Tisztelt Uraim es holgyeim!

Nem tartom magam fizikusnak, sem matematikusnak, de talan 
nem tartanak eretneknek a kovetkezo gondolatert. Nem en 
talatam ki, valoszinu, valaki valahol mar talakozott vele, 
de talan van olyan valaki is, akinek mindez uj lesz.

Szo volt eddig kulonbozo terekrol, matematikai terekrol es 
fizikai terekrol. A kulonbseg koztuk csk annyi, hogy a 
matematikai terek - elmeleti terek, mig a fizikai terek - 
valosagos, vagy legalabbis az elmelet szerint, valosagos 
terek. Ha ezt az gondolatot elfogadjuk, akkor arra is 
kovetkeztethetunk, hogy kell lennie valaminek, ami 
megkulonbozteti a matematikai tereket, a fizikai terektol. 
Ez a valami szerintem nem mas mint az anyag: vagy valamely 
mas megjelenesi forma, ugy mint energia illetve informacio. 
Tehat ha elfogadjuk ezt a feltevest, akkor kimondhatjuk, 
hogy az anyag (energia, informacio) az ami meghatarozza a 
teret. Vagyis ahol nincs jelen anyag (energia, informacio), 
ott nem beszelhetunk fizikai terrol. A vakum nem jelenti a 
fent emlitet harmas hianyat. Viszont erdekes lenne azon 
elgondolkozni, hogy egy onmagaban allo anyagi reszecske, 
mekkora teret kepes maga korul kelteni. Ez a ter akkora, 
amekkora az altala keltet gravitacios hatas merete, vagy 
mint az altala kibocsajtott termikus vagy egyebb sugarzas 
altal befogott ter. Magyaran mi volt az osrobbanas 
pillanataban az osrobbanason kivul. Van-e ertelme errol 
beszelni, ha nem volt fizikai ter, amiben tavolsagokat 
merjunk. Es mi van ott ahova meg nem jutott el az 
osrobbanas fenye?

Koszonom figyelmuket!

Haho!

Nem allok a helyzet magaslatan mostanaban, de azert furcsallom a 'ter'
milyensegerol szolo vitat. Nekem annyi remlik az egyetemi fizika oktatasbol,
hogy ter mint olyan a pragmatikus kiserleti fizika szerint nem letezik.
Legalabbis eddig meg nem sikerult kimutatni, hogy lenne, es az Okham borotva
szerint nincs is mirol beszelni, ha csak a 'terrol' akarunk velemenyt
nyilvanitani. Egymastol kulonbozo tavolsagra levo testek (barminemuek is
legyenek) kozotti tavolsagrol, meg ket esemeny (megint barmi nemu esemeny is
legyen az) megtortente kozott eltelt idorol lehet beszelni, de terrol, meg
idorol abszolut ertelemben nem. Merthogy az nincs. Csak tavolsag es
idokulonbseg. Ahogyan en emlekszem a relativitas elmeletre, Einstein
kovetkezetesen ragaszkodott a tavolsag es idokulonbseg mereshez a 'ter' es
'ido' kifejezes helyett, ertsd szilard merorudak es orak hasznalatahoz. A
koordinatak bevezeteset is csak mint segedeszkozt emlegeti a tavolsag (es
kesobb Minkovszki utan az ido) szemleltetesehez. 

Az hogy pl a haromszog belso szogeinek mennyi az osszege, az kulonbozo
geometriai modellekkel racionalizalhato, de nem latom, hogy ennek mi koze
lenne ket test kozotti tavolsaghoz, es az annak megmeresehez hasznalt
merorud milyensegehez. 

Javitsatok ki, ha nincs igazam. 

Udv:
Laszlo

Feri, 

> Kicsit elspecializaltad a dolgot. Csak a
> b1 - b2 + b3 - b4 + b5 - b6 ... = b
> sor konvergenciajat koveteltuk meg, semmi mast. A sor viselkedese
> erdektelen, igy az sem lenyeges, hogy alternalo, vagy monoton sorrol
> van-e
> szo, vagyis a sor konvergenciajanak modozatai, es feltetelei, az egy
> teljesen fuggetlen problema.

Nem egeszen. Ugyanis a konvergencia mikentjebol szemleletesen kovetkezik az 
atlos vegtelen matrixszal jellemezheto egyenlet azon tulajdonsaga, hogy csak az
 
eleje igazan erdekes, a vegen mar minden nagyon kicsi, akar le is vaghato. Ha a
 
vegenek levagasa nem befolyasolja lenyegesen a megoldast, akkor meg miert ne 
vagjuk le mar a megoldas elott? 

Janos

Hello!

adott ket tomegpont helyzete, tomege, sebessege, sebessegenek iranya.
meg lehet mondani, hogy adott idopontban mekkora lesz a
sebesseguk / mennyivel mozdultak el?
vagy csak akkor oldhato meg, ha az egyik test tomege nagysagrendekkel
nagyobb a masiknal?

Bye,
Szabi