529:
>En ugy gondolom,hogy a mikrosecundumok vilagaban tapasztalati
>tenyekrol beszelni nagyon meresz vallalkozas.
Ez 'csak' milliomod resze a masodpercnek.
Ilyesmi a villanocsovek (vakuk) felvillanasi ideje. Ez meg
erzekelheto a szem szamara is.
Videojelek ( kamerak, TV) digitalizalasakor pedig 1mikrosec alatt
kb. 20-szor kell mintat venni a jelbol, hogy a kepminoseg
turheto legyen.
Mai szamitogep chipek sokasaga GHz frevenciaju orajelekkel mukodik,
ami nanosecundumos (1/milliard sec) periodusidot jelent.
20GHz-es impulzussorozat oszcilloszkopok kepernyojen jol
megjelenitheto. ( nehanyszor 100 pikosec idokozok lathatok)
Szemsebeszeti lezerek impulzusidejet pedig femtosecundumokban
merik manapsag, ami a masodperc ekkora toredeke:
1/1000.000.000.000.000 sec idotartam.
A mikroszekundum ennel milliardszor hosszabb ido!
Udv: zoli
|
Kedves 529!
A kvantumelmelet a vilag legpontosabban bizonyitott elmelete, es az azt
mondja, hogy az egyedi meresek erteke valodi veletlen (termeszetesen az
eloszlas nem). Amit allitasz, az az egesz kvantumelmeletet megcafolna.
Udv,
Jozsi.
|
BUEK mindenkinek, nevem Demeter Csaba, segitsegre lenne szuksegem a tudomanyos
es a nem tudomanyos ismeretek meghatarozasaban, a pszichologiaban.
Linkek, interneten elerheto konyvek vagy sajat velemenyek erdekelnenek.
Elore is koszonom,
Csaba
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: catv-138-110.ms.fx.ro)
|
Szia!
> Erdemes lenne elgondolkodni az ido mibenleterol.
> Talan az lehet az Univerzum olvashato memoriaja.
Biztos hogy nem. Memoria ugyanis csak anyagi dolog lehet, az ido pedig
nem anyagi, hanem nyelvi (gondolati absztrakcio).
> Ha barmely esemeny ket elegge kozeli idopontjat
> [nanosec.]vizsgaljuk a valtozas teljes biztonsaggal
> meghatarozhato.
Helyesebben:
Ha barmely esemeny ket nem tul kozeli es nem tul tavoli idopontjat
vizsgaljuk a valtozas az esemeny (terbeli,idobeli,stb) leptekebol adodo
biztonsaggal hatarozhato meg.
A teniszlabda leesett a foldre. Gondolom ez megfelel egy esemenynek.
Kepkockankent vegignezve a folyamatot megorokito (tv) filmet eleg jol
meg lehet mondani, hogy melyik az a kepkocka, amelyen az esemeny a
leginkabb lathato.
Persze minnel tobb kepkocka keszul masodpercenkent, annal nehezebb
kivalasztani azt a kepkockat, amin az esemeny a leginkabb lathato a
tobbi kepkockahoz kepest. Minnel tobb kepkocka keszul masodpercenkent,
annal nehezebb ertelmet talalni annak, hogy mit is jelent az, hogy: a
teniszlabda eppen le van esve a foldre.
Es minnel kevesebb kepkocka keszul masodpercenkent, annal nehezebb
kivalasztani azt a kepkockat, amin az esemeny egyaltalan lathato.
Szelsoseges esetben az esemeny epp ket kepkocka elkeszulte kozotti
idoben tortent meg, igy akar semmit sem latunk belole a filmen.
Azt lehet nagyjabol tudni, hogy bizonyos kepkockak azt orokitik meg,
amikor a teniszlabda meg nem esett le a foldre. Es azt is lehet
nagyjabol tudni, hogy bizonyos kepkockak azt orokitik meg, amikor a
teniszlabda mar nincs leesve a foldre (mert visszapattant). Azt is lehet
tudni, hogy valahol a ketto kozott kell legyen az, amikor a teniszlabda
le van esve a foldre. De hogy ez pontosan mit is jelent, meg hogy
pontosan mikor is tortent meg, azt nem lehet pontosan tudni.
Raadasul az sem segit, ha valaki reszletekbe menoen megadja a "le van
esve a foldre" kifejezes teniszlabdakra vonatkoztathato jelenteset.
Ezzel ugyanis "csak" annyit lehet elerni, hogy az eredeti egy esemenyt
reszesemenyek sorozatakent irja le. Ezekre a reszesemenyekre pedig
tovabbra is igaz marad a fenti gondolatmenet szerint, hogy idoben sem,
es jelentesukben sem pontosan behatarolhatok.
> Tehat elorelatunk ,utanna mar azt
> vehetjuk kiindulopontnak es az azt koveto mikro-,
> nano-,secundum esemenye hatarozhato meg stb...
> Ha ez egy barmely esemenyre igaz akkor mar csak
> szamitogep[halozat] kerdese a jovo megjelenitese.
Nem, nem igaz barmely esemenyre. Peldaul nem igaz a meteorologiai
elorejelzesre sem.
Kellemes elmelkedest,
z2
|