Halihó!
> Ma tamatt egy otletem a viz gazdasagos felmelegiteserol.
> Manapsag(javitsatok ki, ha tevedek!) egetnek valamit, ami
> felmelegiti a vizet, majd ezt szallitjak csovokon keresztul a
> radiatorba, illetve a csapba.
A távfűtések általában ott találhatók, ahol egy hőerőmű is van. A
hőerőmű mellékterméke a meleg víz, ha nem hűtik le valahogy, akkor nem
képes működni a körfolyamat. Nyáron ezért hatalmas hűtőtornyokat
használnak, télen elkeringtetik a melegvizes fűtőrendszerekbe. Tiszta
haszon ez az erőműveknek, hiszen nem nekik kell a forró hőz hűtését
elvégezni... :)
> Namarmost, a fold belseje fele a homerseklet csokken. Mi lenne, ha a
> vizet levinnek jo melyre,ott egy nem hoszigetelo csovon keresztul
> keringtetnek egy kicsit, majd ismet feltorne a felszinre egy
> hoszigetelo csoben, amely a felszinre hozza a meleg vizet.
Nagyon mélyre kell fúrni, tulajdonképpen nem is érdemes, mivel a
thermálvizek eléggé kellemes magasságba jönnek fel, ritkán eélg pusztán
néhány száz méterre fúrni. Probléma ezekkel a vizekkel, hogy nagyon
szennyezettek különféle vagyületekkel, ami nem baj tulajdonképpen, ha
fürdőhelyet akarunk készíteni, de fűtés szepontjából hőcserélők is
kellenek és a többi kiegészítő eszköz.
> Gondolom ekkorra mar minden olvasoban felmerult a kerdes, vajon hogy
> fog feljonni a viz, mert le a gravitacio viszi, de felfele is kell
> valahonnan sebesseg. Es ez mondjuk egy motorral nagyon bonyolult lenne.
> Noos a valasz erre a hajszalcsoves jelensegekben keresendo. Ha
> a lefele indulo cso szaja feljebb van par meterrel, mint a
> kivezeto csove, akkor csak egyszer kell vegighajtani a csovet a
> fel-le vezeto palyan.
Minden csőnek van ellenállása a rajta átfolyó folyadék felé, amely a
cső hosszától és átmérőjétől nagyon függ. Ha kellően hosszú a cső, akkor
ilyen gravitációs módszerrel sem jön fel. Azt nem tudom, hogy hol van
itt a hajszálcsövesség, de remélem megmagyarázod... :)
Ellenben a hőtágulás felhozhatja, ha a kávé és teafőzőkben már régóta
hasznát elvet felhasználjuk itt is, csak ez szakaszos üzemet jelent
sajnos.
Ha szivattyúval állítjuk elő a nyomáskülönbséget, akkor csak a cső
veszteségét kell legyőzni... nem nagy veszteség, de nyugodtan
számolhatunk 3-5% veszteséggel, amely 5km fúrás esetén a Te meglátásod
szerint 150-250m magas torony, ahova ugyanúgy fel kell nyomni valahogy a
vizet... igaz, például 20kW teljesítményű szivattyú helyett elég 1kW is,
ami valóban olcsóbb, de mennyibe kerül egy ekkora torony építése? :)
> Szerintem gazdasagosab es kornyezetbaratabb lenne ez a
> megoldas, mint a mostani...
Környezetbarátabb, de mennyibe kerülhet például egy 3-4-5km hosszú
csővezeték helyének a kifúrása? A környezetvédelem harcosai általában
azt felejtik el, hogy minden, amit kifizetnek, az 100% energia. És
jelenleg az energia 95%-a nem környezetbarát módon keletkezik. Tehát
hiába fúrsz le 5km mélyre, ha a fúrásra felhasznált energia teljes
egészében fosszilis forrásból jön... sokat számít a megtérülés ideje...
ha túl nagy idő, akkor a fúrásra felhasznát energiát akár közvetlenül
fűtésre is el lehetett volna használni... :)
--
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 /+36303687792
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.1 -=- http://andromeda.rgstudio.hu
|
