Szervusztok!

HF> =======================================================
HF> Felado :  [Hungary]
HF> Temakor: skolasztika ( 60 sor )
HF> Idopont: Wed Feb  2 07:42:09 EST 2000 FILOZOFIA #363
HF> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HF> szervusztok!

HF>   :

HF> 1) skolasztika.
HF> A skolasztika idejeben a modern logika, a modern nyelvtudomany, a
HF> matematikai nyelvtudomany, a logikai alapra fektetett nyelvtudomany, a
HF> matematika egesze, a halmazelmelet egyaltalan nem volt tisztazva. A
HF> skolsasztiak idejen volt egy arisztoteleszi nagyjabol helyes, denem teljes
HF> logika. Semmi tobb. Ilyen alapokrol eleve remenytelen dolog az ontologia.
Ugy latom teljesen eltero elvarasokkal fordulunk a "skolasztika
tudomanya" fele. A skolasztikus teologusok altal megfogalmazott dolgok
sokszor misztikus elmenyeken (is) alapultak. Az megfogalmazast igen,
az ilyen jellegu elmenyeket "meghaladni" nem lehet velemenyem szerint.


HF> 2) a skolasztika ontologiaja ma mar meghaladott tema, volt a temanak
HF> kritikaja, olvasd el Kantot (igaz, meg en se olvastam:) a lenyeg, hogy ha
HF> megkerdezel egy mai filozofust, azt fogja neked mondani, amit en. ha nem
HF> hiszed, nem hiszed.
En alapvetoen, mint mar irtam is es amire nem reagaltal, ugy gondolom,
hogy a gondolkodasban nem lehet figyelmen kivul hagyni a nyelvrol
megfogalmazott elmeleteket. A gondolkodas egyebirant legyen akar
filozofiai, akar tudomanyos, de meginkabb teologiai. Nem tudom
figyelmen kivul hagyni a konstruktivista, deKONstrukcios iskolak
hagyomanyat. A skolasztikusok es pl. Kant Derrida altali ujraolvasasa
mindenkeppen hasznos.

HF> 3) Azt, hogy a skolasztikus ontologia ertelmileg tisztazatlan fogalmakkal
HF> operal. Te magad nem tudod vilagosan definialni, mit jelent az Isten szo, e
s
HF> mit jelent a "nagyobb" szo.
Istent csak Isten tudja definialni, en csak egy-ket gyonge
probalkozast tudok tenni, hogy mibenletet ujra es ujra megertsem.
HF>  Elvben a "nagyobb" egy relacio, a relacio
HF> fogalma szinten ujabb fogalom, mnt a skolasztika.
De a nagyobb nem csak egy tranzitív, irreflexív reláció (vagyis szigorú
rendezés), hanem van olyan jelentése is, amit már a skolasztika is
ismert :)
HF>  Anzelm bizonyitasaban
HF> logikailag nem jogos az a lepes, amikor azt mondja, hogy "ha Isten letezik,
HF> akkor szuksegkeppen letezik egy olyan elgondolhato dolog, ami nagyobb nala,
bocsanat: nem azt gondolja el, hogy Isten letezik, hanem megallapitja,
hogy Isten eszmeje letezik bennunk.
HF> mivel ugyanaz az Isten, ami letezik is, az nagyobb".  Mibol kovetkezik az,
HF> hogy ami letezik, az nagyobb, mint ami nem letezik?
Isten az abszolut let, tehat ha fogalmilag letezik, akkor valojaban is
leteznie kell.

HF> Hiaba kertelek, hogy szabatos definiciot es levezetest irjal, nem irtal. Ig
y
HF> ezt a bizonyitast nem tudom elfogadni.
Miert nem irok ilyesmit kovetkezik a fentebbiekbol.
4) >> Matematikaban vannak ezeken tul is meg paradoxonok, filozofiai jellegu
>> kerdesek (pl. Gödel-féle eldönthetetlenségi tétel).
HF> A Godel tetel mint a neve is mutatja nem paradoxon, hanem egy tetel.
HF> Ketsegtelenul erdekes es meglepo tetel, de nem paradoxon. Masreszt nem
HF> ertem, hogy miert hoztad fel peldakent, akerdeshez szerintem nincs koze,
HF> akarmilyen jol is hangzik ez a tetel. Mellesleg, tudod, hogy egeszen
HF> pontosan hogy szol a tetel?

A Gödel-tetel valoban nem paradoxon, hanem tetel, viszont ami belole
kovetkezik az már elegge paradox. Ez a tetel (illetve az egyik
megfogalmazasa) azt mondja ki, hogy ha
rendelkezunk egy kelloen nagy elemszamu axiomarendszerrel, akkor ehhez
letezik olyan allitas, amely az elobbi axiomarendszerbol nem
igazolhato, de nem is cafolhato. (Igaz is meg nem is?)


5) >>Ez kisse ov alatti megfogalmazas. Az okoskodassal egybol feltetelezed
>>gondolataim komolytalansagat, helytelenseget.
HF> igen, ezt probalom meg megmutatni.
Nem latom be a sikeresseget. Ha meg azt is hozzavesszuk, hogy a
definiciokkal valo gondolkodas a skolasztikus iranyzatra jellemzo,
akkor Te gondolkodasod is, amennyiben tolem definiciokhoz kotott
ervelest var el elavult.
6) >>Istent mint a fentiekbol lathato nem lehet az Altalad ertett modon
>> definialni.
HF> akkor hogy lehet?
Nagyon nagyon sokfelekeppen, es elfogadhatoan.
HF> nem zavaros itt a gondolkodasod?!!!!!!!!!!!:)
Nemmm!!!!! :)
7) >>Mondhattam volna azt is, hogy a nyelvi valosagon tuli tapasztalat,
>> amit meg lehet probalni nyelvve tenni.
HF> elnezest, de miota erv egy olyan allitolagos tapasztalat, amit nem lehet
HF> nyelvileg megfogalmazni? tessek megfogalmazni valamilyen nyelven, nyelv
HF> nelkul nincs erv es nincs bizonyitas. anelkul csak ures fecseges van.
A nyelvben ezekszerint a jel tokeltesen jeloli a jeloltet?
A nyelv beszel engem?
HF> nem zavaros itt a gondolkodasod?!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
:(
8) >>A teologia is tudomany.
HF> tapasztalati tudomany? vagy leiro tudomany?
Mindketto
HF> math

Udvozlettel
 Sanyi                            mailto: