Sziasztok!

Eloszor Gyapo levelere:

 > Szerintem is eleg melyen vannak a gyokerek, amik az egyszerre 1
 > parkapcsolatra osztokelnek. Viszont nem szabad tulzasokba esni, es azt
 > hinni, hogy ha van parunk, akkor az orokre szol. Az egyhaz probalt
 > errefele terelni, de ugy tunik nem nagyon sikerult.

Szerintem nem szukseges azonnal az egyhazra terelni a szot :)
Ugy gondolom, teljesen termeszetes emberi erzes (? - terv, elgondolas,
hozzaallas, stb.), hogy ha mar parkapcsolat, akkor azt nem 'tart,
ameddig tart'-alapon akarjuk u"zni, hanem lehetoleg minel hosszabb
tavon, akar eletre szoloan.
Persze ez eletkortol es sok mastol is fugg.

 > Ha a kapcsolat befuccsolt, akkor bizony valtani kell, es ez mindket felnek
 > jo lesz, lagalabbis jobb mint a rossz kapcsolatban szenvedes.

Ezt magam is igy latom. Igaz, sokszor rossz egyedul, nyomaszto tud lenni
a magany, de olyankor arra gondolok, mennyire fuldokoltam a ferjem
mellett (pedig szerettem). A pa'ros magany sokkal rosszabb tud lenni.

 > Kulon erdekes idoszak a valtas megkezdesetol a befejezeseig, (...)
 > Ezek azonban nem erzelmi, inkabb technikai problemak, erzelmileg
 > tisztan kell latni es donteni, az a becsuletes.

Ezzel is teljesen egyetertek. Felorli az embert a ketlaki erzelmi elet,
es kihat az elete minden teruletere. Egy ideig lehet, hogy inspiralo,
talan a kisse elszurkult hazassagba bele tud vinni igy az egyik fel ne'mi
kis szint, lenduletet, akarmit, - de azt mondom a sajat
tapasztalatombol, hogy ez is mar hazugsagon alapulo jatek, es nem vezet
jora.

Marika levelehez kapcsolodva: magam is azt gondolom, hogy ha mar kifele
kacsingat az ember, akkor odabenn valami nincs rendjen. Attila azt irta,
a baratnoje egy olyan oldalat keltette eletre, amit addig nem ismert.
Nyilvanvalo, hogy a felesege ezt nem volt kepes elohozni belole. Engem
is ugyanigy ebresztett ra egy kulso kapcsolat arra, hogy a ferjemmel
valo viszonyom nem teljes (amit tkp. addig is tudtam, de nem mertem
bevallani magamnak, 'jobb a bekesseg' meg 'jart utat jaratlanert el ne
hagyj' jelszoval).  Most azt mondom, jol tettem, hogy raleptem a jaratlan
utra, rengeteget tanultam belole, mas ember lettem (hitem szerint
elonyomre valtoztam).

Vegul Attilanak meg egy gondolat: e pillanatban eppen a helyzet masik
oldalat van szerencsem atelni. Egy nos ferfival vonzodunk egymashoz igen
erosen, de rajottem, hogy sosem fogja otthagyni a feleseget es a
kisgyereket miattam. Ugy erzem, arra "hasznal" engem, hogy lelket ontsek
bele, jokedvre deritsem es hasonlok - ami igen kellemes feladat,
szivesen is teszem, mert szamomra orom, ha orul, de elkeserit az, hogy
nem en elvezhetem a munkam gyumolcset... :) Persze fel van ra keszulve,
hogy barmikor veget vethetek a dolognak, meg is probaltam mar nem
egyszer, eddig sikertelenul - de mar erik bennem a szilard elhatarozas.
:)

Elnezest, ha tul hosszan irtam magamrol, de kikivankozott :)

Rhea

Sziasztok!

Folyamatosan olvasgatom a hozzaszolasokat, es elegge kiakaszto a
velemenyetek (tisztelet a kivetelnek). Az emberek elegge konnyen bannak
manapsag a hazassag fogalmaval, mert sajnos megadatott a valas intezmenye,
es ezzel gyakorlatilag a mindennapi kuzdelem lehetosegetol fosztjak meg a
hazastarsakat. Ha valaki valaha is varhatoan feladja, az akar ne is menjen
az anyakonyvvezetohoz. Ha mindket fel felfogta, es komolyan is gondolja, mit
jelent a holtomiglan-holtodiglan, akkor bizony ott sohasem lesz valas, mert
mindketten arra fognak torekedni, hogy ha nehezseg van, akkor azon kozos
erovel legyen tul. Egy ilyen kapcsolatban szinte soha sincsenek olyan
melypontok, amelyekbol nem lehet valamilyen modon kilabalni. Tudom, most
sokan lazadtok az irasom ellen, de higgyetek el, letezik ilyen, az en
kornyezetemben tobb is. Manapsag az emberek inkabb megfutamodnak, minthogy
kuzdenenek. Az meg, hogy valaki egy allando baratnot tartson a felesege
mellett? Nos ez vegkepp felhaborit!!! Bocsi, nekem ez a velemenyem, es
akarhogy is nezzuk, ez is velemeny.

Zolesz

@@@@@@
ekezetlenitve
@@@@@@