1. |
Re[2]: Hot line vs. hotline (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
2. |
Use case (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
3. |
Jelolt vs jeloletlen. Volt: Mozgo hotdogok (mind) |
60 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re[2]: Hot line vs. hotline (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #2002, Mártonfi Attila:
> A pickupos példád sajnos nem áll, ugyanis helyesírási szótárakban nem
> találtam, egyedül Bakosban van nyoma, de ott kötőjellel
Most nem vagyok otthon, nélkülözöm a könyvtáramat, a "pick(-)up" esetén
helyesírási referenciaanyagként az angol-szótáramat használtam. Ebben a
kötőjellel írt "pick-up" angol címszót egybeírva oldják fel 'lejátszófej,
_pickup_; dzsip; <biz.> lotyó'. Sajnos ezirányú személyes emlékeim már
kopottak, régi hifi-magazinokat sem tudtam fellapozni [valamint nekem is
ez a változat rémlett], ezért elfogadtam ezt a megoldást, annál is
inkább, mivel a másik, '<személygépkocsi alvázra épített> kisteherautó'
jeletésű "pickup" szót egybeírjuk.
> érdekes módon a brit érdekeltségűek voltak kötőjelesek, az amerikaiak
> egybeírósak.
Az egybeírás-különírás terén eltérő helyesírási elvek élnek igekötős
igékből keletkezett főnevek esetén, past participle-s utótagú (pl.
"medium-sized"), ill. más utótagú összetételek stb. esetén
> Ugye, jól értettem az előző hozzászólásodban, hogy te is fordítottnak látod
> a tendenciát?
Ha ez a kérdésed erre a mondatodra való visszautalás: "csak az eddig
kodifikáció a leghatározottabban ellentétesek ezzel [vi. az egybeírt
alakokkal]", akkor az alábbit válaszolhatom. (Ha nem jól értettem a
kérdésedet, akkor, kérlek, tedd fel újra.)
Szerintem ezeket idegen szavaknak tekintik, és az általános elveknek
megfelelően az idegen nyelvben bevett alakjukat tüntetik fel a szótárak.
A régi Bakos-féle "pick-up" 'hangszedő' ~ mai "pickup" 'kisteherautó'
szembenállás egyben történetiséget is mutat: régente a brit változat volt
a magyarba kerülés szempontjából a normatív, ma inkább az amerikai.
Valóban szükség lenne a dolog átgondolására. Kérdés, lesz-e olyan, aki
megteszi? Igazából a "hot line" írásának módja csak keveseket érint, az
"on-line"-é egy fokkal többet. Lesz-e, aki egyrészt az egészet egy
rendszerként fogja át (tehát az "e-mail" helyesírását nem elsősorban az
"email" 'zománc' szó fogja befolyásolni, hanem az "on(-)line" és a
társai); másrészt ezen a csak jövőben hipotetikusan köznyelvesülhető
zsargonszavak kedvéért átgondolja pl. az MHSz.-be, Idegen szavak
szótárába került szóanyagot, megváltoztatja a frissen kodifikált alakokat
(pl. "e-mail"), ill. a régi több évtizedes beidegződéseket (a Bakos
szerinti "pick-up"-ot)?
Szerintem a nyelvileg tudatosabb közvéleménynek vállalnia kellene azt az
ódiumot, hogy -- biztos elvi háttér mellett -- bizonyos kérdésekben
szembehelyezkedik az _ad hoc_ módon kodifikált alakokkal, így jelezve az
igényt a megoldásra.
|
+ - | Use case (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> is van igy. Nagysokara jottem viszont csak ra, hogy ez mit is jelent
> valojaban: azt, hogy egy program nem csupan egyetlen dolgot tud,
> hanem hasznalhato pl, jelszo megadasara, a jelszo modositasara,
> rendeles felvetelere, rendelesbol egy tetel torlesere, stb, ...
> Minden egyes ilyen funkciot egy "use case"-nek neveznek. Tudtok-e
> erre jobb szot, mint hogy funkcio?
Nemigen, ámbár helyettesíthető magyar szóval. A "használati eset"
tömény idiotizmus, engem a The Sims magyar doksijára emlékeztet.
Iszonyatos.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
CIRKAL = Setalas kozben hozzavetolegesen folbecsul.
|
+ - | Jelolt vs jeloletlen. Volt: Mozgo hotdogok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sikerült tegnap túllépnem a sorlimitet, így csak most tudom ezt
elküldeni. Minthogy az előző hozzászólásom kiegészítésének tekintem, a
Láng Attila D.-nek is mellékelem, mert elég fura helyzet lehetne
válaszolni valamire, aminek a kiegészítéséről még csak tudomása sincs.
A NYELV 0201-ban írta La'ng Attila D. >:
>Máris nyelvtani szerkezetet alkottál, ahelyett hogy dobál egy más után szó
>-k nyelv tan viszony nélkül.
Ne tegyünk egyenlőségjelet a közé, hogy nyelvtani szerkezetet alkottam és
hogy morfológiailag jelölt szerkezetet alkottam. A kettő ugyanis
nem ugyanaz. Az alany és a minőség-mennyiség jelzők ugyanis rögtön
jelöletlenek (ahogy a határozószókkal kifejezett határozók is). Nem
véletlenül okoz gondot az ezek alkotta összetételek elválasztása az
ugyanilyen szókapcsolatoktól (gondolok itt leginkább a napsütötte vs.
traktor szántotta típusokra). A jelzőket jelöli a szórendi hely (nem
véletlen, ha elmozdul a jelzett szó elől, és mögé kerül, rögtön
értelmezővé és így jelöltté válik), az alanyt azonban csak a maga teljes
jelöletlensége. Ezek a példák még mindig rendszerszerűen
jelöletlenek, de ha továbbmegyünk, láthatjuk, hogy tulajdonképpen bármi
lehet jelöletlen. Merthogy:
(1) Az összetett szavak jelentős csoportja abban különbözik az azonos
nyelvtani viszonyt kifejező szintagmáktól, hogy a viszony
morfológiailag jelöletlen.
Ez idáig rendben van. De nézzük meg ezt az állítás kicsit jobban. Valójában
az (1) három állítást tartalmaz:
(2) Bizonyos esetekben szavak olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy
összetett szónak tartjuk őket.
(3) Bizonyos esetekben egyébként morfológialag szokásosan jelölt viszonyok
morfológialag jelöletlenek.
(4) A (3) definiálta halmaz (valódi) részhalmaza a (2) definiálta
halmaznak.
A (3) igazából az egyetlen egyértelmű állítás. A (2)-kal már komoly gond
van (tulajdonképpen számomra állítás volta is kétséges), ugyanis
nincs olyan egyetemes (nem 'minden nyelvre érvényes', hanem 'a nyelvészet
minden részdiszciplinájára érvényes' értelemben) szódefiníció*,
amelynek segítségével kreálható lenne egy összetettszó-definíció.
(Egyébként a helyesírási szabályzat sem ad homogén
összetettszó-definíciót, csak felsorol néhány esetet, és azt mondja, ezek
alkotják az összetett szavak csoportját, tehát egybeírjuk őket.)
Mivel azonban a (2) jelen tudásunk szerint nem értelmezhető tökéletesen,
ezért a (4) igazságértéke is meglehetősen kétséges. Ha márpedig feltesszük,
hogy a (4) nem igaz (magyarán az összetett szóság és a jelöletlenség kicsit
szétcsúszik), akkor máris semmi gond nincs a szivattyú nélküli
higanygőz-egyenirányító gyártás írásmóddal, hiszen a rendszer sehol nem
sérül.
*A szóságnak feltételéül szokták szabni a absztrakciót, a
lexikalizálódottságot, a közbeékelhetetlenséget, valószínűleg ezek mentén
lehetne kialakítani azt a szódefiníciót, amely a helyesírás számára is
használható, az ezek által definiált halmaz látszik ugyanis legközelebb
állni a jelenlegihez. A dolgot bonyolítja, hogy a helyesírás számára olyan
megfogalmazásokat célszerű tekinteni, amelyek praktikusan, egyszerű
tesztekkel ellenőrizhetők.
Üdv: Attila
|
|