Latom nagyon ellaposodott a hirlap, ezert ideje irni néhany gondolatot.
Hozzaszolast csak itt, hatha megmozdul a lap.
Meg valamikor az elejen szo volt rolla, hogy a magyarok nem ertenek a
filmekhez es hogy nem is tudnak (es nem is tudnanak) filmet csinalni meg
akkor sem, ha lenne ra eleg penz. Valaki itt a csotanyokat (vagy csopogo
csapot?) bamulo Torocsik Marit emlegette, mint a magyar film egyetlen
emlitesre erdemes alkotasat, aki mellesleg altalam nem kedvelt, de
nemzetkozileg elismert szineszno (bar elgondolkodtato azon baratom
velemenye, aki szerint azert idegesit, mert az idegesito szerepeket
nagyon jol jatsza :)). Akkor en azt mertem irni, hogy ha annyi penzt
kapnanak a magyar filmesek, mint azok akik a latvanyos nagy filmeket
csinaljak akkor tudnanak ok is nagyon jo filmeket csinalni. Valaki itt
ezt ugy ertelmezte, hogy ha markatingre kapnanak ennyi penzt akkor sem
lehetne ezt a minoseget eladni. Mar akkor akartam valaszolni a levelre
de egyszeruen nem volt kedvem hozza. Vitatkozni most sincs kedvem, de
alapvetoen nem is csak a marketingre kellene kolteni, hanem az egesz
filmre. A jo film alapja pedig a jo forgatokonyv. Viszont azt is meg
kell fizetni. A velemenyemet meg most is fennttartom (most ne hozzatok
fel a Hidembert, mert meg nem lattam). Nem is a vitanak, inkabb csak
bevezetesnek szantam az egeszet. Amirol irni akarok az az, hogy a
magyarok mit adtak a vilag filmgyartasanak. Ha ezek az emberek ezeket le
tudtak tenni az asztalra, akkor talan megadhatnank nekik azt a bizalmat,
hogy higyjunk bennuk En csak mukedvelo vagyok es nem szakember, ezert ha
nehany hiba csuszna a listaba, akkor nyugodtan kijavithatja barki. Aki
nem szereplnek rajta azoktol itt kerek elnezest.

A lenyeg: Best of film utan a Best of magyarok a vilag filmgyartasaban:
- Adolf Zukor: Szuletett Ricsen. Tizenot evesen kerult amerikaba. Az o
nevehez fuzodik a Paramount filmtarsasag felepitese.
- William Fox: szuletett Tolcsvan. O alapitja a Fox Film Corporationt.
- Cukor Gyorgy: aki a „May Fair Lady”-t forgatta
- Michael Curtiz (Kerte’sz Miha’Ly): 1912-ben elso filmjet
Magyarorszagon, magyar szineszekkel es magyar helyszinen forgatta.
1918-ig 38 filmet keszitett itthon. Aztan elobb Becsben, majd
Hollywoodban keszitett filmeket. A leghiresebb a „Casablanca”. 1943-ban
Oscart kapott az Amerikai Filmakademiatol.
- Sir Alexander Korda, eredeti neven Kellner Laszlo Sandor 1893-ban
szuletett Pusztatu’rpa’szto’n. Az o nevehez fuzodik sokak szerint az
angol filmipar megteremtese. O rendezte a „VIII. Henrik”-et, a
„Rembrandt”-ot, az „Anna Karenina”-t, a „Negy toll”at.
Erdemes megemliteni a „Vo:ro:s Pimperlen” cimu filmjet, ami egy magat
egyu:gyu:nek tetteto, de valojaban rendkivul eszes „tipikus angol” hos
tortenetet meseli el a napoleoni haboruk idejebol. A film
kulonlegessege, hogy Orczy Emma barono tollabol szarmazott az eredeti
tortenet, Biro Lajos irta at filmre es a fess angol prototipusanak
szamito szerepet Leslie Howard alakitotta akit eredtileg Steiner
Laszlonak hivtak es Budapesten szuletet (ezt aztan visszakaptuk az
„Angol beteg” es a „Napfeny ize” cimu filmek angol foszereplojetol, aki
felejthetettlenul jatszotta a fess magyart :) ). A filmnek egyebkent
magyar volt az operatore es a berendezoje is, valamint Korda ket
testvere is dolgozott rajta (Zoltan es Vince).
- Rozsa Miklos, aki filmzeneket szerzett (Hitchcocnak, Zukornak stb) O
harom Oscar dijjat kapott (1946, 1948, 1959)
- Joseph Kosma. O is zeneszerzo. Legnagyobb sikere a „Hullo falevel”
volt.
- John Halas: O az aki elkeszitette Orwell regenyebol az „Alatfarm” cimu
rajzfilmet.
- Joe Pasternak (Deanna Durbin musicelek valamikor a harmincas evekben –
ja es a mult szazadban) es Charles Vidor is magyar szarmazasuak voltak
- Vagy itt van Bernie Sscwartz, akit ma inkabb Toni Curtis-nek ismernek.
O igaz hogy amerikaban szuletett, de sajat bevallasa szerint hat eves
koraig csak magyarul tudott.
- Na es persze Lugosi Bela
- Szabo Istvan rendezo (Mephisto 1981 Oscar dij)
- Koltai Lajos operator.
Persze ide tarozik ket hiressegunk is Gabor Zsazsa es Staller Ilona is,
bar ok mintha nem a szineszi kepessegukrol lennenek hiresek :)

Es vegul itt van valami, amit 1922. oktober 18-án jelentettek meg a
Magyar Kiralyi Szabadalmi Birosag altal kiadott „Szabadalmi Leiras”
79584. szamaban (a szabadalom bejelentve 1918. aprilis 30-an) es Mihaly
Denes budapesti gepeszmernok nevehez fuzodik. Leirasa: „Jelen talamany
targya oly berendezes, mely kinematograf felveteleknel az ugyanabban az
idoben keletkezett hangoknak felvetelet es visszaadasat lehetove teszi,
megpedig azaltal, hogy a hangok optikai hatasokat valtanak ki es ezen
fenyhatasokat ugyanazon filmen rogzitjuk, amelyen a kepfelvetel
tortenik” Es ezt ma talan ugy hivjak, hogy hangos film.
Es a sor kozel sem teljes. Meg egyszer: aki lemaradt, nem azert maradt
le, mert nem illik erre a listara, hanem mert nem jutott eszembe.

A legvegere hagytam a mai magyar filmmuveszet nagy eltulajdonitojat es
ez egyben szolgalati kozlemeny is: Cafy kuld vissza a filmjeimet. Tudom,
hogy olvasod.

Gabor

> Olyan helyet keresek a neten, ahol komplett filmelemzesek vannak
> magyar nyelven, magyar es kulfoldi filmekrol egyarant.

  Hat nem tudom, mi szamit filmelemzesnek, de a honlapomon szo van
egypar filmrol, hosszabban-rovidebben. Hatha van koztuk olyan, amit
szeretnel.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
IDEGDUC = Hibbant galambok szanatoriuma.

Hell o,

Probald meg a Csapnivalot, ok nagyon jok, www.cspv.hu, de ha "lilabb",
bolcseszesebb dologra vagysz, akkor www.filmvilag.hu vagy
www.filmkultura.hu

Gandalf (Dublin)
http://go.to/Eire
--
If you lend someone $20 and never see that person again, it was probably
worth it.

 -----Original Message-----
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: filmelemzes ( 13 sor )

Sziasztok!

A segitsegetekre lenne szuksegem!
Olyan helyet keresek a neten, ahol komplett
filmelemzesek vannak magyar nyelven,
magyar es kulfoldi filmekrol egyarant.
Sok helyet neztem, de altalaban 1-2 oldalt
irtak mindenhol egy filmrol, es ez sajnos
nem eleg. Szoval ha van barkinek otlete
azt szivesen vennem.

Elore is koszonom
fpeter