Zoli:

> Legyen extrém átméroju, rugalmasan nyújtható abronccsal.
> Legegyszerubb ha közönséges spirálrugó, mely kezdetben laza.
> Relativisztikus ker. sebességnél e rugó már feszes, mert a kerület
> kontrahált. A felhalmozott feszültség folytán nyomóero hat a küllokre.
> Ha a gyorsítást a küllök kihajlása kezdetén beszüntetjük, a kihajlás
> magától folytatódik, s a kerék ekkortól zsugorodik, miközben
> fordulatszáma növekszik. Az anyag koncentrálódása folytán a
> tehetetlenségi nyomaték kisebb lesz.

Nem feledkeztel meg a centrifugalis erorol ? 
Nekem ugy tunik, hogy a logikad szerint egy szabadon forgo bicikli-
kereknel is - minden relativitas nelkul - arra juthatnal, hogy az
abroncs a forgastol befele akarna jonni, nem pedig kifele. Gondold
vegig eloszor relativitas nelkul. Annyira nyulik, hogy ellensulyozza
a centrifugalis erot....maximum arra juthatsz (kerdes, hogy igaz-e?),
hogy a kontrakcio miatt a rugo maskeppen fog megnyulni, de sose 
annyira mesfelekeppen, hogy befele jojjon.

Masik vonat-kerdes:

> Mire alapozhatta, hogy tükörképet lát?

Talan Masa Ikerovnanak matrozbluzben kellene lenni, masnival a copf-
jaban. Vagy Masa integeto kezen foditva all a Pobeda ora. Vagy Masa
nem tud annyira hangosan futtyogni...:)

Udv, kota jozsef

Kedves Miklós!

>>abszolut rideg nem lehet, mert akkor be kéne repedeznie,
>>máskülönben végtelen húzófeszültség ébredne a kontrakciótól.

>ezzel a kontrakcioval szerintem egy kicsit eltevedtel. Szerintem a 
>kontrakcio az mindenre vonatkozik, ugy ertem a teljes referencia 
>terhez relativistikus sebesseggel mozgo koordinata rendszerre
>(vagy terre)....

Több mint 100 éve kitaposott úton járok. Csak ez nincs úgy kivilágítva, 
ahogy kellene. Próbálgatom.

>Nem lehet repedes, mert nem keletkezik belso feszultseg, ugyanis 
>atomi szinten is minden kontrahalodik! 

Rideg forgástestrol van szó.  A belseje alig feszül a kontrakciótól.
A külseje, meg nagyon. Gondolj erre az eltérésre. Mihez is vezet?

>...(latszolag az allo megfigyelo szamara). 
Nem látszat ez. Az ikerparadoxonban sem látszat, mert végül  
kimutatható a korkülönbség. Menetközben a látszat csal.

>van egy jo "kozismert" paradoxon, variaciok a kovetkezo temara: 
>kozel fenysebesseggel beallni a garazsodba az uj ketszer hosszabb 
>limuzinoddal. Befer?
Igen, de megállnia nem szabad. Legyen ezért egy ajtó a kocsi előtt is, 
mely kinyílik amikor a kocsi eleje megérinti.
A vezeto szerint ez történik: a kocsi eleje már ennél az ajtónál volt, 
miközben a kocsi vége még nem ért be a garázsba.  Ahogy megy ki
a garázsból, látja, hogy a hátsó ajtó bezárult, amint a kocsi vége beért.
A kocsinak semmi baja.  A garázsban elhelyezett műszerek
szerint ez a TÉNYÁLLÁS:  bejött egy kocsi, mely épp befért volna a 
garázsba, de elment. S az ajtók tökéletesen egyszerre működtek -
középrol nézve.
A garázs közepén álló megfigyelot viszont megtévesztheti a látszat.
Ő ezt LÁTTA: *Amikor a kocsi eleje elsuhant elottem, észrevettem, 
hogy kisebb sebességgel halad a kijárat felé annál a sebességnél, 
mellyel a kocsi vége befele jött.  Ez a kocsi menetközben változtatta 
a hosszát! *
Ez azonban tényleg látszat, optikai csalódás, melyet az információ- 
terjedés korlátozott sebessége okoz.
Az ajtókat viszont egyszerre látta nyílni. (Bár késve láthatta, de -
azonos késéssel. Tehát nem vitás, hogy egyszerre történt.)
A kocsi valódi hossza lehetett csak ami befért a két ajtó közé.

>Szoval ebbol nekem az a tanulsag, hogy a kontrakciot
>legjobb, ha "latszolagos"-kent probaljuk ertelmezni...

Kár lenne. A relativitáselmélet a valóság viszonylagosságáról szól:
megfigyelői állapottól  függ, hogy mi az aktuális valóság.
Arról ad felvilágosítást, hogy kinek mi mekkora és milyen gyorsan 
változik, stb.  Ennek egyik célja vélhetoen,  hogy az ember ne jöjjön 
zavarba, amikor a természet furcsa szokásaival szembesül.

Zoli

Zoli,

> Értem. Tehát: vagy-vagy. (Jó tudni, hogy a természettörvények 
> bizonyos esetben engedékenyek) 
Nem erted. Felreerted :-)
A termeszettorvenyek soha nem engedekenyek, csak en talalgatok, ha
fogalmam sincs a megoldasrol. 

> Ha tévednék, kérem javítani. Úgy emlékszem, Mizsei Jánostól 
> tudhattam meg itt 2003-ban, hogy szupravezetovel kiválóan lehetne 
> mágnest árnyékolni, vonzás nélkül! Bár nem így fogalmazott, de 
> szerintem erosen erre utalót írt.
Valoban....

> > Ötletek??
> Megnyugtatlak: ez a problema az adott feltetelekkel (vonzas kizarva) nemcsak
> szamodra megoldhatatlan...

 ....es meg is feledkeztem a dologrol. Tehat ha a taszitas nincs kizarva,
akkor a szupravezeto jo elmeleti megoldas. 

Udv.: Janos.