Integralo Urak,

> > #3. Kiszamolom
> > r_i(t+Dt) = r_i(t) + v_i(t)*Dt
> > v_i(t+Dt) = v_i(t) + a_i(t)*Dt
> > a_i(t+Dt) = gamma * M / R_i^2
> > Esetleg (mivel a_i csak r_i-tol fugg) ezert lehetne
> > v_i(t+Dt) = v_i(t) + ( a_i(t) + a_i(t+Dt) ) / 2 * Dt

Szep, hogy gondolkodtok, de nem kellene ujra feltalalni a kulonfele, igen jo
kozelitest ado integralasi (diffegyenlet megoldo) modszereket.
Vegyetek elo egy jo matek konyvet (pld. Kis-Kovacs, Numerikus modszerek),
nezzetek korul benne (Euler modszer es modositasai, ld a fenti kepleteket,
Milne  modszerek, prediktor-korrektor, Runge-Kutta modszerek, foleg a
negyedrendu igen kenyelmes).
Pici erobefektetessel nagysagrendekkel jobb konvergencia erheto el a
szamitasi ido lenyeges novekedese nelkul.
Az ajanlott konyvben kesz programok is vanak, es az is kiderul, hogyan
keszulnek (szarmaztathatok) ezek az integracios kepletek.

Janos

Nemecsek,
> huzunk. Ilyenkor valami Al-Au fazis johet letre, amit a nemet "lila
> pestis"-nek hiv [Purpurpest] -- magyarul/angolul sajnos nem tudom -- ami
> roppant porozus es mechanikai hatasra elenged a bond.
Biborpestis. De nem az elektronmigaracio kovetkezmenye.

> szilicium-wafereket 50 um vekonyra polirozva [az erteket fejbol irom, de a
> nagysagrend stimmel] papirlaphoz hasonloan ossze lehet tekerni mindenfele
> komolyabb gond nelkul (en egy kezzel U-alakban hajlitott wafert lattam
> fenykepen, ez tehat kb. 4 cm-es hajlitasi sugarat jelent).
Inkabb 10 mikrometer. De a tobbi igaz.
A folyamatos ontessel csinalt rezvezetek viszont ennel vastagabb.
Azota viszont kiderult, hogy az csak hosszaban egykristaly, keresztben nem.
Ezt viszont ketlem. Egyre inkabb atveresnek tunik az egesz.

Janos

Peter,
> Valaszodbol sut a "mernoki vaksag".
Valaszodbol sut a fizikai mennyisegek nagysagrendjeiben valo
tajekozatlansag.
Ha egy parameternek a vegeredmenyre kisebb hatasa van, mint a gazmolekulak
statisztikus mozgasabol eredo nyomasingadozas a dobhartyan, akkor ne
bizonyitsd be, hogy erdemes az illeto parameterrel foglalkozni.
Janos

> u.i.: Kicsit kesek, de talan most mar elhiszik, hogy csak egy peldanyban
> kuldtem!
tenyleg, miert vacakol a rendszer azzal, hogy rendszeresen visszadob
egyetlen peldanyban es szabalyosan bekuldott leveleket?
Janos

Sziasztok,
Szerintem a tapegyseg ismert parameterek alapjan biztositja a szuflat es az,
hogy o" is jelutnak tekintendo, az rejtett parameterek becsempeszese. Mi johet
meg szo'ba: A jo hangu pufferrol a jo hangu diodakon keresztul a hangjel
visszajut a jo hangu, bejaratott halozatba es lesugarzodik az audiofil
iranyaba, persze csak jo hangu halozati kabelen keresztul?

Ha a Bell egyenlotlenseget valahogy a hifire is alkalmazni lehetne, nem
kellene tobbet rejtett parameterekre gondolni.

A kondenzatorok jo hangjat okozo parameternek van a rejtettsegen kivul meg
egy attributuma, megpedig az intelligenciaja. Mindig felismeri, hogy a jo
hangu kondi eppen milyen szerepkorben tevekenykedik, csatolo, visszacsatolo,
also vagy felso hatarfrekit beallito (barmilyen aramkori megoldassal is
legyen), kompenzalo, kimeneten levo gerjedesgatlo RC tag resze,
tapfeszhidegito az aktiv elem kozeleben vagy attol tavol, puffer (az
undorito elkok helyett) esetleg a bejovo 230V es a keszulekhaz koze van
kotve, tok mindegy, a jo hangu kondinak szemelyes varazsa van, a kozeleben
minden alkatresz (es az audiofil is) jol erzi magat. Lehet, hogy ehhez be se
kell forrasztani :))
BUEK, SAnyi