On Tuesday 06 July 2004 16:45, szgyula wrote:
> Tengerek: en ugy tudtam (es lehet, hogy rosszul), hogy a tenger minden
> problema nelkul fel tudja (kerdes meddig) szivni a CO2-t, amit
> termelunk. Csak ido, amig odaer. Rosszul tudom? Ja, es nem 'feloldja'
> (amit a meszvazasok nagyon rosszul vennenek), hanem biomassza lesz
> belole, azaz beepitik az elolenyek a szenet.
> Mit tudok rosszul?
Azt nem tudom, de ilyenkor en elballagok a http://www.ipcc.ch/ honlapjara
es megnezem az elemzeseiket. Errol a kerdesrol a
http://www.grida.no/climate/ipcc_tar/wg3/176.htm fejezetecsket.
--
Udv, Sandor
|
Sziasztok!
Sandor irta:
: De hat egy 30-40 eves koncepciorol beszelunk (az otlet, aerodinamika,
: jelzorendszer ~40, az elektromos meghajtas ~30) amely 23 eve uzemben
: van. Csoda hogy az uj hiperszuper technologiak megverik? :-)
Nem erre akartam kilyukadni, hanem az eredeti allitast cafolni, ami
szerintem azt sugallta, hogy TGV-vel 600km/h -t siman el lehet erni normal
napi menetrendszeruseggel.
: Tenyleg nezz el az emlitett oldalra, a kutatas reszben megtalalod a
: magneses indukcios fekezesrol szolo kiserleteket amely nem veszi igenybe
: a kerek-sin rendszert a lassitashoz.
Koszonom a linket, kicsit beleolvastam. Bocsanat, felreerthetoen irtam.
Nem arrol van szo, hogy hol disszipalom a kinetikus energiat, hanem arrol,
hogy az acel-acel kapcsolatnal a surlodasi egyutthatok sokkal kisebbek,
mint az aszfalt-gumi parositasnal. Csuszasi surlodasi egyutthatora a
negyjegyu fuggvenytablazat 0,14 vs. 0,7...0,8 -at mond (szaraz utra).
Tehat ha blokkolo kerekkel fekezel, a lassulas a=mu*g vonat eseteben kb. a
negyede-otode a kocsienak, ABS eseteben meg jobban a kocsi javara billen a
merleg (tapadasi surlodasi egyutthato a tablazat szerint 0,15 acelnal;
gumi-aszfalt parosra nincsen ertek, de nagysagrendileg 0,9 korul van).
Nedves utnal a guminal megfelezodnek a surlodasi tenyezok, acelnal ha
marad is, meg mindig csak a fele-harmada. Ebbol eredendoen vasuttal soha
nem fogsz akkora lassulast produkalni mint kocsival, amig nem dobsz ki a
vagonbol egy vastag lancra erositett horgonyt. :-))
A masik kerdes, hogy magnesvasuttal mekkora lassulast tudsz elerni. Mivel
itt egy szinkronmotorrol van szo, ezert amig a motor szinkronban marad,
nyero vagy, vagyis a max. lassulas = max. gyorsulas. Szinkronbol kiesni,
nem tudom, mennyire nyero dolog (egyetemi laborkiserletnel 5kW-os motornal
azt hiszi az ember, hogy osszedol az epulet).
: Szoval ez egy oregedo rendszer, amelynek azert megvannak meg ma is a
: maga jo pontjai...
Ezt nem vitatom, csak azt, hogy 500 vagy 600 km/h -val menetrendszeruen
kozlekedhetne.
###
A magnesvasutrol a www.transrapid.de oldalon lehet (nemet, angol es kinai)
informaciokat beszerezni. Innen nehany szam:
v ICE Transrapid
200km/h 29 22 Wh/utas/km
300 51 34
400 -- 52
Itt ICE-2-rol van szo (es valoszinuleg 100%-ban kihasznalt vonatokrol).
A hangerore is van nehany szamuk
S-Bahn (gondolom, berlini) 80 km/h: 80dB(A) 25m tavolsagban
ICE TGV Transrapid
200km/h 82 85 73
300km/h 90 92 80
400km/h -- -- 89
A magneses mezorol sajnos csak annyit irnak, hogy 100uT. A mezo
frekvenciaja a FAQ szerint max. 270Hz (nekem me'g valami 2km/h per Hz
atvaltasi tenyezo dereng, tehat a max. sebesseg 540 km/h lenne elvileg, ha
minden igaz -- es ez meg a TR-07 volt, bar ezen nem hiszem, hogy
valtoztattak volna).
Udv,
marky
|
