> a valos negyszogjel, visoznt nem idealis. hanem szinuszos jelekbol jol
> osszerak ott jel. annal nem tudom, hogy hogy jon ki a levezetes.

  Ne bomoljunk mar! A valos negyszogjel az egy valos negyszogjel
(tautologia:-)
  Az mas kerdes, hogy neha praktikus okokbol az ember modellezi ezt
szinuszok osszegevel, de attol az meg nem lesz az 'abszolut ertelemben'.

> tartom az allitasom: a valosagban nincs olyan mennyiseg, ami olyan
> folyamatbol eredm, emi 0/0 muveletet "hajt vegre", es igy nem kell
> ilyet szamolni.

  De van sajna: Mekkora volt a vilagegyetem a t=0 pillanatban, ha most
vegtelen nagy. Elmeletbol ez a kerdes jon ki. Persze ez csak kotozkodes,
mert tudjuk, hogy az elmelet hibas es ez a hiba nem elhanyagolhatova 
valik a t=0-hoz kozelitve, igy igazabol nem jogos a kerdes, csak a
modellben benne van (hibasan).

Gyula

Kedves Lista!

A Gallup csinált egy összeurópai felmérést. Ezt én is kitöltöttem 
(magányszorgalomból) és egy hibám volt (a 13 kérdésből). A kérdés így 
hangzik:

"Az apai gének határozzák meg a születendő gyermek nemét, vagyis, hogy fiú
lesz-e vagy lány."

Én ezt igaznak tippeltem, de szerintük nem. Én már hosszas levelezésben 
vagyok velül (egyszer már válszoltak), de nagyon nem győztek meg. Azt 
mondták, hogy ez egy beugrató kérdés, mert ők a géneket kérdezték és nem a 
kromoszómákat. Erre én azt írtam, hogy nem az Y kormoszómától függ a fiú 
neme, hanem pár (többnyire) az Y kromoszómán elhelyezkedő GÉN meglététől, 
vagy hiányától. Persze ha ez a pár gén letörik az Y-ról és egy X-hez ragad, 
akkor lehet XX kromoszómás fiú is és XY kromoszómás lány is (mint ahogy 
létezik is ilyen - ismereteim szerint).

Egy biológiával/genetikával foglalkozó lista tagtól kérdezném, hogy neki mi 
a véleménye erről? SOTÉs kollegával már beszéltem és ő is hozzám hasonlóan 
tippelt...

Ezen túl arról is érdekelne a véleményetek, hogy szabad-e köznép technikai 
műveltségét olyan kérdésekkel felmérni, amiben a témával behatóan 
foglalkozók sem értenek egyet...

EIK && üdv From:, a meglepődött

Pista,
> Erdekelne egyaltalan a femdetektorok szerkezete, mukodese, es hogy
> lehetseges-e azokkal (celorientalt szerkesztessel) max. 50 mg femet
> megtalalni az emlitett feluleten.
Ket, mondjuk 500kHz es 505kHz-es rezgokor jele osszekeverve futyulo hangot
ad.
Az egyik rezgokor ugy van kikepezve, hogy a tekercsevel matatni lehet a
foldon, a masik mindentol elarnyékolva.
Femek hatasara a hangmagassag megvaltozik. Ennyi. Nagyon egyszeru
megcsinalni.
Janos

Kedves Pista!
Szerintem egy jo eros magnessel elcsipheted, esetleg meg
nehany rozsdas szog is "horogra akad".
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Sziasztok!


Math, irod:

: > Szo nincs arrol, amit Te itt propagalsz, hogy
: >behelyettesitessel mukodnie kell.
: nem ertelek.

Abbol indult ki az egesz, hogy sin(x)/x -t nem tudod behelyettesitessel
kiszamolni, tehat szerinted x=0 helyen nem definialt a sin(x)/x. Szerintem
meg attol, hogy x helyen nem tudod behelyettesitessel kiszamolni a
fuggvenyerteket meg nem kovetkezik, hogy x helyen nem ertelmezett a
fuggveny.

: > Amit nem talalok a konyvben, csak matek
: >eloadasrol dereng halvanyan, hogy ha a jobboldali es a >baloldali hatarertek
 m
: egegyezik, akkor az a
: >fuggvenyertek is.
: szo sincs ilyenrol. a feggveny erteket ugy definialod, ahogy akarod.
: amit irtal , az a folytonossag feltetele.

Ha x0 helyen egy fuggveny jobboldali es baloldali hatarerteke egyarant y,
akkor x0 helyen a fuggvenyertek lehet ugyan z<>y, de ebben az esetben nem
fuggvenyrol van szo, hanem funkcionalrol, ha minden igaz. Egy fuggvenynek
kotelessege y fuggvenyerteket folvennie, ha a 2 hatarertek is y.
(Funkcionalelmeletet sajna nem tanultam.)

: a valosagban ugyebar csak nem idealis negyszog-fuggveny van.

Mint ezt regebben megirtam, ha nem idealis negyszoggel jossz, akkor is
sin(x)/x az alapforma, az idealis negyszoget csak az egyszeru levezetes
kedveert irtam. Tudom, hogy nem vigasztal, de a gyakorlatban egy
pszeudorandom negyszogjel sin(x)/x burkologorbet mutat a
spektrumanalizatoron (a meresi hibahataron belul). Pl.
fouriertranszformalhatod a sin(t) fuggvenyt, ami ugy van definialva, hogy
0-tol 2*pi/omega -ig sin(omega*t), egyebkent meg 0. Ekkor a sin(x)/x gorbe
el lesz tolva ugy, hogy omegara szimmetrikus a frekvenciatartomanyban.


: >F(s)=integral -T/2-tol T/2-ig 1/T*exp(-s*t)*dt
: >
: >F(s)=exp(-s*T/2)/(-s*T) - exp(s*T/2)/(-s*T) ***

: >Ennel a levezetesnel hol kell kikotni, hogy s<>0?
:
: a ***-nal. ha matematikailag preciz akarsz lenni. F(0)-t akkor kulon
: kell definialni.


integral exp(a*x) * dx = 1/a*exp(a*x) es nincsen kikotes a-ra a
Bronstein-konyv szerint. Ezert kerdeztem.

: tartom az allitasom: a valosagban nincs olyan mennyiseg, ami olyan
: folyamatbol eredm, emi 0/0 muveletet "hajt vegre", es igy nem kell
: ilyet szamolni.

Innentol filozofia. Mert szerintem a sin(0)/0 kiszamitasa ugyanaz, mint a
lim x->0 sin(x)/x kiszamitasa.

Egy idealis RC alulatereszto szuro kimenete sin(x)/x, ha a bemenetere egy
dirac-deltat adunk. Most megint lehet filozofalni, hogy nincs idealis
RC-tag, nincsen idealis dirac, meg az egesz azon bukik meg, hogy nem
kauzalis a kimenet. Ennek dacara a gyakorlat viszont tele van sin(x)/x
-szel, es a gyakorlat nem ismer olyat, hogy x=0 helyen eppen nem tudja,
hogy mi a fuggvenyertek. ;-)


Udv,
marky