1. |
Re: re: szeklab a horizont alatt (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
2. |
rekrea cionizmus (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
3. |
faj/jaj (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
4. |
hasonlosag (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Hoingadozas (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
6. |
re: f.lyukba tett fenyora (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: re: szeklab a horizont alatt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado: kota_ude.anozira.lpl
>A horizontrol beszedulo ficko nem jobban, hanem kevesbe fogja
>gorbiteni a teret....de lehet, hogy tevedek, csak erzesbol mondom.
Minden tomeg ahogy ti mondjatok 'gorbiti' a teret, termeszetesen
meretetol (fizikai meret es suruseg) fuggoen. Orias tomeg es egy
gyakorlatilag elhanyagolhato kismeretu tomeg kozott lehet egeszen
mas is az osszefugges. Maga a ter sem a megszokott. Igy a kistomeg
mar alig tud valamit gorbiteni, a hatasa kozeledik a nulla fele.
Mind azon torom a fejem, letezhet e abszolut tomeg? Ez azt jelentene,
hogy egy bizonyos suruseg utan mar hiaba novelnem az ileto tomeg
meretet, a 'gorbitohatasa' iletve a gravitacios tere mar nem valtozna,
felteve ha fizikai merete (gomb vagy gyuru alakja, stb.) konstans
maradna.
Udv. Csaba.
|
+ - | rekrea cionizmus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
azert erdekes, hogy Ferenc hirtelen eltunt. aztan majd par honap, ev mulva eloj
on megint ugyanazzal a butasaggal, kezdodik elolrol.
visoznt mi itt a tudomanyos oldalrol meglepoen jol korrelalo valaszokat adtunk.
ugy latszik, bekerult az itteni koztudatba sokminden, amit egy-egy ember megos
ztott velunk. pl. Ganti chemoton.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)
|
+ - | faj/jaj (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hunor,
>Kreacionista nézőpontból is, csak éppen saját faj fogalmukon belül.Tippeim
>iylen csoportokra:
>ló-szamár-öszvér-zebra, (elefánt-mammut), galapagosi Darwin pintyek,
>stb. Bármely két biológiai faj, ami képes keveredni, az a kreacionista
>értelmezésben egy.
Aha.
De eloszor a "keveredest" kell definialni.
Ha ugy definialjuk, hogy a par utodot kepes letrehozni, akkor a
lo-szamar-öszvér-zebra egy faj. Sot, a ponty is a karasszal (o idok, o
erkolcsok :-)
Ha ugy definialjuk, hogy a par kepes korlatlanul szaporodokepes utodokat
letrehozni, akkor nem egy faj. A ponty es a karasz se.
Namarmost ugyanott vagyunk, ahol elindultunk: megint nem tudjuk megmondani,
mi a faj (persze kreacionista nezopontbol), mert a biologia erre mar
valaszolt. Esetleg, ha van itt egy biologus, es meg nem unja a dolgot, ki is
fejtheti.
Szerencsere az emberi faj tekinteteben megegyezik az allaspontunk.
Janos
|
+ - | hasonlosag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
math
>>"Elemezték- e már és jutottak-e figyelemreméltó megállapításra abban a
kérdésbe
>>n, hogy miért találunk egymástól független jelenségek közt - matematikai
leírás
>>uk tekintetében megmutatkozó kísérteties
>>hasonlóságokat (legalábbis közelítoleg) ?"
>ez egy ertelmetlen kerdes. milyen valaszt varsz erre?
>1) allah akhbar
>2) csak
>3) mert ezek az osszefuggesek hasonlok
>4) csak
>5) azert talalunk, mert keresunk
Szerintem elhamarkodtad a valaszt, bar az alternativak kozul nemelyik
hatarozottan jonak tunik, pld az "allah akbar" :-) .
En meg hozzateszek meg nehanyat:
...mert a vilag egyseges (és eppen ezert)
...az egymastol fuggetlen jelensegek azonos fizikai alapokon nyugszanak.
Kedvenc peldam a centralis hatareloszlas tetel: matematikai alap, annyit
mond, hogy sok fuggetlen valoszinusegeloszlas szuperpozicioja normalis
eloszlas (ha az eloszlasoknak legalabb a szorasa letezik).
A vilag jelensegei ezt ugy tukrozik, hogy ha valamit sok fuggetlen tenyezo
befolyasol, akkor az a valami normalis eloszlasu lesz.
Janos
|
+ - | Re: Hoingadozas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Csaba,
Ennel egyszerubb. Nincs felho, jobban lehul. Csillagos ejszakan
rohadt hideg tud lenni barhol. Persze a talaj hovezeto kepessege
is jatszik. Ejszaka lead X/m^2 energiat a talaj. Ha jo hovezeto
a talaj, nagy hokapacitassal, akkor sok talaj kicsit hul le.
Ha rossz hovezeto, kis hokapacitassal, akkor kis talaj nagyon
lehul. Levego homersekletenel a levego paratartalma (hokapacitas)
is bejon. Szaraz levego jobban lehul. Felszin szine is lenyeges,
erdessege is.
A fold kereg vastagsaga irrelevans, a talaj homerseklete mar
par meter melysegben stabilizalodik (lasd borospince illetve
hopumpas futesi rendszerek), hogy tovabbi hany km van, az tok
mindegy.
Gyula
|
+ - | re: f.lyukba tett fenyora (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kóta József!
Nekem úgy tunik, ha a gravitációrol egyszeruen azt mondják -
ott görbült a térido, vsz. rögtön felmerül az igény az érdeklodo
nem szakemberek részérol - hogy demonstrálni kéne megfoghatóan,
milyen következményekkel jár, kísérletek kimenetele tekintetében
a térido görbültsége.
Szinte elkerülhetetlen megemlíteni (hiba volna kihagyni), hogy a fény
akár elvben körpályára is állhat - legalábbis közelítoleg s átmenetileg.
Ámde amint ívelt pályát mondtunk, máris speciális vonatkoztatási
rendszerre tértünk át, de ezt nem tartom hibának, félrevezetonek,
vagy célszerutlennek. Vegyük a következo esetet:
2 megfigyelo lebeg a f.lyuktól távol. Egyikük fényjelet küld a lyuk
centrumától kissé keletre. A fény épphogy csak nem kerül csapdába.
Tesz jónéhány fordulatot a lyuk gravitációjában, majd megszökvén,
jókora késéssel jut el az ugyancsak keletre levo távoli megfigyelohöz.
Semmi gond azzal, hogy a görbült téridoben a fény számára ez a
tekervényes út egyenes, de kézenfekvo úgy is gondolkodni,
hogy spirálisan haladván szökött meg. S ekkor elkerülhetetlen
a terjedési sebesség helyrol helyre változását elismerni.
A két felfogás nem üti, hanem épp ellenkezoleg - megnyugtatóan
kiegészíti egymást szerintem.
Burgonya
|
|