Tisztelt Tudomany!
amellett, hogy dgy-nek termeszetesen igaza van, es nem is vitatkoznek vele,
de megemlitenem, hogy tulajdonkeppen az a kerdes, hogy "milyen a fizikai
ter" igy onmagaban nem ertelmezheto. Egy fizikai elmelet tulajdonkeppen
szinte bermilyen terrel leirhato. Ha egy fizikai elmeletet ketebontunk
terelmeletre es maradekra (ezt hivjuk mondjuk anyagfizikanak), akkor igaz,
hogy szinte barmilyen terelmelet melle talalhato olyan anyagfizika, ami a
valosagot irja le. Vagy ha ugy tetszik, barmelyik terelmelethez van egy
anyagelmelet, ami egy bizonyos fizikai elmeletet ir le.
Peldal, ha a homerseklet nem anyagi jellemzo, akkor lehetne egy negyedik
dimenzio. Masik oldalrol, ha csak ketdimenzios a ter, akkor mondjuk a
magassag lehetne anyagi, es nem geomeriai tulajdonsag. Vagy ott van Poincare
hires peldaja, amelyben az egyik variacio vegtelen univerzumu elmelet, a
masik meg veges univerzum, csak a meterrudak osszemennek az univerzum
kozeppontjabol kifele tavolodva. szovalpeldal egy megfelelo homerseklettel
es hoosszemenessel az egyikfajta geometria osszehangolhato egy masik fajta
geometriaval.
Azt tehat lehet mondani, hogy ha az osszes fizikai merest definialjuk, es az
anyagfizikat mar rogzitjuk, akkor a fizikai ter meghtarozott geometriaju.
Masik oldalrol, ha a geometriat rogzitjuk, akkor meghatarozhatoak az
anyagfizikai torvenyek, de a ketto, csak egyutt alkot ellenorizheto
elmeletet.
Namost a kerdes mar csak azert is erdekes, mert a relativitaselmelet elott a
teret euklideszinek gondoltak. Aztan a relativitaselmeletet ugy fogalmaztak
meg, hogy a ter gorbul. Pedig szuksegkeppen van egy vele ekvivalens elmelet,
amely euklideszi geometriat hasznal (azt hiszem, Lorenzianus fizika). A
relativitaselmelet bizonyos szempontbol egy nem intuitiv geometriat hasznal.
A masik elmelet lehet, hogy sokkal plauzibilisebb lenne. De az is lehet,
hogy a terelmelete plauzibilisebb lenne, az anyagfizikaja meg furcsa (mint
Poincare peldaul masodik verzioja). Nem tudom, hogy Einstein a legjobb
megoldats valasztotta-e, vagy csak tortenetileg ez valasztodott ki.
Egy biztos, hogy a relativitaselmelet tudomasunk szerint jol leirja a
vilagot, es ebben a vilag olyan terrel rendelkezik, mint amit dgy leirt. Ha
egy masik geometriaval kivannank leirni ugyanezt a fizikat, valoszinuleg
nagyon nyakatekert dolgok jonnenek ki. Ilyen szempontbol plauzibilis es
majdnem jogos arrol beszelni, hogy a ter marpedig ilyen szerkezetu. Bizonyos
szempontbol, mint irtam, viszont ez nem jelenthetoki ilyen abszolut
modon,mert a fogalmaink atcsoportosithatoak mashogy is ugy, hogy abbol egy
empirikusan ekvivalens elmelet jojjon ki, de a geometriaja mas.
math
|
