Kedves Attila!
 #697,  >:
> * Ebben az esetben a helyzet megfordul, a hosszú nevet könnyebb
> megszerezni, mint a rövidet, pedig az is van: Csehország.
Nem biztos, hogy minden nyelven létezik a rövid név. Ez a terület
hosszú évszázadokon át csak "Bohemien" volt, így a világ nyelvein ennek
tükörképei voltak használatosak. 1920-ban pedig rögtön Csehszlovákia
lett, és csak 1992 óta van önálló Csehország. Gondban is volt minden
náció, hogy a "cseh" melléknévhez mit biggyeszen az országnév
képzésére. Éppen akkor voltam kongresszuson Brnóban, és az angol nyelvű
előadáskivonatokat tartalmazó könyvet (magyarul a proceedingset)
érdekes most utólag lapozni: maguk a csehek is többféle angol
megnevezéssel éltek, mert még nekik sem volt rövid elnevezésük angolul
a saját országukra. Én akkoriban pl. a leveleket "Czech Lands"-re
írtam.
A gordiuszi csomó úgy lett átvágva, hogy sok nyelven tükörfordították
a cseh "C^eská republika" elnevezést. Van ugyan angolul "Czechia", de
sokkal ritkábban használatos, mint a "Czech Republic" (1:32), s.í.t.
Egyébként csehül is a "C^eská republika" a rövid név, ui. ezt
betűszóként C^R-nek szokták írni (sőt ejteni), és ez rövidebb és
köznapibb is, mint a "C^echy". (Ez utóbbi inkább történelmi használatú
mint a magyarban a Nándorfehérvár a Belgrád mellett.)
> ** Sajátos helyzet, hogy a források egy része szerint nincs hosszú neve,
> más részük szerint van, éspedig Poblacht na hÉireann, Ír Köztársaság
Magam a hivatalos országneveket a jogi bikkfanyelv részének tekintem,
így a kérdéssel nem foglalkoztam, válaszolni sem tudok. Lehet, hogy
maguk az írek is úgy vannak vele, mint én: van hosszú név, de azt
használja az, aki csűrni-csavarni akar :))
Tény, hogy de jure az Ír Köztársaság tűnik a hivatalos névnek,
azonban de facto az Írország használatos.
> viszont milyen érdekes: Ausztriában nincs szlovák
> követség, se konzulátus?
Ilyen szempontból nem néztem meg a listát, de elképzelhetetlennek
tartom. Inkább valami olyasmit tartok valószínűnek, hogy Bécsben nem
egy nagykövetség, hanem egy nagyonagykövetség található, és ennek
listáját egy másik lapra tették rá.
> Lementettem, de fölötte ott volt egy url:
> http://www.acmhainn.ie/tearmai/tiortha.htm, erre rákattintva is
> megkaptam ugyanezt a listát, és itt már feltehetően végleges. Egyébként
> a domainen nagyon érdekes szolgáltatások üzemelnek, gyanúm szerint.
Amikor én néztem, éppen semmiféle szolgáltatás nem üzemelt a fenti
szerveren, ezért vadásztam elő a lapot a Google cache-éből.
> csak az nem megy bele kicsi agyamba, hogy miért lenitálja oly buzgón az
> országneveket. Maga a névelő mint olyan nem teszi, lásd a legelemibb
> mondatokat, tá an cat dubh (itt van mellettem, tényleg dubh).
A nőnemű főnevek -- köztük az országnevek is -- lenitálódnak a
határozott névelő után, a hímneműek nem. Így van ez a walesiben is.
> A másik dolog, ami legalább ennyire meglep, a sok v betű. Mindkét
> forrás, a Tied és az enyim is olyanokat ír, hogy An Laitvia, An
> tSlóvéin, An tSlóvaic, An Eilvéis stb., miközben a gael _nem_ használja
> a V betűt, erre bhan neki saját betűkapcsolata.
A "bh" nem egy ír furcsaság a "v" betű írására, hanem a lenitált "b"
jele, amit [v]-ként kell kiejteni. Azt a [v]-t, ami nem lenitált "b",
nem jelölhetjük "bh"-val (ugyanez igaz az "mh"-ra és a "bhf"-re).
Az írben tehát nincs 'szabad' [v] fonéma, de a frissen átvett idegen
szavakban mégis valahogy jelölni kell, így alkalmazzák a "v" jelet. A
magyar helyesírás egyébként ugyanígy jár el a "ch" digráffal. A
megfelelő hang 'kötött' formában része a magyar hangkészletnek: a "h"
ejtésvariánsa mássalhangzó előtt (vö. "ihlet"), ill. szó végén
(nagyrészt "o" után, vö. "doh"). Egyébként csak a művelt köznyelv ejti.
Ennek ellenére de facto van "ch" betűnk az ilyen hangot eredetileg
tartalmazó idegen (latin, német) szavakban.
> Viszont Csehország eltér, a Vicipéidben An Phob(lacht) Seiceach, az
> Acmhainnon Poblacht na Seice.
Én arra gondolok, hogy mivel olyan kevesen használják az ír nyelvet,
nem is biztos, hogy van megállapodott hivatalos név 'ritka' országokra:
a jogi dokumentumok, tehát ahol ennek relevanciája van, angolul
íródnak. Így ez a regiszter gyakorlatilag hiányos az írben.
De a Vicipéidgyel én vigyáznék, mint hivatalos adatforrással: nem
kellően validált adatokat tartalmaz. A Google-tesztet elvégezve: a
"Phoblacht Seiceach" 5 találatot ad, a "Poblacht na Seice" pedig 76-ot
42 oldalon. Szerintem ez egyértelműsíti a helyzetet. (Vsz. a jelző
szerkezetet tartalmazó "An Phoblacht Seiceach" egyfajta szolgai
tükörfordításnak hangozhatik írül, így felváltották a nyelv
sajátosságaihoz jobban illeszkedő "Poblacht na Seice" birtokos
szerkezetre.)
|
