>>Vagy epp a giroszkopot nevezik gyorsulasmeronek?

A giroszkop meg a gyorsulasmero ket kulonbozo dolog.

A giroszkop elfordulast mer, a gyorsulasmero meg gyorsulast, egy adott
iranyban. Ha harom meroleges iranyban allandoan merjuk a gyorsulast, akkor
egy nagyon pontos gyorsulasmero eleg lenne a helymeghatarozashoz, de regen
azt nehez volt csinalni. Most is lenyegesebb konnyebb nagysagrendekkel jobb
giroszkopot kesziteni, mint jo gyorsulasmerot. Szoval, ha csak giroszkopja
van az embernek, akkor legalabb tudja merre megy, ezenkivul tudja, hogy a
kozeghez (viz, levego, fold) kepes milyen sebesen, es ha azt is tudja,
milyen gyorsan mozog a kozeg (viz=vizaramlas, levego=szelsebesseg; fold=0),
akkor szinten konnyu poziciot szamolni. Regen ez joval pontosabb volt, mint
amit a kezdetleges gyorsulasmerokbol kozvetlenul ki lehetett hozni, a mai
szintet nem ismerem.

Udv,
Jozsi

Koszonom a valaszokat meg a linkeket, most mar ertem hogy mirol van
szo. Egy kis gondom az, hogy az iskolaban sose emlitik a
fejleszteseket. Pl. meg voltam gyozodve arrol, hogy a zsiroszkop az a
szabadon mozgo, tengelyiranyat megtarto porgettyu. Erre, mint kiderul,
ket egymas elleneben halado lezernyalab interferenciajat merik, ill.
ha piezo-elemekbol epul, akkor feszultseget. Es ez igy van sok massal
is.


Gergo

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Feny, inga, gravitacio  ( 31 sor )
>Miert epp gravitacios magyarazat mellett voksoltok Csabaval ?
>Hatha a csempe-ingara inkabb elektrosztatikus ero hat.
>A dobozban levo lampa miatt aramlo, surlodo benti levego pozitiv,
>mig a csempe  negativan toltott.
  Kedves Zoli!  Az elektrosztatikus erohatasokat ahogy mar emlitettem
tobbszor kiserletileg kiszurtuk. Egy egyszeru papirdoboz is erosen
gatolja a hatast, nembeszelve a femdoboz szigetelesrol.
>Lassuk tovabb: Amikor a padlora vilagitasz kesobb, meleg felszallo
>legoszlop indul, melybol ugyancsak negativ toltesu vizpara szorul
>ki diffuzioval,
   Mind mind okos gondolatok, de maga a hatasok egyik sem fenysebesseggel
tortennek. Ilymod a Dezso ingaja is csak percek elteltevel reagalna a
fenyforras bekapcsolasa utan.
 A tovabi magyarazat a "Miert epp gravitacios magyarazat mellett voksoltok
Csabaval ? " kerdesre (reszemrol) a kovatkezo:
  Meg mindeg ahoz tartom magam, hogy letezik egy bizomyos "reteg" ahol
terbeli apro piciny, minden iranybol minden iranyba mozgo 'reszecskek',
vagy nem is tudom minek lehetne nevezni oket, talan gravitacio?, melyek
felelosek a tomegek leteert es foleg a tulajdonsagukert.
  Kulonben nem eshetne szo 'mozgasi' energiarol. Tobbszor felmerult a
kerdes es tisztazatlan maradt: Miben kulonbozik ket tegyuk fel
minosegileg egyforma tomeg, melyeknek egymashoz kepest a terben
kulonbozo sebesseguk van?
  Elkepzelesem hogy bar a tomegek egyformak, a mozgasukat mint tulajdonsag
a ter elemei hatarozzak meg ??
  Ott pedig ahol ket tomeg utkozik, legyen szo akar feny es elemi
reszecskek utkozeserol, 'kisero' reszecskek mondjuk energia szabadul
fel, melyek hatasa kimerheto.
  Ha tovab elemeznenk, megtobb is felszinre jonne. Novelve a megfigyelesek
pontossagat, es a megfigyelt tomegek szamait, elkeszitheto lenne a
"gravitacios szem".  A mert adatokat szamitogepel elemezve nagy
valoszinuseggel ertekes adatok birtokaba juthatnank.
     Udv. Csaba.