1. |
Kis aletimologia (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
2. |
szo"lo" vagy szo~llo" (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
3. |
Ezust, arany, gyemant (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
4. |
Re[2]: Kotojeles vezetknev (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Kis aletimologia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Üdv néktek!
Látom, sikerült egy cseppnyi életet lehelni a listába a "Post lectem"
témájú levelemmel (mellesleg aggódom a téma helyes latinsága miatt,
valaki nyugtasson meg! :)).
Egy kis játékra invitállak Benneteket.
Ma ebédnél került elő a "permetez" szó, amiről nekem azonnal a
francia "permettez" (="engedje meg") ige jutott eszembe. A gondolatlánc
azonnal beindult, s a következő eredményre jutottam:
1. A franciák vették át ezt a szót a magyarból. Ugyanis régen, ha
valakit felhatalmaztak hivatalos ügyben valamire, az illetőt általában
ellátták valamilyen írásos, pecsétes vagy hasonló formájú engedéllyel.
Ennek egy egyedi formája dívott a magyar származású Chanel márkinő
udvarában, akinek vidékszerte ismert volt a parfümje, amelynek
összetételét természetesen titokban tartották. Aki viszont a márkinő
parfümjétől illatozva kért valamit a szomszéd uraságoktól, rendszerint
megkapta, mivel ez jele volt annak, hogy Mme Chanel megbízásából
jár ott. Aki tehát szeretett volna ilyen formában engedélyt kérni
a márkinőtől, "Madame, permetezz" formában fordult feléje, magyarul
(a márkinő szerette, ha felmenői nyelvén szólnak hozzá). A mondás
elterjedt, a mássalhangzók az idők folyamán kissé módosultak, de
világosan felfedezhető a "permetezz -> permetezz-moi -> permettez-moi"
alakváltozási minta. :))
2. A magyarok vették át ezt a szót a franciáktól. Hazánkban először
a Franciaországot megjárt főméltóságok hoztak pumpás szórófejes
parfümöt. Mikor kérdezték őket, mi is az, csak arra emlékeztek,
hogy a legújabb márkák megjelenésekor az előkelő hölgyek
"Permettez, permettez-moi" (ejtsd: /permeté/, elnézést azoktól, akik
IPA-jelölésekhez szoktak :)) szavak kíséretében kapták ki egymás
kezéből az illatüvegcsét. Természetesnek tűnt hát, hogy a parfüm
nem más, mint olyasvalami, ami "permeté" szavak kimondására készteti
a tulajdonosát, azaz ezzel "permetézni" lehet. Hogy mikor vált az
/é/ hang /e/-vé, ennek pontos dátuma bizonytalan, mindenesetre
Gondoly Gergely 1830-as, "A Franczia udvar" című leírásában még így
olvasható: "a cziczomát bevégezvén a kisasszonyokat meg is permetézték".
:))
Ha bármelyőtöknek akad hasonló áletimológiai okfejtése, kérem, ne
tartsa vissza magát, ossza meg velünk (ugye nemcsak én szeretném...)!
Én pedig emellett azt remélem, a felém repülő kövek is mind szivacsból
vannak...
Attila
|
+ - | szo"lo" vagy szo~llo" (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nekem ugy tunik, hogy a szo"lo" szo valamilyen regi akademiai
eliras kovetkezmenye, mert szinte senki nem igy mondja (legalabbis
a szolosgazdak kozott; mert aki az iskolaban tanulta, az lehet, hogy
igy mondja, mint Kadar az uTJa-t mondta), masreszt nehany
kivetellel az osszes ebbol kepzett nev Szo~llo"si (189-et listaz
a Matav Budapesten), nem pedig Szo"lo"si (9 Bp-en).
Ez majdnem olyan, mintha a nevem toveben levo madarat ho'lo'-nak
(havas paci ;-)) kellene irni.
Szoval, mi tortent a szegeny szo"lo"-vel, es hogy lehetne ravenni az
Akademiat, hogy ismerje el az elirast. Na jo, ez csak vicc. Felig. ;-)
Jozsi
|
+ - | Ezust, arany, gyemant (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A fenti szavak a lakodalom jelzői is lehetnek, az ezüst 25, az
arany 50 éves házassági évfordulót jelöl.
Ilyen logika alapján a gyémánt 75 éveset jelölhetne, de így elég
elenyesző azok száma, akik megérik. Biztos, hogy a gyémántlakodalom
a 75 éves házassági évfordulót jelenti?
Továbbá, mi ezen kifejezések eredete? Az biztos, hogy nem magyar
specialitásról van szó, mivel az általam ismert idegen nyelvekre
az aranylakodalom és társai szószerint fordítandók.
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.
|
+ - | Re[2]: Kotojeles vezetknev (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0188-ban írta Racsko' Tama's >:
>A magyar anyakönyvezési elveknek megfelően a kettős vezetéknevek
>kötőjeles írása a szabályos (vö. Magyar helyesírás szabályai 11.
>kiad. 158. pont), tehát ebből nem lehet az illető szűkebb pátriájára
>következtetni.
Ez így igaz. Az viszont tény, hogy névváltoztatási kérelmek esetén egy jó
ideig élből elutasították a kötőjeles neveket. (Ez ugyanolyan marhaság
volt, mint az a régebbi fővárosi szabályozás, hogy az utcanevekből törölni
kell a számnévi elemeket; így lett pl. a Három Dob utcából később Dob utca,
noha a Három Dobhoz címzett vendéglátó-ipari egységről kapta a nevét.)
Üdv: Attila
|
|