Sziasztok!
Gabor kerdezte:
: Nemsokara megyek Finnorszag eszaki vegebe, nagyjabol a Varso - Riga -
: Tallin - Helsinki utvonalon. Arra fent sosem jartam, igy akinek van
: tapasztalata az ottani kozlekedesi szokasokkal/sajatossagokkal, kerem
: ossza meg velem.
En majusban jartam meg a Poznan-Bygdoszcz-Vilnius-Riga-Tallin-Helsinki-
Oulu-Rovaniemi-Eszaki-fok utvonalat. A lengyel szakaszt kiveve nagyon
kellemes vezetni, mivel a kutya nem jar arra; a lengyel-litvan hataron
megszunik a teherforgalom. Budapesti araszolas sehol nem volt, Rigaban is
viszonylag jol lehetett a reggeli csucsban haladni, a tobbi varos meg csak
max. feleakkora. Kozlekedesi szokasok: minden orszagban kotelezo a
tompitott nappal is. Sebessegkorlatozasok elvileg vannak, de a helyieket
nem igazan erdeklik. Tobbnyire 50/90/110 v. 130 -as sebesseghatarok
vannak. A finneknel Helsinkiben egy rakas rendorautot lattam, amint
igazoltattak a delikvenseket (azt nem tudom, hogy gyorshajtas vagy csak
szimpla kozuti ellenorzes celjabol), orszaguti radarokat elore kitablaznak
(300m...7km -es elojelzo tablakat lattam). Szemben a nemet szokasokkal a
radart nem a fa/lampaoszlop/hidpiller moge helyezik, hanem jol lathatoan.
A finn gyorshajtasi tarifa allitolag eleg huzos, de ez nem akadalyozza meg
a nepet egy +15km/h -s gyorshajtasban. A szeles orszagutakon a balti
allamokban illik lehuzodni, hogy 3 auto is elfejren egyszerre egymas
mellett elozes + szembeforgalom eseteben. A norvegok konstans 80-nal
szeretnek autozni, fuggetlenul a tablak altal eloirt sebesseghatartol.
A nagyvarosok belvarosaiban fizeto automatak, altalaban 2 orara
korlatozott parkolasi idovel.
A finneknel elvileg 80-as korlatozas van orszaguton es 100-as az
autopalyan, de az orszagutakon szinte mindenhol 100-as korlatozas van, a
nagyobb autopalyakon meg 120, ugyhogy jol lehet haladni. Mivel telen
mindenki szoges gumival jar, ezert az aszfalt 2 nyomvonala durvara kopott,
ezeket 4 kerek koze veve jo autozni.
Idegesito a norveg szakasz tud lenni, ahol az ut huen koveti a partvonalat
(legvonalban feleakkora a tav, mint az uton), tiszta alpesi szerpentin,
foszezonban tele lakokocsis turistakkal, akiket a belathatatlan szakasz
miatt keptelenseg megelozni. A norveg sebesseghatarokat nem tudom, mert az
eszaki hataratjaroknal nem tesznek ki sebessegtablakat sem Finnorszagban,
sem Norvegiaban, sem Svedorszagban.
Ejjel nem feltetlenul elvezet vezetni (feher ejszakak dacara), mert bar
vilagos van, a helyiek szerint az erdo osszes vadallata akkor keresztezi
az utat (nem kiserleteztem vele, igy nem tudom). Nappal csak renszarvast
latni, amint az ut szelen legelnek. Ezek mellett 100-zal kell elhuzni,
akkor nem erdekli oket a forgalom. Ha lelassitasz, hogy idoben meg tudj
allni, akkor a legnagyobb lelki nyugalommal attrappolnak elotted az ut
tuloldalara. Ha megallsz fenykepezni, 5 masodperced van, utana pani
felelemben elrohannak. Finnorszagban szamolj azzal, hogy a muzeumoknak
borsos aru belepojegyeik vannak (8-12 euro), de altalaban megeri, ha
alaposan vegignezed oket, mert hatalmas mennyisegu informaciot nyujtanak.
Helsinkiben vehetsz 25 euroert egy un. Helsinki kartyat, amivel 24 oran at
(ra kell irni a kezdeti idopontot) igenybe veheted a tomegkozlekedest, a
kompot Sveaborgba es a(z allami) muzeumokba ingyen bejutsz. Hetfon azonban
zarva szoktak lenni a muzeumok. Rovaniemiben az Arktikum muzeumot nezd
meg, cserebe Inariban kihagyhatod a szami muzeumot. Az utobbi
informacioanyagat az Arktikumban is letargyaljak a szabadteri lakokunyhok
kivetelevel. A mikulasnak szerencsere meg nem volt nyari szezonja amikor
ott jartam, igy nem volt nyitva a Santa Park 3 km-rel a sarkkor elott,
ill. a sarkkornel a postahivatala sem (ami azt jelenti, hogy 3 auto allt
csak a parkoloban, de a Jingle Bells azert szolt a hangszorokbol).
A finneknel webkameraval megnezhetsz minden utat (tobbnyire homerseklet
is van):
http://www.tiehallinto.fi/alk/english/frames/kelikamerat-frame.html
A deli utaknal megnezheted a forgalom suruseget is, de elenyeszo. :-)
Udv,
marky
|
