Feri,

> Az egyes szamrendszer nem szabalyos helyiertekes szamrendszer, es eppen 
> az az elteres a szabalytol, hogy csak 1-es jel van benne. (Szemben a 
> tobbi helyiertekessel, ahol 0 is van.)
Nem szeretem a kituntetett rendszereket. Szerintem nem krealhatsz az egyes
szamrendszer kedveert uj szabalyokat.



> Most azt a korabbi allitasomat mutattad meg az 1-es szamrendszer 
> peldajan, hogy miert nevezheto tetszoleges szamrendszer vegtelen 
> alapunak. 
Ezugyben nem vitatkoztunk. 

> En meg azt, hogy a helyiertekes szamrendszer csak egy a sokfele letezo, 
> vagy lehetseges szamrendszer kozul. 
Jo. Megegyeztunk. A helyiertekes szamrendszereket tekintve az egyes
szamrendszerben csak nulla van. 
A nem helyiertekes szamrendszerekben az altalad definialt egyes szamrendszer
tulajdonsagai tokeletesen egybevagnak az altalad definialt tulajdonsagokkal,
ilymodon semmi alapom vitatni azokat. 
Tehat nem beleillesztve a helyiertekes rendszerek koze, minden allitasoddal
egyetertek. 

> beszelunk, akkor ertelemszeruen nem a 2, vagy nagyobb alapu helyiertekes 
> szamrendszer szabalyai szerinti szamrendszert ertjuk ez alatt 
Ahogy itt is irod.
En egszen eddig, es ezek utan is csak a szokasos szamrendszer definiciot fogado
m
el, igy tiszta a nezetelteresunk alapja. 
Ez mar igy is marad. 

Udv: Janos

Kedves Feri,

> Persze a legkulonosebb szamrendszer megis csak az, amit az idomeresre 
> hasznalunk. Eleg kenyelmetlen pl. kiszamolni, meddig is elne valaki, ha 
> ket, es felszer addig elhetett volna.

  Ez szamrendszer fuggetlenul (ma mar) oriasi problema. Peldaul nemreg
ismeros szenvedett azzal, hogy egy par eve tortent esemeny (pontos
datum, ido adott) es egy mostani esemeny kozott hany masodperc telt
el. Messze nem trivialis kerdes, mert itt mar oda kell figyelni
szokomasodpercekre is, amik nem megjosolhatok, nem algoritmikusak.
Ha a Fold keringese tulzottan elcsuszik, beraknak/elvesznek egy
masodpercet (ha jol tudom, megvarjak, amig ennyi hiba osszegyulik).
Erre meg jonnek a szokasos problemak (szokoevek, nyari idoszamitas,
stb.). Ez persze csillagaszatban lenyeges kerdes, mert azt nem
kerdezik meg, X.Y. hany masodpercet elt. Az hasonlo problema lenne.
Utana kiszamolni, mikor halt volna meg, ha fele annyit elt volna
tovabbi szenvedes lenne. A mikor halt volna meg, ha ketszer annyit
el kerdes nem megvalaszolhato, mert nem tudod elore a szoko masodperceket.
  Nem kritizalok, csak kibovitek. Idomeres nagyon nagyon nehez
problema. 

Gyula

Tisztelt lista!

Van-e valakinek valami ötlete arra, hogy hogyan lehetne megmérni 
betonban 7-10 cm mélyen lév? eredetileg (30 évvel ezel?tt) 10-12 mm 
vastag vashuzal korrózió miatt mostanra lecsökkent vastagságát 
roncsolásmentesen.
Erre az épít?iparban van szükség, a panelházaknál a sarkokban az 
illesztéseknél azért, mert jelen technológia szerint le kell verni a 
csempét a szép, új fürd?szobáról, majd légkalapáccsal kell kibontani a 
sarkot, és ez elég macerás.
Ultrahangra, vagy mikrohullámra gondoltam, de elég netzesnek t?nik.

Tisztelettel
Péter

ps.: a válaszokat kérném magánban is mellékelni: 

math:
>ez egy igen homalyos beiras volt. maskor fejtsd ki a gondolataidat, 
>enelkul ertekelhetetlen.

reprodukálva valaszom:
Amikor nem akarok masokat megfosztani a felfedezes orometol,
olyankor homalyosan irok, mintha nemlinearis differencialegyenletet
vetne'k papirra, melyben konstansok helyett itt-ott valoszinusegi
valtozok vannak.
Kiegeszitesul:
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?
kat=Agao&url=/eletestudomany/archiv/2001/0115/adat/adat.html

A lakossag *eloregedese* varhato. Vajon az ezzel jaro tobbletterhek
miatt - ahogy tobbletterhek miatt az lenni szokott - felulkerekedhetnek-
e a magukat melldongetoen racionalistanak vallo szelsoseges, 
intolerans ateistak, akik propagandajukkal divathullamot elinditva 
(ami jol bevalt modszer es szokas) az oregek vesztet akarjak ? 
(tortenelmi peldakbol tudjuk, hogy voltak ilyen korok, helyek es 
emberek)

A targykorhoz tartozik, hogy az emberiseg szellemi fejlodesenek
akar fontos tenyezoje is lehetett a vallasgyakorlas, amennyiben
regtol kezdve memoriakarbantarto es fejleszto funkciot latott el, 
sot talan meg a mai rejtvenyfejtoi ill. tudomanyos kutatoi adottsagok 
kialakulasanak gyokere is volt. (foleg a filozofiae)
Emellett a regi ritualek a szinhazi szerepjatszashoz kello 
adottsagokkal rendelkezoket pozitivan szelektalhattak a kisebb 
tehetseguekkel szemben. A ritualek iranti igeny mintha osi osztonbol 
fakadna. Kulonosen a tizeneves korosztaly kepes eksztazisba jonni a 
ma rock-koncert nevu ritualékon, s balvanykent imadni a foszereploket.
Ritualek utan kimerithetetlen beszedtemat nyujtanak az elmenyek, 
melyek racionalis feldolgozasara azonban nincs igeny. ( kiabrandito 
lenne :) 
A modernkori 'fe'listenek' maganéleterol szolo pletykak/legendak 
terjesztese jobb uzlet ma mar, mint egykor a hamisitott kegytargyake.

De mi a helyzet tudomanyos *jam session*-okon  ? 
*Nagy guruk* szemelyes jelenlete mindig nagyot dob a hangulaton,
s nehai guruk ercnel maradandobb muveirol is lehet jokat filozofalni.
Szemelyisegukrol szolo adalekok is elokerulnek, mindenki oromere.
Vallas es tudomany az emberi pszicheben unokatestverek.
Ha egyiket kiiktatnak gensebeszek, vsz a masik se mukodne.

Burgonya

Rádióban orvosi tanácsként hangzott el x éve, hogy influenzakor 
fogyasszunk gyümölcsöt, de az ne banán legyen.  Nem mondták miért.
Miért ne azt ? Lehet-e hogy a banán nem normális gyümölcs ?
Csak az tunt fel, hogy nincsenek magjai! Hogy tudott így elterjedni? 
Iskolában ugye azt tanultuk, hogy a gyümölcsöket  megeszik az 
állatok, majd magjaikat alsó fertályukon emésztetlenul kibocsájtva 
szertehagyják, s ezekbol születnek aztán az újabb gyümölcsök.
Hol vannak a magok? 

Burgonya