Kedves Attila!

hix.nyelv #743, >:

> Itt semmi gond nincsen, egy jogi dokumentumban az ügyfél valaki, akinek
> ügye van, az Ügyfél viszont az a bizonyos valaki, akinek neve az irat
> elején olvasható. 
> [...]
> Jómagam a neten ez utóbbi névmásokat (és ragozott alakjaikat) is
> kapitalizálom, mert úgy tekintem, hogy levelet írok és a levélírás
> hagyománya szerint a címzettre vonatkozó névmások nagybetűsek. 

  Korábbi elutasító véleményed -- "Én inkább azt mondanám: 
nagybetű_zik,_ [...] csak mások cselekesznek ily dolgot. Ezek a mások 
viszont valóban az angol nyelv  szolgai majmizációja miatt teszik" -- 
fényében ez a bizonyítvány magyarázásának tűnik. Pedig ezek is olyan 
kodifikációellenesek, mint a világnapok nevének tulajdonnevesítése. És 
ha ezeknél a hagyományokra hivatkozol, akkor a világnapok esetén sem 
hagyhatod ki az ilyen magyar tradíciók figyelembe vételét. (És a 
gittrágók egyesületét sem kell felhívnod a tisztázás ügyében, miként 
engem sem hívsz fel, hogy mint vélekszem arról, ha engem illetnek 
nagybetűs "Te"-vel.)


> Ezek alapvető dolgok. [...] Amíg a kultúremberek 90%-a nem tud egyszerű,
> köznapi magyar szavakat helyesen leírni, sokkal egyszerűbbnek látom a
> nehezebb helyesírási kérdésekben az eltérést lehetővé nem tevő jogszabály
> vasszigorral való alkalmazását, abból talán értenek. 

  Hát igen, azt is bevezethetnénk törvényileg, hogy aki telefonon 
felhív másokat, az köteles bemutatkozni; lehetne egy jogszabály arra, 
hogy az "európai" étteremben tilos böfögni, a kínaiban ellenben 
kötelező; stb. mert másoknak pedig ezek az alapvető dolgok. 

  Fentebb, amúgy hagyományokra hivatkoztál: nos, a rövid "i", "u", "ü" 
_írása_, tekintet nélkül az ejtésére, jelentős hagyományokkal 
rendelkezik szépíró körökben is. Ismét egy tradíció, melyet figyelembe 
lehet venni az aktuálisan kodifikált helyesírás ellenében. Ez utóbbitól 
te kiütést kapcs, én pedig a "Te"-től kapok kiütést, majd jól börtönbe 
fogjuk zárni egymást, ha egyszer ez jogszabályi szintre emelkedik.

  Egyébként a vasszigor esetén sem értenének belőle az emberek: 
kisebbségben vannak azon nagyarul beszélők, akik úgy ejtik a felső 
nyelvállású magánhangzókat, ahogy azt a helyesírás kodifikálja. A 
többség ettől eltér a "rövidítés" vagy a "hosszítás" irányában, magam 
is ilyen vagyok. Nekünk az iskolában ezt meg kellett tanulni, aki 
képtelen ezt 100%-ban megtanulni, az a műveltségteszteden megbukik. Meg 
kell mondanom, nem is való ez másra, csak arra, hogy az elit 
elhatárolja és védje magát a külső behatólókkal szemben. Ezért is 
szorgalmazom én pl. az nyílt "e" és zárt "ë" írásbeli 
megkülönböztetését is: ezzel lehetne igazán kiszortírozni a műveltség 
élcsapatát...

Sziasztok!

> > Ide kapcsolható az "Ön" személyes névmás nagybetűvel írása (amit én
> > is elkövetek), illetve a "Te", "Ti" névmások kapitalizációja (amit
> > nem művelek). Itt az egyedításen túl a respekt, a tisztelet is
> > kódolódik az írásmódban.
>   Jómagam a neten ez utóbbi névmásokat (és ragozott alakjaikat) is
>kapitalizálom, mert úgy tekintem, hogy levelet írok és a levélírás
>hagyománya szerint a címzettre vonatkozó névmások nagybetűsek.

De ez csak hagyomány és nem kötelező, ugye? :-) Az "Ön"-t egyébként én is 
naggyal írom (talán más nyelvek hatására), de a "te" és "ti"-t nem. Sem 
respektből, sem tiszteletből. :-) Puszta külsőség, nem ezen múlik.

>(Sajátos, hogy a neten milyen gyakran tűnnek fel az én és ő névmások
>nagybetűvel -- rejtély, miért.)

Azért, mert látták az Ön-t, Te-t és Ti-t nagybetűvel, ezért azt hiszik, a 
többit is úgy kell. :-) Egyáltalán nem lennék meglepve, ha az internet 
terjedésével megjelent teccik, lécci stb.-ket, valamint pl. a reklámbeli 
Plussz-t látva az iskolában a dolgozatban is így írnák legközelebb.

>   Nem sok értelmét látom kultúremberek etikettjeként meghatározni a
>helyesírást, amikor számtalan kultúrember (többek között irodalmárok,
>professzorok) kéziratában olvastam akkora vaskos helyesírási hibákat,
>mint ide Lacháza. Kultúremberek általában nem tudják, hogy a dicsér
>rövid i, a hígító viszont duplán hosszú, hogy az "olyan, aki" közé
>vessző kell, és hogy a kijelentő mondat nem végződik kérdőjellel
>attól, hogy az utolsó alárendelt tagmondat kérdő volt.
>   Ezek alapvető dolgok. Az, hogy a gittrágók világnapja nagybetű-e, nem
>alapvető dolog. Amíg a kultúremberek 90%-a nem tud egyszerű, köznapi
>magyar szavakat helyesen leírni, sokkal egyszerűbbnek látom a nehezebb
>helyesírási kérdésekben az eltérést lehetővé nem tevő jogszabály
>vasszigorral való alkalmazását, abból talán értenek.
Egyetértek, az arányokkal is - sajnos. A kérdés csak az, mivel 
szankcionálják a kihágást. :-)  Rövid a válasz: semmivel. A legtöbb embert 
nem érdekli a helyesírás, csak le legyen írva valahogy, hiszen ha kimondom 
szóban azt, hogy "ovoda", és megértik, akkor írásban is meg fogják, 
fonetikusan, ahogy hallom, há' nem? :-)
Következésképp nemigen áll érdekében helyesen írni, senki nem fog a kezére 
ütni, de még csak megszégyenülni sem fog, hiszen ez csak egy szabály, 
amiket úgy általában véve nem szokás betartani mostanában kis hazánkban, 
pláne ha "csak" helyesírási, amiért effektív büntetés ugye nem jár. Miért 
is járna, hiszen akkor a kereskedelmi TV-ket (és a királyit is persze) meg 
kellene büntetni, hiszen híradónként biztosan megjelenik egy-két orbitális 
helyesírási hiba az aktuális képen vagy a képernyő alján lévő feliratban.

>   Bocsánat, ha vaskalaposnak tűnök, de elég sokáig próbáltam az
>embereknek magyarázni, mit hogyan kell írni, és nem értik meg.
>Kétségbe vonják, hogy jól tudom, mert igenis a mindig második i-je
>hosszú, igenis az ül ige hosszú ű, ők tudják. Ha utasító hangon szól
>hozzájuk az ember, nem jut eszükbe elmagyarázni, hogy ők milyen jól
>tudják.

Én inkább azt tapasztalom, hogy megpróbálják valahogy leírni, aztán 
valahogy sikerül, vagy jól, vagy nem. Utánanézni helyesírási tanácsadóban? 
Áh, ne is álmodj róla! Viszont! A reakció legalább kétféle, ha felhívod a 
figyelmet a hibára: 1. megsértődnek és felháborodnak, hogy "űttet" aztán ne 
oktasd ki, mert ki vagy te ahhoz, 2. elbagatellizálják ill. elpoénkodják, 
azaz hogy mit kötekszel, ilyen semmiségért képes voltál megszólalni, miért 
nem a témához szólsz hozzá?
Nagyon kevés az, aki megköszöni, hogy kijavítottad. Vagyis nagyjából ennyi 
embernek (nagyjából 2-5%) fontos a helyesírás és hogy ne legyen hiba az 
irományában. Mármint az internetes fórumokon megszólalók között, az pedig 
manapság elég nagy százaléka a társadalomnak.

Üdv,
Móni