math irja:
> az elet ertelme, mint objektiv kerdes nyilvanvalo ertelmetlenseg.

Egyaltalan nem nyilvanvalo, mar csak azert sem, mert altalanossagban nem
eldontheto egy kerdesrol, hogy eldontheto-e.

De meg ha az is derulne ki, hogy a valasz az, hogy "nem eldontheto", a
kerdes vizsgalata nem feltetlenul ertelmetlen.

Pl. az aranycsinalas kerdesese nehany szaz evig eldontetlen volt; viszont az
erolkodes lenyegeben megalapozta a modert kemiat a fix-aranyu
vegyithetosegtol kezdve a periodusos rendszerig. Az, hogy a vegen a kerdes
eldolt (kemiai modszerekkel sehogy, de atomfizikai modszerekkel, es dragan
igen) tulajdonkeppen lenyegtelen, a kerdessel valo foglalkozas hasznahoz
kepest.

> szubjektiv szempontbol "az elet ertelme" valamilyen erzesekre vonatkozo
kifejez
> es. arra vonatkozik, hogy mit tartasz nagyon fontosnak.

Ez egyfajta lehetseges ertelmezes, az egyen szemszogebol - amibol egyebkent
nem kovetkezik, hogy eldonthetetlen lenne: lehet, hogy mindenki ugyanazt
tartja fontosnak, csak ezt nem tudja (kifejezni). Ennel sokkal egyszerubb
dolgokkal is igy van: nehany szakemberen kivul senki nem tudja definialni,
mi a penz, de megis (majdnem) mindenkinek kell belole.

Ha peldaul a szomszed kutyajanak az eletenek az ertelmet keresem, akkor vsz.
elobb mondanam azt, hogy "a szomszedomat szorakoztassa", mint azt, hogy mit
tart a kutya fontosnak. Ugyan az ember kulonbozik a kutyatol tobb
szempontbol (pl. kevesebb laba van), nem biztos, hogy elegendo ok arra, hogy
mindent csak az egyen szemszogebol lehetne nezni.

> kepzeld el, hogy a filozofiatol varod el, hogy megmondja, hogy mihez van
kedved
 > ma cisnalni, van-e kedved elmenni a Jozsival moziba, tetszik-e neked a
Marcsi,
 > akarsz-e inni egy sort, vagy enni egy fagyit, vagy hogy matol fogva
marpedig u
> talnod kell a banant.

Ezek ugyan nem filozofiai kerdesek, hanem pszichologiaiak, viszont
tokeletesen vizsgalhatok, es sok esetben meg is valaszolhatok; ezen a
befolyasolhatosagon alapul a teljes modern kereskedelem. De mondjuk ez is
filozofiakent indult, csak azota labrakapott.

Udv,
Jozsi.

> 1 A vilag terben es idoben veges vagy vegtelen?

A "vilag" eseteben a ket dolog egybeesik.

> 2 Vannak e az anyagnak vegso
> epitokovei, azaz van-e legisebb elemi resz, vagy minden veg nelkul tovabb
> oszthato?

Nincsenek "az anyagnak vegso epitokovei", és "veg nelkul tovabb 
oszthato"-sag sincs.

> 3 Van-e mindennek oka, avagy ellenkezoleg, nemely esemenynek
> melyeket az emberek okoznak szabad cselekves az oka?

Nincs "mindennek oka", és "szabad cselekves" sincs. Alternativak kozotti 
valasztas/dontes viszont van. (Ez egy rekurziv jelenseg, mert a 
cselekvest megelozo dontes maga is cselekves, amit egy masik dontes eloz 
meg, ami maga is cselekves, amit ... A fentiek ertelmeben pedig nincs 
"vegso elemi-dontes" es "veg nelkuli" dontes-sorozat sincs.)


Szerintem.

z2

Kedves a.f.!

>Csak most jutok szusszanasnyi levegohoz, de nezzuk. Mit szolsz
>mondjuk a TEK nevezetes negy kerdese kozul az elso haromhoz ilyeten keppen:
>1 A vilag terben es idoben veges vagy vegtelen? 2 Vannak e az anyagnak
vegso
>epitokovei, azaz van-e legisebb elemi resz, vagy minden veg nelkul tovabb
>oszthato? 3 Van-e mindennek oka, avagy ellenkezoleg, nemely esemenynek
>melyeket az emberek okoznak szabad cselekves az oka? En azt allitom, hogy
>Kant ezen kerdesi ertelmesek, es ugyanakkor metafizikai kerdesek. Te mit
>gondolsz errol?

Ezek a kerdesek meglehetosen a'lkerdesek.

Ad 1. A fizika jelenleg annyit tud mondani, hogy a vilag terben veges, noha
hatartalan, idoben pedig volt kezdete. Termeszetesen lehet olyasmin
spekulalni, hogy van a megismerheto vilagon kivul mas vilag, amely azonban
szamunkra megismerhetetlen. Erre a kerdesre ertelmes valasz nem adhato. A
vilag szamunkra nem mas, mint a megismerheto vilag.
Ad 2. Ez is fizikai kerdes. Eddigi tapasztalataink szerint minden anyagi
reszecske tovabb oszthato, csupan eleg nagy energiaval kell ratamadnunk. De
mi van akkor, ha olyan nagy energiat kellene bevetnunk, amely meghaladja az
egesz vilagegyetem energiajat?
Ad 3. Ez is rossz kerdes. A jo kerdes az volna, hogy az embernek nevezett
anyagi struktura kizarolag a kulso hatasok altal meghatarozott modon tud-e
megnyilvanulni, avagy sajat belso strukturaja is jatszhat-e
megnyilvanulasaiban szerepet. Tehat nem az a kerdes, hogy az akarat
szabad-e, hanem az, hogy az ember cselekvese kizarolag a kulso hatasok altal
meghatarozott-e.

Ferenc