Zoli,
> Most a masik dologrol. Meg fogsz dobbenni, mi jutott eszembe
> a Gauss gorberol !
Tevedsz. En mar semmilyen otleteden nem dobbenek meg:-)
> Spektrumanalizis, harmonikusokra bontas. Az arcokat mint plasztikus
> hullamformakat 3D-s analizissel kellene elemezni.
Vagy husz eve hallottam egy eloadast a Fourier traforol. A peldamintak
orrformak voltak. A sasorr es a pisze orr spektruma egesz maskepp nezett ki.
> Pszihologiai celu kutatasokra is alkalmas lenne a formak spektrum-
> analizise.
Meglehet. De masok spektrumanalizis nelkul is eredmenyesek ezen a teren.
> Esztetikai Nobel-dij ugyan nincs, de mindenkit batoritok,
> szerintem erdemes volna eziranyban kutatni.
> Biztos vagyok benne, hogy a pszichologia is tudna hasznalni az
> eredmenyeket. Eloszor is 3D-s kepeket kellene gyujteni.
Elég ketdimenzios is. A pszichologia egyebkent mar tul van ezen. Pntosan
tudjak, hogy milyen arcformak milyen erzelmeket valtanak ki.
Az eredmenyeket szeles korben alkalmazzak a reklamtechnikaban, a muveszetben
(nem mindig tudatosan) es az almuveszetben (mindig tudatosan).
Nezz meg pld. egy amerikai rajzfilmet.
> kenytelen leszek forradalmian uj
> hipotezissel eloallni, melynek mar cime is kesz fenyegetes lehet a
> tudomany szamara:
> Mechanikailag feszultsegmentesitett gondolkodo kristalyszerkezetek
> zaj alatti ha'la-uzeneteinek vetele - interconnectet kepezo, jomodu
> hiperhallasu mediumokkal. :)
Nagyon meg vagyunk ijedve...
Janos
|
Sziasztok!
Az Applied Physics elektromigralo interconnectjeihez egy megjegyes:
Integralt aramkoroknel interconnect cimszo alatt fut a metallizacio, sot a
poliszilicium vezetek is, mivel semmi masrol nincs szo, hogy 2
tranzisztort, ellenallast, stb. osszekotunk, ill. az un. bondpad-ekhez
kotjuk oket. Az elektromigracio a nagy aramsurusegu vezetekeknel
jelentkezik, tipikusan a tapfesz ill. gnd jeleknel. Arrol van szo, hogy a
femvezevezeteket a tranzisztor kollektorahoz/emitterehez kotve (ami ugye
szilicium) egy Schottky-dioda keletkezik, amit kulonbozo femotvozetekkel
ill. szilicium-dotalasi profillal meg lehet akadalyozni. Ha most nagy
aramsuruseg van a femben, akkor ez magaval ragadja az atomracsbol a
fematomokat es ezek beepulnek a sziliciumba, ezaltal letrehozva a fenti
Schottky-diodat, ami az aramkor halalat jelenti (ha elotte az elvekonyodo
vezetek nem jatszik olvadobiztositekot).
Kulonbozo femek elektromigracioja is fellephet, pl. ha a chip aluminium
vezetekeihez ill. az Al bondpadhoz a tok labaitol aranydrotot
huzunk. Ilyenkor valami Al-Au fazis johet letre, amit a nemet "lila
pestis"-nek hiv [Purpurpest] -- magyarul/angolul sajnos nem tudom -- ami
roppant porozus es mechanikai hatasra elenged a bond.
Olvasatlanul is megkockaztatom, hogy az Applied Physicsben ilyen
interconnectekrol van szo, es nem 2 erosito/keveropult kozotti
osszekotesekrol. Tovabba, mint azt Janos is irta, az elektromigracio egyik
feltetele az egyenaram.
###
Valaki irta, hogy az egykristalyos drotot hajlitva azonnal
re'szkristalyokra torik. Ez nincs feltetlenul igy, egykristalyos
szilicium-wafereket 50 um vekonyra polirozva [az erteket fejbol irom, de a
nagysagrend stimmel] papirlaphoz hasonloan ossze lehet tekerni mindenfele
komolyabb gond nelkul (en egy kezzel U-alakban hajlitott wafert lattam
fenykepen, ez tehat kb. 4 cm-es hajlitasi sugarat jelent). Ga'z- es
go"zturbinak lapatjait is szeretik pl. egykristalyos titanotvozetbol
kesziteni [ha a homersekleti terheles megengedi], mert sokkal jobban
birjak a vibraciot a polikristalyos lapathoz kepest, mivel utobbinal
az egyes kristalyok hataran mikrorepedesek keletkeznek.
###
Hiszterezissel rendelkezo alkatreszeknel letezik egy bejaratasi effektus,
tehat vasmagos tekercseknel, dielektrikumos kondenzatoroknal, de ez
tudtommal a valtoaram elso periodusban megtortenik (a B-H ill. D-E
diagrammoknal az origobol kiindulva nem fogunk oda visszaterni H=0 ill.
E=0 eseteben). Termeszetesen egy szigetelt koax vagy ke'teres kabel
dielektrikumanak is van hiszterezise (a hiszterezisen beluli terulet a
kabelbeli energiaveszteseg, ha a kabel ohmikus ellenallasat 0-nak
feltetelezzuk). Errol valahogy nehez elkepzelni, hogy -- azonos
amplitudoju jellel hajtva -- a milliomodik periodus utan valtozik valami
jelentosen, es nem az elso 10 periodusban.
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -
|