem csak az agy fejlodott az evolucio soran,
hanem az egesz ember. Az informaciot nem tarolja, ezert a helyet sem lehet
megallapitani. Az informaciot eloallitja, amelyre kiepult a mechanizmusa, az
elet folyaman, annyiszor, ahanyszor egy masik informacio ravonatkozik
(elohivja). A mechanizmus nemcsak az agybol epul ki, de az ove a foszerep.
Nincs szukseged kamrara, hutore, ha van egy olyan berendezesed,
amelyik a szukseges elelmiszert barmikor eloallitja. Itt a nyersanyag a
problema.Az agynak a nyersanyag az informacio, amely a kornyezetbol vagy
sajat belsodbol szarmazik. Soha nincs hiany.
Attol fugg mit ertesz a tokeletes mukodesen, mert az agy precizitasa nagyon
elmarad a szamitogep precizitasatol, legtobbszor csak kiserletezik egy
cselekedet folyaman, Ellenorzod es mindig javitod, meg a beszedben is (a
sok felesleges maganhangzo, a szavak, mondatok kozott). A gyorsasagot nem
aprolepesekben eri el, mind a szamitogep. Szerintem a hipnozis, az egyed
figyelmenek a kikapcsolasa, nem O valogat a kornyezeti informaciokbol, de
nem egy mistikum, csak komplex.

<<<Sose mondtam, hogy fizikus lennék, de az agyműködés nem fizika! Ha
összeraksz egy halom atomot, amiből mi állunk, még nem kapsz embert. Itt
valami más van, az élet az a misztérium, amire a tudomány MÉG nem adott
választ. Talán holnap :-)>>>

En azt mondom, hogy az agy nem szamitastechnika, de attol fizika (vagy
biologia).
Ha beleraksz egy autoravalo autoalkatreszt, egy dobozba, az meg nem auto, de
ha ugy rakod bele, hogy logikai kapcsolatok alakuljanak ki az alkatreszek
kozott, az akkor mar auto. Igy van az eloszervezetet alkoto elemekkel (egy
halom molekula, atom) is. Semmi misztikum.

Üdv Szocs

Kedves Zoli!

A zuhano terido a fenysebessegu hatarsebessegevel bizonyos szempontbol
nagyon jol hasonlithato a terkitolto folyadekokhoz, amelyekben a
hangsebesseg az elobinek megfelelo hatarsebesseg. Az alt.rel-beli tomegeket
tehetetlen lebego szivattyuk helyettesitik, amelyeknel a tomeg merteket az
elszivasi teljesitmeny helyettesiti. Nagyobb tomegnek megfelelo szivattyu
nagyobb teljesitmennyel szivja a folyadekot. A tomegek kozotti vonzas
megnyilvanulasakent a szivattyuk mindig kozelednek egymashoz a kozuluk
elszivott folyadek fogyasa, es aramlasa miatt. A folyadek viszkozitasa
nulla, hogy ezzel valamikeppen erzekeltetni tudjuk az inercialis mozgasok
akadalytalansagat, bar ketsegtelen, hogy ebbol a szempontbol tokeletlen a
modell. A folyadek kiterjedese vegtelen, es nem tudjuk megmondani, hogy az
elszivott folyadek hova tunik, illetve honnan potlodik. A folyadek
elszivasanak hatasa mindenutt lokalisan a folyadekbeli hatarsebesseggel,
tehat lokalisan hangsebesseggel terjed, ennel gyorsabb elszivasra nem is
reagal a folyadek, csupan kavitacios vakuum-uregek keletkeznek, de az
elszivo hatas nem tud gyorsabban terjedni hangsebessegnel. Termeszetesen az
elszivas hatasara a folyadek aramlani kezd, es a hangsebesseg mindig az
aramlo folyadekhoz viszonyitando. Globalisan nezve persze nagyobb
sebessegkulonbsegeket is tapasztalhatunk, hiszen a folyadekok mozgasaban
jelentkezo sebessegkulonbsegek hozzaadodhatnak a hatasterjedes sebessegehez.
A folyadek nyomasvaltozasainak hatasara kialakulo folyadekaramlast tehat
megfeleltettuk az alt.rel-beli terido gorbuletnek, a folyadekbeli akusztikus
hangokat pedig mondjuk megfeleltethetjuk az alt.rel-beli feny terjedesenek.

Ha valahol sok-sok szivattyu kerul egymas kozelebe, akkor ezek osszes
elszivasi teljesitmenye meghaladja a helyileg jelenlevo folyadek
mennyiseget, tehat a szivattyuk mar nem csak folyadekot, hanem egyre tobb
vakuumot szivnak, es ekkor mar nem novekedik tovabb a szivattyukat
osszeterelo ero. A szivattyu csokor szelein a folyadek hangsebesseggel
aramlik a csokor iranyba, igy az akusztikus hangok sem tudnak kijutni, mivel
azok is csak hangsebesseggel haladhatnak. Igy tehat a szivattyucsokor
esemenyhorizont moge kerult. Hiaba sziv magahoz ez a csokor ujabb
szivattyukat, az osszes szivohatas mar nem novekedhet, hiszen az mar
korabban elerte a maximumot. A hasonlatban zavaro a vakuum megjelenese,
hiszen ha a folyadek helyettesiti az alt.rel-beli teret, akkor mit
helyettesit a vakuum? Ennek feloldasara azt talaltam ki, hogy _a vakuum
keletkezese helyett uj folyadek jon itt letre_, ami a modellunkben nem tul
termeszetes, de megoldja az alt.rel-beli problemat, ahol ilyen esetben a ter
kitagulasarol beszelhetunk. Vegul is az is eppen eleg furcsa, hogy a
folyadek csak ugy eltunik a szivattyukban, ehhez kepest az uj folyadek
letrejotte egeszen termeszetes jelenseg. A szivattyu csokor belsejeben
egeszen altalanos lesz az uj folyadek letrejotte, igy ezek a belso
szivattyuk a kulvilag szempontjabol uresjaratban mukodnek, letezesuk nem is
eszlelheto semmilyen formaban.

Ha nagyon nagy (vegtelen) kiterjedesu folyadekban nagyon ritkan szorvanyosan
lebegnek a szivattyuk (ez lenne az univerzum folyadekmodellje), akkor az
egesz folyadekter osszezuhanasat kellene megfigyelnunk. Azonban ekkora
osszehuzohatast nem tud kozvetiteni a folyadekter, igy egy altalanos, egesz
terre kiterjedo vakuum keletkezik, amelynek kompenzalasara mindenutt a
terben uj folyadek letrejotte lesz jellemzo. A letrejovo folyadek miatt a
folyadekter tagulasarol beszelhetunk, amelyben a hanghullamok
frekvenciajanak eltolodasat figyelhetjuk meg, tehat megtalaltuk az
univerzumban tapasztalhato voroseltolodas analogonjat. Ebbol levonhatjuk azt
a kovetkeztetest, hogy a ter tagulasa potolja a tomegekbe belezuhano es
eltuno teret. A tomegekben eltuno ter hatasara az univerzum akar ossze is
eshetne, de mivel az ehhez szukseges erot nem tudja kozvetiteni a terido,
ehelyett inkabb a ter kitagul.

Ezzel a folyadekmodellel termeszetesen nem tudjuk szemleltetni a
fenysebesseg spec.rel.-beli univerzalitasat, relativitasat, igy azt ne is
keressetek benne. Kizarolag az alt.rel-beli terido deformaciojat kivantam
szemleltetni egy specialis egyuttmozgo koordinatarendszerhez hasonlito
szituacioban.

A klasszikus terelmeletben (de akar a spec.rel-ben is) azt lathatjuk, hogy
az elektromos ter, vagy gravitacios ter divergenciaja vakumban nulla, vagyis
az eroterek forrasai kizarolag a toltesek, illetve a tomegek. Ennek
megfeleloje a zuhano terido modelben az az allitas lenne, hogy a tomegekben
eltuno, es a tomegek fele egyre nagyobb gyorsulassal aramlo terido a
vegtelenbol erkezik, es utkozben sem nem keletkezik, sem nem fogy belole.
Azonban a tomegekkel mindenutt szorvanyosan kitoltott univerzumban ennek
biztositasahoz a teridonek vegtelen nagy osszetarto erore lenne szuksege,
amellyel a ter nem rendelkezik, ehelyett inkabb a ter kitagul.
Remelem ertheto, amit leirtam, es nem irtam nagyon nagy keptelensegeket.

Udv: Takacs Feri

Kedves Szocs,
>En ezzel a problemaval foglalkoztamm gyakorlatilag, marmint modelleztem
>elektronikai eszkozokkel (igaz, hogy senkit sem erdekelt), es azt is tudni
>kell, hogy a huzalozas, vagy a csatlakozasi pontokon, a kapcsolat merete
>(synapszis) valtozo, amely ingervezetesi idoeltolast eredmenyez. Ez egy
>hangolhato pont  Ezen kivul nem tudja senki; valtoznak-e a mielin szakaszok
>kozti ingeratviteli ido, amely vegeredmenyben a rost igervezetesi
sebesseget
>hatarozza meg. A hangolas meg van oldva a hasonlo idegsejtekkel is.

Nem egeszen ertem amit irtal. A szinapszisok tanitasanal nem a kesleltetes
valtozik (LTP-LTD) hanem az attevodes (akcios potencial kivalt-e EPSP-t)
valoszinusege no/csokken (kesobb esetleg a posztszinaptikus potencialok
merete). A mielines szakaszokon  olyan kicsi a kesleltetes, illetve annak
valtozasa, hogy nem hinnem hogy befolyasolni tudja a viselkedest... Raadasul
az neuralis tanulasi szabalyok szerint eppen a pre es posztszinaptikus
sejtek aktivitasanak idozitese szabja meg a szinapszis erossegvaltozasanak
az elojelet. (az akcios potencial az axonon nehany m/s sebesseggel terjed es
ez csak nehany ms keslelteteseket okoz - ennek ezert nem lehet nagy a
valtozasa-, mig a szinapszisoknal tobb ms kesesek lehetnek az attevodes
miatt).

Laci

nagy_peter=chello.hu irta:

> Allatok:   A   vándormadarak  a  Föld  sugárzásait,  energiavonalait
> követik,  amikor Dél felé mennek, nekik nincs iránytűjük!, de látják
> azt, amit mi nem.

Hogyne lenne iranytujuk, kis magnetitek, annyira van nekik hogy meg
ossze is lehet oket zavarni magneses mezovel. Mar vagy szazeves az
elmelet amely szerint a fold magneses mezeje szerint tajekozodnak (a
napon es a csillagokon kivul amelyeket szinten hasznalnak). Lasd
peldaul
http://news.nationalgeographic.com/news/2001/10/1012_TVanimalnavigation.html

Egyes bakteriumokban talaltak apro magneseket, es a kiserletek azt
mutatjak hogy peldaul a galamb agyaban vannak magnetitek es a
szemukben levo fenyerzekeny sejtek is magneskent mukodnek (es
hasznalja is, na az lehet az erdekes latvany, nem az aura:). Mas
allatok a magneses teret az indukalt aram alapjan vagy eppen kemiai
uton erzekelik:
http://serendip.brynmawr.edu/bb/neuro/neuro00/web1/MathraniVand.html

Szoval valoban "latjak" azt amit mi nem (egyebkent egyes kiserletek
szerint az ember is erzekeli a magneses mezot), de az a valami
tokeletesen beleilleszkedik a jelenlegi fizikai elmeletekbe,
ellentetben az auraval.

Udv, Sandor

>Bocsi, de szerintem az utódszám attól függ, hogy mennyit kefélsz, nem attól,
>hogy milyen tulajdonságaid vannak. Erre csak egy példa, és előre leszögezem,
Nem erre gondoltam. Ha pontosan latod elore a sajat es az utod
lehetosegeit es a veszelyeket, akkor
- jo kepessegu utodot valasztasz (az fog megszuletni, nem masik)
- sokkal sikeresebben es tobbet nevelhetsz es Te is tovabb elsz.
Igy 1000 ev alatt az EGESZ emberiseg lecserelodne ilyen emberekre!

>hogy minden előítélet nélküli: Mo.-n a 'kisebbség' és a többség szaporulata
>drasztikusan eltér egymástól. Lassan ők lesznek többségben. Talán azért,
>mert valamilyen szelekciós előnnyel rendelkeznek, mert ha igen, akkor
Leginkabb kulturalis okokbol: egyreszt a csaladtervezes hianya, masreszt
a megelhetes (pl. csaladi potlek) miatt.

>> Ha elarulod a internet cimet, megkiserlem...
>Nem tudok netcímet, és nem személyeskedés, de elég szörnyű, hogy ha valami
Megszoktuk, hogy ma mar majdnem minden fenn van... es a tema nem er meg
annyit, hogy ennel tobbet utanajarjunk.

>> Kinek? a lelked ismeri, csak nem arulja el Neked? Ha megtanulod, ki
>> tanulja meg? A lelked? O mar ismeri. Mi tanul meg Benned a lelkeden kivul???
>Tulajdonképpen a készségeket valószínűleg az elme rektározza el, mert azok
Hoppa, ez uj. Ilyenrol idaig meg nem hallottam. Eszerint az agyadban van
egy elme is, amely nem a lelek resze, szerzett kepessegeket es tudast
tarol, de ezeket a "lelek" maga nem tarolja, vagy ha igen, csak rejtve?

>nem maradnak meg. Nem úgy kell elképzelni, hogy ha tudtál vezetni előző
>életedben, akkor fogsz tudni most is. Ez a terület homályos előttem is, a
>lényeg annyi, hogy a szellemi fejlődés szempontjából lényeges dolgokat
>viszed magaddal, de azokat is meg kell tanulnod újra, de úgy veszed észre,
Maradjunk annyiban, hogy valamit akkor tudsz, ha az _agyadban_ a sok
ismetles hatasara kialakul a megfelelo idegi kapcsolat. EZERT nem igazan
ertheto a lelek, mert ha letezne, _szerzett_ imformacioid lennenek
tanulas nelkul, ismeretlen forrasbol ES ehhez nem kellene megvaltoznia
az agyadnak.

>hogy ezek nagyon egyszerű, egyértelmű dolgok. Ez azért van, mert az anyagi
>világ igencsak különbözik a mentálistól.
Hogy nez ki a mentalis vilag? Ird le, legy szives.
Egyebkent az, hogy miert tanulsz konnyebben bizonyos dolgokat, mint
mast, nagyon nehezen ellenorizheto, igy semmitmondo.

>> Masreszt, ha valaki kabulatban van (alkohol, kabitoszer, koma), akkor
>> utana _tokeletesen_ kellene emlekezni az eltelt idore + az osszes,
>> kozben esetleg szerzett infora, mert a lelke vegig normalisan "mukodik".
>Emlékszik is, a tudatalattiban mindenről lenyomat készül, színes,
KeszulHET is, mert a tudatalattid uzembiztosabban es tovabb mukodik,
mint a tudat - de nem garantalt, hogy el is keszul. Apropo: a
tudatalatti lekepezese hogyan nez ki a lelekben (tkp: annak is van
"tudatalatti" resze, vagy ez a resz is tudatos benne)?

>szélesvásznú, szagos mozi. Hogy éber állapotban miért nem tudjuk használni?
Mert az tulzott terheles lenne a tudatnak a TOMEGES informaciok miatt.

>Kérdezz meg egy pszichológust.
Vigyazni kell a hipnozisos felidezesekkel: vegeztek ilyen kiserletet,
ahol az alanynak egyetlen dolgot szuggeraltak be: hogy kiskoraban
elveszett egy aruhazban. A negyedik hipnozisnal mar tokeletesen leirta a
teljes aruhazat es minden korulmenyt, ami vele "tortent". Soha eleteben
nem veszett el aruhazban. Az sem lehet, hogy valamelyik elozo eleteben
volt, mert a leirt aruhaz, stb. akkor meg nem letezett - es, ha nem
aruhazat szuggeraltak volna, hanem valami egesz mast, akkor arra
"emlekezett" volna.

> Rengeteg dolgot nem erzekelunk a vilagunkbol, mert nincs ra erzekszervunk.
>Ez téves, az un. hatodik érzék az, amit eddig ESP-nek neveztünk. A
>napfonattól a gerincoszlop mentén fut fel egy hatodik idegszál is az agyba,
Melyik terulethez kapcsolodik ez az idegszal az agyban, es melyik
szervhez a testedben?

>ez a fizikai megfelelője az ESP-nek. Ez kb. olyan, hogy van szemed, de nem
Nem. Van latoideged. A szem az egy erzekszerv, az idegszal nem.

>> Mit csinal a lelek, amikor emberben van, a "sajat" erzekszerveivel?
>> Miert nem hasznalja?
>Használhatja, csak meg kell tanulni a módját, mint a járás, írtam már.
A leleknek mar volt boven ideje megtanulni a sajat erzekeit.

>Ezek az élet nagy kérdései. Azért vagyunk a Földön, hogy tanuljunk,
>fejlődjünk. Ez az iskola a szellem számára. De amint írtam amit már tudott
Fura iskola, ahol a tanulo a nyari szunetben mindent elfelejt es minden
tanevbol haromnegyed evet azzal toltenek, hogy gyakorlatilag _ugyanazt_
ujbol megtanitsak neki - a tobbi idoben pedig ugyanolyan jellegu
dolgokat tanul, mint az elozo evben. Fejlodes minimalis, 1-2% sincs. Ne
feledd: a lelek sokkal tokeletesebb, mint az agy. De megha igy is lenne,
mara sok ember annyira jol tudna mindent, hogy komoly kulonbseg lenne az
okori es a mai ill. sok mai ember teljesitmenye kozott - ami pedig
nincs. POTENCIALISAN minden normalis ember szinte egyforma kepessegu a
gondolkodasban es a tanulasban.

>ezelőtt, azt könnyebb megtanulnia újra. Valószínűleg ez az oka a zsenik
>kialakulásának. Könnyebben tanulnak.
Fenet. A legtobb eletrajz azzal kezdodik, hogy milyen rossz tanulo volt
:-) de utana milyen tokeletesen megtanulta.

>>az olomgolyo kulseje arnyekolna
>>a belsejenek gravitacios mezejet (ahogy a bolygo is, ami az olomgolyot
>>vonza), tehat a meretevel aranyosan csokkenne a fajsulya.
>Csokken is a fajsulya, csakhogy ennek kimutatasahoz nehany naptomegnyi
>olomgolyora volna szukseg. A szokasos meretu olomgolyoknal, de meg a Fold
>meretu golyoknal is ez a hatas szinte teljesen elenyeszo.
Kivalo "kisbaltas" cikkedbol csak ezzel van gondom. En ugy tudom, hogy
gravitaciot nem lehet arnyekolni. "Kijon" a fekete lyukbol is - mas
kerdes a terjedesi sebessegbol eredo problema, de ahhoz meg a Nap merete
is kicsi.

>Valahogy igy igaz. Ha minden benne lenne a DNS-ben, akkor meghatarozott
>kepesegekkel, tudassal jonnenk a vilagra.
>Eleg nehez azt elhinni, hogy vannak tobsejtu lenyek, amelyek a szuletessel
>magukkal hoznak minden kepesseget es semmit nem tanulnak a kulvilagban,
>holott a kulvilag, kornyezet az eletfeltetel..
Pedig igy igaz, ahogy leirtad. Az egyszerubb elolenyeknek nincs sok
lehetoseguk tanulni rovid eletuk alatt - a legegyszerubbeknek nincs is
olyan agykapacitasa. Mit tanulhat pl. a meh 900 agysejttel? Amivel
minden egyeb eletfunkciojat is vegeznie kell?
Amiatt tudnak megis alkalmazkodni a kornyezethez - ha az ELEGENDOEN
LASSAN valtozik -, mert nem teljesen egyformak (hibas masolas, mutacio),
es az eletkepesebb terjed el.

>En ugy velem, hogy a kepesseg, amely lehetove teszi a mozgast, determinalt,
>amikor vilagra jott (a tojasban is megtanulhatta), de, hogy merre menjen az
>nem lehet determinalt. A koordinatak ismeretere lenne szuksege es az, hogy
>hol helyezkedik el a tenger. Ez lehetetlen. En ugy fogom fel, hogy
>egyszeruen megerzi a tenger kozelseget, iranyat, de nem azt erzi, hogy az
>tenger, hanem egy, szamara kellemes hatast erez. Nem hiszem, hogy az a
Pontosabban: benne van az osztoneiben, hogy erzekelje a tengert (part
lejtese, szag, hang, stb.) es MINDENKEPPEN arra menjen, es kozben ne
torodjon az igen kellemetlenul csapkodo csorokkel sem - amelyre kesobb
mar egesz maskepp reagal. Ezt meg biztos, hogy nem tanulhatta.

<<<Ez az egyetlen helyes taktika: minel kevesebbet van a parton, annal
kisebb az eselye, hogy elfogjak - es ekkor meg nincs tul sok De ez nem
tanult, hanem osztonos taktika - az evolucio alakitotta ki.>>>
>Emberi megfogalmazas szerint igy hangzik. Amikor azt mondod; egyetlen helyes
>taktika, akkor mar tudatos cselekedetrol van szo s ezt ok nem teszik, de
Persze, nem tudatos, hanem beepitett taktika.

Szerintem:

>>az EH-on belul csakis a szingularitas fele mozgunk kotelezoen, 
>>fenysebnel gyorsabban akar, mert _maga a ter zuhan_. 
>Alljunk meg itt. A c-nel nagyobb sebessegu zuhanas lehetosege
>nem cafolja azt a tetelt, miszerint informaciot tovabbitani 
>legfeljebb c-vel lehet ?
Mar tobbszor leirtam, hogy sem az EH-n, sem alatta nem zuhanhat
semmilyen anyag sem fenysebesseggel vagy gyorsabban, mert nem kapja meg
az ehhez szukseges vegtelen energiat. Az, hogy a ter hogyan "zuhan", mas
kerdes.

>A feketelyuknal viszont a horizont sugaranak masfelszeresenel
>van az a szfera, mely alol c korsebesseggel nem szokhet meg a feny.
Az esemenyhorizont elott 1/4 Angstrommel merolegesen kilott feny kijut a
lyuk vonzasabol - mas kerdes, hogy akkora voroseltolodast szenved, hogy
a kutya nem ismer ra. Kicsit tavolabbrol a kicsit ferden kilott feny is
kijut par csavar utan, hasonloan eltolva es kozel nem az eredeti
iranyban. Masfelszeres tavolsagban a korpalyan (tkp: vizszintesen)
kilott feny is palyan marad. Alacsonyabban a vizszintesen kilott feny
csavarvonalban fog belezuhanni a lyukba, a ferdén kilott pedig vagy
kijut, vagy beleesik, de nem marad palyan.

>Csakhogy a gondolkodas nem kapcsolhato az agyhoz addig, amig nem lehet
>pontosan lokalizálni! Valaki írta, hogy ez azért nehéz, mert egyszerre
>gondolkodsz, mozogsz, beszélsz stb. és nehéz ezeket az agyban
Igy igaz, es amig ez nem megoldott, addig lehet helye a hitnek. Persze
utana is lesz (masfajta) hit, lasd pl. isten altal eltervezett evolucio
kontra Biblia.

>szétválasztani. Véleményem szerint az agy csak utasításokat hajt végre. Az
>útált sz.gépes analógiát használva az agy a PC, a szellem a User, a lélek
>pedig a Software. Persze ez csak hasonlat, nem mondom, hogy az agy számítógép!
Ha az agy a PC, akkor mit jelent, hogy rendszeresen atszervezi magat
(ahogy a SW szokta)? Mit jelent, hogy ha serul, kepessegek tunnek el
(ahogy a SW-nel szokott lenni)? Hogyan mukodhet a SW-lelek PC nelkul,
vagy gyokeresen kulonbozo "gepen"? Egyaltalan - hogyan mozoghat a SW a
"gepek" kozott ugy, hogy kozben nem is tobbszorozodik? Hogy nez ki az
"adatmozgatas" ezek kozott (mert ennek a nyomai nem igazan latszanak.
Igenis meg kell tanulni a dolgokat)? A PC-n a SW fizikailag is ott van
es nem lehet megkulonboztetni az adatoktol. Hol van az emberben a lelek
fizikailag? Miert nem mutathato ki a ki/be vandorlasa? A PC-n a User nem
feltetlenul szukseges: sok dolog kivaloan mukodik nelkule is, a rendszer
nelkule is boldogul es nem megy tonkre - valamint a User felepitese is
HW/SW jellegu. Mit jelent akkor az, hogy "szellem" (mibol van es mit
csinal)? A PC sokfajta SW-el mukodhet jol, semmi baja nem lesz, ha
nincsen benne SW, sot, ha rossz (nem belevalo) SW van benne. Hallottal
mar Te egy allat vagy noveny lelkerol emberben? Lattal mar toled
_alapokban_ kulonbozo viselkedesu embert? Szerintem ezt nem gondoltad
meg igazan...

Sloan:
>Sose mondtam, hogy fizikus lennék, de az agyműködés nem 
>fizika! Ha összeraksz egy halom atomot, amiből mi 
>állunk, még nem kapsz embert. Itt valami más van, az 
>élet az a misztérium, amire a tudomány MÉG nem adott
>választ. Talán holnap :-)
ez egy minden ervet, igazolast nelkulozo hiten alapulo maganvelemeny. nem valo 
erre a forumra az ilyen jellegu hozzaszolas, hiszen semmivel sem viszi elorebb 
az ezekrol akerdesekrol valo gondolkodast. mivel nem raktal ossze atomokat ugy,
 hogy ellenorizd az allitasodat, ezert ez nem tekitnheto kiserleti igazolasnak,
 mas erved meg nincs.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>>. Azert erveltem mindig
>> azzal, hogy az agy nem "szamitastechnikai memoria".
>OK, ha az agy működése nem írható le a számítástechnika 
>nyelvén, akkor kérlek írd le máshogyan. 
ld szamitastudomany, kognitiv pszichologia, neurobiologia. vannak leirasok, mod
ellek. az agray nem jo hagyomanyos szamitogep modell, de mas szamitasi struktur
a modellek mar jobban leirjak. peldaul neuronhalo. itt a tarolasrol is szo van,
 ami egesz jol rekonstrual olyan jelensegeket, amikrol irtal.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>> Nos, hol és mikor lehet megtekinteni, amikor a 
>>testeden kívül vagy éppen?
>Minden egyes éjjel, ugyanis az álom is ilyen állapot. 
>Helyet nem tudok mondani, ki tudja előre, hol lesz 
>álmában.
nem tudom, miert lennek almomban testen kivul. mas tudatallapotban vagyok, de s
emmi nem utal arra, hogy miert ne lenne ez a tudatallapot a testemben. hasonlit
sd ossze peldaul ebren valo almodozassal, reszegseggel...
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>> A lelekrol igen erdekes elkepzeleseid vannak, amelyek 
>>egy kivetelevel 'igazak' is :-) (ez az egy: a 
>>Letezese, ami szerintem nem igazolt, es nem
>>is igazolhato!).
>A fentiekben igazad van, egy kivételével: nem is 
>igazolható! Ez tévedés. 'elképzeléseim' szerint mikor 
>meghalsz, a lélek elhagyja a tested, és nem ér
>véget az életed, csak később újra inkarnálódsz más 
>testben. Ez abban a pillanatban igazolást nyer a TE 
>számodra, mihelyt meghalsz. Ha lehózták a
>függönyt, akkor HAMIS, ha továbbra is "magadnál vagy, 
>látsz, hallasz, lebegsz" stb. de mindenki más 
>halottnak 'hisz', akkor IGAZ! Persze ez most
>elég kévés Neked, de be fog következni valamelyik 
>verzió, ezt az egyet garantálhatom. :-)
azaz amig meg nem halunk, addig nem igazolhato. marpedig ha tartjunk magunkat a
 "az legyen a velekedesed, ami szamodra igazolt", elvhez, akkor a lelekrol azt 
kell veljuk, hogy ilyen ertelemben nem letezik. a tudomanyossaghoz ez az elv al
apveto. es ne feledd a TUDOMANYon vagy.
majd ha meghaltunk, es igazoltta valik, akkor tekinthetjuk letezonek.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>> Dehogynem! Ha lenyeges elonyei vannak, pl. infok, 
>>amiket egyebkent nem tudnal meg.
>Bocsi, de szerintem az utódszám attól függ, hogy 
>mennyit kefélsz, nem attól, hogy milyen tulajdonságaid 
>vannak. 
Magyarul lebutitod a kerdest, nem vagy hajlando meggondolni normalisan. igenis 
az utodszam evolucios ertelemben fugg a kepessegeidtol, es a parakepessegek ori
asi szelekcios elonyt jelentenenek.
>Tulajdonképpen a készségeket valószínűleg az elme 
>rektározza el, mert azok nem maradnak meg. Nem úgy kell 
>elképzelni, hogy ha tudtál vezetni előző
>életedben, akkor fogsz tudni most is. 
aha, tehat a kepessegeket megiscsak az anyagi elme raktarozza. sikerult az elme
let egy reszet visszavezetni a materialista elmelethez. no es mi az, amit a lel
ek raktaroz akkor?
egyebkent kozkeletu az a felfogas, hogy a reinkarnacio bizonyiteka olyan kepess
egek, amelyek rejtelyes eredetuek, ez pedig teljesen eleltnmond azzal,a mit itt
 irtal. eleg zavarosak az elmeleteitek.
>Ez a terület homályos előttem is, 
szerintem az egesz nagyon homalyos elotted, es zagyvasag.
>lényeg annyi, hogy a szellemi fejlődés szempontjából 
>lényeges dolgokat viszed magaddal,
mik ezek pontosan?
> de azokat is meg kell tanulnod újra,
miert, ha egyszer bennem vannak? mit jelent, hogy bennem vannak, ha ujra kell t
anulni oket? annak az igazolasa, hogy valami bennem van, az lenne, hogy felmuta
tom ttanulas nelkul. lathatoan pont az igazolas, ellenrozes lehetoseget probalo
d eltorlaszolni. igy az "elmeleted" levegoben log, nincs tartalma, nem elmelet.
> de úgy veszed észre, hogy ezek nagyon egyszerű, 
>egyértelmű dolgok. Ez azért van, mert az anyagi
>világ igencsak különbözik a mentálistól.
konkretan, hogyan veszem eszre? hogyan lehetne igazolni ezt?
>Ez téves, az un. hatodik érzék az, amit eddig ESP-nek 
>neveztünk. A napfonattól a gerincoszlop mentén fut fel 
>egy hatodik idegszál is az agyba, ez a fizikai 
>megfelelője az ESP-nek. 
anatomusok ismerik ezt az idegszalat? hogy hivjak?

>>fényképezni az aurát.
>Az elvét kérdezd meg azoktól, akik csinálják, én nem 
>tudom. Legutóbb a való világban láttam a gépet, és az 
>eredményét is, de régebben a sportszigeten is volt, 
>asszem 5000 HUF. Nem próbáltam ki :-(
tehat fogalmad sincs, hogy mit lattal, hogyan keszult, mi az elve, de elhiszed.
 gratulalok!:)
>>Miert kell minden egyes embernek min. 20, de akar 60 
>>evet csak azzal tolteni az eletebol, hogy mindent
>> megtanul, amit az "elodje" - es ami mar BENNE VAN a 
>>lelkeben ???
>Ezek az élet nagy kérdései. Azért vagyunk a Földön, 
>hogy tanuljunk, fejlődjünk. Ez az iskola a szellem 
>számára. 
ez nem eleg valasznak. melleduma. van valami athaghatatlan oka? ha nincs, akkor
 aki megteszi, az a vilag ura, demonstralni tudja ezeket a dolgokat, szelekcios
 elonyben van.
>De amint írtam amit már tudott ezelőtt, azt könnyebb 
>megtanulnia újra. Valószínűleg ez az oka a zsenik
>kialakulásának. Könnyebben tanulnak.
konkret vizsgalatok alatamasztjak ezt? a zsenik kialakulasanak a genetikus, szo
ciologiai elmeletei meggyozobben hangzanak. ld pl Czeizel Endre: A talentum szu
letese
>>Ha en isten lennek, ennyire pazarlo modszert biztos 
>>nem alkalmaznek.
>De nem vagy :-)
akkor isten hulyebb nalunk.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>> testet, semmifele empirikus megjelenese nincsen
>Rosszul értelmezted azt, amit írtam. Persze lehet, hogy 
>nem voltam eléggé egyértelmű.
>Csak ugye a sorlimit miatt nem lehet mindent leírni, 
>setleg magánban ha kell még infó írhatok bővebben.
johet ide is. kerek konrket empirikus megjelenest. empirikus megkulonbozteto je
lensegeket, kiserletek egy lelek-elmelet es egy materialista elmelet kozott.
>Csakhogy a gondolkodas nem kapcsolhato az agyhoz addig, 
>amig nem lehet pontosan lokalizálni!
egy csomo mindent mar tudtunk lokalizalni. kis alakzatok felismerese, rovid tav
u memoria, hosszu tavu memoria, erzesek, stb... eleg keves marad lokalizalatlan
ul. azt az egyre kevesebbet tartod fent a leleknek? ez egy "menekulo elmelet".

> Az útált sz.gépes analógiát használva az agy a PC, a 
>szellem a User, a lélek pedig a Software. Persze ez 
>csak hasonlat, nem mondom, hogy az agy számítógép!
csakhogy a szamitogep szofver az a mamoriaban fizikailag elektromos allapotokba
n tarolt. tehat a szoftver is materialisan reprezentalt. a szoftver az anyag eg
y komplex tulajdonsaga. olyan, mint a "piros", "gombolyu", stb... a lelek nezet
ed szerint is csak ilyen ertelemben nem anyagi? olyan ertelemben, hogy nem obje
ktum, hanem annak tulajdonsaga? mert igy egyetertesre jutottunk. igy a lelek a 
materialista tudosok "tudat" fogalmahoz hasonlo dolog. ugyanolyan kategoria leg
alabbis.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan
>És ma nagy szerencsénk van, a világ eléggé nyitott, a 
>keleti tanok elértek minket, lehet tanulni buddhizmust, 
>stb. ahol sok kérdésre választ kaphatsz, ha akarsz.
te hiszel benne, tehat te nyilvan tudod hasznalni,  tehat te tudod nekem bizony
itani ezt. bizonyitsd!
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
> Minek telepátia az email korában?
Ingyen van, nem kellhozza elofizetes, gep, jobb az savszelessege, jobban haszna
lhato, es erheto.
>Attól, hogy ellentmond egy jelenlegi elméletnek, még 
>lehet igaz.
Nem figyeltel. Nemcsak, hogy ellentmond, de semmit sem magyaraz meg jobban.
> Ha az első tudós kifejlesztené azt a gépet, ami 
>megmutatja az eddig láthatatlant, és tényleg nem lenne 
>kamu, attól fogva megdőlne a jelenlegi elmélet. Tessék 
>rajta dolgozni!
Annak kell rajta dolgozni, aki akkiltja. Sot, akkor helyes valamit allitani, ha
 mar kidolgoztad, es igazolni tudtad, es olyanna fajlasztetted, hogy meg tudod 
mutatni, miert jobb, mint a mostani elmeletek.
Nevetseges dolog eloallni azzal, hogy "van egy otletem, biztosan igaz, dolgozza
tok ki ti". Ez a te dolgod, ha azt allitod, hogy igaz.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Mindenki


Elmentem en is a megjelolt oldalra, es azt kellett konstatalnom, hogy Dobo
ur munkassaga es megjelenesi stilusa igencsak megvaltozott miota utoljara
nezegettem nehany munkajat...
Ezt az univerzalis, tudomanyos es jobboldali, politikai aktivitast azert nem
vartam:-)
Kisse zavarban voltam, hiszen nem igazan tudtam, vajon honnan szerzek idot
mindennek az atolvasasara...
Miota azonban elolvastam a fooldalon a motto szeru bevezeto reszt, azota mar
nincs is kedvem elolvasni semmit:-))
Idezem:

<<Azoknak, akik interneten követik munkásságom, abban az élményben lehet
részük, hogy bepillanthatnak egy matematikus alkotómuhelyébe, s láthatják
miként születnek meg egymás után, egymásra épülve az újabb és újabb
gondolatok, eredmények, amelyek a fizika világát fogják új alapokra
helyezni. Egyedül végrehajtott forradalom ez, melyet az uralkodó eszmék -
mint minden forradalomban - a csírájában szeretnének elfojtani.>>

Nos, Dobo Andor szerenyen megallapitja, hogy aki koveti munkassagat, annak
"elmenyben" lesz resze...
Az elet viharaiban fenseges sziklaszirtkent magasodo tudomanyos vatesz, Dobo
Andor, nem kevesebbet allit, minthogy a fizika teljes vilagat uj alapokra
helyezi. Teszi mindezt bevallasa szerint teljesen egyedul, kiemelkedve a
tudatlan porok kozul, hosiesen dacolva azzal, hogy egyedul vegrehajtott
forradalmat(sic!) az uralkodo, ostoba eszmek csirajaban igyekszenek
elfojtani...:-)))
Nos, mintha emlekeznek hasonlo tunetekre, Egely es Kisfaludy eseteben is...
Szemelyes diagnozisom szerint Dobo Andor beteg.
Igazan sajnalom, hogy egy kiemelkedo tehetsegu matematikus idaig jut...



Fotiszteletem


Voland

Teknoc,

> nem lehet determinalt. A koordinatak ismeretere lenne szuksege es az, hogy
> hol helyezkedik el a tenger. Ez lehetetlen. En ugy fogom fel, hogy
> egyszeruen megerzi a tenger kozelseget, iranyat, de nem azt erzi, hogy az
> tenger, hanem egy, szamara kellemes hatast erez.
Igy van. Arra lejt a homok. Arra konnyu menni. szerencsere.
Van ra egy uveg pezsgom, hogyha egy lankas homokdombot epitesy a tenger es a
tojasrakohely koze, minden teknoc a tengerrel ellenkezo iranyba megy.

Janos

Endre, Feri,

> >az olomgolyo kulseje arnyekolna
> >a belsejenek gravitacios mezejet (ahogy a bolygo is, ami az olomgolyot
> >vonza), tehat a meretevel aranyosan csokkenne a fajsulya.
>
> Csokken is a fajsulya, csakhogy ennek kimutatasahoz nehany naptomegnyi
> olomgolyora volna szukseg. A szokasos meretu olomgolyoknal, de meg a Fold
> meretu golyoknal is ez a hatas szinte teljesen elenyeszo.
Szerintem meg no a fajsulya, mert minel nagyobb terfogatu anyag van egyutt,
annal jobban osszenyomodik a kozepe.
Namarmost ha megsem, akkor szelsoertek van valahol?

Jns.

Hello Zoli!
>>>Alljunk meg itt. A c-nel nagyobb sebessegu zuhanas lehetosege
nem cafolja azt a tetelt, miszerint informaciot tovabbitani
legfeljebb c-vel lehet ?<<<

+Otleteim:
-specrelt nem zavarja, mert itt maga a terido mozog (gorbe) EH-on belul
szigoruan veve is zuhan a ter
-informacio csak a befele terjedhet egyebkent is (olyan, mint egy
egyeniranyito :-o )
-ez csak szamunkra van igy (v>c) viszont szamunkra a "kozmikus cenzor"
elrejti a szingularitast az EH moge.
-mintha Kota Jozsi irta volna, hogy befele haladva visszafele megy az
ido valamely vonatkozasban, ez is valhogyan v>c -re utal.
-szoktal hivatkozni az archivumra, megnezhetned ezeket is, hatha leirta
mar valaki a frankot.

>>>
>Na de az se semmi, amirol a masik idezet szolt, hogy az
>esemenyhorizontot relativisztikus ertelmebn soha nem eri el az utazo
>(szamunkra!),
Ennek magyarazasara nemreg tettem itt kiserletet. Az nem
elfogadhato ?<<<

+Mi is volt az? Ami nem semmi, hogy rel. szerint (lehet, hogy csak
szerintem) a vilag meretere vorosodo hullamhossznal van elvileg is
lyukban, (soha) a kvantummechanika szerint meg allitolag mar akkor,
mikor a lyuk mereteig vorosodott.

>>>Am ha eltavolodvan elkapunk egy mentokotelet, akkor arrol ujra
elrugaszkodva megloghatunk.
A lyuknal ilyen elvi eshetoseg van-e, es milyen tavol a szingularitastol
? <<<

+Ha jol ertem a kerdest, akkor szeerintem az a valasz, hogy az EH-on
kivul ha vegtelen energiad van,  barhonnan meglephetszs, (ha kibirod)

Hello Arpad!
>>>A fekete lyuk fele zuhano vekker tehat egyre lassabban meri az idot,
de ez mit sem valtoztat azon, hogy beleesik a lyukba. <<<

+Nyilvan azt latjuk, hogy gyorsan elvorosodik, lelassul, es
gyakorlatilag eszlelhetetlen lesz a muszereinkkel. De ha azt kell
eldonteni, hogy szamunkra beleesett-e, vagy navigal vegtelen energiaval
az EH-on, akkor elvileg szerintem minden hataron tul vorosrdhet, talan a
VE merete a hatar a hullamhosszban. Kvantummechanikailag viszont eleg a
lyuk merete. Azert az picivel kisebb :)
udv, Sanyi

:-) tenyleg az folyik itt.
Hihetetlen, hogy lehet bedolni egy ilyen aurafenykepesznek? 5000Ft egy
polaroidkep?

Finomenergia..... :-o      Kockacukor?

Bar nem fogom elolvasni, de ez a Balog Bela mintha szuperhurokat
pengetne, csak hamisan. Nem a Kisfaludit plagizalja?
udv, Sanyi

Kedves Starters!

>En meg a 12 (13) apostolrol hallottam... bar tudom, hogy a
"keresztyen"
>es "evangelista" szavak azt jelentik, hogy a kereszteny vallas adott
>agat hiszed. En inkabb a masik szot hasznalom, mert nem ismerek olyan
>szotovet, hogy "kereszty".

A problema egy kicsit offtopic, inkabb a hix nyelvre volna valo, de
sajnos itt merult fel, es nem lehet szo nelkul hagyni, mert egy
alapveto etimologiai kerdest erint. (Elvegre a nyelveszet, es ennek
egyik aga, az etimologia is tudomany.)

Totalis tevedesben vagy, ha azt hiszed, hogy a "kereszteny" szonak
barmifele koze van a "kereszt" szohoz.

A helyzet a kovetkezo: a gorog "khrisztianosz", latin "christianus"
(Krisztushoz tartozo) szobol alakult a szlav "krsztyan". A magyar
nyelv a szot a szlavbol vette at, "keresztyen" formaban. Eredetileg
csak ez a forma letezett. Kesobb, korulbelul a 16. szazadban
altalanossa valt a szovegi n es l palatalizalodasa, vagyis ny, illetve
ly lett beloluk. Igy lett a "keresztyen"-bol "keresztyeny", majd
elhasonulas reven (a nyelv nem viselte el a ket palatalizalt
massalhangzot) "kereszteny". A magyar nyelvfejlodes torvenyeit
tekintve ez a szabalyos es modern forma. Ennyiben igazad van. Azonban
a katolikus Mari nenik valamifele nepies etimologia alapjan azt
hittek, hogy ez a szo a "kereszt" szobol szarmazik. A reformatusoknak
(akik elvetettek a keresztnek, mint balvanynak a hasznalatat) ez nem
tetszett, es ezert ragaszkodtak az archaikus "keresztyen" formahoz,
nehogy valaki Mari nenihez es hozzad hasonloan teves kovetkezteteseket
vonjon le.

>Nem mindig sikerul - ilyenkor megprobaljak az adott
>tudomanyos felfedezest gatolni (lasd pl. USA/evolucio).

Nem lehetne "gatolni", ha az evolucio elmelete nem "verezne ezer
sebbol" (ahogyan az egyaltalan nem kereszteny Nemere Istvan fogalmaz).
Kenyelmesebb dolog ideologiai okokbol egy rossz elmelethez
ragaszkodni, es ezert osszemosni az evolucio tudomanyos es vallasos
kritikajat, mint korrekt modon elismerni, hogy nem ismerjuk a problema
megoldasat.

Ferenc

Mizsei irta es kerdezte:
> (Dobo Andor) "Világhíru felfedezése, hogy 1979-ben az általa
> módosított úgynevezett Titius-Bode -szabály felhasználásával
> megállapította a Jupiter bolygó egy még ismeretlen holdjának helyét. A
> következo évben a Voyager-1 urszonda által szolgáltatott adatok
> alapján megtalálták ezt a holdat a megadott helyen."
> Csillagaszok, hogy is allunk a Titus Bode szaballyal?
(Van a listan csillagasz - asztrofizikus.) En csak amator szinten
irom meg a velemenyemet. Masok is krealtak az eredeti T-B
szabalyhoz _hasonlo_ kozelito osszefuggeseket a Szaturnusz
es a Jupiter holdjaira. Eddigi ismereteim szerint azok is csak kb.
annyira pontosak (es azokban is akadnak renitens holdak), mint
az a regi, amelyik a naprendszer bolygoira vonatkozik. Nincs
kulonosebb jelentosege - veletlen. Ufff - ennnyi. Udv: S .Zoli
P.s.: Engem is erdekelne egy hivatasos velemenye.

Kedves Math!

 
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: 2 fizikai kerdes ( 27 sor )
> Idopont: Tue Nov 12 13:23:24 CET 2002 TUDOMANY #2005
 
> >vilagegyetemre: ertelmezheto-e egyaltalan ilyen
> >korulmenyek kozott a zartsag?
> igen. es zart, es nekem ezzel semmi gondom nincs.
 
Ez orvendetes ugyan, de azert nem veletlen, hogy ez tudomanyos
korokben megfontolas targya, es jelenleg tulajdonkeppen
eldontetlen -- a problemat nem lehet ilyen egyszeruen elintezni:
 
 
> ha nincs a rendszeren kivuli
> dolgokkal kolcsonhatasban, akkor zart. akar ugy, hogy nincs rendszeren
kivuli d
> olog, akar ugy, hogy van, csak nincs vele kolcsonhatasban
 
Egy kicsit olyan ez a kerdes, mint az, hogy torvenyeink szerint
elveheti-e egy ferfi az ozvegye hugat... Mindket valtozat mellett
lehet ervelni. Akarcsak a vilagegyetem nyiltsaga vagy zartsaga
kerdeseben.
 
Amit roppant modon leegyszerusitettel, az ugyanis az, hogy a
vilagegyetem reszeire vonatkoztatva egy rendszerrol egyertelmuen
eldontheto, hogy zart-e vagy nyitott-e -- es a ketto termeszetesen
komplementer. Kolcsonhat-e a kornyezetevel az, aminek nincs
kornyezete? Hat ezt bizony csak eros szubjektivitassal lehet
elintezni azzal, hogy aminek nincs kornyezete, az nem is hat
kolcson a nem letezo kornyezettel. Eppilyen jogos gondolatmenet
azoke, akik azt allitjak, hogy ha nincs kornyezete, akkor
tulajdonkeppen elvi sikon maris eldonthetetlen a kerdes.
(Eldonthetetlen, es nem pedig zartsag iranyaban eldontott.)
 
Ugyanis egy fogalmat, amit nem lehet ertelmezni egy adott esetre,
semmivel sem jogosabb ugy kezelni, hogy akkor nincs az a jelenseg,
amit a fogalmom tartalmazna akkor, ha letezne. Ezzel pont az
Altalad irtozattal nezett ellentmondasossagot hozod be.
 
 
> (egyebkent meg ha ten
> yleg nincs, akkor szamara ugy sem letezik). tisztan metafizikai felteves,
tehat
>  csak logikai jatek: a VE-n kivul is lehet valami, amivel nem vagyunk
kolcosnha
> tasban. pont azert nem tudunk rola, mert nem vagyunk. minden szigoruan zart
ren
> dszer olyan, hogy a bent levoknek kint nincs semmi.
 
Es ez a gondolat mi, ha nem tiszta metafizikai felteves, mero
logikai jatek?!
 
 
> a fekete lyukkal az a gond, hogy egyaltalan nem egy nagy entropias szetszort
al
> lapot, hanem a leheto legjobban koncentralt kis entropias allapot.
 
Ugy latszik, nem olvastad el, amit a feketelyuk entropiajarol
irtam korabban. Kar...
 
 
> valoban nem
> valtozik az entropia, de a II fotetel szerint nonie kellene, amig el nem eri
a
> maximumot.
 
Ez nem igaz. A II. fotetel szerint az entropia nem csokkenhet. A
novekedes nem eloiras -- hanem tapasztalat, hogy meg az allando
erteket sem tudjuk elerni. Emellett meg szo van arrol -- lehet,
hogy erre gondoltal --, hogy az egyensulyi allapotban lokalisan
(allapotterben) maximalis entropiat ad a rendszer. (De ez
onmagaban dinamika nelkul meg nem hozza be, hogy el is eri azt,
ld. Pl. tulhutes/futes...)
 
 
> a bolygoval az a gond, hogy az egy normalisabb konstrukcio, meg sem tudom
elkep
> zelni, hogy szetszorodik
 
Miert kellene szetszorodnia?!?
 
 
> (vegyunk egy olyan bolygot, ami egyedul van az urben,
> messzi mindentol). tehat kis entropias anyagcsomo marad.
 
A feketelyuk mellett erre is erdemes lett volna elolvasni a
gravitacios entropiarol irottakat...
 
 
> >Lehet -- en is csak egy lehetosegkent vetettem fel. Mint
> >lehetoseg, mindenesetre jol megfontolando...
> meggondoltam, szerintem nem jo.
> 1) azert, mert en elmeleti eldonthetetlensegrol beszeltem
> 2) azert, mert szerintem kiserleti eldonthetetlenseg sincs a QMben.
 
Vagy tul tomoren foglaltad ossze, es nem tudom, mire vonatkoztatod
kijelnetesed, vagy ugy latszik, megsem fontoltad meg kellokeppen:
 
A QM koppenhagai ertelmezese Szerinted nem epp abban alapvetoen uj
a klasszikus fizikahoz kepest, hogy elmeleti eldonthetetlenseget
hoz be? Akkor meg nem razott meg kellokeppen a QM. Es persze ebbol
kovetkezoen akkor nem is erted... (Ld. A legelso e temaban irt
levelem Bohr idezetet...)
 
 
Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

szocs irta:
>Eleg nehez azt elhinni, hogy vannak tobsejtu lenyek,
>amelyek a szuletessel magukkal hoznak minden
>kepesseget es semmit nem tanulnak a kulvilagban,
>holott a kulvilag, kornyezet az eletfeltetel..

Mi a velemenyed a novenyekrol, gombakrol?
Azok tanulnak az eletuk soran, vagy csak
valtoznak a kornyezeti hatasoknak megfeleloen?
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biolpc09.unifr.ch)

Sloan irta:

>Allatok: A vándormadarak a Föld sugárzásait,
>energiavonalait követik, amikor
>Dél felé mennek, nekik nincs iránytűjük!,
>de látják azt, amit mi nem.

De van iranytujuk es hasznaljak is a tajekozodasra
a belso orajuk es a Nap jarasa mellett. Itt van ket
cikk a galambok iranytujerol:

1.Hanzlik M, Heunemann C, Holtkamp-Rotzler E,
Winklhofer M, Petersen N, Fleissner G.
Superparamagnetic magnetite in the upper beak
tissue of homing pigeons.
Biometals. 2000 Dec;13(4):325-31.

2.Williams MN, Wild JM. Trigeminally innervated
iron-containing structures in the beak of homing
pigeons, and other birds.
Brain Res. 2001 Jan 19;889(1-2):243-6.

Egyebkent te milyen sugarzasokra, energiavonalakra
gondoltal? Azokat mivel erzekelik a madarak?
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biolpc09.unifr.ch)

Math irta:
 >Peldaul a faji gyulolet erzese azon alapul, hogy van valami rossz 
emlekunk, vag
 >y neveltetesunk, vagy pedig egy kesztetesunk valamilyen elharito 
mechanizmusra,
 >amivel valakit felelosseg tehetunk a bajainkert, es ezert gyuloljuk az 
adott "
 >fajt". Ez egyszeru asszociacios feldolgozas. Peldaul: "a multkor az a 
masik cig
 >any ezt es ezt tette, ezert ettol is tartok". Kevesbe rugalmas 
feldolgozas, mer
 >t ha bevesodik, akkor nehezen irhato felul.

A faji gyulolet erzese, ha most arrol a reszerol beszelunk, amikor a mas 
csoporthoz
tartozo embertarsunkkal szemben bizalmatlanok vagyunk, nos ez egy evoluciosan
kialakult mechanizmus.
A beszed megjelenesevel az egyes emberi csoportok (hordak vagy torzsek)
evolucios egysegkent jelentek meg az evolucioban, sajat memekkel. Igy ekkortol
az embernel csoportszelekcio mukodott, amelynek feltetele volt, hogy a sajat
csoport tagjait szinte feltetel nelkul elfogadja, mig a tobbi csoport 
tagjait elutasitsa
az ember. Ez az allapot meg ma is jol megfigyelheto Uj-Guineaban, ahol a 
kokorszaki
szinten elo torzsek folytonosan haboruznak egymassal, ha osszefutnak.
Ez a versenges a foldmuveles megjelenesevel kezdett csokkenni, ahol mar tul
nagy csoportok eltek egyutt, igy megjelentek a fekentarto mechanizmusok
(torvenyek, katonasag). Az igeny, hogy valamilyen belathato meretu (<100)
csoportba tartozzunk, ma is jol megfigyelheto, pl. a kulonbozo klubok, 
korok,stb.
Ezert is olyan konnyu felkorbacsolni a fajgyulolet erzeset.

Az asszociacios gondolkodas alapjan kialakult dolgot en inkabb eloiteletnek
hivnam: bizonyos jegyeket osszekotunk bizonyos viselkedesekkel:
Ha latunk egy nagy sarga-fekete csikos macskat (tigris) akkor az nagy
valoszinuseggel egy ragadozo, es nem tul kifizetodo minden alkalommal
kiprobalni, hogy nem tert-e mar at fu"evesre:-))

 >Ugyanakkor a neocortex gondolkodasa finomabb statisztikai elemzes 
alapjan, vagy
 >elvek alapjan azt modnja, hogy az a faj nem kulonbozik lenyeges dolgokban 
tolu
 >nk, vagy pedig hogy meg ha kulonbozik is, ez nem ad jogot a gyuloletre.

Valoban, a neocortex feladata eppen az, hogy ne mindig az erzelmeink alapjan
viselkedjunk. A baj csak az, hogy az erzelem attol nem biztos, hogy atalakul,
hogy a tudat felulbiralta.

Gabor

Kedves Feri !

Koszonom a segitseget. Lentebb irok peldakat, hogy ennek
ellenere hol akadok el.

>az 1(t) egysegugras fuggvenyben a fuggetlen t megis csak folytonos 
>valtozo, aminek tetszoleges logikai valtozohoz valo hozzarendelese ...
Vilagos, igazad van. 

A masik tema:
>>Ez az 'allva gyorsulas' nekem mindig bizarrnak tunt.

Hozzateszek meg valamit: toltes is kerulhet statikus allapotba, 
megakadva semleges test felszinen, melynek iranyaba zuhant elobb 
csakis a tomege reven. Maris felvetheto, hogy miert nem kelt 
vegallapota utan is EM hullamot, ha allitjuk, hogy tovabbra 
is ervenyben van a gyorsulasa ?

>nem szabad elfeledkezned arrol, hogy nem csak egy nagy tomegu 
>egitestekbe zuhan a ter, hanem minden tomeggel rendelkezo testbe is, 

Ha, az ugyan santito, de analogiakent megis hasznalatos 
gumilepedos modellt vesszuk, a lepedobe mar besuppedten 
megallapodott golyo statikus allapotban van, a gumival 
egyutt, es a gumi 'zuhanasat' ilyenkor eszunkbe nem jutna 
felvetni. Ha ket golyo kozelit egymashoz, a suppedekeik 
vonulo kozeledese reven, akkor is inkabb csak a golyok 
es az altaluk keltett gorbuleteik vandorlasa latszik.
Az utkozessel kialakult statikus vegallapotuk utan pedig 
a kifeszitett lepedo raadasul kevesbe lesz feszes tavol 
a golyoktol, mint amikor a golyok egymastol messze voltak,
igy inkabb az allithato, hogy a 'ter' kifele aramlott' 
a golyok kozeledese idejen.  
Ez a gumimodell koti meg valszeg a gondolkodasomat, 
s ezzel nem fer ossze, hogy befele zuhan a ter.

>>Tehat a testek ido-anomalia kovetkezteben onmagukat
>>a fokozottabb gorbuletek fele engedik csak haladni.

>E szerint a testek megszilardulasa jelentos tomegnovekedessel 
>jarna,... 
>A szabad reszecskekre viszont eszerint nem hatna a gravitacio.

Nem tudom, hogy jutottal ezekre, de erdekel, mert ha jok
az indokaid, es nem tudom kivagni magam, akkor a modellem 
ajanlani fogom bedobni ugyanabba a sotet hengeres, fedeles 
gyujtoedenybe, melyben az arnyek-elmeletet is orzik 
gondosan, regota. :)

Udv: zoli

Kedves Sandor !

Koszonom ertekes valaszodat a foldmagnessegrol, es elnezest kerek,
hogy kisse kieleztem a helyzetet.
>Tehat felteteleztem hogy ha egy szerintem kozismert valasszal biro
>dologrol mondjak hogy nincs magyarazat, az en "koz"ismeretemben van a
>hiba. (Foleg ha Te mondod - hiszen ezekben a dolgokban sokkal jobban
>otthon vagy mint en.)

Dehogy vagyok otthon, sot szinte ko'ros mulasztasom, hogy a 
kiskorombol megmaradt egyszeru valasz konzervalodott fejemben, azaz, 
hogy a fold melyen sok vas van es azok magnesesek, slussz. 
Kesobb ugyan szembesultem a Curie pont fogalmaval, de ez onmagaban 
nem bizonytalanitott el, hiszen vannak ferromagneses anyagok 
huvosebb allapotban is mindenfele, hiszen azokat banyasszuk. 
Az elso ami kesobb megrenditett, hogy a magneses polusok a foldtortenet 
soran idonkent helyet csereltek. Sosem talalkoztam az okanak,
csak a kovetkezmenyeinek taglalasaval. Ebbol gondoltam, biztos
bonyolult, talan szemleltethetetlen is, (tehat nem megnyugtato :)
ha pl. tisztan kvantumelmeleti u:gy, mikent gondolom a neutroncsillag 
eseteben mindenkepp az lehet. A hazai neten neztem csak korul mielott 
elojottem a hoelemes otlettel, hatha kihozhato belole egy 
szemleletesebb konkurrens elmelet.
Amugy a hoelemek legelterjedtebb alkalmazasa, hogy elektromagneseket 
taplalnak. Legalabbis a mi bolygonk felszine felett kb. 1m-rel millionyi
ilyen talalhato. Gaztuzhelyek lang-oreinek fontos reszei
ezek. Gondoltam, hatha igazolhato, hogy az Univerzumban ennel
joval nagyobb szamban fordulnak elo. :)

>Leellenorizve, a foldmagnesesseg dinamo-elemeletet eloszor Joseph
>Larmor vetette fel 1919-ben, es 1939ben Walter Maurice Elsasser
>feltetelezte hogy konkretan olvadt vasmag hozza letre. Ami uj, az az
>hogy egyre jobban tudjuk szimulalni a folyamatot (ami nem konnyu, mert
>olyan megoldast kell talalni ami magyarazatot ad a stabilizalo
>visszacsatolasra is).
No, ha igy van, megis csak bonyolult ugy ez, es hatha hoelemes
kiegeszitessel egyszerusiteni lehetne a dolgon.

Talan meg 'termeszetes hoelemmel' mukodo rasegito femszivattyu
is szoba johet a Fold melyen, a kovetkezo elv alapjan, amit 
atomeromuvekben alkalmaznak: Femolvadekot aramoltatnak 
hutofolyadekkent (asszem o'nt), olyan szivattyuval, mely mozgo 
alkatresz mentes. Eros statikus magneses terben van a keramia 
csonek egy rovid szakasza, es a m. terben ket atellenes elektrodan 
at egyenaram folyik at az olvadekon. Az aram a polaritasoktol 
fuggo iranyban folytonos aramlasra keszteti a femet a csoben. 
Az elv megforditva  indukcios aramlasmerokent ismert a
merestechnikaban. Aramlo vezeto folyadek terfogataramaval 
aranyos DC feszultseg nyerheto az elektrodakon.
Energiaforraskent is szolgalhat ez, bar nagyon rossz a hatasfok.

Udv: zoli

Sziasztok!

Takacs Feri irta:
: Termeszetesen letezik fuzzy logika is, amellyel ugyan nem sokat
: foglalkoztam

Nekem is csak 2 laborgyakorlat jutott belole szabalyozastechnikabol.

: Csupan nem tudom, hogy milyen gyakran adodnak olyan alkalmazasi
: teruletek, amelyekben rendre valamilyen esemenyek folytonos
: valoszinusegei szerepelnek fuggetlen valtozokent?

Szinte minden szabalyozastechnikai problemat atfogalmazhatsz fuzzy
logikara. A feladat egyebkent egy "inverz inga" fuggolegesen tartasa
volt (ugyanaz, amikor egy fuggoleges palcat egyensulyozol az ujjadon, de
csak egydimenzios problema). A "szovegesen" megfogalmazott
szabalyozastechnikai problemaknal egyszerubb megvalositani. Pl. a palca
fuggolegesen tartasa 5 szaballyal programozhato (ha fuggoleges allasbol
indul):
1) ha fuggoleges a palca, ne csinalj semmit
2) ha kicsit jobbra dol, menj egy kicsit jobbra
3) ha nagyob jobbra dol, menj sokat jobbra
+ ugyanez balra

Itt a kicsi doles lehet a (0; 10fok] tartomany, a nagy doles meg az
[5fok;30fok] tartomany (a tartomanyok atfedhetik egymast). A kis
elmozdulas lehet (0; 10cm) a nagy meg [5cm;20cm] (mondjuk mindket esetben
linearis novekedessel). Ekkor ha a palcanal a szogelfordulas 7 fok, akkor
a 7 foknal 7fok/10fok*10cm + 7fok/(30-5)fok*(20-5)cm + 5cm a teljes
elmozdulas. Az egeszet viszont ott eszi meg a fene, amikor a
szogtartomanyokat es az elmozdulasokat definialod (tipikusan
optimalizacios problema). En meg nem lattam egyetemistat, aki egyensulyban
tudta volna tartani a rudat -- szemben a gyakorlatvezetovel. :-)) A masik
ilyen problema egy teherdaru macskajanak az optimalizalasa volt, (a
logo terhet a pontbol b-be kellett vinni minimalis ido alatt, hogy a
megallas utan ne lengjen). Ezota minden tiszteletem a daruvezetoke, nekem
a teher ugy lengett, mintha 12-es erossegu szel fujt volna. :-))

###

Zoli irja:
: Ellenben kivetel van, hiszen a diszkreten megvaltozo 1(t)
: egysegugras fuggveny derivalhato, megpedig derivaltja
: a Dirac impulzus.

Ezzel vigyazz, nekem olyasmit tanitottak, hogy az 1(t) nem derivalhato
fuggveny, viszont derivalhato, ha funkcional. Tovabba meg hozzatettek,
hogy a funkcional matematikusoknak van, viszont nekunk mernokoknek jo lesz
a "fuggveny" kifejezes is. :-)

Udv,
marky

Takacs Ferenc irja (TUDOMANY >> 2032. szám >> 16. hozzászólás)
> (Re: logikai hianyerzet, zuhano terido)  ( 2002-12-09 15:13:3)
>[...] Termeszetesen letezik fuzzy logika is, amellyel ugyan nem
> sokat foglalkoztam, de ami ugy tunt szamomra, hogy a
> valoszinusegszamitashoz nagyon erosen hasonlatos, mondhatni
> annak atnevezese. Ezek a valoszinusegek persze lehetnek
>  folytonosak, es igy derivalni is lehet oket.[...]

Takacs Ferenc bizonyara tudja, hogy a fentiek masodik resze ("lehetnek
folytonosak, es igy derivalni is lehet") nem igaz, pontosabban nem
eleg. Hiszen a folytonossag csak szukseges, de nem elegseges feltetele
egy fuggveny derivalhatosaganak. Ezt remelhetoleg a HIX Tudomany
olvasoinak donto resze is tudja. Weierstrass a XIX. szazad kozepen
mindenesetre mar tudta, sot meg is mutatta. Ma mar elvileg egy
kozepiskolas is tudja, hiszen az "y=|x|" (azaz "ipszilon egyenlo
abszolutertek x") fuggveny az x=0 pontban nem differencialhato, bal-
es jobboldali derivaltja ugyanis elter (ezt nem tudom, melyik
szazadban tudtak eloszor, sejtesem szerint mar a XVIII-ban). A
Weierstrass fuggveny ennel totalisabban hajmereszto: MINDEN pontban
folytonos es SEHOL sem differencialhato! 

Aki egyetemen tanul matematikat, annak talan az egyik legfontosabb
szellemi elmenye, amikor a W. fuggvenyt megismeri. Hat meg, ha mar
elotte maga kitalalta :-).  Hiszen olyan egyszeru, es megis teljesen
ellentetben all a szemleletunkkel. Ez a furcsa fuggveny (Weierstrass
function neven grafikus alakban, sot interaktiv peldakon at is talalni
a web-en) eleg arra, hogy az ember rakenyszeruljon a kozvetlen
szemlelettol valo elszakadasra. Ez pedig hasznos, sok nagy tudos
kardoskodik legalabbis mellette. Eppigy nem lehet megerteni az
atomokat mint kis golyokat vagy es sok minden mast sem. Az analogiak a
kozeledest segitik, de nem szabad rabjukka valnunk.

Aki nem ismerne, a W. fuggveny egy szinusz fuggveny, tavolrol nezve,
de kozelebbrol tele van cikk-cakkokkal. Meg kozelebbrol is, mert a
fuggveny egy konvergens sor osszege. Azaz nincs olyan kis kornyezet,
ahol ne lenne cikk-cakk. Megis folytonos, korlatos, mindenhol
ertelmezett, azaz altalaban egyebkent jol viselkedik.

Mintegy otven eve ez a hozzaszolasom talan tul pedans es a W.
fuggveny maga kuriozum lehetett volna, meg egy fizikus illetve mernok
szamara is - ma azonban nem ez a helyzet. A fraktalok ugyanis
olyasmik, mint a W. fuggveny, amennyiben valami hasonlo ismetlodik
minden merteken tul (azaz alul). Fraktalrol meg mar mindenki hallott,
sot erdeklodik, sot ismer is parat.

Aki netan energiat akar vakuumbol nyerni meg hasonlo hasznos dolgokat
az esetleges sok-sok dimenzioban, annak - ahogy tobben is mondtak -,
elobb az alapokkal kell megismerkednie. Maskepp nem megy - es ez
messze nem eleg. Ismetelten elnezest TF-tol, ez nem ra vonatkozik,
hanem altalanos megjegyzes. A HIX Tudomanyban gyakran foltunnek olyan
kerdesek, hogy "monnya ma meg valaki, hol is tevedett Einstein". Errol
csak az a sikamlos vicc jut az eszembe, hogy jo lenne megint (mondjuk)
Ornella Mutival tolteni egy hetveget. Az elismeroen irigy tekintetekre
meg az a valasz, hogy ugyanis egyszer mar jo lett volna. Nem hiszem,
hogy Ornella Muti elerhetetlen szamomra ( ::--)) ez itt a nagykepuseg
jele; mi is az onironiaje?), ugyanigy a relativitaselmelet is lehet
eppen hibas, de ahhoz, hogy egyaltalan komolyan a kozelebe kerulhessen
akarmelyik kerdesnek az ember, hosszu ido es sok-sok celiranyos munka
kell (vagy egy _ritka_ jo veletlen :-) ).  No meg megfelelo mennyisegu
kezdeti tehetseg.

Weierstrass ota persze rengeteg ilyen fuggvenyt konstrualtak, pl. a
Van de Waerden fuggveny olyasmi, mint egy maja piramis
keresztmetszete, (nagyon) reces kobol. Van egy masik (nem tudom a
szerzojet), ez csupa fureszfog, aminek minden pontja korul is
csupa-csupa fureszfogacska -acska .. -cska ... van. Hasonlo otlet
fraktalban a Koch fraktal, ami idealis lancfuressze is alakithato: Az
egyenlo szaru haromszog oldalat harmadoljuk, erre a kozepso harmadat
egy (egyharmadnyi) egyenlo szaru haromszoggel helyettesitjuk (alapja
nelkul) es ezt minden szakasszal elvegezzuk - minden hataron tul.

Egy helyen egyebkent (a net-en) az lattam, hogy a W. f. (egyik
valtozata?) nullamerteku helyeken (elhanyagolhato a szamegyeneshez
kepest) megis derivalhato, ez azonban a lenyegen (azaz MAJDNEM sehol
sem) nem valtoztat. Kulonosen azon nem, ami most kovetkezik.   

A valosag ugyanis meg ennel is joval hatborzongatobb. Sokkal- de
tenyleg sokkal tobb mindenutt folytonos, de sehol sem differencialhato
fuggveny van (letezik), mint ahany folytonos es nehol differencialhato
- a barhol differencialhato folytonos fuggveny pedig ebben a kemeny,
folytonos fuggvenyvilagban* joval ritkabb, mint egy magyar lottootos.

Udvozlettel           Gaal Tamas

* A "kemeny, folytonos fuggvenyvilagon" a nem folytonos fuggvenyek
birodalmaban feltehetoen csak rohognek.

Lazitaskepp:

Igaz-e, hogy  13-a gyakrabban esik pentekre, mint a het barmelyik
masik napjara? 

Ha mas is foltenne (avagy mar tette volna) ezt az aktualis es komoly
kerdest, elnezest; a megfejteseket mindenesetre varom. 

Mellesleg Svedorszagban Luca napja munkaszuneti nap. 

Gaal Tamas

Hi!
> >az apostol szot hasznalod. Megfogalmazasodbol az sejlik, hogy
> >osszekevered az evangelistaval.
> En meg a 12 (13) apostolrol hallottam... bar tudom, hogy a "keresztyen"
> es "evangelista" szavak azt jelentik, hogy a kereszteny vallas adott
> agat hiszed. En inkabb a masik szot hasznalom, mert nem ismerek olyan
> szotovet, hogy "kereszty".
Téves!
Apostol=Jézus 12 tanítványa [aposztolosz-küldött, követ-gör.]: Péter,
András, Jakab (id.), János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (ifj.),
Tádé, Simon, Júdás/Mátyás-Ő a 13., Júdás árulása után lett ~.
Evangélista=A messiás elérkezte hírének első hirdetői, akik nem azonosak az
apostolokkal.(Ef. 4,11) A négy evangélium szerzője a Bibliában: Máté, Márk,
Lukács, János (legújabb kutatások szerint volt több is, amit a Katolikus
Egyház természetesen nem ismer el!
> >A zsinatok pedig teljesen egyertelmuen, tortenelmileg nagyon is
> >jol dokumentaltan *nem* valtoztattak a Biblian. Nem is tudom,
> Ugy tudom, tobbszor kivettek bizonyos reszeket (apokrif iratok) belole,
> hogy konzisztensebb legyen.
Mi van?? "konzisztens lat. 1. erős, állandó 2. sűrű, tömött, tartalmas 3.
hír. torzítatlan"
- forrás idegen szavak szótára- most akkor melyik értelemben használod:
állandó, tartalmas vagy torzítatlan? Merthogy egyikkel sem magyarázható a
csonkítás :-)
Mellesleg teljesen igazad van, megvágták mint Pistikét az érettségin.
> >> Azutan jottek az egyhazszakadasok,
> >Ennek ugyan mar mi koze a tanitas 'valtozasahoz'? Vegkepp a Biblia
> Az, hogy mindegyik az oskeresztenyseg egyeduli valos utodjanak es
> szellemi orokosenek tekinti magat - viszont igen sok dolgot igen
> elteroen magyaraznak es tanitanak.
Ezért van az, hogy vannak hívők, de nem vallásosak, mert nem vagyunk
kíváncsiak a papi maszlagra.
> Szekták
> Ugyanez a gond veluk. Melyik az igazi? ~2000 eve a mostani fo iranyzat
> elodje is csak kis szekta volt.
Aztán államvallás lett abban a városban, ahol előtte felzabáltatták őket az
oroszlánokkal. Dilisek voltak ezek a Rómaiak.
 > >tevedes. Mondj konkretan olyan _keresztyen_ _tanitast_, ami
> >valtozott 2000 ev ota!
> Pl. Jezus egyik mondasa, miszerint meg a tanitvanyai eleteben
> bekovetkezik a vegitelet. Nem is egyszer: eleg sokszor valtozott, hogy
> mikorra vartak. Vagy: a "szemet szemert, fogat fogert" elv (Biblia). Ma
> mar legtobbszor maskent hirdetik. Vagy: az evolucio. A Biblia teljesen
> mast ir! Egy egyszer elkeszitett, statikus vilagot! Ma viszont
> altalanosan elfogadott a keresztenyseg tobb agaban - legfeljebb
> hozzateszik, hogy az evoluciot is isten hozta letre, minden
> jellemzojevel egyetemben, es persze o tervezte az "eredmenyet" is: az
> embert (tehat azt is mondjak, hogy az egesz vilagmindenseg celja es
> ertelme az ember).
Nos, már írtam, hogy a Bibliát a vatikáni zsinatok szétcinálták, kihagytak
mondatokat, félmondatokat, így Jézus szavai sem teljesen autentikusak ma
már. Pontosabban nem a szavai, hanem ezek leírása a Bibliában. A tanítása
helytálló ma is, csak nem azt mondta, ami le van írva. Ha elolvasod a
Bibliát (szerintem ez nem hívő/nemhívő lét kérdése, egyébként nekünk
kötelező olvasmány volt suliban-90-es évek) akkor meglátod, hogy az
újszövetség lényege, hogy a régit felülírja, a "szemet-szemért" pedig mózesi
elv. A kereszténység tanítását (és a keresztyénségét sem) pedig ne vedd
alapul, hiszen az emberi kitaláción alapul, mint a tudomány, de még
bizonyítva sincs!
Egyébként egész biztos vagy ebben az evolúcióban? Ne érts félre, az Ádám és
Éva sztori badarság, de simán jöhetett az emberi faj más bolygóról, stb.
> A vallasos kepeket le lehet annyira egyszerusiteni, hogy ez megteheto
> legyen, szemben pl. kvantummechanika jelensegeivel, amelyeket NEM lehet
> szemleletesen bemutatni, igy nehezen erthetok.
Azért megnézném, hogy melyik vallásos ember érti például a végítéletet, amit
az egyház simán félremagyaráz!
> kiderult pl., hogy a Bibliat nem lehet szo szerint ertelmezni.
De lehet, csak nem mindenki érti, mint a kvantummechanikát :-)
> Ebbol viszont kovetkezik, hogy gyakorlatilag akarmit ki lehet olvasni
belole, igy
> persze igen nehez barmit is allitani vagy cafolni.
Ja, már azt is hallottam, hogy Hitler is magyarázta a saját szemszögéből, de
ez azért elég durva.
Üdv, Sloan

> >És még valami: a gondolatot semmilyen
> >módszerrel nem vagyunk képesek mérni, holott az is
> >valami energia, mi más lehetne?
> akcios potencial es tudjuk merni. tehat elektromos energia.
Akkor gyorsan hozdd a gépedet, kapcsold rám, és mondd meg, hogy mit
gondolok!
Mert amíg csak azt tudod megállapítani, hogy gondolkodom, addig egy kalap
sz**t sem ér az egész, hiszen az emberre általánosan jellemző, hogy
gondolkodik. Még amikor le akarod csendesíteni az elméd, akkor is tele van
mindenféle gondolatokkal. Szóval ha az agytevékenységet, mint aktivitást
gondolkodás mérésének tekinted, akkor tévedsz, hiszen lehet pl. egy érzés
jelzése, mondjuk megégetted a kezed, fázol stb. Szóval konkrétumot kérek,
ahogy Te is szoktad ;-)
> egyebkent is Lorenzo kiesett a valo vilagbol.:)
:-)))

Üdv, Sloan

Hello!
> En azt gondolom, hogy itt mar a fogalom megnevezese jatszik szerpet. Amit
> nem bizonyitott be senki, de valosnak tartom, az "hit", az amit
> bebizonyitottak azt "tudom" vagy megtudhatom. En a villamosaram
> tulajdonsagait nem hiszem, hanem tudom. A vilag teremtesit nem tudom, de
> elhihetem.
 Javíts ki, ha tévedek, de úgy tudom, hogy minden 'tény' csak addig maradhat
fenn, amig akár egyeten hiteles kísérlet meg nem cáfolja, feltéve, hogy
előtte sok-sok már megalapozta a feltevést, és ténnyé tette. Tény: A Föld
lapos. (Ne köss bele, akkoriban az optikai megfigyelés volt a tudomány
legfőbb eszköze, nem volt műhold, stb.), aztán valaki rájött, hogy nem is
az. Elég volt egy hajó az újvilágban, és meg is dőlt egy 'tény'. Ez ugyanígy
előfordulhat a villamosárammal, persze igen valószínűtlen, de nem kizárható
:-) Viszont más 'tények' simán változhatnak Lásd a Földközpontú
világegyetemet (ezt már tudósok találták ki, megfigyelésekkel alátámasztva,
tehát tudományosnak tekinthető mai szemmel is). A VE tágulásáról vallott
nézetek például nemrég változtak, most azt mondják, hogy gyorsulva tágul -
Starters szerint- én még régebbi elméletről hallottam. Akkor ez is tény?

 Üdv, Sloan

Hello!
> A Te eleted is keves lenne, ha a
> kedvenc programod mukodeset a mai Pentium processzor sok milliard
> tranzisztoranak osszehangolt munkajan keresztul az atomoktol kiindulva
> szeretned megerteni - de azert letezik, mukodik, es nagyjabol ugy
> mukodik, ahogy a tervezoje nemreg megalmodta.
Ugyanez  a helyzet az ember-Isten viszonylatban is :-)
> >összeraksz egy halom atomot, amiből mi állunk, még nem kapsz embert. Itt
> De egy egyszeru es mukodokepes virust mar sikerult osszerakni
> "atomokbol"! Es ehhez nem kellett ismerni a virus mukodeset sem.
Az egyszerűn van a hangsúly. Bunkósbotot mindenki tud csinálni a fából,
intarziás bútort meg nem.
> Lesz teljesen mesterseges ember is - nem feltetlenul a mi
> eletunkben. Persze elofordulhat, hogy ilyenkor ott all keszenletben egy
> lelek, es gyorsan "beugrik" az eppen keszulo lenybe :-)
Ráhibáztál. :-) Ugyanis a születendő gyerekben sincsen benne, csak a
megszületéskor költözik bele, és még hosszú ideig ki-be jár. És hát a
lombikbébi is mesterséges valamilyen szinten, mégis megszületik. Ahol
lehetőség van az életer, ott lesz jelentkező, szerintem.
> Azon kivul: mar keszultek olyan lenyek, amelyek nincsenek benne a
> "teremtesben" (idaig ilyen nem letezett). Honnan van azoknak lelke?
> Isten elore eltervezte, hogy az ember kiserletezo kedveben milyen
> lenyeket fog legyartani, es mindjart lelket is tervezett nekik?
Ez bonyolultabb kérdés, az állatoknak, növényeknek is van lelke, sőt, még az
étettelen dolgoknak is. Lelassult tudatnak nevezik. De ez hosszú történet.
Üdv Sloan

Hello!
> Jut eszembe, ugye az aurasok szerint mindennek van ilyenje. Es az
> allatok messzirol latjak/erzik is, mint azt megtudtuk. Akkor mondjuk az
> antilop miert hagyja hogy az oroszlan megvacsorazzon belole?
Nem hagyja. Mint tudod az oroszlán társas lény, és falkában vadászik (a
nőstények melóznak :-) így az antilopnak nem sok esélye van. Analógia:
Radarállomással a kezedben állsz a mezőn, és mutatja, hogy jön négy T-72-es
a négy irányból. Mennyivel van több esélyed, mint radar nélkül? Ja, és
mondjuk azt, hogy törött a lábad, mert a ragadozók szokása, hogy
kiválasztják a legéletképtelenebb egyedet (sánta, beteg, fiatal), és azt
támadják meg. Természetes szelekció.
Még valami, ha feltételezed, hogy az antilop messziről érzékeli az
oroszlánt, akkor az oroszlánnak is adj hasonló képességet, és visszaállt a
rend, csak az érzékelési határ tolódott ki. A másik pedig az, hogy az aura
szélét meglátva nem tudod pontosan megállapítani, hogy hol van a centruma,
csak azt, hogy jön egy oroszlán. Azt meg tudják is, nemtom néztél-e
természetfilmet, támadás előtt mindig nagyon feszültek a zsákmányállatok,
tehát megérzik a veszélyt, csak nem tudják lokalizálni.

Üdv, Sloan

Hi!
> en peldaul vmikor tudtam az osszes fovaros nevet, ma nem tudom.
Nekünk is volt viszgán Gazdföciből, ma már én sem tudom mindet :-(  De a
tudatalatti állítólag mindent elraktároz, és pl. hipnózisban felszíner
hozható.
> >Balog Béla könyvében olvastam a napokban.
> mondom, nagy spanyolviaszkevero ez a BalogBela.:)
> Lehet, hogy bizonyos emberek valoban csak nehany szazalekat hasznaljak
> agykapacitasuknak?:)
Bocsi, de ő azt állította, hogy nem így működik, én is ezt írtam, csak
félreértetted, lehet, hogy nem volt elég egyértelmű, bár bizonyos emberek
ugye... :-)))))
Ja itt kérek elnézést, Balogh Bélának hívják, én írtam rosszul először!
Üdv Sloan

> Nem errol kerdeztem. Annal a sok-sok nepcsoportnal meg a kozepkor elott,
> amelyik birtokaban volt ennek a tudasnak, hogyan tunt el? Hogy lehet,
> hogy egyaltalan _elkezdett_ ritkulni, mikor ennyire elonyos??? Elore
> tudtak mind az eljovendo termeszeti csapasokrol, idegen tamadasokrol,
> idojarasrol, uj felfedezesekrol, ellenseg gyenge pontjairol, lehetseges
> szovetsegesekrol, menekulesi lehetosegekrol, lattak a tobbiek szandekat,
> stb. Mi arthatott akkor nekik egyaltalan???
Teljesen jól jellemezted a 'primitív' civilizációkat, a sámánhitet vagy az
indiánokat. (akik mellesleg nem is voltak annyira primitívek, csak mások)
Ugye ott sem volt mindenki beavatott, csak a sámán. A főnök mellet ővé volt
a hatalom, úgyhogy nem osztotta meg tudását akárkivel, sőt, azt
terjesztette, hogy a szellemek vagy akármi kegyéből csak ő tudja ezeket.
Persze mindenki meghal, így voltak tanítványai. Hogy mi árthatott nekik, egy
másik UGYANILYEN törzs.

> Az egyhaz a kialakulasakor es meg utana sokaig halado ero volt es meg ma
> is vannak pozitiv vonasai. Amit emlitesz, azota kerult _tulsulyba_,
> miota bebetonozta a hatalmat: onnan kezdve az volt a legfontosabb, hogy
> ezt BARMI ARON megvedje es novelje. Ez sajnos minden szervezetre
> jellemzo...
 Igaz, de akkor is lemészárolt rengeteg embert a 'szeretet' nevében. Ezért
nem vagyok vallásos.

Üdv Sloan

Ahogyan en eszrevettem, a keresztyen tanitasok tulnyomo resze azzal
foglalkozik, hogy hogyan eljunk itt a Foldon, hogy jo legyen nekunk, es
kisebb resze azzal, hogy mi lesz "utana". A tanitasok elso fele tudomanyosan
ellenorizheto. Nincs ra keplet, levezetes, elmelet, stb. _DE_ barmikor,
barki "tudomanyosan" ellenorizheti, megismetelheti, reprodukalhatja, ahogyan
megtettem en is. Keremszepen, a dolog mukodik. Elj ugy, ahogyan a keresztyen
tanitasok javasoljak, es "udvozulsz", jo es boldog eleted lesz. Elj mashogy,
es megtapasztalod az elet sotet oldalat. Mint mondtam, en kiprobaltam, es
mukodik. Ezek utan meltan megelolegezhetem a "SZERZO"-nek a bizalmat, hogy
azt is elhiggyem, amit itt a foldon, eletem soran nem tudok ellenorizni.
Innentol hit.

Arpi

Kedves Feri,

> >az olomgolyo kulseje arnyekolna
> >a belsejenek gravitacios mezejet (ahogy a bolygo is, ami az olomgolyot
> >vonza), tehat a meretevel aranyosan csokkenne a fajsulya.
> Csokken is a fajsulya, csakhogy ennek kimutatasahoz nehany naptomegnyi
> olomgolyora volna szukseg. A szokasos meretu olomgolyoknal, de meg a Fold
> meretu golyoknal is ez a hatas szinte teljesen elenyeszo.

Koszonom. Es milyen keplet szerint csokken? Mert miert nem aranyos ez egy elekt
romagneses ter megoszlasaval kulonbozo szamu vevore nezve? Tehat ha egy bolygon
ak van x tomege, es vonz egy x/2 tomegu holdat, akkor egy masik x/2 tomegu hold
at nem vonz feleannyira, tehat nem foglalta le a gravitacios mezejenek a felet 
a hold.

Jut eszembe, meg tudnad adni a Michelson-Morley kiserletben alkalmazando keplet
eket? Tehat kontrakcio, dilatacio, meg ami nekem nem jut eszembe. :)

Egyebkent me'g azt nem ertem, hogyan tud gorbulni egy fiktiv terido.

Udv: Endre

Sziasztok,
Bocs mindenkitol, de az ilyen antitudomanyosan bomlaszto elemeket nem szabad sz
o nelkul hagyni, kulonben elhatalmasodnak, es megmergezik es ellehetetlenitik a
z ertelmes eszmecseret.

Laci/Orzo, megall az esz, hogy egyesek egy sztakis cimrol mit le mernek irni. N
e haragudj ki vagy te es milyen jogon es milyen alapon irsz le ilyeneket. Utana
jartal, ellenorizted, vagy mar olyan okos, sot olyan kiraly vagy, hogy neked ma
r csak ennyi a szakvelemeny: "hokusz-pokusz nagy atveres"?

Mar 250000-ert kaphato ilyen keszulek, ami szamitogepre viszi a kepet, es volt 
szerencsem kiprobalni. Latszott a level levagott csucske. Ennyit a nagy szakvel
emenyedrol.

> Nincs is aura...
> (Mellesleg, ugy tudom nehany epilepszias roham elott ezt erzi. Azaz ez jelzi
> elore a rohamot. :-))
> http://www.geocities.com/lemagicien_2000/kfpage/kf.html
> It leirjak hogy lehet ilyet kesziteni...

Itt pedig megrendelheted a keszuleket szoftverrel egyutt: http://www.kirlian.or
g/

> Kulcsszavak: kirlian, electrophotography.
> Az aura hokusz pokusz nagy atveres...

De azert latszik a level levagott csucske. Haver, srac vagy a javabol. Nagyon o
da kell figyelni a szakvelemenyedre, mert rendkivul megalapozott es szakszeru.

Mellesleg az aura mar az altalanos iskolai matek meg biologiatananyagban benne 
van, csak nincs neven nevezve. Annal a resznel, hogy 1+1=2, 2 pedig nagyobb min
t 1. Talan nezd meg, hogy mennyi ideig van az akarmilyen molekula a sejtben az 
alkotoreszekent, es hasonlitsd ossze a poziciojanak idejevel.

Endre

Kedves Tudosok!

Hosszabb ideje figyelem az eszmecsereteket az orokolt kepessegekkel
kapcsolatban.
Nem kivaanok a vitaban reszt venni, annal is inkabb, mert nem vagyok
genetikus, de eppen toluk tudom, hogy valoban letezik orokolt "tudas". Ezt
Ok faji emlekezetnek nevezik, es megkulonboztetnek teljes faji emlekezetet,
es reszleges faji emlekezetet. Teljes faji emlekezetnek nevezik pl. az
allatok azon kepesseget, hogy tanulas nelkul is tudjak, ha eg a gyomruk,
akkor fuvet esznek. Vagy nem ugranak le tul magas helyrol, meg akkor sem, ha
elotte nem estek le valahonnan. Reszleges faji emlekezetnek azt nevezik,
amire az allatok (es az ember is) "gondolkodassal", de megelozo elmenyek
nelkul "ra jon".
Valoszinu, hogy elofordult mar az eletetekben olyan, amikor adott problemat
"kapasbol" megoldottatok, ugy hogy utana elgondolkoztatok rajta, vajon
honnan jott az "isteni szikra".
Melyen belegondolva ez nem lehet mas, mint szunnyado orokolt tudas. Aki hisz
a telepatiaban, vagy egyeb nem elismert tudomanyokban, az persze a sajat
szajizenek megfelelo magyarazatot preferalja.

Udv : Pista

Dennis Sugar  y  Frank kozlemenye.

EREVAN, Ormenyorszag  fovarosa  buszkesege a
MATENADARAN Konyvtar, amely  inkabb  egy konyvmuzeum. Tobb
mint  9.000 tekercs  es kotet  keziratot oriz. Ezek ormeny, perzsa, torok,
gorog, szankszrit, heber, latin, arab  es talan  meg  mas  nyelvuek.
Tudomasom  szerint soha  magyar  nyelvesz vagy
tortenesz,  vagy  csak  egy  amator erdeklodo nem tette  be labat
ebbe  a   konyvtarba.

Talan  lehet  itt  uj  kutforrasokat  talalni,  amely  akar  a
nyelvunk vagy  a tortenelemunk  szamara  uj adatokat  tud  szolgalni.

Hol  vannak  azok  a magyar  akademikusok, tanarok es egyeb  tudosok,
akik  ismernek  ezeket  a  nyelveket? Vagy  csak  hallottak  volna  errol  a
konyvtarrol?

1 oldal, 110  szo, 620 betu, 779 betu+koz,  6 bekezdes, 17 sor.