Szervusztok!
HF> =======================================================
HF> Felado :  [Hungary]
HF> Temakor: istenerv ( 102 sor )
HF> Idopont: Tue Feb 29 04:32:13 EST 2000 FILOZOFIA #377
HF> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HF> kedves Sanyi!
HF> 1) amit hallani akartal, azt elismerem, az emberekben el egy istenkep, eleg
reg
HF> ota, eleg hatarozottan. viszont az mar egyaltalan nem igaz, hogy eleg konzi
szte
HF> ns es egyertelmu istenkep, inkabb mindenfele istenkep.
Mivel Isten vegtelen, nagyon sokfele uton lehet kozeliteni fele, de az
ertelmezesek egyiranyba mutatnak.
HF> tehat pszichologiai teny
HF> , hogy az ember pszichologiaban eros hajlam van a mitoszra, vallasossagra.
erro
HF> l irt Jung, Freud, Erich Fromm. no de mi kovetkezik ebbol? semmi kulonos. a
z em
HF> ber tud fantazialni a valosagtol elegge elrugaszkodott dolgoktol.
Ha az ember termeszettudomanyos modon mindenre feltetelez egy
valamikor megadhato valaszt, akkor az emberben letezo vagy a mitoszra,
Istenre is kell hogy feltetelezzen egy ilyen valaszt. A fantazialasnak
is van minden bizonnyal valami oka, funkcioja.
HF> 2) az ember pszichejeben egy csomo igeny es fantaziara valo hajlam van, ale
gkul
HF> onfelebb dolgok nyuzsognaek benne. osi szellemkepek, mondak, mesek, es meg
osib
HF> b motivumok vannak benne. a legkulonfelebb formaban es valtozatban.
Ezeknek a motivumoknak az osszehasonlito elemzese sokkal kevesbe
kaotikus osszkepet eredmenyez mint gondolnad.
HF> es mi kovet
HF> kezik ebbol? semmi kulonos. ezen dolgok kozul alegkevesebbeknek van valosag
alap
HF> ja.
Peldaul a bibliai teremtestortenetnek (a 6 naposnak) sincsen
termeszettudomanyos alapja. Viszont teologiai, vilagkepre vonatkozo mondanivalo
ja
annal inkabb. Az ember mar csak ilyen: hajlamos kepekben,
elbeszelesekben kifejezni magat.
HF> 3) ezenkepek kozul a monoteista zsido-kereszteny vagy muzulman isten egyalt
alan
HF> nem kituntetett. a monoteizmus fokozatosan es igeny szerint fejlodott ki E
gyip
HF> tomban es a kozel keleten.
Nagyon is radikalisan mas a monoteista vilagkep es varatlan a
felbukkanasa is. A Jezus jelenseg meg nemhogy igeny lett volna hanem
botrany es ertelmetlenseg a poganyok szemeben.
4) >>A tapasztalat szerinted csak empirikus, erzeki lehet.
>> Mi a helyzet az empatikus, misztikus tapasztalatokkal.
HF> azok is vannak, a pszichologia azokkal is foglalkozik, megvan a jo oka ezek
nek
HF> az elmenyeknek, de ezekbol az elmenyekbol nem indokolt egy az anyagi vilagt
ol f
HF> uggetlen masik realitasra gondolni. ezek az elmenyek eleg jol magyarazhatoa
k az
HF> emberi psziche tulajdonsagaival.
Nem feltetlenul parhuzahosan letezo masik vilagra kell gondolni, hanem
evilag szellemi kiteljesedesere. A misztikus elmenyek realitasa es a
Tied egy eredetu es egy iranyultsagu.
HF> amennyiben ezekbol ertelmesen osszerakhato vo
HF> lna egy masik vilag, es nem lehetne "foldi" dolgokkal magyarazni, akkor a n
orma
HF> l tudomany vizsgalna ezt a vilagot, es meg tudnank ismerni ezt a vilagot. d
e ug
HF> y tunik, errol szo sincs. egyenloe nem indokolt masik vilag feltetelezese.
A tudomany behatarolta a önmaga megismeresi modjait.
5) >> Miert kellene a gondolkodast az altalad elkepzelt
>> racio hatarain belul tartani. A filozofia velemenyem
>> szerint sokszor koltoi modon iranyul a vilagra.
HF> nem szukseges a racio hatarain belul maradni. ki lehet lepni belole. csak t
udni
HF> kell, hogy akkor mar egeszen mas dologrol van szo.
Nem mas, eppen ez a lenyeg, hanem a meglevo tovabbi megismerese, mas,
de az ember termeszetenek megfelelo modokon.
HF> ha egy racionalis gondolkod
HF> o allitja, hogy "Isten van" es ez racionalisan indokolt, igazolhato. akkor
ez a
HF> z allitas tudas, es tudaserteke van.
Csakhogy Isten feltetelezese az ember egzisztencialis allasfoglalasa,
nem pusztan egy ketiranyu, hideg es megfontolt dontes.
HF> ha viszont egy koltoi gondolkodo kijelenti, hogy "Isten van" es e mogott ni
ncs
HF> racionalis gondolkodas, akkor ez enm tudas, hanem kifejezes.
Kifejezi az emberben adottat, ami kenyszeriti a kerdest: honnan
mindez?
HF> akkor ez muveszet
HF> es nem tudomany, akkor a kolto nem allitja, hogy isten van,hanem ezzel a ki
jele
HF> ntessel ki akar fejezni valamit. latod, akkor egeszen mas dologrol van szo.
ha
HF> atlepsz egy hatart, akkor tudnod kell, hogy most mar egy masik orszagban va
gy.
A hatar leginkabb Benned van ugy latom.
6) >> Ugy gondolom nagyon bizol a tudomanyban. Az ember
>> termeszetenel fogva sokkal tobbre nyitott, es altalaban
>> megelegszik a termeszetes belatassal. A tudomany
>> ervennyessegi kore nagyon szuk ketrec
>> meglatasom szerint.
HF> errol a termesztes belatasrol szamtalanszor bebizonyosodott, hogy bizonytal
an,
HF> csaloka. a tudomany sem tevedhetetlen, de a racionalis tudasnak megis tobbl
et e
HF> rteke van a "termeszetes belatas"-nal. megis megbizhatobb.
Az emberi egzisztencia szempontjabol mit bizonyit es lat be a
tudomany?
HF> a tudomany valoban s
HF> zuk ketrec, de pont ebbola leszukitesbol adodoan a tudomanyos tudasnak jol
megh
HF> atarozott erteke van. a tudosok ha ismerik a tudomanyfilozofiat jobban tudj
ak,
HF> hogy mit csinalnak, mint a tagabb gondolkodasuak.
A jol meghatarozott ertek viszont szukebb ervenyessegi kort is
feltetelez. Van akinek ez nem eleg.
7) >>Az ember eletet, hivatasat kell elore vinnie, az
>> onmagan kivuli cel megtalalasa a feladat.
HF> no igen, ez egy tagadd dolog. de ki mondta, hogy kell? es ha viszont ezt ak
arom
HF> , akkor ki mondta, hogy nekem ehehz szuksegem van Istenre?
Ugy gondolom az emberek habar kotnek kompromiszumokat, de a
tokeletesseg utani vagy ott van mindenkiben. Hol rejtettebben, hol
nyiltabban. A tokeletessegek teljesseget meg ugy hiszem nevezhetjuk
Istennek.
HF> miert nem lehet ezt
HF> ugy megcsinalni, hogy elfogadom letezonek, amit a racionalis gondolkodas sz
erin
HF> t annak kell mondanom, es a celjaimat ezenletezokben, illetve ezenletezok s
peci
HF> alis szemleleteben, ertekrendjeben talalom meg? miert kell a vagybol letezo
t cs
HF> inalni?
A vagy valamire iranyul, miert iranyulna nemletezo dologra? Akkor az
ember felepiteseben van valami nagyon eredendoen elszurt.
HF> egyaltalan, miert kellene masban megtalalni a celt? magamban nem talalok ce
loka
HF> t? es ha masban,akkor miert nem tarsakban, miert egy trenszcendens apaban?
Mivel magam nem vagyok tokeletes, es egyik ember sem az ezert magamban
es masban sem tudom vegso soron ezt megtalalni. Te vagysz a tokeletes megismere
sre, ami szerinted a racionalis
megismeres. Azert veded ezt, mert ugy gondolod, nincsen ennel
kielegitobb.
HF> 8)
>> Az emberben meglevo vagyakbol, iranyultsagokbol lehet
>> kiindulni. Ezeket tamaszthatjak ala a megismeres altalad
>> kizarolagosnak tartott modozatai.
HF> oriasi hiba a megismerest a vagyak ala rendelni. ezzel megindokoltad, hogy
en l
HF> etezonek fogadjam el a 90-60-90-es szoke, okos, bombazo, tokeletes felesege
met,
HF> azert,mert vagyok ra.:)
Ismet a Hofeherke hasonlat...
Viszont a vagyad feltetelzi, hogy lehetseges hasonlo parameterekkel
rendelkezo felesegnekvalot talalni.
>>A valosaghoz vajon hozzatartozik-e Isten, vagy legalabbis a
>>lehetosege. Vizsgalhato-e empirikusan?
HF> a lehetoseg hozzatartozik. nyugodtan mondhatsz olyan elemelteket, amik a 4
dime
HF> nzion kivuli dolgokrol szol, vagy nem ilyenfajta anyagi dolgokrol, mint a "
fold
HF> i" anyagok. csak egy kivansag van. ellenorizheto, racionalis elmelet legyen
|
