Sziasztok!

Nyilvános adatbázis iránt érdeklodöm. Mely anyagok savanyodnak meg 
és tartósodnak pékáruval/mással lefedve vízben úgy, hogy 
fogyasztásuk nem okoz utólagos gondokat a genetikailag hozzám 
hasonlóknál?
S milyen EM hullámok, s milyen adalékanyagok jók az ilyesmihez? 
Miféle sav(ak) keletkeznek, s mik termelik ezeket?

Nem szeretnék 100 évig tartó 'úttöro' kísérletezgetésbe fogni -  újra 
feltalálva spanyolviaszok különféle fajtáit. Emiatt is kérdem.
(Személyes tapasztalatok is érdekelnek. Ha netán még nincs 
szakhatóságok által egyezményesen kibocsájtott sokpecsétes okirat a 
recept szerinti összetétel és/vagy a technológia optimalitásáról ill. a 
mellékhatások áldásosságáról, az se baj) 

Zoli

Thus spake HIX TUDOMANY:

> hogy 'honnan jottk' ,mert tudom hogy a bolcsodetol azt a fejetekbe
> vertek.           S ne gondoljatok egy percig sem, hogy talan en nem
> tanultam volna az evolucio minden reszleteit .

Akkor oszd meg velunk is a reszleteket :)
Ugyanis a baj pont az, hogy mondjuk kb 90%-ban sikerult rekonstrualni hogy
mi tortent, kulonfele bizonyitekaink vannak. (DNS, leletek stb...)
Van viszont nehany dolog, ahol nem tudunk donteni alternativ elmeletek
kozott, vagy nem tudunk valamit pontosan. Ezek hianyoznak.
Te most ebbe kotsz bele, es a rengeteg bizonyitek, az alapveto mechanizmusok
kiserleti igazolasa ellenere emiatt az egesz elmeletet mindenestul elveted.
Mint lattuk, azt is, amire egyertelmu bizonyitekok vannak.
Ez szerintem csak ugy lehetseges, hogy neked valami mast toltottek a
fejedbe bolcsitol. Ezert van ez a fura helyzet, hogy egyesek elonyben
reszesitenek egy olyan elmeletet, melyre konkretan semmi bizonyitek sincs,
sot, nem is tudomanyos elmelet, csak mese.

[..]

> Foszilokbol van rengeteg. (Ferenc). Igen, mint irtam mar, tobb mint 250
> ezer fajok (species) -rol tobb mint 200 millio konyvelt kovuletei.
> DE egy sem  kozbe-eso, atmeneti, atalakulo, faj kozete. De hol es mi mas

Hmm... Es akkor mi van a felig madar felig hullo dinokkal?
Vagy nezzunk egy egyszeru kacsacsoru emlost. A felig majom, felig ember
osembereket, stb...
Eleg csak korulnezni, ahogy Darwin is tette, kiszurja az ember szemet a
sok hasonlosag, osszefugges.
Annak ellenere, hogy az atmeneti fajok gyorsan valtoztak, kicsi volt az
eletteruk es az egyedszamuk, rovid ideig eltek, a szetvalo, jobban
alkalmazkodott stabil fajok gyorsan kiszoritottak oket, vannak leletek,
es ma is felismerhetok a jegyeik a mai fajokon.

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

Haho, Janibacsi & egyebek,

Korabban mar irtam, hogy a tizenot reszletkerdest egymasba folyva taglalo
valaszok attekinthetetlenek es olvashatatlanok. A kevesebb neha tobb lenne.

1. Mutaciok marpedig leteznek, mindenfajta javito mechanizmusok ellenere.
A DNS-ben levo genek feherjeket kodolnak. Azonos funkcioju feherjek kozott
vannak apro kulonbsegek. Ezek a kulonbsegek olyan kicsik, hogy a feherje
szerkezetet vagy mukodeset nem befolyasoljak. Jancsibacsi -- jo opponens --
azt nevezi mutacionak, amikor valaki peldaul hat ujjal szuleg. A mutaciok
(a DNS masolasi hibainak) legnagyobb resze lathatatlan, es csak a DNS kod
pontos megfejtesevel lehet felfedezni.

2. Ha a faj definiciojat az ivaros szaporodasra valo kepesseghez kotjuk,
akkor mihez kezdunk az ivartalan szaporodasra (is) kepes elolenyekkel (pl.
leveltetu), vagy az ennel is primitivebb bakteriumokkal?

3. Vannak olyan allatfajok, amelyek adott eghajlati ovben nagy teruleten
elnek. A szomszédos regiokban elo kozeli rokon fajok kepesek egymassal
szaporodni (es az utodaik is). Nevezhetjuk-e oket kulon fajnak, vagy csak
egy faj kicsit eltero csoportjainak? Az egymastol tavolabbi regiok egyedei
azonban mar nem kepesek egymassal szaporodni. Lehet, hogy megis kulon faj?
Pedig az "A" populacio egyedei meg kepesek szaporodni "B" egyedeivel, és
a "B" egyedei is kepesek szaporodni a "C" teruleten elokkel, a "C" egyedek
pedig a "D" poulacio egyedeivel. Am a "D" populacio egyedei mar nem tudnak
szaporodni az "A" csoport tagjaival. Tehat megis kulon faj -- csak az
atmenet nem eles.

Kedves Janibacsi!

Nyilvan te azt is elhiszed hogy valaki par ezer eve epitett egy
akkora hajot amire felfert az osszes FAJ.
Nyilvan az emberek tobbseget mostanaban megfertozo korokozok sem uj
fajok, csak nagy makunk volt hogy 1 millio evig senkit sem betegitettek meg.
Nyilvan azok a gyumolcsok (allatok) sem hordoznak uj genetikai
informaciot amiket mostanaban eszel, pusztan par szaz eve ugyanezzel a
genetikai informacioval mashogy neztek ki.
Nyilvan az eddig megtalalt fossziliak egyike sem atmeneti faj hanem
vagy ma is elo egyedek, vagy ok is ott voltak a barkan, csak kozben
kihaltak, valamint barmi hasonlosag ma is elo fajokra az csak puszta
veletlen.

Apropo atmeneti faj... Ez azt jelenti hogy ket (mar) kulonallo faj
kepes egyedet nemzeni, de az utod mar nem? Mert erre azert lenne pelda. Ha
nem ezt jelenti akkor mit?

Üdv.
Fpeter76

Még mindig nem tudom szerinted mi az oka, hogy egy faj két egyede közül
az egyik jobb, és felhasználhatóbb a továbbtenyésztésre, míg más egyedek
rosszabbak. Pl. hogyan sikerült a farkasból ami egy nagy szőrös állat,
egy apró szőrtelen csupasz kutyát létrehozni, vagy egy kétszer
nagyobbat, ha nem változnak meg a génjei.
Továbra sem tudom mit tekintesz fajnak.

:
.....
> Azert inkabb a 'survival of the fittest' ( a letert valo kuzdelem) a
> gyakori kifejezes. Persze vannak akik azt meg az adoptcira is
> alkalmazzak. De az teljesen mas fogalom.
Azt már észrevettem, hogy az egyed adaptációját érted ott is ahol a
populáció időbeni adaptációjáról, avagy természetes kiválasztódásáról
beszélünk. De te vagy kisebbségben, ezért ne lepődj meg ha ilyen
értelemben használják.
> De azzal sem jon letre semmi uj genetikai informacio, s nem evolucios
>  folyamatok.
Az egyed adaptációjánál, azaz pl. mikor a macska téli bundát növeszt a
hideg miatt, tényleg nincs új genetikai információ. De mi arról
beszéltünk, hogy mi történhet ha létrejön egy változat (ami új genetikai
információt hordoz).

> Canadaban egy vadasz csodalkozott a lelott medven,mert barna-foltos
> volt, es karmai nem jeges,hanem a Grizly-re hasonlo. Szakertok DNA
> megallapitas alapjan hogy az 50% jeges,50% Grizly medve volt. S nem
> volt steril sem !!!
Honnan tudni, hogy nem volt steril ha lelőtték? Ott voltak mellette a
kölykei is mikor Dzsimbóbácsi lelőtte? Ez nekem picit álhír szagú, vagy
ferdítés.

> volt,es meg ma is meghatarozni a hatarait. Mi alapokon vehetned?
> Lassuk (ismet)  a Chihuahua es a Szent Bernard peldajat.      Se nem
> hasonlitanak,sem kepesek kozosulessel  keresztezodni. De mind ketto
> kutya ! Habar a domesztikalt kutyak velve hogy a farkasokbol
> tenyesztve, de mind a farkasok,dingok,coyotok,rokak,stb.mint mind a
> 200+ tenyesztett kutyak egy faj-csalad tagjai. Mind kerszezhetok es
> utodaik nem sterilek. Termeszetben a kersztezodeseik , a rem ritkatol
>  majdnem nem tortenoig. Ami hasonloan a noveny-vilagban is. Az mai
> altalanos meghatarozasok; "Kingdom", "Phylum", "Class",
> "Family?Sub-Family" , " Genus/Tribe", Sub-Genus" , "Species" es/sot
> "Sub-Species" Mik a helyes forditasaik? A szotari az ertelmetlen.
Ország(?), törzs, osztály, család, alcsalád, nemzetség, alnemzetség,
faj, és alfaj. Ezek a fejlődésgenetikai(!) rendszer egységei, amelyek
tükrözik az élőlények rokonsági fokát is. A kutyákkal kapcsolatban
leírtak alapján vehetem úgy, hogy azt tekinted egy fajnak, ami képes
szaporodóképes utódokat létrehozni?
Mi a helyzet akkor ezekkel:
Ensatina szalamandrák
http://www.pbs.org/wgbh/evolution/library/05/2/l_052_05.html
Sárga füzike (Greenish warblers, Phylloscopus trochiloides)
http://www.zoology.ubc.ca/~irwin/GreenishWarblers.html
Úgy általában mi a helyzet a gyűrűs fajokkal (ring species)
http://en.wikipedia.org/wiki/Ring_species
http://www.blackwellpublishing.com/ridley/a-z/Ring_species.asp
Genetica, 2001, vol.112-113, p223-243 (Ez egy jó összefoglaló róluk)
Larus argentatus - Larus fuscus (Ezüstsirály-Heringsirály)
Pernis pthilorhyncus - Pernis celebensis (ölyvek?)
Charandrius hiaticula - C.semipalmatus (Parti lile-Kanadai lile)
Platycercus elegans - P. adelaidae - P.flaveolus (Rozella papagáj fajok)
Todiramphus chloris - T.cinnamominus (jégmadár fajok)
Alauda arvensis - A.japonica - A.gulgula (Mezei pacsirta és keleti
változatai) És még vagy jó 15 dokumentált "faj". Ezeknek szép
fokozatosan olvadnak át egymásba, de a végállapotai már nem
tudnak szaporodni egymással.

> (De ne  az Archaeopteryx-re hivatkozz!!! ).       Es tagadnad, hogy
> rengeteg lenne ha az evolucio valo lett volna.
Miért? Mi a baj az Archeopterixszel?
Több hasonlót is találtak már, jónevű szaklapok írtak róla és a
dinoszaurusz-madár leszármazással kapcsolatban is:
Sinosauropteryx, Caudipteryx, Protarchaeopteryx
A well-preserved Archaeopteryx specimen with theropod features.
Science. 2005 Dec 2;310(5753):1483-6.
Paleontology. Best Archaeopteryx fossil so far ruffles a few feathers.
Science. 2005 Dec 2;310(5753):1418-9. No abstract available.
The earliest dromaeosaurid theropod from South America.
Nature. 2005 Oct 13;437(7061):1007-11.
Basic avian pulmonary design and flow-through ventilation in non-avian
theropod dinosaurs.
Nature. 2005 Jul 14;436(7048):253-6.
Palaeontology: leg feathers in an Early Cretaceous bird.
Nature. 2004 Oct 21;431(7011):925.
The avian nature of the brain and inner ear of Archaeopteryx.
Nature. 2004 Aug 5;430(7000):666-9.
When did theropods become feathered?--evidence for pre-Archaeopteryx
feathery appendages.
J Exp Zoolog B Mol Dev Evol. 2004 Jul 15;302(4):355-64.
Brain architecture and social complexity in modern and ancient birds.
Brain Behav Evol. 2004;63(2):107-24. Epub 2003 Dec 19.
The dinosaurian origin of feathers: perspectives from dolphin (Cetacea)
collagen fibers.
Naturwissenschaften. 2003 Dec;90(12):563-7. Epub 2003 Nov 8.
Jeholornis compared to Archaeopteryx, with a new understanding of the
earliest avian evolution.
Naturwissenschaften. 2003 May;90(5):220-5. Epub 2003 Apr 15.
The flight of Archaeopteryx.
Naturwissenschaften. 2003 Jan;90(1):27-32. Epub 2003 Jan 11.
A juvenile coelurosaurian theropod from China indicates arboreal habits.
Naturwissenschaften. 2002 Sep;89(9):394-8. Epub 2002 Aug 21.
The hand of birds revealed by early ostrich embryos.
Naturwissenschaften. 2002 Sep;89(9):391-3. Epub 2002 Aug 14.
Bird-like fossil footprints from the Late Triassic.
Nature. 2002 Jun 27;417(6892):936-8.
Largest bird from the Early Cretaceous and its implications for the
earliest avian ecological diversification.
Naturwissenschaften. 2002 Jan;89(1):34-8.
Forensic palaeontology: The Archaeoraptor forgery.
Nature. 2001 Mar 29;410(6828):539-40.
Branched integumental structures in Sinornithosaurus and the origin of
feathers.
Nature. 2001 Mar 8;410(6825):200-4.
A new troodontid dinosaur from China with avian-like sleeping posture.
Nature. 2004 Oct 14;431(7010):838-41.
The distribution of integumentary structures in a feathered dinosaur.
Nature. 2001 Apr 26;410(6832):1084-8.
The smallest known non-avian theropod dinosaur.
Nature. 2000 Dec 7;408(6813):705-8.
Fine structure of bone in dinosaurs, birds and mammals.
Nature. 2000 Aug 10;406(6796):619-22.

> De mit gondoltok, hogy 100 evvel Darwin utan, elen-allo ,
> nemzetkozileg ismert evolucionistak mint Goldsmidt, Eldredge, es
> Gould teljesen uj sot ellentmondo eszmeket vezettek be a 'puncuated
> equilibrium' (megszakitott egyensuly) elvevel?
Itt most olyan érvek kerültek elő, amit szívesen és tévesen vesznek elő
a kreacionisták. Ezek nem alapelvek, hanem modellek. Amikről ha kiderül,
hogy nem működnek, elvetik őket. Az alapelvekben ők is egyetértenek, de
a részfolyamatok magyarázatára sokan sokféle magyarázatot találhatnak
ki, a bővülő ismereteknek megfelelően.

> De hogy mi amitol mindenki is "hanyatt eshetne" az hogy Ernst Haeckel
>  'recapitulation"  hazugsaga meg az 1870-es evekben bizonyitva nem
> csak valotlannak es alaptalannak, de celzatos csalas es hazugsag is.
>  Meg a University Birosag altal is hazugsaga elitelve lett.
Ehelyett a kreacionista legenda helyett javaslom az objektívebb wikipediát:
http://en.wikipedia.org/wiki/Embryo_drawings
A "recapitulation" elmélet abban a formában ahogy ő megfogalmazta
tényleg nem igaz, viszont az, hogy kimutathatóak rokon vonások a rokon
élőlények embrionális fejlődésében és ez evolúciós érv az továbbra is
helytálló. És ez egy jó magyarázat a csökevényes szervekre.

> De mi a leg-megdobbentobb, hogy az evolucio koveto hivei maig  is
> mint tenyt tanitjak es  tankonyvekben  terjesztik a 'recapitulation'
>  hazugsagat mint tenyt. S abbol eredt a szuksegtelen,csokevenyes
> szervek lete. Ami egyrol egyre bizonyul a modern orvos tudomany alatl
>  valotlannak. Mint pl. a feregnyulvany, mandulak, farkcsont,
> csecsemomirigy, tobozmirigy,  pajzsmirigy, agyalapi mirigy,stb. Ez az
>  a Haeckel aki a 'homology'' es 'monoism',de meg a fasizmus
(hangulatkeltés) Igen sok mindennek megtalálták a funkcióját azóta.
Olyanoknak is, amikről szerintem senki nem állította, hogy csökevényes
szerv volna (pl.mandulák, pajzsmirigy, hipofízis, tímusz).
A farokcsontot ennek ellenére nem tudom hova tenni. Sem a
"szőrfelállító" izmokat az emberben. Sem a delfinek csökevényes
medencecsontját.

> "A mutaciot nem zarod ki" . Ketsegtelenul, mint irtam tobbszor, a
> mutacio tortenik minden 'Kingdom'-okban (bacterai-noveny-allat)-ban.
>  Ami a sejtekbeli gen selejtes repodukacioinak eredmenye. De meg ha
> nem is pusztito a lenyre, soha nem hoz letre ujbb, fejlettebb,
> elorehaladottabb, genetiai kepessegekkel rendelkezo fajt.
.....
> S hogyan tortenhetne az mutacioval. Amikor a mutacio csak selejtes
> genet produkal ,melynek eredmenye is nem selejtes kepesseg lenne?

Kémiai mutagénekkel, és neutronsugárzással magyarországon is hoztak, és
hoznak létre pl. hibrid kukorica előállításához hibridizációs partnert:
Using new methods in conventional breeding of maize (Zea mays L.).
Cereal Research Communications, 2004, 32(4),
485-491.
Use of irradiation induced maize mutant lines in plant improvement. Acta
Boiochym. Biophys.Acad. Sci., Hung., 1985, 20(1-2) 27.
A gabonafélékben az a jó, hogy a baktériumokhoz hasonlóan óriási számban
állnak rendelkezésre a kísérletezéshez (magok), és így elő tud kerülni a
kis számú hasznos mutáció is.
A kukorica esetében a létrejött túlélő egyedek megváltozottan néznek ki,
és egy részüknek kifejezetten jó heterózishatása van, mikor
visszakeresztezik az eredeti formával.
A besugárzás véletlenszerű mutációkat "szór szét" a kukorica genomjában.
Mivel minimum diploid, ezért még az elrontott génekkel is tovább tud
élni. Viszont mikor visszakeresztezik a beltenyésztett homozigóta
változattal, aminek működőképes génjei vannak, előtérbe tudnak kerülni
azoknak a mutáns géneknek a hatásai, amik jobbak az eredetieknél.
Egy másik cikk:
Mol Cell Biol. 2006 Jun;26(12):4712-28.
Identification and characterization of a gain-of-function RAG-1 mutant.
Egy olyan indukált mutációról, ami hatékonyabbá tette az egyik
rekombináz enzim működését.

A CCR5 delta32 mutációjával kapcsolatban az a jó, hogy az evolúciós
elvek alapján jöttek rá, hogy nem csak a HIV bejutásának
megakadályozásában lehet szerepe, és így merült fel a Yersinia pestis,
de bronzkori DNS leleteket megvizsgálva, már ez sem valószínűsíthető fő
okként - valószínűleg valami más patogénnel is kapcsolatos lehet.
Tehát az evolúciós elvek predikcióra is használhatóak.

Gogy

Janibacsi,

Nem kotelezo magyarul jol tudni, hogy erdemi vitat lehessen folytatni.
Nem is illik a szerényebb nyelvismeretet folhanytorgatni, ha egyebkent nem
tartozik a targyhoz.
De itt mar odatartozik: ha valaki nem tud jol magyarul, akkor legyen annyi
onkritikaja, hogy nem ir ilyeneket:
> Irtam ,hogy a 'termeszetes kivalasztodas" az egy  helytelen meghatarozas
> / kifejezes. Tudom, ahoz hozza szoktatok meg az elemi iskolai
> oktatasotol,de ha a valosaghoz aranyitva elemzed ,konnyen belathato az.
> Mert a termeszetnek nincs valsztoi kepessege,sem lehetosege.

> Azert inkabb a 'survival of the fittest' ( a letert valo kuzdelem) a
> gyakori kifejezes.
Pontosan ez a a "letert valo kuzdelem" ami a 'termeszetes kivalasztodas'
alapja.

> Az adoptacio sem evolucio fejlodesi folyamat.
Nem bizony, mert ez azt jelenti, hogy "örökbefogadas".
Az "adaptacio" jelenti az alkalmazkodast. Az angolban is, egyebkent.

> gyengebbjei a letert valo kuzdelemben kihalnak,
meghalnak, elpusztulnak. Egyed nem hal ki. Ezt a szot nagyobb csoportra
szoktuk alkalmazni.

> azt inkabb kigyomlalasnak velheto.
Ez eppen a 'termeszetes kivalasztodas'.
Egyebken egyaltalan nem kell a gyengebbnek elpusztulnia a temeszetes
kivalasztodashoz.
Eleg, ha csak kisebb valoszínűséggel szaporodik.

> Az mai altalanos meghatarozasok; "Kingdom", "Phylum", "Class",
> "Family?Sub-Family" , " Genus/Tribe", Sub-Genus" , "Species" es/sot
> "Sub-Species".
>Mik a helyes forditasaik? A szotari az ertelmetlen.
Hat igen. Megint a terminologia.
Szerintem meg ertelmes a szotari forditas.
Egy biologiai szakszotart kell megnezni.

> kifejlodott formaikban. Nincs pelda sehol az evolucios folyamat
> maradvanyait talalni.
Csak azt lehet talalni.
Ugyanis nincs mas: csakis atmeneti fajok vannak.
Mi is azok vagyunk.

Miki,

>1) Napbol a feny jon parhuzamosan
>2) parabola a fokuszba tukrozi
>3) ott egy domboru tukor ujra parhuzamossa teszi oket,
>es a tanyer kozepen levo lyukon at tavozik a feny.
>4) prizma felbontja !
>5) minden szin a ra optimalizalt PV-cellara jut :)

> Vagy ezt is regen kitalaltak ma'r?
> Mondjuk nem lennek nagyon meglepve... :(
Ne is legyel. Mert kitalaltak, nem prizmaval, hanem szűrővel, de a lényeg
ugyanaz.
Tanulni.... tanulni... tanulni,,,,   csak aztan "feltalalni" !

Udv.: MJ.

IDEZET 1.
> De az egy termeszetes tenyesztesi
> folyamat, nem mutacio.
> S mnd a ragadozok ugy nyertek el jelen kepessegeiket. s a preda allatok
> a menkulo kepessegeiket.  De eggyik sem mutacival.

IDEZET 2.
> A nyuszi es a roka,ill. a ragadozo es a preda allatok soraimaban (NBalu)
> szeretnem tudni ,hogy mi 'felrevezeset' talaltal?
> Amint a lassubbak ,gyengebbek kipusztulva, s a gyorsabbak ,sikeresebbek
> szaporodnak, ugy a ragadozok mint a preda allatok eseten, hat az utodaik
> nem oroklik szuleiktol, elodeiktol a kepessegeiket, (Mendel genetikai
> orokles) s  nem  gyorsabbak es sikeresebbek lesznek,ugy vadaszni mint
> elmenekulni ?

Kerem szepen, legyen szives nekem elmagyarazni, hogy ez a rosszul es
elnegyoltan leirt kivalaszodasi-folyamat-allapot hogyan jott letre?

Az egyszeruseg kedveert tetelezzuk fel, hogy vannak olyan genek a rokaban
( es persze, a nyulban is ), amik a fajon belul, tobb egyedben, tobb
valtozatban fordulnak elo. Ezeket hivjak un. allel-eknek, de hivhatnank oket
genvaltozatokak is. Ivaros szaporodas eseten minden egyes gen a szulo egyed
kulonbozo allel-jeibol kombinalodik ossze. Ezt talan mindketten
elfogadhatjuk.

Miert mondom, hogy "rosszul es elnegyoltan leirt"? Elmagyarazom!

Azt is kerdezhetnem, hogy akkor miert nem jott letre es hoditotta meg a
Foldet a szuper-roka es a szuper-nyul, de nem kerdezem, mert az On altal
leirt folyamat
(miszerint, minden generacio rokai es nyulai, szuksegszeruen es folyamatosan
egyre hatekonyabbak a vadaszatban ill. a menekulesben, aminek a szuper-roka
es a szuper-nyul logikus vegtermeke lenne)
nagyon leegyszerusito. Ui. vannak olyan hatasok, amik a tulzott
tokeletesedes ellen hatnak. Ezeket mar nem reszleteznem, mert groteszkbe
torkollna. Tenyleg, aki nagyon leegyszerusitoen fogalmaz, az olyan dolgokat
is fel fog tetelezni, amit a fogalmazas soran fel sem tetelezett, hogy
feltetelezte.

Az is igaz, hogy a korulmenyekhez eleg jol alkalmazkodo egyed, mint
fenotipus, tobb genotipusbol, egymastol kulonbozo allelok keveredesebol is
letrejohet. Tehat a tulelesert folytatott versenges soran, csak ezen
versenges miatt, a faj nem feltetlenul hanyatlik bele a homogen egyedcsoport
letrejottebe, a genetikai sodrodasba. Gondoljuk csak a recessziv genekre!

Viszont, most mar teljesen komolyan kerdezem, a mutaciot, mint a
genvaltozatok kialakulasanak okat ( On szerint ) kizarva, hogyan lehet az,
hogy mind a rokaban, mind a nyulban sokfajta allel letezik? Hogyan lehet ez,
ha az On velemenye szerint nincs "jo" mutacio, tehat uj, eletkepes(seget
segito) allelek nem johetnek letre.

Akkor hogyan jottek letre? Mert letrejottek, most meg vannak. Ami van, annak
valahogy letre kellett jonnie. Erre a "kepesseg nyerese" szot hasznalni
igenis felrevereto, a valosagot elkendozo, ezt a velemenyemet tovabbra is
fenntartom. Az azota irtak fenyeben meg inkabb, mint akkor, amikor eloszor
reagaltam ra.

Nevezzuk a Folyamatot tenyesztesnek (termeszetellenes kivalasztasnak, ha ugy
valakinek szimpatikusabb), vagy termeszetes kivalasztodasnak, mindketto
ugyanazt teszi, annyira hasonlo, hogy vegeredmeny tekinteteben, lenyegi
kulonbseget rovid tavon (a.m. amig a szempont valtozatlan) nem lehet
talalni. Valamilyen szempont szerint a MEGLEVO sokfelesegbol, a
korulmenyeknek megfelelo egyedek szaporodasat tobb-kevesebb hatekonysaggal
preferalja. Ember, ragadozo, ehhalal, stb. az oka, mindegy: a ratermett
(jobban) szaporodik, a nem ratermett kevesbe/nem.

Segitek. Idezek, megint Ontol. Termeszetesen nem allithatom, hogy a mutacio
az EGYETLEN modja uj allelek letrejottenek, de azt igen, allithatom, sot
allitom is, hogy az EGYIK modja.

IDEZET 3.
> Persze letezo mutacio mely elonyt nyujto.
> Mint a nevezett Vita cikkben a D-32 mutacio. Ami gatolja pl. az HIV
> virus behatolasat a sejtbe. De az sem a szervezet eggyik normalis
> (immune) ellenallo kepssege.

Van bizonyitek, es csak azert, mert a CCR5-delta32 nem a kozonseges
immunrendszerben, hanem a sejtfalben fejti ki a hatasat, attol meg nem kell
finnyaskodni. Ilyen erovel a denevereket is be lehetne perelni, hogy a
csudaba van kepuk repulni, amikor ok nem is madarak! Mi alapjan mondja meg
eppen On, mi a selejtes, es mi nem? Az nem eleg fejlettebbsegnek, hogy az
egyed tulelheti a fekete halalt es a HIV fertozest?

Egyeltalan, mit ert azon, hogy "fejlettebb"?

NBalu