Most olvasgatom tovabb az elobb emlitett konyvet, kulon fejezet foglalkozik
benne a szamolomuveszekkel es az autista zsenikkel. A lenyeg tkp. az, hogy
ezek a zsenik oriasi lexikalis tudassal rendelkeznek a szamokrol. Pl.
ismernek tobb tucat kulonbozo algoritmust ami kulonbozo specialis alaku
szamokra hasznalhatoak, aztan ezeket lehet kombinalni is. Pl. ha valaki
ismeri az a^2-b^2=(a+b)*(a-b) kepletet, akkor megteheti a kovetkezot:

37*39 = 38^2-1 = 36*40+4-1 = 144*10+3 = 1443

Aztan van olyan is, aki bemagolja a szorzotablat 1-100-ig, igy aztan szazas
szamrendszerben gyorsabban szamol mint mi tizesben. A lenyeg, hogy az agyuk
nem gyorsabb mint a mienk, nem nagyobb se az "orajel" se a munkamemoria,
pusztan az utasitaskeszlet nagyobb, ami egyszeru lexikalis tudas es
begyakorolhato. Persze kell hozza tehetseg, de mindenekelott marha sok
folyamatos gyakorlas (ez minden szamolomuveszre egyforman igaz, gyakorlas
nelkul elsenyved a tudasuk).

Tobb olyan autista zseni is ismert, aki mindenfele szamtani ismeret nelkul
kepes megmondani, hogy egy tetszoleges naptari nap (pl. 1929 marc.17.)
milyen napra esik (hetfo, kedd stb.). Ezek eggyike meg az elemi szamtant se
ismeri, megis kepes a fonti buveszmutatvanyra. A jelenseget szamitogepen
szimulaltak neuralis halozattal, es az derult ki, hogy nehany neuronnal es
sokezer tanulasi ciklussal 90%-os eredmeny erheto el. Az emberi agy pedig
ennel sokkal jobb neuronhalo, sok gyakorlassal mindenfele ertelem nelkul
megtanulhato a mutatvany. Es hogy erre elsosorban autistak hajlamosak, arra
mar valaki korabban megadta a valaszt: egyedul nekik van eleg turelmuk
eveken keresztul a naptarat nezegetni, vagy negyjegyu szamokat
osszeszorozni.

A konyvben talaltam egy erdekes jatekot, kivancsi vagyok ti mit
tapasztaltok.:

Valaszolja meg a kovetkezo kerdeseket olyan gyorsan, ahogyan csak tudja:

        2 + 2
        4 + 4
        8 + 8
      16 + 16

Most siessen! Mondjon egy szamot 12 es 5 kozott. Megvan?



A valasztott szam a het, igaz?

Nekem bejott.

SB

A lezudulo viz energiaja lenyegeben hove alakul, azonban a viz fajhoje olyan
nagy, hogy a homersekletemelkedes minimalis.

Pl. a Niagara tetejerol (kb. 60 meter) leesik egy liter viz, ennek a
helyzeti energiaja
E_h = m*g*h = 1 * 10 * 60 = 600 joule

1 liter vizet 1 kcal (kilokaloria) energia tud 1C-sal felmelegiteni. 1 kcal
= 4186 joule.

Tehat a 600 joule mindossze 600/4186 = 0.15 C homersekletnovekedest okoz.

Osszehasonlitaskeppen, hogy a kemiai energiak (pl. az etelekben levok)
mennyivel nagyobbak: egy liter kolaban 400 kcal-nyi cukor van, ez kb. annak
a potencialis energianak felel meg, mintha az uveg kolat 400/0.15*60 = 160
KILOMETER(!) magasra vinnek fel.

Hat csoda, ha hizik az emberiseg, amikor ennyi energiat megiszik, es utana
nem maszik hegyet? ;-)

Udv,
Jozsi

> az alábbiakat írta a következő
hírüzenetben: ...
>
> Sziasztok !
>
> Erdemes volna-e vizsgalni analfabetaknal, hogy diszkret ideju
> aperiodikus esemenyek (beutesek) bekovetkezeset - azok
> elorejelzeset kepes-e az agy (lehet allati is) szamsorozatok tagjainak
> kiszamitasaval - azok varhato "felbukkanasaval" korrelaltan
> elorevetiteni, s ha igen meddig mukodik, hanyadikig  ?

Ilyen komplex szamtani dolgokat biztosan nem csinal az agy. Viszont csinal
ennel sokkal primitivebb szinten, de szerintem mar annak letezese is
meglepo:

Macskak agyi aktivitasat vizsgaltak, kozben kulonbozo szamu fenyvillanast
vagy hangsorozatot adtak nekik. Azt tapasztaltak, hogy van pl. olyan
idegsejt, ami 6 inger utan tuzel egyet, fuggetlenul az inger fajtajatol. Pl.
harom hang es harom feny utan a 6-ert felelos sejt tuzel. Vagyis, az allat
(valoszinuleg nem csak a macska, hanem a patkanytol az emberig minden allat)
onkentelenul es automatikusan megszamolja a kornyezeteben levo dolgokat. Ez
a szamolas 1-3-ig tokeletes, es mar az ujszulott csecsemok is rendelkeznek
vele, folotte egyre inkabb elmosodik.

Szerintem elkepzelheto, hogy ez a beepitett szamolo adja a zene (mint olyan)
egyik fiziologiai alapjat.

SB

Ui.: Sok ehhez hasonlo erdekes es tanulsagos kiserletet vegeztek, ha valakit
bovebben erdekel:
Stanislas Dehaene: "A szamerzek"

:
Udv Tudomany!
>Vizeses. Az ember az itt lezudulo viz potencialis energi
ykulonbseget ugye ki tudja hasznalni, eromuvet epit. Ekkor nyerunk
>xkWh-t. De  mi van akkor ha csak hagyjuk lezudulni a vizet?
>hova tunik el a ki nem vett energia?
Nem tunik el.
>Tegyuk fel hogy a viz kinetikus energiaja a felso folyo agban es a
>lejjebb folyoban is azonos. Hoenergiava lakulna? csak erre tudok
>tippelni.
A vizesestol tavolrol kezdodoen  a kinetikai energia
potencialissa alakul, s az alakul kesobb hove, ha nincs kiaknazva.
Ami kinetikai energia fent voltan, abbol is hove alakul valamennyi
folyadeksurlodas miatt menetkozben, de marad is belole lentre. A
lendulet is megmarad.

Udv: zoli