HIX NYELV #0383, Szegedi Ga'bor >:
>Már egy jó hete nem kapom a Nyelvet. Nem tudom, hogy azért, mert
>éppen szünetel vagy azért, mert megint a technika ördöge szórakozik
>velünk?
1-2 napig a technika ördöge is közrejátszott, a többi számmal valószínűleg
csak annyi történt, hogy nincsenek.
>1. Milyen fal a köntörfal? Vagy csupán véletlen, hogy hogy a
>köntörfalazik szóban a f-a-l hangsorozat elofordul, de nincs köze a
>fal fonévhez?
Abszolút laikus magyarázat: fallal veszi körül a szándékait, hogy ne lásd
őket.
>2. A rosszindulatú személyek jezoje a rosszmájú. Vajon miért éppen a
>máj az, ami rossz és nem pld. a szív? Netán köze van a dolognak a
>kannibalizmushoz?
Ezt nem tudom, de eszembe jut róla egy sztori.
Győr, nyári hőség, nyomorgunk a helyijáraton. Minden ablak csukva.
Egy férfi megszólítja az ablaknál álló hölgyet:
-- Kérem, kinyitná az ablakot?
-- Nem lehet, nekem rossz a szívem.
-- És tessék mondani, a mája nem rossz?
--
Udv,
Hunter -[HE 1.15beta8+1;]-
|
Kedves Gábor!
HIX NYELV #383, Szegedi Gábor >:
> Már egy jó hete nem kapom a Nyelvet. Nem tudom, hogy azért, mert
> éppen szünetel vagy azért, mert megint a technika ördöge szórakozik
> velünk?
Is. Ez előtt az elmúlt héten csak III. 28-ai kiadással volt egy szám (amely
hozzám nem jött el magától), azt megelőzően III. 19-én volt az utolsó
(amelyet szintén le kellett kérnem)...
> Milyen fal a köntörfal?
Semmilyen. Ez az alak a XIX. sz. közepétől ismert, és akkor még volt egy
alternatív "köntörfarol" formája is.
XIX. sz.-i forrásokban szerepel egy még korábbi alak, a "köntöl-farol"
ikerített ige (vö. "jár-kel"). A "köntöl" régi ige jelentése '(kocsi, szekér)
megcsúszik, megfarol'. Eredetileg tehát a szekerek bizonytalan, nem a cél
felé haladó mozgását írhatta le (akár kátyúba ragadás miatt, akár lejtőn
lefelé való haladáskor). Ez utána átszállt képes jelentésben a -- szintén nem
célratörő -- tekervényes beszédre, a szó kerülgetésére. Ez utóbbi leírására
egyébként az ikerített igék gyakoriak, pl. "hímez-hámoz, ötöl-hatol".
> [rosszmájú] Vajon miért éppen a máj az, ami rossz és nem pld. a szív?
A régi világképben a "máj" volt az indulatok és szenvedélyek székhelye: így
volt ez már a régi latinitásban. Éppen azért vette át a klasszikus latin
irodalmi nyelv a görög "hepar" szót a 'máj' megjelölésére, mivel az ezt
jelentő eredeti latin "iecur"-hoz már szinte teljesen 'indulat, érzelem'
jelentés tapadt.
A népi latinságban is a fentiek miatt szűnt meg a "iecur" használata, de
itt más kerülő szót használtak, a "ficatum"-ot. Ennek eredeti jelentése
'fügés', és a fügével tömött lúd máját jelentette, de idővel a normál állati
és emberi szerv jelölésére is használni kezdték. Ez a szó folytatódik az
újlatin nyelvekben: olasz "fegato", francia "foie", spanyol "hígado",
portugál "fígado", román "ficat".
De az eredeti "koncepció" a máj funkciójáról tovább élt, így a portugál
"fígado"-nak van 'bátorság, vakmerőség; jellem' jelentése (gondolom ilyen a
többi felsorolt nyelvek némelyikén is van). Ez hatott a magyarban is, így a
"rosszindulatú" kifejezésben az "indulat" szót kicserélték a képes értelmű
"máj"-ra. Ide tartozik a "vmi eszik/rágja a máját" 'gyötrődik miatta'
kifejezés is.
Régen egyébként a máj a szívvel versenyzett a legelőkelőbb, legvitálisabb
szerv státusáért: az ókori görögöknél a nők még nem a szívük, hanem a májuk
alatt hordták a magzatot, és megfelelő germán szó (a. "liver", n. "Leber")
egyik etimológiája is az 'él' jelentésű igére (a. "live", n. "leben") megy
vissza. Ennek legvégső oka az volt, hogy úgy tartották: a vér -- az élet
feltételezett hordozója -- a májban képződik.
A magyar a "verseny" azon állapotát rögzíti, ahol a máj "vesztésre áll", és
már megkezdődött a háborús propagandában szokásos "démonizálása": a szívhez
zömmel a pozitív érzelmek/indulatok kapcsolódnak, míg a májhoz szinte
kizárólag ugyanezek negatív aspektusai (vö. "jószívű : rosszmájú"). Ennek
megfelelően az eredetileg semleges értelmű "hízik a mája" 'jól esik neki vmi'
kifejezést is ma már szinte csak negatív kontextusban hasznbáljuk, pl. "hízik
a mája a dícsérettől" 'önelégült', "hízik a mája más bajától" 'kárörvendő'.
(Ment listára és magánban is.)
|