Kedves Jani!
> SACD iro nem letezik. :-(
De igen! Sajat szememmel lattam/hallottam, Ray Kimber-et (Meitner)
ami akkor (2004 dec) meg nem volt kereskedelmi forgalomban.
Ha letezne, minimum foto lenne rola a neten!
"Lehetseges, hogy nem is hozzak forgalomba, csak Sony es nehany
kivalasztott kap belole... ugyanis nem draga (ha jol emlekszem,
~2000$),"
Ezzel megint lebukattad magad. A mejtner "6" tizezer dollar/db...
"Megkockaztatom, hogy a legjobb
digitalis jelforras a DSD harddrive-on kivul,"
Megkockaztatom, hogy a harddrive az EGYETLEN dolog, amire dsd
mastering keszitheto.
"Ja, persze, a Sony nem szeretne a SACD iras privilegiumat kiosztani
mindenkinek..."
Ezert NEM letezik. Ha lenne, mar ugy kilopak volna toluk, mint Lucastol
a Star Warsok frissebb reszeit.
udv,
Alfonz
|
Marcus,
Az alapallapot, hogy keszulekek hangzasai kozt nem tudsz kulonbseget
tenni, es vagy tetszik amit hallasz, vagy nem, minden korulmenytol
fuggetlenul. Ha mind gyengebb minosegu, mind jobb hangu
keszulekekbol is egyforman szereted a zenet, akkor azt tanacsolom,
ne is bankodj e miatt. A legtobb ember, akinek "arany fule" van,
(azok kozul akiket ismerek) sokat szenved, hogy elvezni tudja a
zenet. Ha egy picike reszlet nem stimmel a hangzasban, maris az
vonja magara a figyelmuket, es keptelenek a zenere figyelni. Az
egyetlen tanacs, amit e teren adni tudok, hogy hallgass elo zenet,
es kozben, ha az nem ragad magaval, figyeld meg a hangszerek
hangjat, hangzasat. Amelyik berendezes hangja ehhez jobban hasonlit,
az jobb keszulek, mint amelyike kevesbe. Az arak ezt durvan
tukrozik, de van ra nagyon szep szamu kivetel.
Nagyon orulok, hogy magyarazattal szolgaltal sok jelensegre. Ugy
tunik, ezert erdemes a kondenzatorokat csillapitani, ill. a jobb
minosegu kondenzatorok mibenlete valoszinuleg kapcsolatban van
azzal, hogy mennyire stabilan tartjak a kapacitanciajukat.
Meg ha a 3 legalso bit-ben jelentkzenek problemak, mar az is
szamottevo gondot okoz alacsony jelszint eseten; pl egy szimfonikus
koncert halk passzazsainal ez mar jelentosse valik, a hangos
reszleteknel pedig mint egy ercesseg jelentkezhet. Az emberi hallas
a "nem termeszetes" jelekre nagyon erzekeny, es meg muszerek szamara
szinte jelentektelen jelszint is erosen befolyasolhatja a hangkeprol
alakitott velemenyt.
Regebben olvastam egy erdekes irast a rezonancia hatasairol: a
hangfalak altal keltett hanghullamok kis mertekben mozgatjak a
kabeleket, es azok mozgasai igaz, hogy az egyes kabelekben igen
piciny aramokat indukalnak, de ezek osszeadodnak, es a hallhato
tartomanyba kuszik fel az indukalt zaj. Maguk a keszulekek is (CD
jatszo doboza, erosito doboza, stb) valamilyen frekvencian /
frekvenciakon rezonalnak. Ezert lehet az, hogy a dobozuk
csillapitasaval, kulonfele labakkal valtozik a hangkep. Es ezert van
az is, hogy bizonyos labak bizonyos keszulekek eseteben csodakat
muvelnek, mas keszulekeknel pedig semmi hatasuk.
Kabelekrol: nem lehet oket objektiven, azaz izolaltan megitelni,
mert rendszerfuggo a hangjuk. Mashogy kell egy erositot megepiteni,
hogy ezusttel szoljon jobban, vagy rez kabelekkel. Az ezustben
potencialisan tobb a lehetoseg, mivel kisebb az ellenallasa, es nem
magnesezheto. A rez sokkal konnyebb megoldas, mivel konnyu
bejaratni. Az ezustot nagyon nehez bejeratni, alt. 200 ora kell
hozza, illetve legalabb 10 orat kell hagyni, hogy a csatlakozas
osszeerjen, es a hajlitgatasok okozta "sokkbol" regeneralodjon a
kabel, miutan beraktuk a lancba. A rez sokkal engedekenyebb, miutan
bedugtuk az uj rez IC-t, fel oran belul mar nagyjabol ugy fog
szolni, mint akar a kovetkezo heten. Az ezust kabel masnap mar
gyokeresen mashogy fog szolni, mint amikor bedugjuk, ezert oket nem
lehet gyors AB tesztekkel megitelni, mert erdesen, es vekonyan
fognak szolni. Mind rezbol, mind ezustbol lehet nagyon jo kabelt
kesziteni; rezbol konnyebb testesen szolot, ezustbol pedig
harmoniagazdag hangot kihozni. Raadasul a rez sokkal elnezobb a lanc
tobbi tagja irant, es hajlamos csillapitani az erdes, eles hangu
tagokat. (Talan a nagyobb ellenallasa miatt?)
Mindenkinek jo zenehallgatast es "tuningolast"!
Janos
|
