Csaba,

>> hogy lesz "semmibol energia",
>   Ha jol ertettem, a hires Energiakutatoink a ter energiajat akarjak
>hasznositani egyeb energiabefektetes nelkul. Igy mar maskap hangzik,
>valszinuleg te is igy gondoltad.
A barmilyen, a terben elhelyezkedo energia hasznosítasa egyeb
energiabefektetes nelkul suket duma.
Arra szolgal, hogy az energiamegmaradas torvenyet szavakkal megkeruljek
hires Energiakutatoink, mert kerek-perec nem merik kimondani, hogy hogy nem
ertik, igy elfogadni sem tudják.

>>Az ido a tudomanyos igazsagnak dolgozik.
 >  Igazat adok, azert ha megfigyeled mindeg minden valtozo. Mindeg a jelen
>dolgaiba hiszunk, mirol ujabb kutatasok soran kiderul, hogy megsem ugy
>van,
Vannak dolgok, amelyeket ismerunk, es annyira ismerunk, hogy semmi esely az
atertekelesre.
Pld.: az ido makroszkopikus meretekben egyiranyban halad, ennek a
kovetkezmenye az energiamegmaradas makroszkopikusan nem kerdojelezheto meg.
A ter minden irany egyenerteku, ennek a kovetkezmenye az impulzusmegmaradas
torvenye.
Minel tobbszor dobsz fel egy penzdarabot, annal kozelebb lesz a fej/iras
arany egy adott számhoz.
Kesz, passz. Nincs tovabb. Ezeken fel ezer ev elmulasa sem fog valtoztatni.
Reszemrol a fentiek miatt vagyok (sokak szamara ellenszenvesen) magabiztos.

  > Csokkenhet e az ileto vasmag behuzoereje, ha az esetleges
>acelszerkezete miatt idovel bemagnesezodik.
Lehetseges. A felmagnesezes erzesem szerint olyan iranyba megy, hogy
csokkentse a behuzoerot. Ha ilyen problema van, akkor at kell forrasztani a
behuzotekercs kivezeteseit, egy darabig igy joval nagyobb erot kapunk.
Legjobb valtakozoarammal behuzatni, akkor nincs felmagnesezes.

Janos

> *Bar minden hasonlat santit, vegyuk a kovetkezo modellt elso 
> kozeliteskent: gumi-tomb belsejeben idegen anyagu zarvany van, mely 
> bomlasnak indulva gazbuborekot kepez. A bubcsi korul a gumi feszul, 
> csaknem elszakad, mikozben a helyerol kiszorult gumi egyuttal
> nyomo-feszultseget is eredmenyez a tombben.  Ha csak 2 bubcsink 
> van egymashoz kozel, ugy azok egyetlen bubcsiva szeretnenek 
> alakulni, hogy merseklodjon a gumi deformaltsagbol eredo 
> belsoenergia. 
Ez guminal nem igaz. Csak akkor van igy, ha feluleti feszultseg tartja 
ossze (pl. szappanbuborek).
Ne haragudj, de ez a cikked valami olyan primitiv, hogy hozzaszolni is 
nehez. Ezzel nem bantani akarlak. Joforman elemi ismeretek nelkul 
akarsz hozzaszolni olyan dolgokhoz, ahol a szokasos torvenyeink 
tobbnyire egesz maskepp viselkednek, mint a mi korulmenyeink kozott. 
Pl. csak egy: nagy meretekben nem letezik szilard anyag, esetleg 
folyadek (osszenyomhatatlan), de legtobbszor gaz - es persze egyeb 
halmazallapotok (plazma, stb).
Ilyesfele elmeletbol, amit ide irtal, mar jo ideje rengeteg letezik 
(pl. az osi teremtesmitoszok), de ezek nem visznek elore.

> A terenergia szamomra egyelore teljesen altudomanyos dolog.
> Tegyuk fel hogy van, akkor kb olyan, mint ha a gravitaciobol szeretnel
> energiat nyerni. Hogyan? Valami rendszert meg kell valtoztatni, meg
> kell csapolni, hogy legyen energiad.
> Mit akarsz megcsapolni, hogy a terenergiat hasznositani tudd, es mi
> lesz annak a kovetkezmenye?
Tegyuk fel, hogy egy hasonlo dologrol van szo, mint annak idejen az 
atomenergia. Nezzuk meg az analogiakat:
Annak idejen mar az alkimistak, sot mar az okorban szerettek volna 
aranyat csinalni. Ennek erdekeben olyan kiserleteket vegeztek, amelyek 
tokeletesen alkalmatlanok voltak barmire - meg tovabblepesnek sem 
voltak jok (marmint az aranyhoz - azert a kemia ebbol fejlodott ki). Az 
elmeleti megkozelitessel ugyanez volt a helyzet. Jellemzo, hogy 
gyemantot es egyeb dragakovet nem probaltak meg kesziteni, pedig az 
sokkal hamarabb sikerult volna.
En ugy latom, hogy ma ugyanez a helyzet Egelyvel es az osszes tobbi 
"kutato"val is. Kozuk nincs a problemahoz es az eszkozeik es a 
gondolkodasuk is ugyanolyan, mint fent. Ma a _sikeres_ kutatashoz egy 
elet munkaja is keves lehet.

Amikor mar _tenyleg_ tortent valami, az komoly kutatas es nagyon pontos 
elmeleti tudas eredmenye volt (nem mindent maga talalt ki). Utana 
jottek viszont azok a problemak, amibol eleg keveset lattak elore 
(radioaktiv sugarzas, stb). Ma ugy tudjuk, hogy a terenergia tenyleg 
letezik (tobbfele is) - mint annak idejen az atomenergia - de 
megcsapolni vagy nem lehet (mint ahogy ilyen modon az oceanok 
energiajat sem, mert nem lehet oket pl. egy alacsonyabb szintre 
"leereszteni") - vagy pedig ez a folyamat megsemmisitheti akar a 
vilagunkat (lasd "hamis vakuum"). Itt nem gombafelho lesz, hanem 
mondjuk fekete lyuk, galaxis vagy uj vilagegyetem szuletik. Nem tudom, 
az emberiseg hogy erezne magat egy szuleto galaxis kozepen :-) Igaz, 
hogy az eddigi felelmek nem jottek be: a kozmikus sugarzasban nehol 
olyan energia van, amely sok nagysagrenddel nagyobb a ma 
eloallithatonal - es megsem veri szet a vilagunkat.

Az is lehet, hogy a terenergia megcsapolhato ugy, mint a gravitacio 
(reverzibilisen) es mondjuk annyi energiat lehet kivenni, amennyi 
mukodtet egy modern kvarcorat :-) ...hallottam ilyenrol is.

Egy viszont biztos. Barmilyen is ez az energia, a mukodeset csak ugy 
lehet megerteni, ha pontosan tudunk minden eddigi tudast es hasznaljuk 
is. Az uj energia sem fogja megszuntetni a regi torvenyeket - 
legfeljebb kiboviti oket. Pl. regebben meg ugy gondoltak, hogy szabad 
kvark nem letezhet, ma pedig mar kiserleteznek a "kvarkfolyadekkal": 
rendkivul rovid ideig es kis terfogatban, valamint igen nagy energian a 
kvarkok is "szabadon uszkalnak". Ez ugyanaz, mint hogy a "szabad viz" 
fogalmat is eleg nehez elfogadni, amig max. -200C fokon vagy 0.001 atm 
nyomason kiserletezunk - barmilyen zsenialis a kiserlet egyebkent.