E-mail Marketing is one of the most effective and inexpensive ways to
promote your products and services.

We offer a complete E-mail Marketing solution with quality service and
the lowest prices. The result is that you will enjoy more success.

1. Targeted E-mail Addresses 

We can supply targeted e-mail addresses according to your requirements,
which are compiled only on your order, such as region / country / field / 
occupation / Domain Name etc. We will customize your customer e-mail
addresses.

* We have millions of e-mail addresses in a wide variety of categories.

2. Targeted Mailing  

If you are worried about any complications or consequences with sending 
out targeted e-mails, or want to avoid the work of sending out targeted 
e-mails. We will do it for you! We will send your e-mail message to your 
targeted customers.

* We can Bullet Proof your Web Site.

We also offer a wide variety of e-mail marketing software. For more
details, you can refer to our web site: http://www.lead-host.com

Our services will help you get more business opportunities.


Regards!

Mrs Caroline
Customer Services
www.lead-host.com

E-mail Marketing, at Great Fees.

************************************************************************
Receiving this email because you registered to receive special 
offers from one of our partners. If you would prefer not to receive
future e-mail, Click here: www.unsubscribe-mail.com?client=19
************************************************************************

> Csakugyan így használják? A városok nevénél azt hiszem, nincs
> logika, Pestre megy az ember, de Debrecenbe, Pesten él, de
> Debrecenben, és így tovább. De földrészeknél, nagyobb szigeteknél
> nem inkább a témánál feltüntetett ragok a szokásosak? Rögzítve van
> valahol, mikor melyik?

  Földrészeknél csak a -ba, -be és -ban, -ben rag a helyes, szigeteknél
azonban inkább rájuk megyünk és rajtuk vagyunk. Elővettem a Föld
legnagyobb szigeteinek listáját, a következő neveket csakis -ra, -re
és -on, -en, -ön, -n raggal használnám: Grönland, Borneó, Madagaszkár,
Szumátra, Honsu, Celebesz, Jáva, Luzon, Izland, Newfoundland,
Mindanao, Szahalin, Hispaniola, Hokkaidó, Tasmania, Novaja Zemlja,
Marajó, és mindazok, amik -sziget utótaggal végződnek -- ellenben
inkább a -ban, -ben és -ba, -be ragot adnám Új-Guinea és Kuba nevének,
mert ezekről inkább az ország, mint a természetföldrajzi képződmény
jut az ember eszébe.

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
Forditsd meg ezt az emailt! A hatlapjara meg erdekesebb dolgok vannak irva!

Kedves Albin!

HIX NYELV #449, >:

> Most hallottam a rádión egy interjút egy fiatal régésszel, aki SziciliáRA
> szeretne menni és ezt-azt tanulmányozni SziciliáN.

  Szigetek esetén külviszonyragokat -- tehát "-ra/re, -(o/e/ö)n, -tól/től" -- 
használunk, vö. Grönlandon, Guamon, Mallorcán, Spitzbergákon, Srí Lankán.

  (Viszont nekem a "rádión" furcsa, én ezt csak úgy tudom mondani, hogy 
"rádióban".)


> A városok nevénél azt hiszem, nincs logika, Pestre megy az ember, de
> Debrecenbe, Pesten él, de Debrecenben, és így tovább. 

  Bár valóban nem lehet pontosan megjósolni, de egy megközelítést adtam a 14. 
számban (abban ugyan tételesen nem szerepelknek a szigetek). Remélem nem 
róttok meg, ha megismétlem:

Belviszonyt kifejező ragokat (-ban/ben, -ba/be, -ból/ból) használunk:
- kontinensek, országok (kivéve: "Magyarország"), megyék és régiók nevénél, 
- külföldi városneveknél (vö. "Bécsben" : "Pécsen"), 
- a magyar városneveknél, ha azok a "-j, -m, -n, -ny, -i", valamint 
  gyakran az "-l, -ly, -r" hangok egyikére végződnek, vagy összetett 
  szavak és az utolsó elemük "-szombat" vagy "-falu".

Külviszonyt kifejező ragokat "-(o/e/ö)n, -ra/re, -tól/tól" használunk a 
maradék esetekben, azaz [főként] ha magyar városnévről van szó, de nem a 
fenti végződések egyikére végződik.

Azonban természetesen vannak kivételek, melyeket "meg kell tanulni", pl. 
"Pusztaszeren" de "*Egerben", "Hajdúszoboszlón" de "*Nagykállóban".

A napokban olvastam egy XIX. sz-i idezetben a peldanykep szot
peldakep ertelemben.
Az en nyelvhasznalatomban a pelda es a peldany jelentese mar
elegge elkulonul:
a peldanyt hasznalom targyakra, elolenyekre egyed jelentessel;
a peldat pedig elvont fogalmakra, pl. szamtan pelda, peldaszeru
viselkedes.
Van-e valoban ilyen kulonbseg a ket szo kozott?
Es mennyi az atfedes a minta szoval?

Gabor