>>az igazoltságot sokan keverik a megalapozottság fogalmával.
Math:
>Amikor egy elmelet szuletik, akkor az elso resz varhato el, azaz az 
>ismert jelensegek magyarazata. Ettol lesz megalapozott. Ugyanezt 
>jelenti viszont az is, hogy ettol lesz igazolt. Hogyan mashogy lenne 
>ugyanis igazolt, vagy megalapozott? A ketto ugyanaz.

Egyetértek, de csak abban, hogy igazolt az elmélet, ha hibátlannak 
talált magyarázatot ad _ismert_ jelenségre . Ám nyilván van olyan 
elmélet is, mely csakis olyasmire következtet, amivel még nem 
találkoztunk. Ez esetben mondható, hogy még nem igazolt az elmélet. 
(ilyenkor mondják élcelodve: a papír sokmindent kibír.)

>Az intuicio itt csupan egy veletlengenerator szerepet tolti be.

Tartok tole nem. Az intuíciók egy része (vagy mind?) emlékekből, 
tapasztalatokból kombinációkkal épülő gondolat, melyben
asszociációk is szerepet kapnak - nálam legalábbis.
Az asszociációk nem teljesen szabadok. 

>Azt is felismertuk, hogy ezen rendszeren valo lazitas olyan 
>kezelhetetlen szemette valtoztatna a tudomanyt, amihez kepest a 
>ponyvaregenyirodalom semmi. 

Ha gyermeteg felnottek kezén lenne, azzá is válna. Többnyire azonban
igen óvatos üzletemberek vagy katonai bizottságok, illetve állami
megbízatású tisztségviselok kezében van, tehát nincs komoly gond.  

>Azt is felismertuk, hogy ezen rendszeren valo lazitas olyan ...

Kivéve az egészségügyet, ahol egyszercsak engedélyezetté vált a
megalapozatlan és igazolatlan hókuszpókuszálás gyakorlása is.
akadémiai állásfoglalást követő törvény óta.

(E választ is sorlimitet meghaladónak mondta az automata 
többször is és alaptalanul, de hiába reklamáltam, nem akarta elhinni,
mert akaratvezérelt)

Burgonya

krumpli:

1) ami az elmeletek pontossagat illeti, fogalmazasod zagyva. ugytunik,egyet ert
unk, hogy nem bizonyithato, hogy egy elmelet abszolut pontos. de az igaznak elf
ogadtt elmeletet mindig pontosnak tudjuk. egy elmelet pontatlansaga mutathato k
i. ilyenkor mindig elvetjuk az elmelet igazsagat, es ha van egy pontosnak tudot
t elmeletet fogadunk el. ez az eljaras ugy fogalmazhato meg, hogy a pontos elme
let a cel. az eljaras nem egeztetheto ossze azon alutasoddal, hogy a pontatlan 
elmeletet is elfoadjak.

2) ">Valojaban meg azt is tudjuk, hogy a tapasztalatok aluldeterminaljak 
>az elmeleteket, azaz vegtelen sok teljesen ekvivalens elmelet irhato 
>le.

Megszámlálható a számosság, vagy sem?"
mive folytonos valtozokrol van szo, ezert megszamlalhatatlan.

"Állításod falszifikálható ?"

nem, mivel nem empirikus, hanem analitikus. logika osszefugges, bizonyithatoan 
igaz

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gprs-internet.mobile.sonera.net)

Jozsef,

>kozi semleges helium, hidrogen-atomokra is igaz, hogy van hatarozott
>rendezett sebessege, plusz a rendezetlen - es a rendezett a nagyobb.
>A homersekletet a sebesseg szorasabol vesszuk, es ez a 8000 K.
Igy most vilagos a homerseklet definicioja.


>Itt
>es most!
Az "itt" az pontosabban hol?


>Termikus egyensulyban azt varnank, hogy a gazkeverek mindket kompo-
>nense ugyanarra a homersekletre alljon be. De ehhez tobb utkozesre
>van szukseg, es ehhez tul ritka odakint a gaz -- ezekben egyetertunk.
Vegulis a tobbiben is egyetertunk.
Ugyebar, onnet indultunk ki, hogy ahogy megyunk folfele, egyre hidegebb
lesz, aztan meg egyre melegebb.
En (csak a tobbiek, foleg Burgi kedveert) azt szeretnem megegyszer
hangsulyozni, hogy az a 8000K homerseklet ami fizikailag adodik, nem jelenti
azt, hogy az odahelyezett wolframlemezke megolvad, es gomb alakot vesz fol
:-)

Udv..Janos

Az a baj ezzel az egész hifivel,hogy valószínüleg az ismert mért paraméterek ,v
agy és a mérések érzékenysége nem olyan ,nem megfellelő , arra a célra ami
t az ember viszont érzékelni képes .
Akarom ezzel azt mondani sokkal érzékenyebb és harklisabb jószag az ember mint 
sokak gondolnak.
Azok az elvben létező paraméterek,hogy mekkora különbségeket hall meg azok
 elvek....
Jómagam építettem jópar hangfalat elektronikat stb...
Ha van megfelelő cucc hozzá akkor igenis még két különböző gyártó alt
al gyártott elvben ugyanolyan kondenzator azonos tapba építve is meglepő k
ülönbségeket okoz.
No és azt meg gondolom nem kell hangsúlyozni vannak intuktivitasszegény és indu
ktivitas mentes elkok,ellenállasok ilyesmik,az ezek okozta valtozas azonban még
 ki is mérhető.....

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 171.31.0.131)

Sziasztok!


Ket lamer kerdesem lenne a nagyerdemuhoz:

1) honnan jon a Heisenberg-hatarozatlansag? A szemleletes pelda szerint
egy reszecske helyzetet egyre pontosabban egyre rovidebb hullamhosszu
fotonokkal detektalhatjuk, az impulzusatadas miatt viszont nem fogjuk a
sebesseget ismerni. Ezt ertem, de mi van, ha ketoldalrol egyszerre
lo:vu:nk ra fotonokat? A problema metafizikai kerdesre redukalodik:
lehetseges-e informaciot tovabbitani energiatovabbitas nelkul? Erre van
egy olyan valasz, hogy a mai technikai tudasunkkal nem lehetseges.
Elmeletileg lehetseges?

2) klasszikus esetben E=1/2*m*v^2. Einsteinnel E=m*c^2. Miert nincsen az
utobbiban 1/2 (azon tul, hogy a kinetikus energia es a tomeg-energia
ekvivalencia ket teljesen kulonbozo dolog)?


Elore is koszonom,
marky