Tisztelt Nagyerdemu Kozonseg !
Kedves Dezso !
A legutobbi megjegyzesed ("Janos egy kukkot sem ertett meg az egeszbol")
arra kesztetett, hogy gondosabban atnezzem azt a ket cikket, ami a halozaton
hozzaferheto.
Az alabbi elemzes remelem mindenki szamara vilagossa teszi, hogy Janos
(Vaskalap) ezuttal mar megertette Dezsot.
1. sz. cikk.
A gravitációs kölcsönhatás mérése fizikai ingával
Szerzok: SARKADI DEZSO, BODONYI LÁSZLÓ
Korrekt merestechnikai ismerteto, bar mindenhol a szerzo altal korlatozottan
ervenyesnek tekintett vonzastorvennyel szamol, nemileg ellentmondasban sajat
teoriajaval. Nem egy jo reklam az uj elmeletnek.
2.sz. cikk.
A GRAVITÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁS VIZSGÁLATA
EGYMÁSSAL ÖSSZEMÉRHETO TÖMEGEK ESETÉN
Szerzok: Sarkadi Dezso, Bodonyi László
Na, itt kezdodnek a bajok. Az elso harom fejezet rendben van, kicsit
terjengos, meg pont az nincs benne szabatosan megmagyarazva ami a
legfontosabb, de a negyedik igen rosszul kezdodik:
(>: az eredeti cikkbol kivagott idezet)
>Az egyszeruség kedvéért tegyük fel, hogy a kísérlet elott a két mintatömeg
pontosan egyenlo nagyságú és azonos >geometriájú gömbhéj, amelyek elvileg
végtelen távolságban vannak. A kölcsönhatás során a két tömeget szorosan
>egymáshoz közelítjük, elvileg ez megteheto úgy, hogy a két tömeg
tömegközéppontja R távolságba kerül. A kezdeti és >végállapothoz tartozó
sajátenergiák a következok lesznek:
>Kezdeti állapot: alfa/2 x (m/2)negyzet + alfa/2 x (m/2)negyzet
= -G(m)negyzet/ 4R (4.2.)
Ez meg jo. Ugye adott a ket gombhej, es ezzel az energiaval lehetne oket
totalisan eldiszpergalni.
>Végállapot: alfa/2 x (m)negyzeten - alfa/2 x (m/2)negyzet- alfa/2 x
(m/2)negyzet = -G(m)negyzet/ 4R (4.3.)
>Mivel a kezdeti- és végállapot gravitációs sajátenergiája megegyezik, arra
a meglepo eredményre jutunk, tisztán >elméleti úton, hogy két azonos
nagyságú és geometriájú tömeg gravitációs csatolási energiája zérus. Ez az
eredmény >összhangban van a gravitációs kísérleteink eredményeivel,
misze-rint azonos nagyságú és geometriájú tömegek között >minimális
gravitációs hatást tapasztaltunk.
Ket hiba van az elgondolasban. Az elso, hogy a 4.3 egyenletbol levont
kovetkeztetes csak a vegtelenbol R tavolsagra kozelites eseten igaz. Ha pld.
csak addig kozelitunk, hogy a get gomb csak erintse egymast, akkor maris nem
egyenlo a ket sajatenergia.
A masik hiba, hogy a szerzo elrontotta az elojeleket. A 4.3 egyenlet
helyesen:
alfa/2 x (m)negyzeten + alfa/2 x (m/2)negyzet+ alfa/2 x (m/2)negyzet
= -3G(m)negyzet/ 4R
(Az elso tag azt az energiat mutatja, ami a ket gombhej vegtelenig valo
szetvalasztasahoz kell, a masodik ketto pedig ugyanaz, mint a 4.2 ben, tehat
a szetdiszpergalashoz szukseges energia.)
Lathato, hogy eszeben sincs megegyezni a kezdeti es vegallapot
"sajatenergiajanak". Sot.
Ebbol pedig egyertelmuen kovetkezik, hogy azonos tomegek eseten is remekul
mukodik a Vaskalapos gravitacios torveny. Szerencsere.
Koszonom a figyelmet, sok pozitiv elojelet kivanva:
Janos
|
Kedves Tudosok,
a tegnapi antiprotonos irasomhoz kiegesziteskent/korrekciokent hozza-
tennek par sort. Irtam:
> Keletkezik peldaul ket proton utkozesenel, de ehhez az kell, hogy
> az egyiknek legalabb 10 Gigaelektronvolt energiaja legyen (sebesseg-
> re leforditva legalabb 0.995 fenysebesseggel menjen).
A kuszobenegia nem 10 GeV hanem csak 6. A proton vagy antiproton nyu-
galmi tomege/energiaja nagyjabol 1 GeV. Ebbol kovetkezik, hogy egy
proton-antiproton par keltesehez minimum 2 GeV energiat kell befek-
tetnunk, es erre a kuszob-energiara a tomegkozepponti rendszerben
lesz szuksegunk. Ehhez az kell, hogy ott - marmint a tomegkozepponti
rendszerben - az egyik proton legalabb 0.866 (gyokharom/ketto) feny-
sebesseggel menjen, a masik pedig ugyanennyivel jojjon az ellenkezo
iranybol. A relativ sebesseg 0.866+0.866=0.990 fenysebesseg.
Vagy energiaban elbeszelve mindezt: minimum 6 GeV (kinetikus) ener-
giara kell gyorsitanunk a protonunkat -- felteve, hogy a masik nagy-
jabol all.
>> Japanok egy 60 emelet magas 30 millo kobmeter terfogatu ballont
>> engedtek fel a felso legkorbe, es a 2500kg-os erzekelo berendezes
>> talalt nehany 100 antiprotont.
Azt hiszem a BESS-98 nevre keresztelt kiserletrol van szo. 458 anti-
protont azonositottak.
>> Milyen reakcioban keletkeznek?
nagy reszuk, talan az osszes(?) kozmikus sugarzasbol keletkezhetett,
reszben a csillagkozi atomokon, kis reszben pedig (ez a meresi zaj)
a legkor atomjain torteno utkozesekkel. De a kiserlet azt is nezne,
hogy vajon van-e ezen tul mashogyan keletkezo antiproton. Egzotikus,
de lehetseges okok kozott szerepel fekete-lyukak parolgasa. Halvany
jel mutat talan ebbe az iranyba, de egyelore se pro se kontra nem
tudhatunk biztosabbat.
udv
kota jozsef
|