On Monday 05 July 2004 14:24, Nemes Marcus wrote:
> : Egyebkent a franciak a gurulos TGV-juket egeszen 517 km/h-ig
> : tulhajtottak egy rekordkiserletben es arra jutottak, hogy igeny
[snipp]
> Amirol nem szol a fama: a TGV halozat egy specialisan kivalasztott es
> elokeszitett szakaszan (egyenes palya + semmi valto + tuningolt sinek +
> felsovezetek) folyt a kiserlet, hogy milyen to:ko:s a TGV. Tovabba, ha
> megnezed a filmet, az aramszedo es a vezetek nem igazan erintkezik,
> vegig villamos ivet huz a vonat (eljen a hatasfok es az elektroerozio).
> Ha jol emlekszem, szinten problema volt, hogy a menetszel folkapta a
> toltes koveit es dobalodzott veluk...
Sot, a vonatot is modositottak (leroviditettek, aerodinamikai
valtoztatasokat eszkozoltek, modositottak a motor attetelezeset stb stb
mint az reszletesen olvashato itt:
http://mercurio.iet.unipi.it/tgv/rec-intro.html)
De hat egy 30-40 eves koncepciorol beszelunk (az otlet, aerodinamika,
jelzorendszer ~40, az elektromos meghajtas ~30) amely 23 eve uzemben van.
Csoda hogy az uj hiperszuper technologiak megverik? :-)
> elojelzesi tavolsagokra, stb.). Ezen tul, ha az ICE-n lenne is
> biztonsagi ov, a vas-vas kapcsolat miatt nagy lassulasra szinten nem
> lenne kepes.
Tenyleg nezz el az emlitett oldalra, a kutatas reszben megtalalod a
magneses indukcios fekezesrol szolo kiserleteket amely nem veszi igenybe a
kerek-sin rendszert a lassitashoz. A minap irtad hogy 1.5%ot tud maszni:
ugyanott megtalalod hogy a kovetkezo generacio 4%os emelkedon is el tud
indulni (lenduletbol vegigmenni mar most is tud akar 3.5%on is, ilyeneket
tartalmaznak a jelenlegi vonalak szemben a standard vasut 0.8%aval, nem is
tudta kihuzni a dizelmozdony mikor bennragadt a legvezetekekre fagyott jeg
miatt).
Szoval ez egy oregedo rendszer, amelynek azert megvannak meg ma is a maga
jo pontjai...
--
Udv, Sandor
|
Sziasztok,
En megprobaltam, de nagyon gyengen sikerult. Talan kiindulopontnak
jo. Mennyi energia is kell kulonbozo kozlekedesi modokhoz? Sok
kulonbozo forrasbol szedtem ossze, igy nem igazan lenne szabad
egymas melle rakni, de nem talaltam jobbat:
TGV, ICE3 es ehhez hasonlok: kb. 6 kWh/utas/100 km.
Repulo: kb. 20 kWh/utas/100 km.
Lassu szemelyvonat: kb. 30 kWh/utas/100 km.
A dologban az a felrevezeto, hogy a TGV/ICE3 eseten *NINCS BENNE*
az energia eloallitas, szallitas hatasfoka. Azaz az energia a
motorok altal felvett (elektromos) energia. A repulonel a kanonikus
2 l/utas/100km adatot probaltam konvertalni. Lassu szemlyvonatnal
egy 1600 BTU/utas/merfold erteket szamoltam at. Ez nem biztos, hogy
tartalmazza az 'egyeb' vesztesegeket (eromu, szallitas, stb.). Viszont
surun megallo vonatra vonatkozik (gondolom visszataplalas nelkul).
Ha jol ertem, ez az ertek lemehet harmadara (10 kWh/utas/100 km kore).
Autot is lehet becsulni, csak kerdes hanyan ulnek benne. Ha 4-en,
akkor kb. annyi, mint repulo. Ha egyedul valaki, akkor sokkal rosszabb.
Meg milyen auto, persze. Nemet barom egyedul a nemet autopalyan
egy Porsche SUV-ben (Cayenne) 250 km/h sebessegnel, allando gyorsitas,
lassitas uzemmodban szerintem verhetetlen. Varosban meg turheto
(15 mile/gallon), hogy 250-nel mit eszik, azt valamiert nem publikaljak...
Tovabbi trukk, hogy a repulo maximalis utasszamra szamol, a TGV/ICE
ugyszinten, mig a szemelyvonat mintha valos kihasznaltsagot venne
figyelembe.
Kovetkeztetest nem vonok le, annyire gyenge adatok. De hatha valaki
leemel a polcrol egy korrekt tanulmanyt, amiben a helyes szamok
szerepelnek.
---
Ja, igen. Hulyeseget beszeltem. Kozegellenallas negyzetes a sebesseggel,
szukseges teljesitmeny kobos, igy energiaigeny/tavolsag ismet negyzetes.
Ha minden idealis. Ha nem, akkor mindket iranyban elter a negyzetestol,
sebesseg fuggvenyeben. De az nem feltetlenul hulyeseg, hogy a TGV/ICE
kb. 10-szer annyit kell fogyasszon 300 km/h felett, mint egy hasonloan
korszeru vonat fogyasztana 100 km/h korul. Megis *ez* miert jo? Foleg,
hogy csokkenti a sinhalozat kapacitasat (kevesebb tetu lassu tehervonat
jarhat a sinen), ami tovabb noveli a szennyezest.
---
Tengerek: en ugy tudtam (es lehet, hogy rosszul), hogy a tenger minden
problema nelkul fel tudja (kerdes meddig) szivni a CO2-t, amit termelunk.
Csak ido, amig odaer. Rosszul tudom? Ja, es nem 'feloldja' (amit a
meszvazasok nagyon rosszul vennenek), hanem biomassza lesz belole, azaz
beepitik az elolenyek a szenet.
Mit tudok rosszul?
Gyula
|
