Gyula,

>   Valaki megmagyarazna nekem, hogy miert olyan fontos kerdes, hogy az
> eletet egy szakallas apo teremtette vagy veletlenszeruen jott letre?
Tulajdonkepp nem is olyan fontos.
De ha egyszer majd kiderul a bizonyossag, akkor az emberek egyik fele azt
mondhatja: "na ugye".

Zoltan,
> Vida Zoltannak hivnak, es a Paksi
> Atomeromuben dolgozom mint elemzo
> mernok. Szakteruletem a valoszinusegi
> biztonsagi elemzesek (PSA).
Na, vegre!
Nagyon orulunk egy igazi szakmabeli tenybeli kozleseinek.

> Kerdesekre szivesen valaszolok.
Reszemrol meg vagyok elegedve az atomeromuvekkel, de ha ennyire szakmabeli
vagy, es nem titok, amit kerdezek, akkor az erdekelne, hogy mi a
legsulyosabb eset, ami Pakson elofordulhat ?
Mondjuk, a szandekossagot zarjuk ki, de a legvaloszinutlenebb tevedesek
egymas utanja mekkora katasztrofat okozhatna ? Gondolom, ennek
vegiggondolasa leginkabb a te munkakori kotelesseged, es meg is tetted mar.


Lajos,

> A HIX-ETIKETT-et figyelembeveve meg varok.
Nem kell azert azt az etikettet oly nagyon komolyan venni :-)

> A kerdes: Mennyi a gravitacios eroter megvaltozasanak
>  terjedesi sebessege.
Azt mondjak a szakemberek, hogy megegyezik a fenysebesseggel.

Janos

Kedves Lajos!

>A kerdes: Mennyi a gravitacios eroter megvaltozasanak
>terjedesi sebbessege.
>Bovebben: Adott tavolsagban ket jol meghatarozhato
>tomeg van. A koztuk valo
>tomegvonzas nyilanvalo. Az egyik tomeget elmozditom.
>(Az elmozditas sebessege lenyegtelen). Mennyi ido
>mulva jelenik meg a gravitacios eroter csokkenese, vagy
>novekedese a masik tomegen.

A kerdes ertelmes, es raadasul fontos is. Newton elmelete az abszolut ido
feltetelezesere epult, amelyben a gravitacios vonzastorvenyben az azonnali
tavolhatas ervenyesult. A relativitas elmeletekben (mind a specialis, mind
az altalanos relativitas eseteben) errol mar nem lehet szo, hiszen nincs
abszolut ido. Ehelyett a fenysebessegu kolcsonhatasok  valtak abszolutta,
es itt az elektromagneses, es gravitacios kolcsonhatasokra egyarant
gondolunk. Egyedul a vakuumbeli fenysebesseggel terjedo kolcsonhatasok
mezeje teremt kapcsolatot a kulonbozo targyak, reszecskek kozott, ez a mezo
hatarozza meg a ter, es az ido matematikai szerkezetet, vagyis metrikajat.
Nincs tehat abszolut ter, vagy ido, csak a kolcsonhatasokat kozvetito
eroter, vagy mezo terjedese altal tudunk kovetkezteteseket levonni az ido
mulasara, vagy a targyak tavolsagara vonatkozoan. Ezek a kovetkeztetesek
azonban minden esetben relativak, mindig csak egy bizonyos objektumra
vonatkoztatva birnak jelentessel az objektumhoz rogzitett koordinata
rendszerben. Mas objektumhoz rogzitett koordinata rendszerben masmilyen
modon jelennek meg ugyanazon vilag esemenyei, de ez a kulonbozoseg a
relativitas elmelet koordinata-transzformacioival is kiszamithato.

A kerdesed szempontjabol kulonbseget kell tenni a spec.rel es az alt.rel.
ertelmezese kozott. A spec.rel.-ben a kerdesed helyesen van felteve,
ugyanis itt ertelmezheto a masik tomegen eszlelheto gravitacios eroter
novekedes, amely fenysebesseggel terjed.

Az altalanos reletivitas elmeletben kicsit kormonfontabban kell fogalmazni,
ugyanis itt a testek nem erzekelik a gravitaciot, es semmilyen hatasa nincs
a testekre a gravitacionak. A testek tomege (vagy altalanosabban az
energiaja (E=mc^2)) ugyanis csupan a teridot modositja, es a teridoben
viszont a lokalitas elve ervenyes. Vagyis lokalisan mindenutt ugyanolyan a
terido, es a tomegek terido deformalo hatasa csupan globalisan ervenyesul
eppen azaltal, hogy a tomegek kis mertekben modositjak a terido metrikajat.
(Termeszetesen a metrika valtozasa szinten fenysebessegu, es a nagyobb
merteku valtozasokat nevezzuk gravitacios hullamoknak.) Peldaul a holdon
nem a reank hato kisebb gravitacio miatt erezzuk magunkat konnyebbnek,
hanem mert a hold kisebb gyorsulassal nyeli el a teridot, igy a hold kisebb
gyorsulassal nyomja a talpunkat (ha eppen allunk rajta).  Tehat a
gravitacio, es gyorsulas Newton ota ismert ekvivalenciaja az alt.rel.-ben
olyan matematikai felodasra talalt, amelyben csak gyorsulas van, de
gravitacios erohatas nincs. Ezt a kormonfont fogalmazast azonban nagyon
nehez kovetkezetesen alkalmazni, es a fizikusok, illetve a tankonyvek is
eloszeretettel hasznaljak a hagyomanyosabb megfogalmazasokat, es fogalmakat
az alt.rel. keretein belul is. A csillagaszoknak is egyszerubb egy adott
egitesthez rogzitett koordinata rendszerben dolgozni, mintsem figyelembe
vegyek, hogy eppen a vonatkoztatasi testuk valojaban allandoan nyeli, es
deformalja a teridot. Szerencsere ez a deformacio eleg kismerteku ahhoz,
hogy ezt megtehessek. Ellenkezo esetben nagy bajban lennenk, mivel az
alt.rel. szerinti allandoan valtozo teridoben nem tudnank kijelolni egy
hosszabb tavon is hasznalhato koordinatarendszert.

Udv: Takacs Feri