HIX NYELV #0609, :
 >  Egyelőre nem tudok olyan digitális szabályzatról, ami ezt is
 >tartalmazná. Bocs, hogy ilyen lett, de anno idáig futotta az
 >energiámból.

Lehet, hogy nem egyre gondolunk, de a magyar fejlesztesu GIB szotarnak van
egy "Anyanyelvi konyvespolc" nevu komponense, ez pedig eleg reszletesen
tartalmazza a szabalyzatot. Igaz, ezt penzert aruljak.
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

Kedves Gábor!

hix.nyelv #608, >:

> A "kellős" szó - tudtommal - csakis a "közepén" jelzőjeként fordul elő.
> Mit tudunk a szó eredetéről? Esetleg kapcsolatban van a kell, kellő
> szavakkal? 

  Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen adatai szerint a "kellő 
közép" az eredeti formája: ez már 1585-ből adatolható, míg a "kellős közép" 
először csak 1759-ből; sőt van egy harmadik forma is: "kellődős közép" 
(1810-ból).  A Ballagi-féle szótár (1873) is ismeri még a "kellő közép" 
köznyelvi alakot a "kellős közép" mellett.

  A kifejezésben tehát eredetileg a "kell" ige "kellő" alakú folyamatos 
melléknévi igeneve van, és valószínűleg az alliteráció (=előrím, hasonló 
szókezdet) miatt tapadt éppen ez a 'helyes, megfelelő' jelentésű szó a 
"közép"-hez. 

  A "kellős közép" jelenleg sem semleges stílusértékű, némi érzelmi töltés 
jelenik meg benne -- ez indokolhatja az alliterációt --, és valami 
fokozottság.  Ez utóbbi lehet az oka, hogy a "kellő" testesebbé, 
hangsúlyosabbá válik plusz -- "töltelékjellegű" -- melléknévképzők 
felvételével: ilyen a "kellős", és még hangsúlyozottabban a "kellődős".

  Idővel aztán a másodlagos forma kiszorította az elsődlegest. Az 
elterjedést talán segítette a népetimológia is: a "kellős közép"-be a 
"küllős közép" kifejezést érthették bele (de ennek tényleges etimológiai 
tartalma nincs).

  A "kellős" szó(részlet) -- tudtommal -- még egy helyen fordul elő a 
magyarban: a (zömmel erdélyi) nyelvjárási "kellősködik" 'magakelletően 
bánik, viseli magát' szóban.  Azonban itt sem egy "kellős" szót 
toldalékoltak tovább, hanem a "kellő" 'magát kellető' melléknévhez járult a 
"-skodik/sködik" képzőbokor (vö. "élősködik" de nincs "*élős", 
"kishitűsködik", de nincs "*kishitűs").

Kedves Attila!

hix.nyelv #609, >:
> Létrehoztam egy tesztoldalt a pocitadlo.lattilad.org címen, négy
> file-ocskából áll, amik egymásra linkelnek. Megnyomogatnátok őket egy
> kicsit?

  Megpöngöttem őket 2003. I. 25-én 17:20 körül Opera 7.01-gyel az oldalak 
nevével fordítottam arányos számtani sorozatot alkotó gyakorisággal.

> (Még így sem értem, hogy mi köze az én számlálómnak idegen oldalakhoz, de
> ez már aligha fordítási kérdés.) 

  A 10 perces frissítés lehetetlenné tette, hogy "kiteszteljem" a mondat 
értelmét, mivel valóban kriptikus. De most ódzkodtam az eélőző hibámból, és 
nem próbáltam semmiféle "finomító" értelmezést belevinni. Tény, hogy a 
"cizí stránky" csak 'idegen (ill. külföldi) oldalak'-nak fordítható.

  A hasonszőr okán itt válaszolok erre is:

hix.tipp #4903, >:

> Többször próbáltam-tuk megnézni a www.fogyatekosok-eselye.hu oldalt, de
> nem működik, 404-es hibát ad. Kapcsolatba léptünk az üzemeltetővel, aki
> közölte, hogy neki működik. 

  Nekem a fenti időpontban az alábbit írja ki a böngészőm: "No web site is 
configured at this address."