Libia: visszaemlekezes 11 ev tavlatabol
(5. resz)
Az elozoeken tul meg ket romai vonatkozasu teruletrol szolnek. Az
egyik Girza romvarosa a Zamzam es a Girza vadi (vadi = a
Szaharaban elofordulo idoszakos vizfolyasok altal vagott
folyomeder) talalkozasanal, Miszuratatol legvonalban kb. 160
km-re delre a 31. szelessegi fokon. Girza a Romai Birodalom deli
hatarvonalanak (Limes Tripolitanus) egyik eroditett varosa volt.
A Birodalom deli vedelmi politikaja egeszen a Leptisnel mar
emlitett Septimius Severus csaszar idejeig csak a tengerparti,
lakott teruletek vedelmere terjedt ki. A vedelem fenntartasat a
sivatagban elo es jelentos katonai erot kepviselo torzsek ellen
vezetett idoszakos hadjaratokkal kivantak megoldani. A II. szazad
vegen azonban ezek a torzsek tobb tamadast inteztek a tengerparti
varosok ellen, ezert Severus a vedelmi strategia radikalis
atalakitasat hatarozta el. Kezdemenyezesere egy harom zonabol
allo statikus vedelmi vonalat hoztak letre. Az elso zonaba a
30-31. szelessegi koron fekvo katonai eroditmenyek tartoztak.
Ezek mogott, a masodik zonaban telepultek a Girzahoz hasonlo
eroditett varosok. Lakoi a romai hadseregben kiszolgalt katonak
(limitanei) kozul kerultek ki, akiknek az allam adomentes
foldeket, rabszolgakat es haziallatokat adott annak fejeben, hogy
kulso tamadas elleneben sajat maguk vedik meg lakohelyuket. Ily
modon ezek a veteranok katonaskodo farmerekke valtak. A vedelmi
rendszer harmadik zonajaban huzodtak a varosokat osszekoto
katonai strategiai utak, melyek lehetove tettek a nagyobb
hadmuveletek megszervezeset es vegrehajtasat, amennyiben az
ellenseg attori az elso es masodik vedvonalat.
Girzat ottletemkor csak folduton lehetett elerni. Azota egy
aszfaltutat epitettek a romteruletig. A romvaros epuletei es
temetoje szemleletesen mutatja az eletformat, amelyet a
foldmuveles es az allando fenyegetettseg a lakokra kenyszeritett.
A lakoepuletek tulajdonkeppen sima, disztelen, felkapaszkodasra
alkalmatlan falakkal eroditett nagymeretu kozossegi es gazdasagi
epuletek. A vedofalaknak meg sarkait is lekerekitettek, hogy
megbontasukat nehezitsek. Az epuletnek ablakai nincsenek, fenyt
az udvar felol kap, bejarata egy szuk es alacsony nyilas, amelyet
egyetlen nagy kovel gyorsan el lehetett zarni. Tamadas eseten a
lakossag bemenekult az epuletbe, elzarta a bejaratot es kivarta,
amig a tamadok elvonultak. A sivatagi torzsek a varostrom
fogasait nem ismertek, ezert az eroditett epuletekben sok kart
nem tudtak tenni.
A lakoepuletek sivarsagaval es vegletes egyszerusegevel szemben a
temeto diszes, faragott oszlopokkal ekesitett mauzoleumokbol all
(a szakirodalom templom-tipus siremlekeknek hivja ezeket). A
temeto a vedett teruleten kivul, a varos mellett helyezkedik el.
Mivel a tamadok szamara ertektelen volt, itt lehetett az
epiteszet muveszi oldalaval es az elhunytak emlekenek
megorokitesevel is foglalkozni.
Az egesz romvaros viszonylag jo allapotban maradt fenn.
Eredetileg 30 kisebb-nagyobb epuletbol allott. A temeto es a
nagyobb erodok maradvanyai ma is elvezheto latvanyt nyujtanak es
az egesz varos azon romteruletek koze tartozik, amelyek erzelmi
hatast is kepesek a latogatobol kivaltani. A lakoepuletek es a
temeto kozotti epiteszeti ellentmondas, amelynel szemleletesebben
semmi sem fejezi ki a hajdan itt elo emberek eletkorulmenyei es
gondolatvilaga kozotti kulonbseget, mindez beleillesztve a
maganyos, csendes sivatagi kornyezetbe valoban felejthetetlen es
megrendito hatast gyakorol a latogatora. Csak remelni tudom, hogy
az aszfaltut kiepitesevel es a latogatok szamanak varhato
novekedesevel ez a hatas nem vesz el.
Tripolitaniaban a templom-tipusu siremlekek mellet tobb helyen
talalhatok obeliszk-tipusuak is. Harom peldanyukra egy Tripoliban
vasarolt kepeslap alapjan elindulva talaltam ra Beni Validtol
keletre 30-km-re a Mardum-vadinal. Ezek karcsu, diszitett, felso
vegukon obeliszkszeruen elkeskenyedo siremlekek. A Beni Validnal
lathato peldanyok (sajnos az egyik mar epitokoveire szetomolva a
foldon fekszik) kulonos latvanyt nyujtanak, amint tuszeru
karcsusagukkal kiemelkednek a sik tajbol.
Az elozo reszekben felsorolt es a tobbi, altalam sajnos meg nem
latogatott romai kori romvaros, epuletmaradvany es siremlek mind
annak bizonyiteka, hogy bar Tripolitania sem geografiai, sem
politikai ertelemben nem tartozott a Romai Birodalom centralis
teruletei koze, azert nem volt egy kihalt, elettelen, barbar
pusztasag. A telepulesek eloszlasa meg ma is az okori mintat
koveti: nagy varosok a muvelheto tengerparton es kisebb
telepulesek az egyre szigorodo korulmenyeket nyujto felsivatagi,
sivatagi teruleteken.
folyt. kov...
|
