Hello!
>>Es miert ne keletkezhetne perdulet?????
>Van egy perduletmegmaradasi torveny.
>Ezt igen komolyan veszik a fizikusok.
>Miert? Talan a tapasztalat miatt.
>Ha nem tekintik axiomanak, akkor mas
>axiomakbol vezetik le.
Engem azert nyugtalanit a kovetkezo kiserlet:
Adott egy allo test, mondjuk gyurmabol. Es adott egy mozgo puskagolyo, ami
a korong fele tart (nem a sulypontjanak, hanem valahova oldalt). Ebben a
rendszerben nincs perdulet. Aztan a puskagolyo eltalalja a gyurmat kb.
sugariranyban, es beleragad. Es elkezdenek egyutt porogni. Itt mintha
keletkezne perdulet. Erre mit mond a tudomany?
Viszlat!
Barna Janos
|
Szia Kalman!
A fizikusok altalaban nem feledkeznek meg az anyag es energia-
atalakitasi folyamatok hatasfokarol!!!
En nagyon is komolyan veszem a megmaradasi torvenyeket, koztuk
a perduletre vonatkozot is. Es az autoval kapcsolatos mondataimat
is jol megfontolva irtam le. Keletkezik perdulet, persze nem a
semmibol, hanem a dugattyu egyenesvonalu mozgasat alakitjuk at
forgo mozgassa. Azzal ahogy az ero, ill. az egyenesvonalu mozgas
impulzusvektora nem a tengely kozeppontjan megy at, hanem attol
bizonyos tavolsagra es ezzel forgato nyomatek lep fel. Termeszet-
es, hogy az auto forgo kerekei impulzust es ezzel forgato-
nyomatekot adnak at az ut kozvetitesevel a Foldnek. Az atadott
impulzus persze a Fold bohomnagy tomege miatt csekely sebesseget
jelent neki. De ami a lenyeg es amit mar tobbszor is leirtam: a
vesztesegeket nem szabad figyelmen kivul hagyni. A surlodas
miatt az auto kerekei altal atadott perdulet es/vagy mechanikai
(forgasi) energia egy resze elvesz. Meg nem sikerult megoldani
a 100%-os hatasfoku energiaatalakitast hasznos munkavegzesre es
jo darabig nem is szamithatunk altalanos megoldasra (ha egyaltalan
sikerul valamikor a jovoben).
> Ezt meg at kell gondolnod, ugyanis
> az auto es az ut kozott perdulet-atadas van,
> amirol bizonyara megfeledkeztel.
En nem feledkeztem meg errol sem, viszont Te nem veszed figyelembe
a vesztesegeket.
Udv: S. Zoli
|
Sziasztok!
Janos, a "linearis rendszer az, amire ervenyesul a szuperpozicio
elve" nekem jo lenne, mert en is igy definialom, de ezt eddig sehol nem
lattam igy leirva. Amit lattam, az az, hogy "a linearis rendszerek
tulajdonsaga a szuperpozicio", amibol nem feltetlenul kovetkezik, hogy
minden rendszer, ahol a szuperpozicio ervenyes, az linearis rendszer is.
Idokozben megneztem a Bronstein-fele matekkonyvben is, hogy mi a linearis
lekepzes definicioja, ez az, hogy f(x+y)=fx+fy es f(lamda x)=lamda*fx,
ahol f egy egyertelmu lekepzes.
Engem speciel a frekvenciatartomanyban izgat a dolog. A problema onnan
indult, hogy a keveronel a konstans frekvencia kivonasa belefer-e a
linearis fogalomkorbe vagy sem. En azt mondanam, hogy igen, mert ha a
kevero osszekutyulna a frekvenciakat, akkor nem lehetne frekvenciamodulalt
vagy fazismodulalt adatatvitelt megvalositani, amplitudoban meg
mindenkeppen linearis az antennabemenet. Igy viszont serul azon tetel,
hogy "a linearis rendszer kimeneten nincsen olyan frekvencia, ami nem volt
a bemeneten". Aztan kovetkezett a kovetkezo problemam, hogy egy holtidos
tagrol hogyan bizonyithato a frekvenciatartomanyban, hogy linearis. Erre
azt hiszem, rajottem, nem az s-sel kell varialni, hanem a
frekvenciatartomanyban allitolag az a linearis, ahol ervenyesul, hogy
x_ki(s)=g(s)*x_be(s), ahol g(s) az atviteli fuggveny.
A baj az egesszel ott van, hogy semelyik altalam folnyitott irodalomban
nincsen kiirva, hogy "idoinvarians, folyamatos mukodesu, koncentralt
parameteru linearis rendszer", hanem csak "linearis". A folyamatos
vs. mintavetelezot latom a Laplace- / Z-tranfszformacional. Az
idoinvariancia mindig feltetelezett, altalaban a koncentralt parameterek
is. Ebbol viszont az kovetkezik, hogy ha "linearis tagok
tulajdonsagai"-rol van szo, akkor igazabol csak a linearis tagok
reszhalmazarol nyilatkozik a szerzo. Tehat nem tudom, hogy Csaki
Frigyesnel igaz-e egy idoben valtozo atviteli fuggvenyu linearis
rendszerre, hogy a kimeneten nem lehet mas frekvencia, mint a bemeneten,
mert erre ugyanugy nem ter ki, mint az elosztott parameteru rendszerekre.
Es itt ette meg a rosseb az egeszet.
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -
|
On Fri, 2002-01-18 at 10:14, Nemes Marcus wrote:
> A helyzetet tovabb bonyolitja, hogy az y=x+1 fuggveny matematikailag
> linearis, mert elsofoku, szabalyozastechnikailag meg nem, mert ketszeres
> bemenetre nem ad ketszeres kimenetet. Hat igy allunk, linearisan,
Ha mar ide jutottatok, tudna azt nekem valaki igazolni hogy a
magyarorszagi matematika-oktatasban a linearitas definicioja az
elsofokusag?
Mar csak azert mert en is igy tanultam Romaniaban, aztan itt
Franciaorszagban meg kiderult hogy ok ugy tanuljak hogy y=2x az
linearis, de y=x+1 mar nem linearis hanem "affine".
Ugyanezt mondja igy kapasbol rakeresve az angol nyelvu irodalom is:
http://math.furman.edu/~dcs/mvbook/c1pdf/sec15.pdf
Most a "hivatalos" matematika mit mond?
Udv, Sandor
|