Kibuc,
>Teszem azt az elektromos vagy
>mágneses térnek tényleg semmi köze a hatáshoz, de a deróton odavezetett
>krisztusi szeretet kóbor árama tényleg meglágyítja a
>vízkövet?;)
.....hacsak ugy nem :-)
>ráadásul a "pezsgőt" azóta is iszom, 'oszt mégsem lett tőle új kövem;)
Hatha kesob sikerul egy masmilyen tipusut is osszehozni. Ezt persze a doktorok jobban ertik, de ranezesre ugy gondolom, hogy ha valaki oxalatosra hajlamos, akkor az masmilyemre kevesbe.
>Miután sikerült csípőből lelőni a mágneses vízkőcsökkentő szerkezetet,
Nincs lelove.
Csak az alapjan, amit a feltalalok, kereskedok allitanak rola, az egesz ellentmondasos.
>vízben lebegő, a mágneses tér hatására összetapadó apró vasszemcsék
>képeztek kristályosodási magvat a vízkő számára, ebből lett a homok, és
>csak a maradék rakódott le a csövek falára.
Ez olyan, mint a hajnoveszto. A kopaszsagnak allitplag valami 50-100 oka lehet. Ha a balzsam eleg sokat orvosol ezekbol, akkor hatasos.
Akinek nincs szerencseje, pontolyan dolgoktol kopasz, amira a kulonben hatékony balzsam epp nem hat, az csalodik.
>az egy szem elektronját az alapállapotúnál is alacsonyabb pályára
>lökik,
Ez jo. Shcroedinger meg menjen a macskajaval .....
>és az így felszabaduló energiát lehet felhasználni).
Es mi van azzal az energiaval, amivel az elektront a maghoz kozelebb loktek?
Vagy az alacsonyabb energiaju szint a magtol tavolabb van?
MJ.
|
> Számomra megoldhatatlan, miként állapítsam meg, hogy az ébredés utáni
> észleletek, vagy az álombéli tapasztalatok számítsanak e valóságnak.
> Ami a két esetet megkülönbözteti szerintem:
> 1. Álmomban sosem foglalkoztat, miként kerültem az adott szituációba,
> Fel sem vetodik. Talán mert a meglepetések miatt nincs ido ilyesmin
> elmerengni.
Álomban az agyközpontok többsége megváltozott müködést produkál - ezért nincs egyértelmü módszer annak eldöntésére, hogy álmodsz-e.
Elöfordulhat, hogy müködik a hihetöségvizsgálat-központ, csak rosszul (az is álmodik).
> 2. Álmomban senki nem mondta még, hogy ami történik, az valóságos.
Nekem már igen. Mármint magamnak mondtam.
> 3. Megfigyeltem, hogy álmomban nem tudok elolvasni írott szöveget.
Én sem - de akadhat, aki igen. Érdekes, hogy ezen nem szoktam meglepödni, és nem gondolom ilyenkor, hogy álmodom.
> Eleve nagyon ritkán botlok ilyesmibe, de ha mégis elofordul, az írás
> kivehetetlen - azzá válik, amint kiváncsian olvasnám.
Pontosan.
> 3. Kedvtelenség/unatkozás nem fordul elo, mert az események peregnek.
> Emiatt álom közben nincs mód leheveredve aludni egy jót.
Én már ilyet is álmodtam. Nem biztos, hogy szerencsés, mert szerintem akkor fordulhat elö, ha kevés a levegö (nehéz légzés, stb).
> Ezért álmomban álmodni sem szoktam (már ha jól gondolom, hogy nem
> szoktam).
Nem tudhatod, mert az álmaidnak csak kis %-ára emlékszel. Én már álmodtam álmomban (amikor "felébredtem", az még mindig álom volt, és ott gondolkoztam el az "álmom"ról).
> 4. Az álmok nem folytatólagosak, mint a filmsorozatok.
Van olyan is. Több napon keresztül megy (részben ismétlésekkel).
> 5. Az álom rövidebbnek tunik, mint a 'valóságos' nap.
??? Nem megfogható meghatározás.
> 6. Az álomban szerzett/nyert tárgyak/anyagi javak sosem kerülnek elo
> többé. (a telitalálatos lottószelvényre pl. azt mondják a beváltóhelyen:
> Uram ez sajnos érvénytelen, mert abszolút olvashatatlan :)
Ezt nem értem. Álomban mondják?
Egyébként tényleg van olyan, hogy 2 lépés után minden nálad levö tárgy összekeveredik, eltünik, megváltozik. Van egy központ az agyban, amelyik az álmokat irányítja - ilyenkor (részben vagy egészen) új álmot indít.
> Ami egyezik a 'valósággal' :
> Az álombéli 3D-s sztorik díszletei és az animációk kifogástalanok.
> Digitalizálás nyomai sosem láthatók. A rendezo piszok jó, nagyon tudja
> mivel lehet a nézore hatni. Szép számmal akadnak benne átverések, s
> ámulatba ejtés folyik rogyásig.
Mármint nem jössz rá, hogy díszletet látsz. Lásd fönt. Ha képes vagy ébren visszaemlékezni, gyakran kilóg a lóláb... egyébként meg az álomképek rendkívül elnagyoltak - néha csak egy villanás egy díszlet, amire csak egy pillantást vetsz, és ezért nem is kell kidolgozottnak lennie - ezért lehet nagyon gyorsan álmodni.
Álmodban elöfordulhat, hogy a világból sokszor csak egy kis részletet
látsz: pl. azt, ami az orrod elött van, és semmi mást - és ezen sem lepödsz meg.
> No de hogy a csudába lehetne megtudni, hogy melyik világ az igazi?
Álomban sehogy. Nekem már volt olyan álmom, ahol hosszas töprengés és vizsgálat (fájdalom, stb.) után úgy döntöttem, hogy ébren vagyok. Ébren sem lehet mindig tökéletesen eldönteni, hogy egy régebbi emléked nem álom volt-e. Félálomban (ébredéskor) néha el lehet dönteni, és ilyenkor esetleg kicsit alakíthatod is az álmodat.
> Ifjú kollégámat kérdeztem errol (kirol még mindig nem tudom igazi e).
> Szerinte álmunkban sosem halunk meg, mert mielott meghalnánk, mindig
> felébredünk.
Általában igen - de én már álmodtam olyat is, hogy ilyenkor nem ébredtem fel, hanem kiléptem az adott helyzetböl és mást álmodtam tovább.
Az álmokról már volt szó itt régebben. A Te kérdéseidnél szerintem még érdekesebb az, hogy mi az álmok jelentösége: miért vannak. A jelenleg elfogadott magyarázat szerint a legtöbb élölény agya nem elegendö ahhoz, hogy a világot valós idöben feldolgozza, ezért a feldolgozatlan részletekre késöbb visszatér. Végeztek kísérleteket patkányokkal,
labirintusban: az álmaik alapján egyértelmüen meg lehetett mondani, hogy akkor éppen a labirintus mely részén "járnak".
|