1. |
Re: Messe (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: szokincs pelda (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
3. |
RE: Messe; Szog (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Messe (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Károly!
hix.nyelv #480, >:
> Az emlék a szeg/szög általában/matematikában megkülönböztetése volt. Ezt a
> megkülönböztetést a nyelvújítás idejében éppen egy szegedi
> matematikus-matematika tanár javasolta és a saját műveiben vezette be.
Hát nem tudom, a két probléma szerintem nem ekvivalens. Számomra csak a
"szög" változat létezik minden használatban. Persze felismerem a "szeg"-
et is, de az számomra 'idegen szó'. Így a fenti megkülönböztetés az én
nyelvhasználatomban nem létezik (nem létezhet).
Úgy vélem, az "ë" ~ "ö" kettős alakok nemigen keverednek az egyének
nyelvhasználatában (talán a "fël-" ~ "föl-" igekötőt leszámítva), az
úzust leginkább a regionális köznyelv determinálja. Emiatt magam úgy
gondolom, hogy az idézted szegedi matematikus is "szög"-et vert a falba,
nem "szeg"-et.
Ezzel szemben egyes peremnyelvjárásokat leszámítva, nem hiszem, hogy a
mai magyar nyelvben élő lenne a "messe" 'metssze'-szerű felszólítómód. Ha
valóban használatos ez az alak a matematikában, akkor nem tartom
valószínűnek, hogy a fentihez hasonló mesterséges precízkedés hozta volna
létre, az egyetlen reálisnak tetsző magyarázat a hagyományőrzés.
|
+ - | Re: szokincs pelda (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Elek!
hix.nyelv #480, >:
> Egy friss pelda a felreertesre es a pontatlansagra.
Én úgy vélem, a felvázoltad szituáció nem a nyelvi félreértésre és
pontatlanságra példa, hanem egy olyan családra, melynek tagjai a
legcsekélyebb dolgon is hajba kapnak :-).
Az emberi kommunikáció két irányú folyamat: nemcsak a beszélőnek van
felelőssége a pontos fogalmazás terén, de a hallgatót is terheli az a
kötelesség, hogy a lehető legadekvátabb módon dekódolja az üzenetet.
A magam részéről, ha bent ülök valakivel egy szobában, és az illető
közli, hogy "a kertben megint itt macska", miközben én tudom, hogy erről
az illetőnek nincs közvetlen tapasztalása, akkor én ezt nem egy biztos
tény közlésének, hanem az ő véleményének fogom fel. Ehhez a véleményhez
nekem kell egy valószínűségi értéket rendelnem, és ha ezt túlértékeltem,
akkor ez az én "hibám" is.
> szerintetek mi lenne a helyes kifejezes annak erzekeltetesere, hogy valami
> "lehet, hogy ott van, de fizikailag nem erzekelheto"
A felvilágosodás korában, különösen francia szerzők megpróbálkoztak a
filozófiai nyelv megalkotásával, amely pontos, félreérthetetlen
közléseket tett volna lehetővé. Ezt nem sikerült nekik létrehozni, de ha
létre is jött volna, a köznyelvben a használata nemigen lenne elvárható;
elvégre nem gépek vagyunk, se nem 24-órás filozopterek...
Aki úgy gondolja, hogy állítása bizonytalan, az nyugodtan élhet azzal a
megfogalmazással, amit fent hoztál, olyan formában, ahogy fent hoztad.
Aki azonban biztos az ítéletében, az mindenképpen egyértelmű, kategorikus
kijelentésekkel fog élni, és ettől nemis igen lehet eltéríteni, csakúgy
mint a mamát a példázatodban. Pedig a példézatbeli család is
megállapodhatott volna egy fentihez hasonló formulában.
Egyébként a török nyelvekben (és hatásukra a bulgárban és egyes
finnugor nyelvekben) van ún. szemtanúsági mód. Ez azt fejezi ki, hogy a
beszélő nem volt jelen, közvetlenül nem látta, más elbeszéléséből
értesült (stb.) arról, amit elmond. Magyarul erre szolgál az "azt
mondják" fordulat. De a felvetetted esetben ez sem jelentene megoldást,
mert a mama a saját múltbeli tapasztalatai alapján vonta le a macska
jelenlétére vonatkozó megállapítását: ez számára a közvetlen
tapasztalással egyenértékű, tehát itt nem szemtanúsági módot használt
volna.
A szituáció tehát nem nyelvi, hanem gnoszeológiai probléma.
|
+ - | RE: Messe; Szog (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tamás!
Köszönöm a részletes magyarázatot!
> [messe metssze helyett]
> Lokális (azaz rám vonatkozó) informióhiány miatt nem tudom, hogy
> az átalánosításod megállja-e a helyét, vagyis az hogy csak a
> geometriában és ott [szinte] kizárólag.
Nekem is csak (már két) évtizedes emlékeim vannak e vonatkozásban.
Nem is "lokális" szintű emlékek, hanem feladatgyűjteményekből
eredeztethetők. Azok is persze szerző(k)höz köthetők, talán korai
(késői...) is volt az általánosítás, de nem "helyi" megfigyelés, nem
tanárra jellemző.
Igen, nyilván a "messe" alak specializálódott, még az sincs kizárva,
hogy a Hajba Károly említette "szöges" módon személyre "verhető".
Érdekes a szegedi történet, annál is inkább, mert a szöget - mint
kötölemet - én is minden összetételben inkább _szög_ként használom,
eszembe sem jutott "Szögedhez" kötni :), ellenkezőleg, a _szeg_et
érzem valahogy tájnyelvinek, meglehet, tévesen. Az viszont nem
kérdés, hogy a matematikában csak szög lehet a derék~! :)
Messe - mise / vásár
> "Ite, _missa_ est [concio]" 'Menjetek, _el van küldve_ [a gyülekezet]
- a régi egyházi latinségban nemcsak 'mise', hanem 'búcsú' jelentése is
> volt. Ez a 'búcsú' pedig már a magyarban sem csak egy szent
> tiszteletére rendezett egyházi ünnepet jelent, hanem 'rusztikus
> népünnepély; falusi vurstli; kirakodóvásár'-t is.
Nyilván innen továbbgördítve jön a "(mezőgazdasági, [szak]ipari)
vásár", "kiállítás". Érdekességképpen van egy harmadik jelentése is,
most nézem a szótárban:
3. (kat./hajó.) tiszt(helyettes)i étkezde
Csak nehogy megint halász- vagy horgászflottába ütközzünk! :)
Károlynak és a listára is küldtem végül. Sziasztok: Gábor
|
|