Sziasztok !

Csak beugrok egy-ket gondolat erejeig.
Hajdanan volt a 'fa adta gazdagsag', aztan jott az 'olaj adta gazdagsag'.
Ha megfogyatkozik a koolaj, esetleg jon a 'biodizel adta gazdagsag'?
Ez persze feltetelezi a termofoldet es az ontozeshez szukseges 
vizellatast.
Hazak, koloniak villannyal ellathatok lennenek helyi telepitesu
aggregatorokkal is, nem csak kozponti eromuvekkel.
A helyi energiaszolgaltatas inkabb telen volna elonyos, 
mert a robbanomotorok vagy kis turbinak hulladekhojet futesre 
es melegviz ellatasra lehetne forditani, tehat nem jelentene 
pazarlast a kisgepek jellemzo hatranya - a gyenge hatasfok. 
Nyaron viszont a villanyt inkabb napelemekkel lehetne biztositani,
de felmerulhet a kerdes: Ultessunk olajat/alkoholt termelo novenyeket,
vagy inkabb napelemekkel tuzdeljunk tele minden talpalatnyi helyet ?
Ma nehez erre (is) a valaszt megadni, hiszen a gentechnologia 
belathatatlan fejlodes elott all, es ez - az energiacsapdazasra 
kihegyezett, igenytelen korulmenyek kozott is megelo haszonnovenyek 
vonatkozasaban tartogathat meglepeteseket.

Persze a problemak megoldasat lehet a gyokeruknel is kezdeni. 
Pl. nagyreszt feleslegesse valna a futes es a melegviz, ha az ember 
a mainal lenyegesebben hidegtu''robb, es fagyallobb lenne... :)
Hajra gentechnologia ! 

Udv: zoli

Kedves Janos !   

Bocs, de elmaradtam a valasszal a #1525-beli reagalasodra.

>> majdnem eltapostam egy eticsiga-part, melyek kozepen olelkeztek.

>Ha mar elobb is kukkoltad volna oket, meg azt is lathattad volna, 
>hogy szerelmi elojatek gyanant mesztuskeket lovoldoznek egymasba.

Lehet, hogy ezt fulelni is lehetne ? Apro hangrobbanasok
es suvites... :)

Kanikulaban - tudod letompulok, igy hetekig toprengtem ezen az
erdekes mesztuskes ugyon. Kisutottem mi lehet a celja. E puhatestuek 
elozetesen puhatoloznak, azaz kolcsonosen ellenorzik egymas meszet, 
hiszen a tulelesben bizonyara elonyos, ha az utodok megfelelo 
hazat tudnak kiizzadni maguknak a szuleik altal osszedobott
orokletes tulajdonsagok szerint. 
A leendo csigamama ezert igy szol jeloltte nyilvanitott parjahoz: 
Nalam nem szamit vag-e az eszed, am roppantul izgat - jo e meszed ?
:)

Udv: zoli

Halihó!

>> A hévizek is geotermikus energiából csapolnak hőt.
> Igen, de magat a vizet nem tuntetik el. A kerdes csak az, hogy az
> elvitt homennyiseg potlodik-e odalenn. Ha eleg nagy a rendszer
> hokapacitasa es holeadokepessege a fold alatt, akkor erdemes lenne
> elobb-utobb hocsereloket lejuttatni.
  Ha lenn marad a víz és csak hőcserélőkkel visszük el a hőt, akkor elég
nagy az esély a folyamatos utánpótlásra szerintem. Másrészt a lenti
kő-víz-hőcserélő sokkal jobb hőátadási hatásfokkal rendelkezik, mint a
kő-levegő-hőcserélő. Harmadrészt nem kell mélyre fúrni, ha megelégszünk
a hévízzel, talán még gazdaságos is lesz. :)
  Voltak és vannak kutatások a geotermikus energiák kihasználására,
viszont a járulékos költségek az egész előnyét elviszik. Egy jó
minőségű, jó hatáfokú hőcserélőt kell lejuttatni 1-5km mélyre, ahol a
lent található víz aggresszív közegnek számít, a primer kört illik olyan
folyadékkal feltölteni, amely nem okoz lerakódást (hiszen a leülepedő
szennyeződés a hőcserélőben a gyűlik össze, onnan felhozni szinte
lehetetlen), az anyagminőségnek olyannak kell lennie, hogy az
évtizedekig működjön, ellenálljon a föld nyomásának (egy apró
földcsúszás összeroppantja a csöveket, ha erősebb acélcsöveket
használunk, akkor megint drágul a dolog). Szóval sajnos nem éri meg
jelenleg.
  Valóban jó lenne a geotermikus energiát használni, de a kialakításához
jelenleg annyi "hagyományos" energiát kell elhasználni, hogy nem térül
meg, vagyis közvetlenül el is fűthetjük a felhasználandó energiát... :(
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 /+36303687792
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.1 -=- http://andromeda.rgstudio.hu